Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

The Taking of Tiger Mountain 2014

2015. augusztus 12. - Oldfan

Tsui Hark (magyaros átiratban: Hszü Ko) rendezőként, (A kard útja, Zu legendája, Volt egyszer egy Kína) színészként (Szebb holnap) és producerként (Flying Swords of Dragon Gate) egyaránt ismert. Miután a gyakorlata megvolt, a művei többnyire sikeresnek bizonyultak, Kínában úgy gondolták, alkalmas egy történelmi alapokon nyugvó kalandfilm levezénylésére. Kapott is hozzá egy jókora halom jüant, mert nem csak a háborúhoz kell a Montecuccoli által megállapított három dolog: pénz, pénz, pénz. Mint azt tudjuk, ingyen ebéd az amerikaiak szerint nincs. Nos, Kínában sem más a helyzet. Finoman, ám de határozottan megrendelték, milyen legyen a feltálalandó késztermék. Hogy a témaválasztással ne kelljen vesződnie, azt ugyancsak kézhez kapta. Ha az idősebb korosztályból valakinek a Szovjetunió gyakorlata jutott az eszébe, nem jár messze az igazságtól. Mindettől a mozi még lehetett volna nemzetközi tapsvihart kiváltó alkotás. De nem lett. Viszont süllyesztőbe sem került. Eddig jó. Lássuk a részleteket.tiger_mountain_03.png

