Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

A 10 legjobb horrorfilm, amit még sosem láttál

2014. október 30. - Santino89

Eredetileg A 10 legjobb horrorfilm listáját terveztem nektek összeállítani Halloween alkalmából, de aztán hamar rájöttem, hogy nincs sok értelme egymás mellé rendezgetni Az ördögűzőt, A texasi láncfűrészes mészárlást, a Ragyogást, meg a többit. Ezeket minden vérbeli filmrajongó látta, megdönthetetlen klasszikusoknak számítanak mind a mai napig, és nem igazán lehet náluk jobb horrort mondani. Így arra gondoltam, mennyivel izgalmasabb lenne nekem, és a kedves olvasónak is, ha olyan horrorokat mutatnék be a filmtörténelemből, amik nagyon színvonalasak ugyan, de mégsem kerültek be soha a mainstream köztudatba. Horrorfanoknak valószínűleg nem tudok sok újat mondani, de egy átlag filmrajongónak azért remélem igen. Így hát következzen a 10 legjobb horror, ínyenceknek!

stagefright.PNG

 

 

 

10.

April Fool’s Day (1986)

april-fools-day-1.jpg
A slasher műfaja nekem egy titkos, bűnös kedvencem. Van valami morbid módon vicces abban az egyébként végtelenül igénytelen kliséhalmazban, amit a slasher általában nyújt. Ezúttal a karácsony, a Halloween, a valentin-nap és a Péntek 13 után április elsejére esik a mészárlás időpontja, de ezt most kivételesen mélyen beleágyazták a cselekménybe, így elkészülhetett minden idők legvidámabb slashere. A közepén ugyan leül egy kicsit (egy idő után monoton a sok gyilkoság), de a végén lévő csavar már-már posztmodern magasságokba emeli a sztorit, 10 évvel a Sikoly első része előtt.


9.

The Toxic Avenger (1984)

toxic-avenger.jpeg

Nem maradhat le erről a listáról az egyik legelbaszottabb trash-film, amit valaha láttam. Ilyen minden határon túlmenő, aljas ízléstelenséget, ennyi gyomorforgató undorítóságot, visszataszító ripacskodást, csöpögő nyálat, meg förtelmes butaságot még sosem láttál egy filmben. És csak röhögni tudsz rajta, mert annyira karikatúra az egész. A toxikus bosszúálló egy nagyon különleges élmény, leginkább egy élőszereplős, egészestés South Park epizódhoz tudnám hasonlítani, ami mélyen magában hordozza a ’80-as évek hangulatát és egyben paródiáját.


8.

Eyes of a Stranger (1981)

eyes4sq7.jpg
Nagyrészt egy teljesen korrekt, izgalmas horrorról beszélhetünk az Eyes of a Stranger esetében, erőteljes hitchcocki hatásokkal, és kellemes kísérőzenével. Ami igazán megdobja a filmet, az a befejezése, amely az egyik leginkább idegfeszítő csúcspont a filmezés történetében. Kevés, ennyire hatásos jelenetet láthattok, amely minden elemében tökéletesen működik a sokkeffektustól kezdve, a nagyon gonosz fekete humoron át, a mélységes undorig. Avagy mi történik, ha a vak tinédzser lány egy lakásba kerül a perverz sorozatgyilkossal?



7.

Black Christmas (1974)

black-christmas-screenshot.jpg
Lehetetlen erről a filmről úgy beszélni, hogy ne kerüljön szóba a Halloween, mert Carpenter klasszikusa ennek a mozinak nagyon sok elemét ellop…khm…kölcsönvette; a vagdalkozó gyilkost, a szubjektív kameranézetet, és a lemészárolt tiniket. A Black Christmas viszont még nem a slasher kliséi szerint működik, ezért bőven tartogat nekünk meglepetéseket. Néha sokkolóan ijesztő, a feszültség végig tapintható, a gyilkos karaktere emlékezetes, és szerencsére a főhősnő is nagyon szimpatikus, így kár lenne kihagyni ezt a mozit. A remake-t viszont nagyon-nagyon-nagyon messziről kerüljétek el!


