Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Kamaszkorom legszebb nyara

2011. április 06. - Santino89

 "...tudom, hogy idővel megleled a megfelelő módot arra, hogyan emlékezz rá..."

Kicsiként láttam ezt a filmet utoljára, nagyon halovány emlékeim vannak róla. Anyukámmal néztük a tévében. Nem tudom, miért csak a legvégére emlékeztem...

Mindig tetszett a magyar cím: Kamaszkorom legszebb nyara. Szerintem sokkal szebben kifejezi a lényeget, mint az eredeti Summer of '42.

Egy kiválóan megcsinált filmecskéről van szó. Nem akar nagy drámát, nem akarja megváltani a világot, egyszerűen csak elmesél egy történetet, ami nagyon fontos a mesélőnek, ezáltal számunkra is azzá válik. Egy csendes, lassú folyású történet, ami egy percre sem válik unalmassá. Végtelen nosztalgia és lágy melankólia leng körbe minden egyes képkockát, ennek megfelelően a fényképezés múltba révedően szép, mintha mi sem ott lennénk, hanem csak visszaemlékeznénk a történetre. Ilyen történetei pedig mindenkinek vannak. Ebből a szempontból a szereplők is nagyon megkönnyítik a dolgunkat. A főszereplő Gary Grimes nagyon aranyos srác, ahogy önfeledten mosolyog, és amilyen tisztán szereti a Nőt, meglátni és megkedvelni igazából egy pillanat műve. Tényleg annyi idős volt a forgatáson, mint amennyit alakított, esetlensége és csillogó szemei verhetetlen párosnak bizonyult. A Nőt Jennifer O'Neill alakítja, aki szintén egy ideális választás ; gyönyörű napbarnította bőrébe, formás idomaiba és szelíd arcába legalább annyira bele tudunk szeretni, mint ifjú főhősünk, sőt olyan bájosság árad belőle, ami megadja azt a pluszt a filmhez, amire szükségünk van. A zene pedig nagyszerű, hallgassátok meg! Bár elsőre kicsit túl émelygősnek tűnt, de aztán rájöttem, hogy nagyon jól illik a látottakhoz.

Szerencsére nem csak a nosztalgiából és melankóliából áll a film, hanem van némi humora is, ahogy bemutatja, hogyan próbálják meg a fiatal, éretlen fiúk kibontakoztatni a szexualitásukat. Kicsit Forró rágógumi-szerű humor ez, csak intelligensebb annál, de tény, hogy néhol kicsit fárasztóvá válik. Az óvszeres jelenet azonban a film egyik csúcspontja, borzasztóan édes rész.

A film végéről is szót kell ejtenem újra. Persze ha más szemszögből nézzük, mint ahonnan az alkotók bemutatják, könnyedén bele lehetne kötni, de szerintem nincs értelme. Ez így szép, ahogy van. Attól film, hogy teljesülhet benne, ami valójában sosem. Vagy csak jó helyen volt, jó időben? Vagy rossz helyen és rossz időben? Igazából mindegy is. A felnőtté válás a lényeg, hogy valamit örökre magunk mögött kellett hagyni ahhoz, hogy valami egészen mást továbbvihessünk. Ez egy óda a kamaszkorhoz, amikor végérvényesen kénytelenek vagyunk magunk mögött hagyni a gyermekkort. Megtörténnek az első nagy dolgok, és az első veszteségek. Szomorú, de valahol mégis örömteli, és egész életünkben mosolyogva fogunk rá visszaemlékezni.

Nem tudom, hogy bennem kicsi gyerekként miért fogott meg annyira ez a film, hogy még sok-sok év után is emlékezzek rá, mert hogy semmit sem értettem belőle, az biztos. Talán már akkor is érzékeny voltam erre a melankolikus hangulatra. A magyar címet mindenesetre sose tudtam elfelejteni...

Ha tetszett a bejegyzés, lájkolj minket a Facebook oldalunkon!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2011.04.06. 01:29:14

Ne tudd meg milyen emlékeket szakítottál fel most. Én szinte biztos vagyok benne, hogy a zárómondatodban leírtak helyesek, én legalábbis hasonlóan érzek. Meg kejne nézni most gyorsan.
süti beállítások módosítása