1946-ot írunk, Japán már letette a fegyvert, de Kínában tovább tart az ország égés. A nemrég még szövetséges kommunista Népi Felszabadító Hadsereg (NFH) és a Kuomintang vív harcot az ország irányításának megszerzéséért. A központi hatalom hiányát kihasználva, a félreeső tartományokban fosztogatnak a gyakran több ezer fős rablóbandák. A lakosság retteg tőlük és nem mer ellenállni nekik. A ravasz és kegyetlen Sólyom uraság valódi hatalmi tényező akar lenni, ezért a japánok által hátrahagyott titkos térképekre fáj a foga. Ha sikerül neki megszerezni mind a hármat, ő uralja majd a Munden folyó környékét. A NFH egyik kis osztaga behatol a banditavezér területére, hogy segíteni próbáljon a civil lakosságnak, bár az erőviszonyok egyenlőtlenek és a kegyetlen téli időjárás sem kíméli a kis csapatot. A sikerre nincs más esélyük, mint hogy egy váratlan támadással meglepjék bevehetetlennek tartott Tigris-hegyen élő rablók erődjét. Ezért a főparancsnokságon úgy döntenek, egy tapasztalt nyomozót küldenek segíteni, aki beépülhet a bandába. A feladat veszélyes, a bizalom ritka kincs, pedig az ember élete múlhat rajta.tiger_mountain_05.pngA kiinduló helyzet valós. Közvetlenül a 2. Világháború után a mai szóhasználattal talán a „nemzeti oldal” meghatározással jellemezhető Kuomintang véres polgárháborúba bonyolódott a Mao Ce-tung vezette kommunista erőkkel. A népet gyötrő bandita kiskirályokat egyik fél sem állhatta, de mivel az egymás elleni küzdelem kötötte le a csapataikat, gyakorta szabad préda lett egy-egy országrész. A film beépített nyomozóját valós személyről, Jang Csungkujról (1917-1947) mintázták, aki nemzeti hősnek számított, és ténylegesen részt vett a Tigris banda felszámolásában. Mint a halála időpontja mutatja, nem sokáig élvezhette a békés életet. A nélkülözések és a kemény munka felőrli az embert. Hőstettéről regény, majd „pekingi opera” született. 2014-ben pedig eljött az ideje, hogy filmre vigyék a leghíresebb esetét. Némi változtatással. Ugyanis a 203-as szakasznak nem volt „Kisgalambja,” sem a párt által kirendelt parancsnoka. A nővér és a százados egyaránt fiktív szereplők, nyilvánvalóan állami megrendelésre kerültek be a történetbe. A banda felszámolása sem a realizmus jegyében fogant, de mikorra odáig eljutunk, egy néző sem fogja bánni. Előtte kapunk némi burkolt hazafias propagandát a jelen Kínájáról. A Tigris-hegy elfoglalását övező keretjátékot ugyanis valójában semmi nem indokolja. Egy fiatal kínai srác az Egyesült Államokban építgeti a karrierjét, de jól nevelt ifjonc lévén hazamegy karácsonyozni, miközben felidéződnek benne a régmúlt eseményei. Naná, hogy ő a mozi gyerekhősének unokája. Ezt a betoldást a megrendelők a jelenkor belföldi fiatalságának szánták üzenetként. Kína nyitott, akár külföldön is boldogulhatsz, de sose feledd, honnan származol. Meg azt, kik és milyen eszmék képviseletében adták az életüket, hogy ilyen legyen az ország. De ez tényleg csak nagyon finoman lett becsempészve, már ha illik itt ezt írni.tiger_mountain_01.pngSzóval a történelmi hűséget nagyon röviden letudták a mozi elején, s onnantól kezdve a háborús kalandfilmek egyik alaptípusát láthatjuk. Pár kiválasztott ember veszélyes megbízást kap, amit minden körülmények között végre akarnak hajtani. Tehát „Indulhat a banzáj” – bár mint tudjuk, a japánok már leléptek a színről. Indul is. A gyakorlott filmnéző rengeteg ismerős mozzanatot fedezhet fel a történet folyamán. Legelsőnek a „Kémek a Sasfészekben” villan be, vagy az Indiana Jones mozik hosszú, szófecsérlést kerülő üldözéses jelenetei, jön James Bond sítalpazásának szolidabb változata, de a lőporfüstös westernekből szintén fel lehetne sorolni pár címet. Á, inkább nem. Számomra leginkább az „Óz, a csodák csodája” idéződött fel. Részben, mert a történet hihetősége az említett mű színvonalán mozog, más részről pedig a főgonoszt alakító Tony Leung miatt. A veterán színész tudása nem lett próbára téve. A  bandita főnök kétdimenziós alakját laza ujjgyakorlatnak könyvelhette el, ami ráadásul pénzt hoz a konyhára. Utoljára a Nyugati Boszorkányon láttam olyan remek műorrot, mint most őrajta. Annál fogva vezetik a hőseink. A századost