Elképesztően rég láttam már ezt az 1981-ben készült filmet, az emlékeim néhány fontosabb momentumot leszámítva teljesen belevesztek a múlt sűrű homályába.
Ezúttal a régi, klasszikus 1985-ben, a Pannónia Filmstúdióban elkészített eredeti Mokép szinkron adta az apropót a megtekintésre. És hát előkerült a szokásos helyzet, a szinkron ebben az esetben sokkal igényesebb magánál a filmnél. Kezdjük ott, hogy Csernák János hangszíne kiválóan visszaadja Stallone keménységét, ráadásul kategóriákkal nagyobb átéléssel játszik (érdemes megnézni a kurvaanyázós jelenetet), mint az éppen feltörekvő amerikai sztár, de a hangja egyszerűen túl intelligens ehhez a kissé bunkó rendőrhöz. Ennél is érthetetlenebb a zseniális (gondoljatok csak Homer Simpsons-ra, vagy az Időzsaru gonosz szenátorára!) Székhelyi József Billy Dee Williams-ként, aki a főhős haverját alakítja. Hegedűs D. Géza már sokkal jobban illik a Rutger Hauer megformálta karizmatikus, ám kiszámíthatatlanul kegyetlen terrorista figurájához, aki önmagában élteti ezt az egész filmet. Merthogy a szinkront leszámítva milyen moziról is van szó?
Igazából a főszereplők, meg a retro-hangulat miatt érdemes megnézni. Stallone ebben a moziban alakított először zsarut, ráadásul teljesen Serpico stílusban; szakállal, bozontos frizurával és szemüveggel, ilyen fizimiskával őt nem igazán láthattuk máshol. Hauer-nak pedig ez volt az első amerikai szerepe, és vitathatatlanul az ő személye jelenti minden szempontból a mozi csúcspontját. Ezen kívül teljesen jó elmerülni ebben a késő '70-es, korai '80-as évek világban, az akkori hajviseletek, kocsik, ruhák diszkók egy ma már kellemesen szórakoztató hangulatot közvetítenek. Ezen kívül akad pár igen feszült pillanata is a mozinak, melyeknek köszönhetően méltán vált emlékezetessé például ilyen az utolsó jelenet. Fontos azt is megjegyezni, hogy bár Stallone kőkemény utcai rendőrt játszik, Rutger Hauer pedig veszedelmes terroristát, igazából nem egy tipikus akciófilmről van szó, sokkal inkább egy thrillerről, kevés bunyóval, meg pár lövöldözéssel a '70-es évek realista stílusában.
A rendező, Bruce Malmuth illetve a forgatókönyvíró David Shaber személye azonban azért árulkodó: előbbinek az Ölve vagy halva című egész korrekt Steven Seagal film az egyetlen ismert alkotása, utóbbinak pedig a The Warriors, ami ugyan egy remek mozi, de legkevésbé sem a forgatókönyve miatt. Ennek megfelelően a rendezés nem tartogat számunkra semmi különlegeset, néhol kifejezetten unalmas lesz a film, a forgatókönyv pedig egymás után halmozza a "jah, hát persze" momentumokat, logikátlanságok formájában. Például amikor Stallone keresi egy szórakozóhelyen a több százfős tömegben az átoperált arcú terroristát, akkor természetesen egyből kiszúrja, de akkor is inkább feltűnően bámulja, majd percekig szemez vele, ahelyett, hogy feltűnésmentesen megpróbálná elkapni. És ide úgy jutnak el, hogy a városban meghal egy stewardess, amiről nem tudjuk, honnan gondolhatták, hogy egyáltalán bármi köze lehet a terroristához. De ugyanilyen megmosolyogtató, ahogy kikövetkeztetik, hogy miért éppen New Yorkban lehet: Európában már nem bújhat el, úgyhogy csak itt lehet.
Ilyen B filmekre jellemző húzások nagyon zavarhatják a nézőt, így igazából csak agyilag erőteljesen lefáradt pillanatban ajánlom a Fantom az éjszakában megtekintését, mert akkor ezek nem biztos, hogy feltűnnek.
field64 (törölt) 2012.01.14. 19:03:21
Igaz, ebben Rutgernak is nagy szerepe van, aki sokkal jobb színész annál, mint amilyennek filmjei többségéből ismerjük. (Mondani sem kéne, hogy a hazai forgalmazók főleg a gagyikat tartották fontosnak megismertetni a magyar közönséggel, miközben Hauer jó pár jelentős filmje mifelénk jószerivel ismeretlen.)
Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2012.01.15. 00:11:01
Ugyanis nekem sincs ellenemre ez a film, különben nem néztem volna újra.
A Stallone életműből nekem egyértelműen, vitathatatlanul és oszthatatlanul a Rocky a kedvencem, de az nagyon. Rutger Hauertől meg a Szárnyas fejvadász, ha már itt tartunk.
field64 (törölt) 2012.01.15. 08:12:32
Nem értettelek félre. Részemről arról van szó, hogyha észrevenném a logikátlanságokat, akkor már nem lennék agyilag fáradt, viszont valószínűleg a film sem tartozna a kedvenceim közé, már ami Stallone életművét illeti. :)
Rutger filmjei közül főleg a Paul Verhoevennel forgatott alkotásokat kedvelem, illetve holland filmjei közül még a REJTÉLYEK-et, melyben nagy kedvenceim egyike, Sylvia Kristel a női főszereplő. Hauer két ígéretes olasz filmje még előttem áll: A SZENT KORHELY LEGENDÁJA Ermanno Olmi rendezése Joseph Roth magyarul is megjelent kisregényéből, az EGY HOLDFÉNYES ÉJSZAKÁN pedig Lina Wertmüller drámája, amelyben Faye Dunaway is szerepel, egy AIDS-beteg üzletasszonyt alakít. (Szóval egyáltalán nem igaz az a szóbeszéd, hogy a hollywoodi sztárok közül Tom Hanks játszott volna először AIDS-beteget.)
Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2012.01.15. 12:05:10
(Még az sem lepne meg ha Faye Dunaway sokkal jobban alakította volna az AIDS beteget, mint Tom Hanks.)
field64 (törölt) 2012.01.15. 12:27:18
Faye talán abból a szempontból könnyebb helyzetben volt, hogyha jól hámozom ki a netes ismertetők idegen nyelvű szövegéből, akkor ő csupán szerepe szerint AIDS-fertőzött, a betegség lefolyását nem mutatja be a film. De majd kiderül, ha látni fogom az opuszt.
A PHILADELPHIÁ-ról jut eszembe, ez is egyike volt azoknak a filmeknek, melyek először tetszettek, újranézve azonban nagy csalódást okoztak, mert túl nyilvánvalóvá váltak a hatáselemek, melyek első alkalommal még többé-kevésbé működtek. Ugyanígy kár volt például újranéznem A SZAKASZ-t vagy az ÁL/ARC-ot is, melyek másodszorra közel sem adták azt az élményt, mint először.