6.

The Whip and the Body/La frusta e il corpo (1963)

la-frusta-e-il-corpo-750_1.jpg

A film rendezője, a horrorzseni Mario Bava alkotásaival lazán meg lehetne tölteni az egész listát, de akkor nem lenne túl változatos, viszont azt megígérem, hogy nagy kedvencem nem utoljára szerepel. Ez a mozi egy gyönyörűen fényképezett, a rendezőhöz képest visszafogott, perverz, gótikus horror, az akkoriban Draculaként rosszalkodó Christopher Lee főszereplésével, akit azonban teljesen elhomályosít az istentelenül gyönyörű Daliah Lavi igencsak összetett alakítása. A forgatókönyvnek vannak ugyan hibái, de Bava kétségtelenül kihozta belőle a legtöbbet.


5.

Kwaidan (1964)

tumblr_lu3ghhr11r1qmemvwo1_500.jpg
A Kwaidan egy három órás, japán szkeccsfilm, amely négy szellemtörténetet dolgoz fel. Masaki Kobayashi nem csak csodálatos szamurájdrámákat tudott rendezni, hanem a félelemhez is nagyon értett. Az első történetben nagyon kemény a végkifejlet, a másodiknak a mai napig szenzációsan egyedi a látványvilága. Egyedül a harmadik, és sajnos leghosszabb sztori az, ami túlságosan is elvont, és feleslegesen unalmas. Az utolsó, a negyedik kísértethistória befejezésétől viszont a mai napig a hideg ráz, annyira hatásosra sikerült. De hogy idáig eljussunk, ahhoz némi türelem, és kellő nyitottság szükséges.


4.

Torso/I corpi presentano tracce di violenza carnale (1973)

TORSO Wallpaper by Beyond_1.jpg

Nem beszélhetünk tökéletes filmről a Torso esetében sem, néha ugyanis kifejezetten unalmas, a gyilkos kilétére viszonylag könnyen rájöhetünk, a szereplők sem olyan érdekesek, de még a zene is felejthető. A horrorjelenetek viszont csodálatosak, nagyon feszültek, máshol viszont gyönyörűen fényképezett képsorokat láthatunk. A kihagyásos történetvezetés szintén okozhat meglepetéseket, de az igazi ütőkártya a film fináléja, amely csak úgy halmozza egymás után a bravúrosabbnál bravúrosabb megoldásokat.



3.

Sleepaway Camp (1983)

Sleepaway-Camp-still-4.jpg
Rejtett slasher gyöngyszem a műfaj aranykorából, avagy mi van akkor, ha egy ’80-as évekbeli tucathorror döngöl bele a földbe? Ami igazi különlegessége a filmnek, hogy ebben valódi kiskamaszok szerepelnek, nem pedig huszon-harmincévesek, így hamisítatlanul átjön a tábori hangulat. A gyilkosságok mai szemmel nézve is brutálisak, de addig jó, amíg minél kevesebbet tudtok erről a moziról, mielőtt megnézitek. Viszont feltétlenül nézzétek meg!


2.

Black Sabbath/I Tre Volti Della Paura (1963)

black sabbath boris.jpg
Talán helyénvalóbb lenne Mario Bava klasszikusát, a The Mask of Satan-t említeni, de egyrészt az egy jóval ismertebb film, másrészt pedig a Black Sabbath sokkal jobb. Megint csak egy szkeccsfilmet láthatunk, amelyben Bava tökéletes bizonyságot adhat nekünk a zsenijéről. Az első sztori még csak szimplán egy izgalmas és fordulatos giallo, a második már egy hátborzongatóan drámai, vérfagyasztó gótikus horror, mégis a harmadik az igazi adu ász, ami a mai napig elképesztően félelmetes, amit nagyon nem várnánk egy ’63-as filmtől.


1.

Lámpaláz/Deliria/Stagefright (1987)

1.jpg
A Lámpaláz borzalmasan kezdődik, de annál inkább megéri végignézni, mert az egyik legjobb horror, amit valaha láttam. Végig pörög, elképesztően izgalmas, a vágások merészek, a kamerabeállítások kifejezetten egyediek és művésziek, a sokkeffektek ijesztőek, a feszültséggel jócskán telített jelenetek pedig csak simán lélegzetelállítóak. A zenék nagyon sokfélék, de mindig tökéletesek, a gyilkosságok pedig minden határon túlmenően véresek. Mi kellhet ennél több?

És neked mi a kedvenc rejtett horrorgyöngyszemed?

(A cikk eredetileg 2 évvel ezelőtt jelent meg, némi felújítás, javítás, változtatás után olvasható az idei Halloween alkalmából.)

Ha tetszett a bejegyzés, lájkolj minket a Facebook oldalunkon!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2012.10.31. 08:10:05

valami gond van a beállítással, mert a cikk bal oldalát nem lehet rendesen látni.

2012.10.31. 08:20:18

Mivel többször említettem már, hogy nem vagyok hardcore horrorfan, ezért engem is meglepett, hogy egyáltalán van olyan film ezen a listán, amelyet láttam. A TORSO például ilyen, sőt egyike a titkos kedvenceimnek. Tudom, igénytelen vagyok, de én egyáltalán nem untam. :))

A SLEEPAWAY CAMP-hez szintén volt szerencsém. PÉNTEK 13-utánérzésnek nem rossz, de szerintem kicsit túlbecsülik a műfaj kedvelői. Ami engem illett, olykor kissé untam a kiszámítható fordulatokat, és a végkifejlet sem volt meglepetés. Viszont nem akarom elspoilerkedni, miért nem volt az, csak óva intek mindenkit: különféle okos weboldalakon nem érdemes előre nézegetni az adott filmet leíró kulcsszavakat, mert lehet, hogy az ember akaratlanul épp ezzel teszi tönkre a „nagy fordulat” teljes élvezetét.

A WHIP AND THE BODY már évek óta ott van a gyűjteményemben. Nem is értem, miért nem néztem még meg, mert Mario Bava általam eddig látott filmjei kifejezetten tetszettek.

Amiket nem ismerek, azok közül számomra a BLACK CHRISTMAS és a KWAIDAN tűnik a legígéretesebbeknek.

Trashmann 2012.10.31. 08:42:17

Hosszútávon egyértelműen a Kwaidan a legjobb közülük. Mind
látványban, mind hangulatban. Igazi kísértet históriák, legendák.
Egy csepp vér nélkül. De a gore rajongóknak ajánlok egy
méltánytalanul elfeledett klasszikust 1964-ből, a Two Thousand
Maniacs-t,. Azt a tapló redneck horrort.

Oldfan 2012.10.31. 12:46:32

Előre bocsátom, műfaj nálam nem nyert, többségében untat.
A Kwaidan számomra nem horrorfilm, csak egyes elemei vannak benne, mondhatni kilóg a kategóriából. Messze a legigényesebb a felsoroltakból. A Mask of the Satan tetszett, ezért a másik Bava mozit szintén felveszem a keresendők listájára az Eyes of The Stranger mellé. Arra emlékszem, hogy az első helyezettet láttam, de hogy mi volt benne, abból gy villanás sem rémlik....
Nálam még a listán volna a Drakula 1979-ből, Lawrence Olivier szereplésével. Már csak azért is, mert igazából a klasszikus Lugosi mozi feljavított változata.

Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2012.11.01. 00:11:56

@doggfather: Köszönöm, hogy szóltál, én ugyan több gépen, több böngészőn is kipróbáltam, de sehol nem észleltem hibát, mindenesetre 2 képet inkább lecseréltem, remélem így már nálad is jó.

@field 64: A Torso végét már én sem untam. Egyébként egy másik közös kedvencünk a Jennifer O'Neill féle Pscyhic is esélyes volt a listára, de az sokkal inkább thriller ahhoz, hogy benne legyen.

A Sleepaway Camp nem véletlenül került ennyire előkelő helyre ezen a listán, engem se azelőtt, se azóta nem taglózott így le egy film, mint az a bizonyos befejezés. Egy SPOILER szócska mögött elmagyaráznád, hogy neked ez hogy lehetett ennyire egyértelmű? Amúgy igen, nem szabad semminek utána nézni, mielőtt látod a filmet. Én pl csak annyit tudtam róla, '80-as évek-Péntek 13 koppintás. És ehhez képest, amit kaptam...

Nézd meg szerintem a Whip and Body-t is, biztos vagyok benne, hogy tetszeni fog.

Amúgy neked a Torso-n kívül van még ilyen titkos horrorkedvenced?

@Trashmann: Az én listám elején is lehetne a Kwaidan, de a harmadik történet nekem nagyon lehúzta az élményt, azt hittem soha nem lesz már vége.

A blogodon rajta van ez tapló redneck horror? :)

@Oldfan: Szerintem a Kwaidan egyértelműen horror, már csak azért is, mert képes ilyen zsiheri hatást kiváltani.

Két Bava film közül melyikre gondolsz?

A '79-es Draculához van elérhető magyar felirat?

Trashmann 2012.11.01. 07:10:27

A Two Thousand Maniacs nincs, fordításra vár, sok minden mással együtt.
De a lényege így is át jön. Mondanom sem kell, nem egy bonyolult törté-
net, de mivel a sajátos, déli humor (amit rajtuk kívül senki sem ért és nem
csak a borzadáj kiejtés miatt) is hozzá tartozik a filmhez, csak részben él-
vezhető. De horror filmekre jellemző feszültséget ne várjon az ember. Olyan,
a hangulata, mintha egy Bud Spencer & Terence Hill filmet néznél, csak itt
ha lekevernek egy pofont, szó szerint lerepül a feje az illetőnek és utána min-
denki jóízűen nevet és közben végig old scool, country/hillbilly nóták szólnak.
És vér, vér, vér. Én azt hiszem, hogy ennél a filmnél a bunkóság, amitől ösz-
sze szorul az ember gyomra. Nagyon tahók. De ez a déli virtus sokszor visz-
szatér még a trash/explotation filmekben, a Blood Farmers filmek, stb.
A Kwaidan-ra még visszatérve, hogy horror, nem horror. Hát, ha a mai értelme-
zését nézem a horror műfajnak, akkor tényleg nem az. De, ha azt veszem,
hogy a magyar népmesék is tartalmaznak horrorisztikus elemeket és ezek
a történetek is, japán "népmesék" akkor megint nem horror-os. De, egyébként
a Kaidan (kwaidan) kifejezés tökéletesen betakarja az egészet (kb. misztikus,
rejtélyes, igéző jelenség. Wow! A japánok nagyon tudnak.) Szóval, a film mű-
faja : Kaidan. Az epizódokon belül nekem éppen a 3., Hiochi, a vak, biwa
pengető fiú, rész tetszett a legjobban: Story-ban abszolút favorit a Snow woman
de azt a Daiei, egész estés filmben jobban megcsinálta. Hideg, sötét, nagyon
szomorú film.

Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2012.11.01. 08:29:09

@Trashmann: Ezt már több helyen, több embertől is olvastam, hogy a harmadik történet a kedvence. Egyből, gondolkodás nélkül lesznoboztam, de most nem akarok ilyen előítéletes lenni... Szóval, most tök komolyan, szerinted miért az a legjobb?

Trashmann 2012.11.01. 09:18:26

@Santino89: Hát, csak ebből a csokorból a kedvencem, mert szerintem
a négy közül és a japán kaidan sztorik közül is az egyik
legbizarrabb, legfurcsább történet, amivel összehozott a sors.
És így, ez a legérdekesebb is. Nekem mindössze emiatt
tetszik jobban, mint a többi. És elég exluzív is, a többivel
ellentétben, én nem emlékszem, hogy Hoichi sztorija felbuk-
kant volna máshol. Szóval, semmi extra okom, magyará-
zatom nincs rá.

Oldfan 2012.11.01. 10:08:17

Néhány idézet tőlem és másoktól Kwaidan és Hoichi ügyben:
@identi:A Hoichi történet számomra a művészet és a transzcendens közötti kapcsolatot hozta felszínre. Valahogy a művészet jelenti az átjárót a megfoghatatlanhoz (nem számítva a csattanó maszlagot és társait :)). Egy metanyelv, amivel sokféle létezőt és nem létezőt kifejezhetünk. Ezt a józan gondolkodású emberek nem értik meg, csak értetlenül csóválják a fejüket egy absztrakt kép előtt. Valahogy a művészek a nyugati kultúra utóbbi évszázadaiban mindig különcnek számítottak. Nem könnyű hivatás, az ember a lelkét viszi vásárra, mese nincs. Ahogy a népdal és József Attila is mondja: „Aki dudás akar lenni / pokolra kell annak menni / ott kell annak megtanulni / hogyan kell a dudát fújni.”
Szóval ez a film is nyitogatja a túlvilág kapuit a néző számára, hogy kinek mennyire, az csak rajtunk múlik.
@Oldfan:
1. Fekete haj
Az ifjú szamuráj a Bushido egyik szigorú alapelvét sérti meg, amikor az egyéni érdekeiért két asszonyt is, - értsd:két családot, - elhagy. A büntetése szigorú hát. Hideg, érzelem nélküli az élő feleség, a halott pedig egy éjszaka erejéig felvillantja neki, mit dobott el magától. A címadó fekete haj nem csupán az első feleségre utal, hanem a férfi pusztulására is. Tudni kell, ha egy szamurájt lebomló fürtökkel jelenítenek meg, az a teljes fizikai fölmorzsolódására utal, vagy az őrültségre. A szigetországi nézőnek egyértelműen a kötelességszegés büntetődik meg az érzelmi elsivárosodás, az őrület, majd a fizikai pusztulás által. A halál csak a sor végén állhat, hisz az valahol feloldozást hordoz magában. A hátborzongató zene, az előkészítés, a szép ám fenyegető képek sora bemutatja, hogyan kell vérfröcskölés nélkül hozni a frászt a nagyérdeműre. Egyedül az nem tetszett benne, hogy kissé elnyújtották a mesét, 5-6 perccel feszesebbre vágva még sokkolóbb lehetne.
2. A hóasszony
Igazi vándormesei motívum, így nagy meglepetés nem éri a nézőt. A természetfölötti hatalommal bíró asszony beleszeret egy halandóba, akit végül elbuktat az emberi gyengesége. Az írek fekete hintón járó királynője, az orosz bányászok hidegszívű, ám csodaszép "Rézhegyek királynője" hasonló tőről fakad. Az újdonság az, hogy ezúttal a félelmetes hölgy mozdul ki a birodalmából, nem pedig a szívszerelmét igyekszik ott tartani minden eszközzel. Új elem továbbá a gyermekáldás, ami szintén nem tipikus az európai változatokban. Az eredeti cím "Hódémon" ám, ami ott kevésbé spoileres mint errefelé, de szegény Moszaku eltűnt vére után az európai nézőnek sem sok illúziója maradhat a hölgy valós természetét illetően. (Később ez a kis villanás erősíti viszont azt, hogy favágó gondatlan, nem figyel arra, amire nagyon kéne.) Az epizód vizuálisan lenyűgöző. A természetfölötti folyamatosan ott kísért a háttérben. Hol óriási, mindent látó szemként, ami képes túlvilági kapuként szolgálni, hol a szerelmes démon fölött lebegő csókos szájként. De a ház fele hideg kékké fagyhat, míg a túlvégén a gyermekek szobája őrzi a meleg vörös színt. A zene még az első résznél is karakteresebb, mesteri. Nem csoda, hogy ezt az epizódot nyugaton anno külön moziként forgalmazták, kivágva a Kwaidanból. (Gondolom, azért bővebb tartalommal, hosszabban mint amennyi itt van beillesztve.)
3. Hoichi, a fülnélküli
A Heike klán tragédiája, amely a korai császárság vezető erejéből 2 nemzedék alatt a végpusztulásig jutott, máig elevenen él, s nagyon alkalmas egy kísérteties történet alapanyagának. A legkönnyebben befogadható történet, s talán legjobban emlékeztet a megszokott európai történetvezetésre. Úgy érzem, két fő üzenete van a néző számára. Az első, hogy megfelelő kitartás és igaz vallásosság esetén a szellemek sem mindenhatóak a halandók fölött. (Az egyetlen rész a 4 meséből, ahol alulmaradnak!) A második, Hoichi alakján keresztül a lelki nagyság dicsőítése. A vak dalnok bár keservesen megfizet saját kezdeti naivitásáért és társai hibájáért, mégsem az áradó pénz motiválja a további játékában, hanem a megkínzóinak, a nyugtukat nemlelő kísérteteknek szeretne enyhülést adni. Az ideális művész alakja.
4. Egy csésze teában
Sajnos a lezáró mese sikerült a leggyengébbre. Egyszerűen kevés benne az ötlet. A tanmese kezdetben a kevélységről szól, hiszen a pimasz kísértet beleköt a szomjazó szamurájba, - tessék csak újranézni a közelítő arckifejezését, - aki hasonlóan reagál a felbosszantása után. A rákövetkező események nagyon kiszámíthatóak, egészen a végkifejletig. (Szóval nem Lovecraft vagy S. King találták ki, hogy az író észnél legyen, mit is ír le. :))
A film erőssége a jellegzetesen japán hangulat, a fantasztikus fényképezés, a rendezői tudás. A kor jeles színészei láthatóak még az apróbb szerepekben is, tehát erre sem lehet panasz. Azt hiszem, egyedül a történet lassúbb vezetése egy hosszú filmen az, ami mára már nem biztos, hogy sokaknál nyerő volna.

Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2012.11.01. 11:48:12

@Oldfan: Azt én is értem, hogy a művész kapcsolata a transzcendenssel, de ez így önmagában nekem nem elég. Az mindenesetre tény, hogy a négy történet közül ez a leghosszabb, és nem is túl cselekményes. A direkt színpadias hatások, illetve a japán éneklések, no meg a lassú tempó okán szerintem nem csak számomra, de az átlagnéző számára is lehúzza az élményt. Elég valószínű, hogy amikor legközelebb újranézem ezt a filmet, a Fülnélküli epizódját skippelem.

Oldfan 2012.11.01. 11:55:31

@Santino89: Azt a transcendenses véleményt nem én írtam. Én afféle földhöz ragadt egyén lévén, a kézzel foghatóbb, közérthetőbb részét tudtam csak venni... :)

2012.11.01. 14:26:07

@Santino89:

Titkos olasz kedvencem például két Mario Bava-film, A HENTESBÁRD és A VÉR ÖBLE. Ezeket nemrég újra elővettem, hiszen közös női szereplőjükről fog szólni saját blogom következő bejegyzése, amennyiben elkészülök vele vasárnapig.

A PSYCHIC nekem nagyon tetszett, és bár a gyönyörű Jennifer O'Neill (nagy szerelmem Julie Newmar után és Faye Dunaway előtt) komoly vonzerőt jelentett, de azt is el kell ismernem, hogy nem csak miatta. Egyébként a műfaji besorolásokban nem vagyok túl jó, szerintem titkos olasz kedvenceim többsége inkább giallo, és nem horror.