ugyan többször figyelmezteti a nyomozó, hogy észnél legyen, mert okos banditákkal van dolga, de isten bizony nem azok. Sólyom nagyúrról, miként az összes banditáról is, az 1950-es éveket idézően mérföldekről lerí, hogy nagyon, de nagyon rossz emberek. A jók viszont lehetnek bármilyen borostásak, szakadt ruházatúak, szorongathatnak ronda mordályokat, egy percig sem hiszi róluk az ember, hogy bármi tisztességtelenséget elkövetnének. Hu nyomozó igazi kommunista hős. Ravasz, fürge eszű, nagy színlelő, - ez békeidőben szintén jól jöhet majd neki, - mindenkor villámgyorsan alkalmazkodik. Nincs az a szorult helyzet, amiből ki ne vágná magát. De hát ezzel már Kloss kapitány és Stirlitz óta tisztában vagyunk, Bors Mátéról nem is szólva. Zhang Hanyu pont megfelel a kívánalmaknak, bár kétségtelen, hogy jobb húsban van, mint a film végi stáblistakor archív fényképen feltűnő Jang Csungkuj.tiger_mountain_02.pngA banditák erődje erősen CG gyanús, de azért rablótanya benyomását kelti. Az európai nézőnek egy idő után már fejfájdító a „testvérezés,” de mit lehet tenni, arrafelé az a megszólítás dívik. De hogy még a rangokat is ahhoz kötötték! Az alvezérek elvezése Első testvér, Második testvér, majdnem a végtelenségig. A felszámoló osztagban ugyancsak alig használnak igazi kínai neveket, a ragadvány elnevezések sorjáznak. Így lesz köztük Négyszem, Vasököl, 203-as, Tank, stb. Történelmileg viszont indokolt. Keleten vagyunk, ahol a rokonságot hetedíziglen számon tartják, és akit sikerül beazonosítani, annak a hozzátartozói fizetnek, ha ő maga nem megfogható. Például Mao Ce-tung első feleségét bestiális módon végezték ki a Kuomintang katonái, amikor megtudták, ki a foglyuk. Célszerű hát az álnevek minden körülmények közötti használata. Érdekes, hogy a történet összességében korántsem áll a kimunkáltság talaján, ennek ellenére számos kidolgozott kisebb karakter van benne a jók és rosszak között egyaránt. A színészek elégedettek lehettek, mert szövegben és kinézetben – sőt, elhalálozásukban! - sem voltak unalmas figurák.tiger_mountain_04.pngMese ez a film kérem, bár erősen golyózáporos. Egyáltalán nem gyermekeknek készült. Mert a trükkök jelentős része a művér látványos fröccsentésére lett felhasználva. Az erdőbeli hascsikarásos jelenet pedig már végképp a korhatáros besorolást teszi indokolttá, miként a rablóvezér kedvenc madarának foglyokra történő uszítása sem a nyugodt alvást segíti elő. Van még egy helyenként takaros CG tigrisünk, aminek azért az agyára mehetett a digitalizálása. Másként nem tudom magyarázni, hogy miért akarna a fa tetejéről levadászni egy ólmot köpködő pisztolyt használó sovány falatnak számító embert, amikor az orra előtt van egy védtelen, nagydarab ló. Akad még pár részlet, amikbe bele lehetne kötni, de minek? Nem vitás, Tsui nem vette komolyra a tónust. Még a film a filmben technikát sem szégyelli alkalmazni egy kis önreklámra. Mert mit néz a jelenkori ifjonc útközben hazafelé? Egy Tsui Hark rendezte pekingi opera előadást! Még a nevet is beúsztatja a képre, mintha vége volna filmnek. A rendező úr éppen csak ki nem kacsint a vászonról. Ráfejelésként a végére, - miután valójában már lezárta az eseményeket, - bepakol egy fél-bónusz jelenetet arról, hogyan születnek a legendák. Az események "nagyapa szerinti változatát" tálalja, amit az unokának mesélt a jó öreg a nagyi megmentéséről. Bizony, Jókai Mór vadromantikus korszakát lepipáló kiszínezéssel „oltotta” az utódot. Hasonló elvarázsolt megoldás a filmben, hogy az ezer főre rárontó harminc vöröskatona egyetlen áldozat nélkül győzedelmeskedik a fináléban. Tsui az akciók rendezésében aligha szorult tanácsokra, ennek számos esetben adja bizonyítékát. Csak a mélység fölötti félkezes lógást ne leste volna el Hollywoodban…tiger_mountain_06.pngEgyébként a mozi a korigénynek megfelelően 3D-ben készült. Akad hát benne igazából nem kellő lassítás,(kés, golyó és kézigránát) ami térhatású szemüveggel nézve biztosan más hatást kelt, mint a hagyományos leosztás esetén. (Bár a külföldi beszámolókban inkább fanyalognak, mint dicsérik a 3D megvalósítását. Talán előbb-utóbb lehet nálunk is személyesen megbizonyosodni róla.)

A film a rendező életművén belül aligha lesz a tényleg maradandók közé besorolva, pedig pénz, paripa, posztó, minden együtt volt. „Mindössze” a komolyabb hangvétel volt hiánycikk. Ámbár, menet közben annyira éppen nem hiányzik. Amíg belemerül az ember a kalandokba, nincs ideje agyalni a képtelenségeken, mert kiváló a tálalás, unatkozni nem lehet. Hosszú, akcióban és látványban pazar jelenetek sora követi egymást, különösen az utolsó húsz perc a „mindent bele” kategória. A zene hol érzelmes, hol lelkesítő. Nagyon „nosztalgia fílingem" volt a hallatán, mintha valamelyik a régi moziba keveredtem volna vissza, amikor direktben igyekeztek hatni a nézők érzésvilágára. Működik. A helyszínek kiválasztását és a díszletezést kalapemelés illeti, miként a valóságot és számítógépes rásegítést ügyesen keverő operatőr munkadíja sem kidobott pénz volt. Elképesztően szép tájakon forgattak, melyeket a számítógép még tovább csinosított.

Részemről úgy foglalom össze a mozi jellemzését, hogy: ”Nem kell mindig kaviár.” Szórakoztató kalandfilm kategóriában bizonnyal az év egyik dobogósa lesz. Minden megvan benne hozzá. Soha rosszabbat. A művészfilm iránti igényeinket azonban tartalékoljuk egy másik alkotásra.

 

 

 

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Darkcomet 2015.08.21. 02:11:58

Egyszerűen rémes, ahogy a kínai filmgyártás tönkretette a hong-kongi filmipart. Meg az is rémes, ahogy kilencvenes évek közepe tájékától jó 10 évig kreatív kínai film is leamortizálta magát az egyszerű propaganda alkotások szintjére.

Darkcomet 2015.08.21. 02:16:42

Ja igen! Ez a film sajnos egyszerűen borzasztó. Ezt sajnos még Tsui Hark sem tudta feldobni. Egyszerűen nyögvenyelős, képileg fasza lenne, de az akciók, hát ugye a rengeteg CGI miatt kissé banálisak, de az összkép valami lehangoló. Ha még Johnnie To is beadja a derekát ilyesminek, végleg szakítok a kínai mozival.

Oldfan 2015.08.21. 06:36:53

@Darkcomet: Igen, a látványos képekre meg az akciókra megy ki az egész. Aki ezt tudja, nem vár tőle sokat és akkor nem csalódik...:)
Amikor a politika beerőszakolja magát egy moziba, abból többnyire semmi jó nem jön ki. Azért a "borzasztó" jelzőt túlzásnak tartom rá alkalmazni.

Darkcomet 2015.08.21. 12:08:11

@Oldfan: Pedig ez szerintem borzasztó. Hosszú, túlspilázott, két bites karakterek, sokszor kapkodó, átláthatatlan akciók. mivel ismerem Tsui Hark filmjeit, pláne borzasztó. Nem az a baj, hogy propaganda mozi, mert bőven láttunk ilyet az amcsiktól meg az oroszoktól is, hanem hogy szolidan fogalmazva igen viccesen van megcsinálva, durván fogalmazva sokat markol és keveset fog, esetenként a saját paródiájává válik a film. Pl. az a tigris attack olyan szinten rossz, hogy egy Asylum filmnél még csttingettem is volna, itt viszont egyenesen szörnyű.

Oldfan 2015.08.21. 21:20:21

@Darkcomet: Nos, ha az ismertetőben nem sikerült tisztáznom, mit gondolok róla, az baj, mert az írásaimban támpontot szeretnék nyújtani az olvasónak, hogy érdemes-e neki leülni a mozit megtekinteni, vagy inkább kerülje el.
Azt hittem, nyilvánvaló a jókais utalás a képi világ milyenségére, vagy az "Óz, a csodák csodája" célzás a történet "mélységére." Azt meg, hogy művészetről ezúttal szó nincs, odaírtam. Ezek után nem tudom, mire számítottál. Úgy tűnik, arról elfeledkezel, ez a mozi alapvetően egy belső piacra szánt film. Jó pár évtizede sulykolják arrafelé a propagandát, s most valami mást próbáltak. Mert a párt propaganda eddig ilyen filmekkel nem operált. Az időközben felnőtt, az akkori valósághoz igazából nem kötődő, de a modern világba azért minden cenzúra ellenére belekóstolt új nemzedéknek akarták megmutatni, milyen kafa "őseik" voltak. Erre bőven jók az egysíkú karakterek is. A Cg és az akciók helyenkénti elnagyoltsága ellenére a belső piacon egy látványos, robbantgatós, enyhén sokkolós hong kongi megoldásokkal operáló mozi bőven behozza majd a költségeit. Tehát a lóvé megtérül, amit propagálni akartak az benne van. Szerinted érdekli más a megrendelőket?
A nemzetközi kasszacsörgés nekik csak bónusz.
A film kellően mozgalmas és látványos, és nem mindenki nézi nagyítóval a trükköket. Továbbá az összes bénaságával együtt is kínál szerethető karaktereket, akiknek érdemes szurkolni és akik áldozatot vállalnak egy szebb jövőért. Az emberek kedvelik a pozitív kicsengésű történeteket, bár a filmes társadalom pár évtizede igyekszik leszoktatni őket erről. Részemről inkább nézek meg egy ilyet, az összes csacskaságával együtt, mint holmi szuper profin kivitelezett mozit, ahol a nihilista főhős egy lepusztult világban mindenféle vasakon száguldva ritkítja a Tigris-hegy banditáihoz hasonlóan nevetséges gonoszokat. Bízom benne, hogy a "Nincs a Földnek jövője" irányzattal nem csak nekem van tele a hócipőm.
Ezzel nem Tsui Hark filmjét akarom mentegetni, mert a kifogásaiddal alapvetően egyet értek, viszont arra szeretnék rámutatni, hogy az ismertető írójának személyes érzeteken kívül más szempontokra is tekintettel kell lennie. Vagy legalább tegyen rá kísérletet, hogy túllépjen rajtuk. A kommentálónak persze koránt sincs így megkötve a keze, úgy hogy továbbra sem nem kell visszafognod magad a ledorongolásban..)

