Ez nem volt egy mindennapi élmény annyi biztos. Évek óta szemeztem vele, totál véletlenül bukkantam rá, anélkül, hogy bármit tudtam volna róla, mégse volt időm eddig megnézni, és most is csak azért válogattam be az éjszakai matinémba, mert megtudtam, hogy ez az előző filmje Tom Moore-nak, vagyis a zseninek, aki a Tenger Dalát is készítette. Az meg már csak hab a tortán, hogy a film kétharmadát itt készítették nálunk Kecskeméten.

A Kells titkát sokan a Fehérlófiához, meg a János vitézhez hasonlítják - vagyis azokhoz a rajzfilmekhez, amikor Jankovicsban nem csupán a nemzeti érzelmek, de a tehetség is munkálkodott -, és ez nem véletlen. Ez is egy régi történetet mesél el, amely mondákból szövődik, de mégis van valóság alapja, és azt úgy mesélik el, ahogy megtörténhetett, nem pedig ahogy valójában, hisz az  történelem homályába vész. Amikor elkezdtem nézni, teljesen mást vártam, a nevéből sejtettem, hogy valami Kelta dolog lesz, de azt hittem ilyen erdőben ugrálós, aranyos kisállatos akármi. Szóval a kész történet egészen messzire helyezhető ettől, és még akár mondhatnám azt is, hogy csalódtam, de most az az érdekes helyzet állt elő, hogy minden egyes pillanatát élveztem, dacára, - vagy éppen azért - hogy meglepett.

Kells egy apátság, az erdő mélyén, valahol Írországban, a IX. században, ahol a szorgos szerzetesek nem sörfőzéssel meg böjtöléssel töltik mindennapjukat, hanem egy falat építenek éjt nappallá téve. Mert egyszer eljönnek a vikingek, és ők nem kegylemeznek senkinek. A település legfiatalabbika, Brendan azonban inkább mást csinálna, mondjuk kimenne az erdőbe megnézni mi is van ott, vagy nézné, ahogy a scriptoriumban könyveket másolnak, de ebben hatékonyan vet újabb és újabb gáncsot Caleth apát, aki csak egy dologgal törődik. Hogy a fal minél magasabb, és minél stabilabb legyen. Egy nap azonban új jövevény érkezik az apátságba, Aidan, a messze földön híres illuminátor, és Brendan egyből tudja, fal ide, fal oda, neki is az a sorsa, hogy lejegyezze mindazt a bölcsességet, amit meg tud menteni elődei munkáiból, hogy befejezze Kell Könyvét.

A rajzfilmet meglehetősen nehéz értelmezni. Inkább azt mondanám érezni kell, akit elkap az atmoszférája, és ha csak annyit tud Írországról, hogy Michael Flatley is valahonnét onnan jött, akkor lényegében már nem lesz gondban, mert a hangulata, és a mágikus zenék elviszik a hátán a hullámzó történetet. Azért mondom, hogy hullámzó, mert nagyon sokáig úgy tűnik ez egy gyerekmese, kapunk egy fiatal fiút, akivel azonosulhatunk, a barátok egytől egyig karaktert kaptak, amit a rajzokkal sikerült még inkább kihangsúlyozni, és lesz kötelező cukiság Pangur Ban személyében. Szóval a sikerhez meg van a recept.

Azonban a történet egyharmadánál átmegyünk egy annyira szürrealista környezetbe, ahol lényegében deus ex machinaként működnek a dolgok, Brendan megszerzi a szemet, mert kell a történethez, de nem igazán magyarázzák hogy is csinálta ezt, miért éli túl a találkozást az alvilág démonaival, hogyan győzi le őket. Aztán Aisling szerepe, aki sokáig csak egy zavarodott kislánynak tűnik - ki nem lenne az miután lemészárolták a szüleit, és egyedül kénytelen tengődni az erdőben? - aztán meg kiderül, hogy egyáltalán nem hazudott, tényleg egy szellem. De értelmezhetjük úgyis, hogy gyerekként Brendan sok mindent képzelt, és ki tudja milyen bogyókat evett az erdőben. Aztán meg egyszer csak eltűnik a történetből.

