Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

A boldogság sosem jár egyedül

2012. október 01. - Santino89

A remekül sikerült és kellően ismeretlen A legszebb dolog után újra egy nagyon színvonalas francia vígjáték kerül a magyar mozikba, amely néző- és családbarát hozzáállásának köszönhetően hazájában már nagy sikert aratott.

un-bonheur-n-arrive-jamais-seul-un-bonheur-n-arrive-jamais-seul-27-06-201-17-g.jpg

A történet maga annyira átlagos és klisés, hogy igazán szót sem érdemel, amivel még nem lenne feltétlenül baj, de egyszerűen képtelen vagyok megérteni miért kell kivétel nélkül a világon minden egyes romantikus komédiába, még abba a kevés igényesebb változatba is (Álom luxuskivitelben, Képtelen képregény, Lesz ez még így se, A 40 éves szűz, Csak a szerelem számít és kb. ennyi) beleerőltetni a játékidő háromnegyedénél ezt a nagy összeveszés dolgot? Van még bárki ezen a földgolyón, aki tényleg elhiszi, hogy a film végén nem lesz happy end, és nagy összeborulás? A legszebb dolog is ezen bukott el a vége felé, de itt talán egy fokkal rosszabb a helyzet, mivel A boldogság sosem jár egyedül 110 perces, ami baromi hosszú egy romkomhoz képest, ráadásul rémesen túlnyújtja ezt a szálat, így teljesen megbicsaklik a mozi eddig a pontig sem különösebben sietős tempója.

un-bonheur-n-arrive-jamais-seul-un-bonheur-n-arrive-jamais-seul-27-06-201-2-g.jpg

Mégis működik a film, méghozzá nagyon szórakoztatóan, mert a hősökhöz hasonlóan mi is elmerülhetünk a mozi jellegzetesen franciás hangulatában, a szép zenében, a profi operatőri munkában, vagy épp a régi filmklasszikusok szeretetében. A nagy érzelmek természetesen ezúttal sem maradhattak el, de a kicsit nyálasabb részeket általában jó érzékkel oldották fel valamilyen poénnal. A humor nagyjából teljes egésze jól bejáratott burleszkelemekre épül, amelyek váratlanul és viccesen zökkentenek ki a szituációkból. A forgatókönyv jó érzékkel építi fel férfi főhősét, akivel könnyű együtt érezni, illetve végig hiteles marad a jellemfejlődése, az útja, amelyet mi is bejárunk. Emberi akkor is, amikor hedonista zenészként éli gondtalan életét, és hihető akkor is, amikor egyetlen nő hatására képes szépen, lassan, fokozatosan, pontról pontra megváltozni. Mindez persze nem csak a jól megírt karakternek, hanem az őt alakító, kellően szimpatikus, illetve tehetséges Gad Elmaleh-nek köszönhető, akivel szívesen azonosulunk a film során. Származását tekintve pedig különösen vicces a Casablanca iránti rajongása.

un-bonheur-n-arrive-jamais-seul-un-bonheur-n-arrive-jamais-seul-27-06-201-16-g.jpg

A főhősnőt alakító Sophie Marceau sajnos sosem a jó szerepválasztásairól volt híres, de azért néha sikerül belenyúlnia a tutiba, és ez is egy ilyen eset. Ő az, aki szépségével és tehetségével rendkívül sokat hozzátesz az összképhez. Még mindig megvan benne az gyermeki báj, amiért már 13 évesen, a Házibuliban is egy fél kontinens imádta, és még most az ötvenhez közeledve is olyan lehengerlően szexis, hogy simán bevállalhat alsóneműs jeleneteket, mert garantáltan szűkebb lesz tőle a férfiközönség nadrágja. Mivel alapvetően egy könnyed, családi filmről beszélünk, ezért az erotika igencsak visszafogott, de legalább jelen van, nem úgy, mint az álszent amcsi verziókban. Marceau az utóbbi időben leginkább családanyákat alakított (Maradok, és az eredeti, francia LOL), amely szerep remekül áll neki, de ez nyilván a saját életének is köszönhető. A hollywoodi mozikban nagyjából kétféle gyerektípussal találkozhatunk, a nagyon idegesítővel, a koraérettel és a cukival. Ezúttal a gyerkőcök tényleg olyanok, mint az életben, egyszerre képtelenül idegesítőek, míg a másik pillanatban hihetetlenül imádnivalóak.

un-bonheur-n-arrive-jamais-seul-un-bonheur-n-arrive-jamais-seul-27-06-201-11-g.jpg

Viszont bizonyos értelemben kicsit hiányzik az amerikaiakra jellemző profizmus, úgyhogy korántsem beszélhetünk egy kiemelkedő filmről, csak egy jó kis szerethető moziról, amire érdemes elvinni a családot, vagy éppen a barátnőt. A férfiak sem fognak unatkozni, hála a szimpatikus főszereplőnek, és a gyönyörű Sophie Marceau-nak, a nők is megkapják a romantikaadagjukat, a kölykök meg legalább nevetnek egy jót.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása