Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

FILMBOOK

Minden, ami FILM. Szigorúan csak 18 éven felülieknek! E-mail: filmbook.blog@gmail.com

Lájkolj minket!

 

Megosztott hirdetés

Ezt mondtátok

  • Rainse: @Gsnake: Végül is ja tényleg vezetéknév. :) Majd akkor végignézem egyszer, de attól még film olyan... (2014.04.23. 12:21) Én, Frankenstein 3D
  • scal: @field 64: ahá, szóval te tudsz fransziául, hát ez könnyebben ment mint gondoltam :D (2014.04.21. 19:53) Kellemes Húsvéti Ünnepeket!
  • scal: @field 64: jaja, van az Alien 3-ról is írásom amiben nagyjából én is erre jutok :D csak várok vala... (2014.04.21. 15:37) Zodiákus
  • scal: @Kővári György Márió: szia, hát ebben az esetben örülök, hogy csak ma olvastad és nem tegnap - ami... (2014.04.21. 15:21) XI. Malom Mozi Maraton (2014 - tavasz)
  • Josselin Beaumont: Istenem, ennyi pozőrt! Nem is tudom hirtelen, hogy röhögjek, vagy sajnálkozzak. :D (2014.04.20. 09:57) 2003 legjobb filmjei

Kiemelt cikkeink

  • Zodiákus
    ZodiákusKörülbelül négy éve néztem meg ezt a filmet egy esős májusi éjszakán. A borongós idő illett a film témájához. Nem láttam a trailerét, nem tudtam sehonnan, hogy ez egy...
  • A Wall Street farkasa
    A Wall Street farkasaA most következő kritikát szeretném ajánlani egykori főnökasszonyaimnak, akiket imádtam és már ma cukorba forgatnám mindkettőt legszívesebben. Egykori kollégáimnak, akikkel hajnali...
  • Hajsza a győzelemért
    Hajsza a győzelemértUtálom a Forma 1-et. Most, hogy elvesztettem az olvasóim felét, a maradékot kérem, hogy kattintsanak alant a Tovább gombra. ...
  • Rocky III.
    Rocky III.Miután a folytatás hatalmas sikert aratott - Stallone többi filmjével ellentétben - így nem volt kérdéses, hogy milyen irányvonalon kell tovább haladnia szerény színészi képességekkel...
  • 500 nap nyár
    500 nap nyárTom Hansen súlyos problémával küzd. Élete szerelme többé látni se akarja - illetve barátok azért maradhatnak -, és a legjobb tanács amit hall, hogy próbáljon túl lépni az egészen....

Címkék

akció (323) animáció (49) belmondo (16) börtön (17) család (24) delon (14) de palma (7) Die Hard (7) dokumentum (5) dráma (328) dupla-lemezes (4) életrajzi (21) életrajzok (4) élménybeszámoló (17) erotikus (28) fantasy (77) filmtörténet (11) film noir (2) gengszter (14) giallo (20) háborús (27) harcművészeti (26) hongkong (32) horror (128) interjú (2) japán (20) kaland (119) képregény (48) kiemelt (130) krimi (98) louis de funes (19) luc besson (6) magyar (22) mario bava (11) mozi (16) művész (44) natalie portman (14) podcast (9) poszt apokaliptikus (13) rémálom (11) rendezői (2) Rocky (6) romantikus (113) sci fi (146) sophie marceau (11) sorozat (25) sport (19) star wars (6) szamuráj (16) szkeccs (7) thriller (141) tini (20) toplista (48) történelmi (23) trash (49) van damme (26) vendégírás (22) videó (15) vígjáték (290) western (35) woody allen (15) wuxia (9) zene (20) Címkefelhő

2013.09.30. 06:11 lisztes

Gravitáció IMAX 3D

Talán ez az első űrben játszódó film, amire nem lehet ráfogni, hogy sci-fi lenne, ugyanis semmi tudományos fantasztikummal nem találkozunk a másfél órás játékidő alatt. Pont ez adja a félelmetességét, ugyanis a Gravitáció minden pillanatát elhisszük, minden pillanatát átéljük. Persze nem állítom azt, hogy nem fokozta maximumig az élményt a hatalmas IMAX vászon és a lenyűgöző 3D, de a film ezek nélkül is igazán minőségi darab. Nyilván a látvány a lényeg, de a karakterek és a drámájuk nélkül csak egy hatalmasra fújt, de belül üres lufira emlékeztetné a nézőt Alfonso Cuarón legújabb rendezése.

gravity-poster02.jpg

Bullock munkásságának nagy rajongójaként (ne kérdezd...) és az "egyszerű, de nagyszerű" koncepciók lelkes híveként az év egyik legjobban várt mozija volt számomra a Gravitáció, épp ezért féltem, hogy hatalmasat fogok csalódni, ami a szegényes nyári blockbusterdömping során elő-elő fordult már velem idén. Ráadásul az utóbbi hetekben az indokoltnál is jobban felspannoltam magam a filmmel kapcsolatban, szóval kicsit félve battyogtam be az Aréna Plázába... ahol aztán újra megtapasztaltam, milyen is a 100%-os moziélmény.

Pár asztronauta, köztük a kezdő Dr. Ryan Stone (Sandra Bullock) és a tapasztalt róka Matt Kowalski (George Cloney) sok ezer kilométerrel a fejünk felett épp az utolsó simításokat végzi az egyik üzembe helyezendő műhold prototípusán, amikor beüt a krach: az oroszok véletlenül rakétát eresztettek a saját kémműholdjukba, aminek törmelékei elképesztő sebességgel, puskagolyókként száguldanak feléjük. A repeszzáport csak ketten élik túl, de űrsikló híján az egyedüli esélyük mihamarabb eljutni a közelben keringő ISS-re, azaz a Nemzetközi Űrállomásra...

gravity-comic-con-2013.jpg

Cuarón bámulatos módon zsonglőrködik már az első jelenetek alatt is a végtelen térrel. Végre nem csak a kamera, hanem a szereplők is ide-oda úszkálnak és forognak, értelmet adva a harmadik dimenziónak - ez utóbbi eddig nagyon kevés filmnek sikerült eddig, itt viszont a sztori szinte kiált érte, a koordináta rendszer "Z" tengelye is esszenciális részévé válik a történet elmesélésének. Ha pedig kapunk egy szusszanásnyi időt, akkor gyönyörködhetünk az így még sosem látott napfelkeltében, vagy a sarki fényekben.

Nagyon hamar beszippant a film és egyszerűen úgy érezzük, hogy mi is az űrben lebegünk. A látvány annyira valószerű, hogy már most nagy pénzekkel mernék rá fogadni, hogy hasonlóan a tavalyi Pi életéhez, idén a Gravitáció CGI mestereihez vágják majd hozzá az aranyszobrot - megérdemelten. Azért gondolom nem árulok el nagy titkot, hogy Bullockék nem mentek fel az űrbe forgatni, szóval javarészt a zöld háttér előtt vették fel a jeleneteket, de ez egy pillanatra sem tűnik fel a nézőnek.

970369_529708670437887_1466057889_n.jpg

A sztori amúgy egyszerű, kis túlzással videojáték szerű: juss el innen oda úgy, hogy közben ne murdelj meg. De ennél többet miért is várna bárki egy "túlélni az űrben" típusú drámától, úgyhogy Cuarónék is inkább a karakterekre gyúrtak rá. Belőlük viszont csillagos ötösre vizsgáztak és a színészválasztásban sem nyúltak mellé. Hozzáteszem, az eredeti felállás (Natalie Portman és Robert Downey Jr.) is nyálcsorgatósan erős gárdát takart, de végső soron örülök, hogy a Cloney-Bullock páros lett a befutó.

Kowalski karaktere már-már szemtelenül laza, Cloney szkafanderben, üvegbúra mögül is rohadt sármosan hozza (már amennyire én ezt férfiként meg tudom ítélni). Tele van élettel és vidámsággal, de a látszólagos nemtörődömség mögött egy vérprofi asztronauta képe körvonalazódik ki, akinek még a legmélyebb sz*rban is helyén van a szíve. Mellé pedig megkapjuk az észt, Bullock tolmácsolásában, aki szerencsére az előzetesekben agyonhasznált heves légzésből és pánikból pont a még elviselhető mennyiséget produkálja.

Gravity-2013.jpg

De persze ez az "elviselhető" egyben a szükséges adag is, hiszen az is fontos része a filmnek, hogy bemutassa, hogy lesz Stone zöldfülű asztronautájából "tökös" űrcowgirl, aki nem fél kockáztatni, hogy túléljen. A "feladom-nemadomfel" dilemma, a karakter szívfacsaró múltja pedig remekül lett bemutatva Sandra Bullock által, aki minden bizonnyal ott lesz abban az ominózus 5-ösben február vége felé és még az is könnyen lehet, hogy másodszor is odaítélik neki az aranyszobrocskát.

Távol áll tőlem a filmesztétáskodás, így aztán félve találgatok, mire is akart a rendező bácsi utalni egyik másik jelenettel, de azt hiszem, hogy film egyik fő témája Stone karakterének újjászületése. Egy gyönyörű (az egyik előzetesben is látható) szcénában például főhősnőnk magzatpózban lebeg az egyik kabinban, miközben a kötelek épp úgy állnak, hogy a köldökzsinórra emlékeztetik a nézőt.

Sandra-Bullock-in-Gravity-2013-Movie-Image.jpg

A Gravitációban a szereplőknek épp a gravitáció hiánya okozza a legnagyobb problémát - ugyanakkor a nézők Cuarón mesternek hála egy kis extra adagot is kapnak belőle, legalábbis én ezzel magyarázom, hogy a vetítés végeztével alig bírtam felkelni a székből. De lehet, hogy az volt az oka, hogy amit abban a 90 percben láttam, az földbe döngölt, letaglózott és elvarázsolt. A Jurassic Park megtekintése után biztos voltam benne, hogy paleontológus szeretnék lenni, a Gravitáció megtekintése után pedig biztos vagyok abban, hogy NEM szeretnék űrhajós lenni, viszont a filmet még egyszer akarom látni. És még egyszer. Meg még egyszer.

Az év legjobb mozija. Ennyi.

4 komment

Címkék: dráma kaland kiemelt


A bejegyzés trackback címe:

http://filmbook.blog.hu/api/trackback/id/tr215536725

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

MolnarErik · http://heraldika.blog.hu/ 2013.10.02. 10:19:31

"Talán ez az első űrben játszódó film, amire nem lehet ráfogni, hogy sci-fi lenne."
Már az Apollo 13 is ilyen volt, és annak már majdnem 20 éve.

lisztes · http://www.facebook.com/LisztesMegmondjaATutit 2013.10.02. 10:21:29

@MolnarErik: Ebben tökéletesen igazad van, jogos az észrevételed. De az egy igaz történetet dolgozott fel, míg a Gravitáció fikció.

scal · http://www.fatumteam.com 2013.10.03. 05:38:45

@lisztes: mellesleg ott nem "csak" az űrben játszódott a film

scal · http://www.fatumteam.com 2013.10.03. 23:42:17

na szóval "év filmje" meg a faxomat - a bővebb verziót holnap felhányom ide