Aztán a történet a vikingek érkezésekor átmegy olyan brutalitásba, hogy az ember kedve az élettől is elmegy. Ezek voltak az igazi vikingek, mindegy a Dreamworks mit akar elhitetni velünk, nem neveltek ezek sárkányokat, ha találtak egyet, azt elevenen felfalták. És ha ez nem lenne elég, utána csodálatos módon mégis életben marad egy csomó szereplő, akinek minden számítás szerint meg kellene halnia. Kicsit olyan érzésem volt, mintha a történetben nagy hézagok lennének a második felétől, egyértelműen az első háromnegyed óra a kerekebb. A végére gyorsan kapunk valamit, aztán vége is van, 75 percre futotta mindössze a pénzből.

Valószínűleg jobban kellene ismerni az Ír mondakört is, mert szinte minden név egy utalás a mitológiájukra, ráadásul nagyon sok minden tényleg megtörtént. Például Kells-t tényleg megtámadták a vikingek, és az ír szerzetesek rengeteg mindent tettek azért, hogy megmentsék a nyugati kultúrkört, történelmet a feledés homályából. Többek között ezek miatt a barbár pusztítások miatt olyan sötét az a középkor, mert alig maradt fenn írásos emlék.

Moore alapos kutatást végzett első egész estés rajzfilmjéhez, a végső lökést pedig két rajzfilm, a Tolvaj és a Suszter, és a Mulan adta meg, mert azok is egy egy nemzet történelmébe nyúlnak vissza. Ekkor fogant meg a fejében, hogy ő is csinálhatna valami hasonlót, csak éppen az Ír hagyományokkal. A Magyar Népmesék pedig annyira lenyűgözte, hogy rögtön eldöntötte a Kecskeméti stúdióban szeretné a rajzok döntő többségét elkészíttetni. Mindazonáltal én megdicsérnék mindenkit, aki részt vett a produkcióban, mert egyáltalán nem Magyar Népmesék majmolásnak tűnnek az animációk, és a rajzok sem, maximum ha nagyon figyel az ember akkor vehet észre hasonlóságot. Például a fák ágai ugyanúgy kunkorodnak, mint az indák a főcímben, vagy egyik másik szerzetes alakja idézheti a nagyobb darab királyokat.

A rajzok kellőképpen modernek, éreztem rajtuk egy kis Dexter Laboratóriuma hatást, de szerintem Szamuráj Jack-el se lövök túl messzire. Ott látható a szereplőkön ilyen szögletesség, de szerencsére nem olyan erős tussal húzták meg a széleiket. Mindenesetre a KAFF-on ez is elnyerte Kecskemét Város díját, és, hogy nem csupán azért, mert nálunk készült mi sem bizonyítaná jobban, minthogy Oscar díjra is jelölték, de abban az évben a Fel mindent elvitt, amit lehetett. Ezt leszámítva ez a rajzfilm egyáltalán nem mondható sem híresnek, sem ismertnek, konkrétan nálunk egyetlen mozi sem vetítette, az USA-ban is mindössze 37. Pedig az eredeti nyelv igazán ízletesre sikeredett, ráadásul nagyon jó szinkronhangokat sikerült megszerezni a produkcióhoz - Caleth apátnak például maga Brendan Gleeson szolgáltatja orgánumát.

Mindenesetre ha már eleged van a CGI dömpingből, és szeretnél valami rajzoltat is látni - még ha ennek is nagy része számítógéppel készült, de mégis csak 2D - melegen ajánlom ezt a történetet. A világot talán nem váltja meg, de egy nagyon kellemes emlékkel leszel gazdagabb, amit egyszer majd megmutathatsz gyermekednek is.

Ha tetszett a bejegyzés, lájkolj minket a Facebook oldalunkon!