Darkcomet 2015.08.22. 17:47:55

Én semmiben sem mondtam neked ellent, csak sarkosabban fogalmazok gyakran a kelleténél. Az is igaz viszont, hogy mivel a trailer alapján nagyok voltak az elvárásaim, a kapott produktum alatt nem tudtam kikapcsolni a "megint jól át lettem verve" érzést. Viszont mivel Tsui Hark az egyik kedvenc nagy öregem a hong-kongi akció mesterek közül (meg Ringo Lam, John Woo és Johnnie To) számomra megbocsájthatatlan bűn, hogy ezt az izét bevállalta. Csinált ő már történelmi köntösbe csomagolt kínai propaganda mozit (hét kard legendája) ami remekül sikerült, de ennél egész végig érződik, hogy szenved. Lehet ezt okosan is csinálni, mint mondjuk az oroszok az új Sztálingrád filmben tették, aminél nagyobb propaganda mozit orosz részről már régen nem láttam.

A CGI-ről. Nem kell nagyítóval nézni, kiveri az ember szemét gyakran, hogy milyen gagyi. Eleve egy olyan rendező, aki mindig praktikus effektekkel dolgozott, meg megépített díszleteket, meg vérpatronnal stb. egyszerűen nem fogja a helyét megtalálni egy agyon digizett filmben. Nem tudta kezelni azt, hogy egy csomó minden később kerül rá a képre.

Szóval így. Nekem nagyok voltak az elvárásaim, és csalódtam. Az írásodat már a film megtekintése után olvastam. Lehetséges, ha fordítva történik, akkor nem ilyen kákán is csomót kereső hozzáállással írom meg a mondandómat.

Oldfan 2015.08.22. 18:21:33

@Darkcomet: Én nem írtam, hogy nagyban ellentmondasz nekem. (Egyébként sem tilos.)
Sőt:"... a kifogásaiddal alapvetően egyet értek..."
CG: Miután te azon a vonalon otthon vagy, biztos, hogy másként, kritikusabban közelítesz hozzá. Engem igazából hidegen hagy a téma.
Propaganda:"Lehet ezt okosan is csinálni, mint mondjuk az oroszok az új Sztálingrád filmben tették."
Abban a filmben aztán minden létező hibát elkövettek, beleértve a hazafiasság ZS kategóriás tálalását. Ez számomra nagyon rossz érv.
"Tsui Hark az egyik kedvenc nagy öregem....Nekem nagyok voltak az elvárásaim, és csalódtam."
Ez lehet a kulcs. Én eleve nem vártam sokat egy megrendelt mozitól, csak elfogadhatót. Azt megkaptam, így elvagyok vele. A kedvencek listáját persze nem írom át miatta.
süti beállítások módosítása