Egy réges-rég elfeledett könyvespolcon bukkanok rá a vastag kötetre. Már évek óta nem volt a kezemben. Fehér borítójára határozottan jól emlékszem, arról viszont a leghalványabb fogalmam sincs, hova tűnhetett. Mikor kinyitom a könyvet, a nevemet látom meg elsőnek, otromba, gyerekes kézírással. Egy nyolcéves írása ez. Egy könyvjelző a padlóra hullik. Nem lehet másé, csak a húgomé. Ezek szerint ő is kölcsönvette valamikor, bár erről én nem tudok. A regény lapjai már akkoris sárgák voltak, amikor 15 évvel ezelőtt megvettük az antikváriumból, mostanra pedig már egyértelműen érződik rajta a ’70-es évek szaga. Ahogy elkezdem olvasni a könyvet, meglep az a gördülékenység, az a könnyed, humoros hangvétel, mely Dumas stílusát jellemzi. Talán nem véletlen, hogy annyi generációt bűvöltek el, vagy hogy ennyi művészt ihlettek meg ezek a kalandok az eltelt évszázadok hosszú során.

Alexandre Dumas regénye, A három testőr 1844-ben jelent meg először, azóta rengeteg feldolgozás született színdarab, rádiójáték, film, képregény, musical, opera vagy akár videojáték formájában. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy már Dumas művét sem lehetett eredetiséggel vádolni, ugyanis egy a Nemzeti Könyvtárban talált D’Artagnan úrnak, az első Királyi Testőrszázad hadnagyának emlékiratai című Courtilz de Sandras által írt álmemoár alapján dolgozott. De szintén merített Ausztriai Anna királyné bizalmasa, Pierre de La Porte, illetve La Fére gróf emlékirataiból. A cselekmény vázlata pedig a Monte Cristo grófjához hasonlóan egy Auguste Maquet nevű szellemíró műve, akit Dumas rendszeresen foglalkoztatott, de Maquet szárnyaló fantáziája mellé sajnos nem párosult megfelelő tehetség. (Kettejük érdekes kapcsolatát dolgozza fel a 2010-es Dumas című francia film, Gerard Depardieu főszereplésével.)

Mindenesetre a Dumas regény népszerűsége nem csak a fordulatokban, kalandokban, akcióban és humorban gazdag cselekményének köszönhető (holott már ez sem akármi), hanem elsősorban a karaktereknek. A történet szerint a zöldfülű, de rendkívül bátor D’Artagnan Párizsba érkezvén barátságot köt a Királyi Testőrség három tagjával, Athos-al, Porthos-al, és Aramis-al, és halálosan beleszeret egy Constance nevű hölgybe. A testőrökkel számtalan kalandot élnek át, többször összetűzésbe kerülnek a ravasz intrikus, Richelieu bíboros csatlósaival, a gyönyörű, ám elképesztően veszélyes Milady-vel, illetve a könyörtelen Rochefort gróffal. Emellé még egy csomó izgalmas összetevő társul, mint a szerelem, a tragédia, vagy a titkok, miközben olyan örök értékekről mesél nekünk Dumas, mint a barátság, a bajtársiasság, vagy a bátorság.

Már a filmkészítés hajnalán, 1903-ban elkészült az első francia moziváltozat, melyet még néhány másik követett. 1921-ben a Zorro jelével hatalmas sikert aratott Douglas Fairbanks-Fred Niblo színész-rendező páros dolgozta fel a történetet könnyed, szórakozató formában. Fairbanks volt egyébként a némafilmkorszak egyik legnagyobb sztárja, olyan kalandfilmekben szerepelt még, mint a Robin Hood, a Bagdadi tolvaj,  vagy A fekete kalóz. Érdemes megnézni ezt a verziót, mert pontosan láthatjuk belőle, hogy mire is szomjazott az akkori közönség: a királyi udvarban játszódó jelenetek jóval hangsúlyosabbak, mint bármelyik későbbi feldolgozásban. Mai szemmel nézve kaland helyett inkább burleszket láthatunk, a némafilmekre olyannyira jellemző színészi játékkal fűszerezve. A díszleteket szépen, igényesen felépítették, és kidolgozták, és ugyanígy a jelmezekre sem lehet panasz. Csodát azért természetesen nem lehet várni egy ennyire régi filmtől, ahogyan a cselekményvezetés tempójára is kellőképpen rá kell hangolódni, mivel meglepően hosszú, két órás a mozi. Viszont ha mindez sikerül, akkor egy mai napig nézhető filmet láthatunk, amelyben kicsit eltolódtak a hangsúlyok, a regényhez képest, és az is igaz, hogy csak a történet első felét láthatjuk, egy igencsak váratlan, és talán túlságosan is boldog befejezéssel fűszerezve.