SPOILER!!!!!!!
Már nem emlékszem, melyik weboldalon részletezték, hogy a SLEEPAWAY CAMP miért volt korhatáros az USA-ban. A gondosan taglalt szörnyűségek egyike a 'male full frontal nudity' volt. Mivel a film már a vége felé járt, ezért tudván, hogy ez a motívum még várható (addig ugyanis ilyesmi nem volt), és agyamban gyorsan kielemezve, hogy mi történt addig, végül annak a végkifejletnek adtam a legnagyobb esélyt, amelyet az alkotók is választottak.

Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2012.11.02. 10:50:50

@field 64: Jó, dehát ez nem a film hibája, hanem az oldalé, amit megnéztél :)

A vér öblét, meg a Hentesbárdot én is láttam, írtam is róluk, mindkettő jó, mert Bava, de azért vannak ennél sokkal jobb filmjei is szerintem.

A Psychic fináléja, zenéje, meg az utolsó képsorai egyaránt feledhetetlenek.

lacix86 2014.11.01. 23:33:03

Szerintem egy új klasszikus a "The Conjuring". Kihagyhatatlan :)

seed_blog 2014.11.02. 00:55:18

@Santino89: Az en szerelmem Monika M. :)

Coyote82 2014.11.02. 06:52:49

Kedvencem: Kedvencek Temetője

Verhetetlen a hangulata...

Rorschach · http://lowfast.blog.hu 2014.11.02. 09:11:00

The Inkeepers
www.imdb.com/title/tt1594562/

Aki nem latta, feltetlenul nezze meg, szerintem nagyon jo.

The Man Who Laughs · http://trashneveles.blog.hu/ 2014.11.02. 11:28:32

Jó lista, eddig csak 2t láttam szóval van mit pótolni.

A Toxic Avenger hatalmas film! Ajánlom a 4. részt (a 2-3-at a készítők is lezgadjáK) ami minden szempontból túl megy rajta. De több mint egyszerű trash, műfajparódia és társadalomkritika.

Black Christmas elég nyomasztó film, szerintem mai szemmel sokkal izgalmasabb/feszültebb mint a nagy klasszikus Halloween.

Case · http://streetartbp.hu/ 2014.11.02. 15:23:36

Torso az egyetlen ami eddig kimaradt... szóval fel is került a nézendős listára, köszi a tippet. :D

Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2014.11.02. 15:37:59

@Case: Szívesen, remélem tetszeni fog :)

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2014.11.02. 23:01:47

@lacix86: klasszikusnak azért nem nevezném, de rendesen beszartam tőle, kár hogy a két Insidous már nem volt ennyire ütős

Darkcomet 2014.12.30. 15:51:06

@Oldfan: Nana! :-) Az 1979-es Draculában az istenien sármos Frank Langellát kéne inkább kiemelni. Amúgy ha Bava filmjei tetszenek, akkor Argento mester munkáit sem szabad kihagyni. Sőt. Argento az igazi klasszis Bavahoz képest.

Darkcomet 2014.12.30. 16:16:13

Kissé vitatható a lista. Akinek minden horror új, annak ezek a filmek semmit sem mondanak. Aki benne van a műfajban, azok meg ezeket nagyjából ismerik. Kár, hogy a listán a slasher ekkora mennyiségben lett képviseltetve, mivel ennek a zsánernek még a horror műfajon belül is olyan szűkek a határai, hogy ha párat látott az ember, akkor mindet látta.

Én inkább más szemszögből ajánlanék pár filmet. Különleges mozik, amiket szinte csak a fanatikusok ismernek, pedig a műfajon belül sokkal többre lennének hivatottak.

Hausu - 1977 Japán.
Visions of Suffering - 2006
Gvozdi - 2007

Az utóbbi kettő az Orosz Andrej Iszkanov experimental horrorjai.

Ebola Syndrome - Yi boh lai beng duk - 1996 Hong-Kong
Nekromantik 1-2 Német
Schramm - 1993 Német
T.T. Sindrom - 2002 - IMDB szerint Jugoszláv (?)
Begotten - 1990 - USA

Mondjuk ez az utóbbi nem biztos, hogy horror.

