Amint megláttam a film dvd borítóját, azonnal tudtam, hogy nekem ezt látnom kell. Chow Yun Fat westernkörnyezetben? Kihagyhatatlan! Legmerészebb elképzeléseimben a heroic bloodshedet ötvözték egy kitalált kínai western időszakban. Azt tudtam, hogy érdekes filmélmény lesz, elvégre ezek az őrült hongkongiak bármire képesek. És hát igen… érdekesnek érdekes…
Kezdem a pozitívumokkal, hogy ne tűnjek túl kegyetlennek: a fényképezés nagyon szép, remekül megalapozza a hangulatot. A zenei aláfestés nem rossz, de nem olyan kiemelkedő, hogy emlékezzünk rá. Itt van nekünk a legnagyobb hongkongi favorit: Chow Yun Fat. Nem követel meg ugyan tőle túl sokat a szerep, de hozza, amit kell. Jelenléte nélkül még ennyit sem érne a film. A szélhámos nőt alakító Cecilia Yip kifejezetten szimpatikusan alakít, jól állnak neki ezek a komikus szerepek. Érdekes módon mégis hozzá kötődik a Gyilkosok szentélyének legdrámaibb és egyben legjobb jelenete: a játékidő közepén, miután a Béke Szálló lakói többszörösen megalázták (bár mondjuk ezt poénosnak akarják nekünk eladni, még azt is, hogy Chow Yun Fat vagy hússzor egymás után pofán vágja szegény csajt), a gonosztevők karjaiba veti magát, akik tömegesen elkezdik ütni, vágni, rugdalni a földön fekvő nőt. Chow Yun Fat ezt persze nem nézheti tétlenül, kis késéssel ugyan, de egy fáklyával rendet vág az aljas banditák között. Sajnos már későn, mert a főhősnő meghal. A sztori közepén. És ezt az egyébként remek szitut hihetetlen jól filmezték le, különösen váratlan és ütős, mivel a film eddig egy nagyon könnyed humoros hangvételt ütött meg. Ez a jelenetsor remekül példázza, miben tudnak igazán nagyot alkotni a hongkongiak. Aztán hirtelen felélesztik a csajt, és pár perc múlva már nem is látszik, hogy bármi baja lett volna, nemhogy harminc férfi verte majdnem halálra.
És innentől következzék az, hogy milyen hátrányai vannak a hongkongi filmeknek, különösen ennek az alkotásnak: az alaptörténettel nem lenne semmi gond, de maga a forgatókönyvet valami hihetetlen szarul írták meg, gyakorlatilag a B kategória szintjére süllyeszti a Gyilkosok szentélyét, hiába szerepel Chow Yun Fat, hiába szép a fényképezés, hiába korrekt a zene és hiába az a kiváló jelenetsor, amit fentebb ecseteltem. Van nekünk a film elején és végén egy tök fölösleges és idegesítő narrátorunk, aki hülyének néz minket, pedig valójában ő beszél hülyeségeket. A történet szerint a Szállóban elvetemült és veszélyes bűnözők élnek, de inkább úgy néznek ki, és viselkednek, mint egy mesebeli, túlzottan is naiv és túlságosan is jóságos falusi közösség. Chow Yun Fatot a filmben csak Gyilkosnak (The Killer, hú de eredeti, vajon honnan vették?) nevezik. Chow Yun Fat haját egyébként nagyon divatosra nyírták és zselézték, borzasztóan korhű. De ez csak apróság.
A történet maga logikai bukkanókkal és hülyeségekkel túlzsúfolt. Nem ajánlom, hogy megnézzétek, ezért elárulom a végső csavart, ami remekül érzékelteti, miről beszélek. A gonosz elmondja, hogy a szélhámos csaj igazából nekik dolgozott (akkor miért verték kis híján halálra?), és valójában ő volt régen Chow Yun Fat felesége (akkor miért nem ismerték meg egymást, és miért láttuk meghalni a film elején?), és a főgonosz azt akarja megbosszulni, hogy hősünk megkegyelmezett neki kölyökkorában. Tök logikus, nem? Nem is értem, hogy nem jöttem rá… Mivel jószívű vagyok, és nagyon szeretem a hongkongi filmeket, még ezt is megbocsájtanám, ha jók lennének az akciójelenetek, de sajnos nem így van. Összesen két, azaz kettő darab akciójelenet található a Gyilkosok szentélyében, egyik a már említett fáklyás verekedés, ami bemelegítésnek nem lenne rossz, a másik pedig a nagy finálé. Sajnos a rendező úrnak semmi érzéke nem volt az akciójelenetekhez. Az egész kapkodós, zavaros, unalmas, szürreális, azaz gyakorlatilag nézhetetlen, amiben az a legszomorúbb, hogy szemmel láthatóan John Woo-t próbálták utánozni. Legeslegvégül pedig a narrátor ellát minket néhány haszontalan információval.
Végül a magyar szinkronról szeretnék pár szót szólni. Chow Yun Fat magyar hangjának sikerült kiválasztani Hol Nándort, aki leginkább komikus szerepeiről ismert (Jóbarátok, Férjek gyöngye) és egyáltalán nem illik főhősünkhöz. A magyar szinkrontörténelem egyik mélypontja, amikor a Gyilkosok szentélyének egyik vérkomolynak szánt jelenetében megbicsaklik a hangja, és érződik, hogy hirtelen azt sem tudja, mit mondjon.
Azt tanácsolom, hogy nyugodtan hagyhatjátok ki ezt a filmet, akkor is, ha nagyon szeretitek a hongkongi alkotásokat. Még akkor is kihagyhatjátok, ha egyébként Chow Yun Fat rajongók vagytok. (Tényleg, itthon vajon hány ilyen létezik?)