Szintén 1921-ben készítettek a franciák is egy adaptációt, amely jóval hűségesebb volt a regényhez. Ma minisorozatnak hívnánk, ugyanis 14 darab 26 perces epizódból állt, ekkora terjedelemben pedig könnyebb megőrizni a regényhűséget. Olyan sikeres volt, hogy egy évvel később rögtön elkészült a Húsz év múlva című folytatás. A filmek rendezője, Henri Diamant-Berger a hangosfilm beköszöntével, 1932-ben a főbb szereplőket megtartva remakelte munkáját. A történet a második felében a korai hangosfilmek jellegzetességeinek megfelelően átalakult musicallé, melyben többek között a testőrök és a Milady is dalra fakadtak.

’33-ban John Wayne szereplésével készült egy modernizált, a francia idegenlégióba helyezett változat, ’35-ben pedig az RKO Pictures megcsinálta az első angolul beszélő adaptációt. 1938-ban a szovjetek készítettek egy 10 perces rajzfilmet Tri mushketyora címmel. ’39-ben az amerikaiak megcsinálták A három testőr komédiaváltozatát. Nem gondoltam volna, de 1942-ben még a mexikóiak is beszálltak, azonban nem utoljára, ugyanis ’57-ben készítettek még egy verziót. A Tom és Jerry alkotóit szintén megihlették Dumas hősei, így készülhetett el a Two Mouseketeers című epizód, ami leginkább attól vált emlékezetessé, hogy a történet végén egy guillotine-al kivégezték kedvenc macskánkat.

Hogy csak az érdekességeknél maradjunk, megemlíteném még az első tévésorozatot 1954-ből, illetve a Jean-Paul Belmondo főszereplésével elkészített ’59-es tévéfilmet.  Az olasz b-filmesek ’63-ban rukkoltak elő a Zorro és a három muskétás című mozival. Szemmel láthatóan egy cseppet sem zavarta az alkotókat az a tény, hogy a karakterek között van egy jó 200 évnyi különbség. Mindenesetre az olaszok nem voltak restek, ugyanebben az évben előálltak egy komédiaverzióval is. 1966-ban a BBC készített egy 10 részes minisorozatot, melyben D’Artagnan-t a később Sherlock Holmes-ként világhírűvé vált Jeremy Brett alakította. Nem kellett sokat várni az első erotikus feldolgozásra sem, amit ’71-ben követtek el a nyugatnémetek Die Sexabenteuer der drei Musketiere címmel.

1973 jó év volt a testőrök számára, nem csak a Richard Lester féle szuperprodukció készült el, de William Hanna és Joseph Barbera is beöltöztették muskétásoknak jól ismert rajzfilmfiguráikat. Továbbá elkészült a regény spagetti western változata Három testőrnek hívták őket, de négyen voltak címmel. 1974-ben ez a probléma a franciáknak is feltűnhetett, akik A négy muskétás két részében a testőrök szolgáinak szemszögéből, komikus hangvétellel dolgozták fel a történetet. A film rendezője André Hunebelle készítette egyébként az ’53-as, hagyományosabb francia verziót is. 1978-ban az oroszok előálltak egy hazájukon belül roppant sikeres és népszerű tévémusical-el a d'Artanyan i tri mushketera-vel, mely a ’90-es és a 2000-es években még két folytatást megélt.

De kár lenne megfeledkezni az 1981-ben készült angol-spanyol-japán rajzfilmről, mely angolul Dogtanian and the Three Muskehounds, míg magyarul A négy muskétás, avagy eb mindenkiért, mindenki ebért címen vált nem különösebben ismertté. A japánok szintén készítettek egy rajzfilmsorozatot 1987-ben, ami nem csak a klasszikus regényt, de a vasálarcos történetét is feldolgozta, továbbá Aramis egy fiúnak öltözött lány volt ebben a verzióban.

És ha már a rajfilmeknél tartunk, 2004-ben a Disney is kijött egy három testőrrel, Mickey egérrel, Donald kacsával és Goofy-val a címszerepekben. 2005-ben pedig a litvánok rukkoltak elő egy De Tre Musketare című stop motion feldolgozással. Nem mehetünk el ezek után szó nélkül a 2009-es Barbie-s verzió mellett sem, aminél kevés elvetemültebb dolog létezik. Persze csak akkor, ha nem számítjuk bele a David Hasselhoff nevével fémjelzett Modern muskétásokat, illetve a Michael Dudikoff főszereplésével készült Mindörökké muskétás című zs-kategóriás akció-kalandfilmeket.

Ebben a rövid kis áttekintésben azt hiszem sikerült kiragadnom A három testőr leginkább extrém feldolgozásait. Természetesen sokkal több verzió készült a filmtörténet több, mint 100 éve során, de ilyen-olyan szempontokból ezek tűntek a legérdekesebbnek. A továbbiakban pedig a legjelentősebb, legismertebb, és ami még fontosabb, valamilyen formában Magyarországon is elérhető feldolgozásokról fogok némileg részletesebben írni.

Folytatása következik…