Angst - 1983
Snuff 102 - 2007 - Argentin

Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2014.12.30. 16:36:59

@Darkcomet: ahogy a bevezetőben írtam is, ez a lista nem a horrorfanoknak készült.

Köszi szépen egyébként az ajánlásokat!

Oldfan 2014.12.30. 17:25:10

@Darkcomet: Ja-ja, Langella tényleg pazar Dracula volt, új színt hozott a karakterbe. De azért Lawrence Olivier kétségtelenül nagyobb név, úgy hogy ő volt a reklám helye...:)
Argento munkái közül az Inferno tetszett, de utána már a többit nem bírtam, pedig 2-3 mozit azért bepróbáltam tőle. Nem ment. De mint írtam, maga műfaj elég távol áll tőlem. Max. ha némi történelmet vagy sci-fis misztikumot visznek a sztoriba, akkor teszek kísérletet valamelyikkel. Nagyon ritkán.

Darkcomet 2014.12.30. 21:54:31

Argento gialloinak azért adhatnál egy esélyt. Pl. az Opera vagy a Kristálytollú madár igazán remekművek, azoknak is tetszeni szokott, akik amúgy idegenkednek a műfajtól.

Darkcomet 2014.12.30. 21:58:43

@Santino89: "ahogy a bevezetőben írtam is, ez a lista nem a horrorfanoknak készült."

Éppen ezért sajnos becsúszott néhány igazi B meg Zs filmecske, amiknek a megnézése után egy, a műfajjal éppen hogy csak ismerkedő ember sírva fakad, és messzire elmenekül.
:-)

Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2014.12.31. 11:17:04

@Darkcomet: maximum a Toxikus bosszúállótól tudom elképzelni, hogy valaki sírva menekül, vagy a Kwaidantól, de az meg nem a B kategória miatt van :)
alapvetően magamból indultam ki, mert nekem se a kedvenc zsánerem, de ezek a darabok méltóak a figyelemre.

Darkcomet 2015.01.02. 22:09:39

@Santino89: Hát, a Troma filmek egy külön állatfajta az amcsi filmgyártásba. Ugye ők abszolúte független studió, de nem amolyan művészi lelkületű cég, hanem kifejezetten a trash és botrányfilmek gyártására álltak rá. Ugyanakkor őszintén és teljes mellszélességben kiállnak a független filmek és mozihálózatok mellet. Szóval egy Troma produkció olyan, hogy vagy alaposan felkészül rá az ember, hiszen hatalmas kultusz van a filmjei körül, vagy inkább meg se nézze. :-)

mendelin 2015.04.24. 21:09:40

Mennyi hozzászólás van ebben a témában !
Ha szabad, akkor egy 'antihorrorista' megjegyzései !

Még a vér látványát sem bírom filmen. ( Egyébként érdekes, a valóságban nem irtózom tőle, a tűszúrástól sem, de ha képernyőn látom, rosszul tudok lenni.)

Általában nem szeretem ha gyerek szerepel drámában, krimiben horrorban meg végképp nem. Elkezdtem nézni a 'Ragyogást', kizárólag Rebecca De Mornay miatt, de mikor kezdődött volna hogy az apa (ráadásul) a saját gyerekei ellen fordul, a rögtön abba is hagytam.

Valakitől megkérdeztem, miről szól ez a láncfűrészes dolog. Végig mondani sem hagytam :-) Úgy döntöttem hogy megpróbálok megbarátkozni a gondolattal, hogy úgy fogok meghalni, kimaradt az életemből ez az opusz.

Persze én is kedvelem a borzongást, szeretem a jó krimit. - Nálam az első a Poirot sorozat David Suchet-tel.

Na hát nem vagyunk egyformák.

"mm" - mimóza mendelin

mendelin 2015.04.24. 21:14:23

Suchet-vel !!- Nem Suchet-tel !
süti beállítások módosítása