Na ezért nincs igazából sok játékismertetőm, ami filmekhez kapcsolódna. Míg Hollywood most már tényleg kőkeményen azon igyekszik, hogy véletlenül se sikerüljön jó játékadaptációt készítenie - lásd Hitman, a 47-es ügynök -, a játékok világában is hasonló a helyzet. Minek ide kreativitás, majd eladja a film sikere. És persze jöjjön ki a premier napjára, minden elérhető platformra, a szereplőkre nagyjából azért hasonlítson, licenszeljetek egy hat éves motort, aztán mehet a Walmartra. Szóval ha filmes játékokról akarnék írni, tele lenne az oldal szarjátékkal. Nem mondom, néha sikerül egy-két jobb is - pl. Riddick - Escape from Butcher Bay -, de most komolyan ezt akarjátok? Én az igen értékes időm egy részét azzal tölteném, hogy olyan játékokkal játszok, amik se nem érdekelnek, se nem jók, ti meg úgyse játszanátok vele, és lehet el se olvasnátok. Mindenesetre elrettentésnek érjétek be egyelőre ezzel.

Be kell valljam, minden hibája ellenére, nekem a film tetszett. Az életben nem gondoltam volna, hogy pont EZ a CGI mese fog kitűnni a sorból, amiben elkövették azt a pofátlanságot, hogy az egész történet az Antarktiszon játszódik, és a fő színek a fehér, a fekete, és kicsit a kék. És mégis sikerült egy megható történetet kreálni, néhány jelenetnél elszorult a szívem. Szóval a film nem csak egy aranyos történet CGI-ben elmesélve, de tartozik hozzá mondanivaló is, amitől a pingvinek egyszeriben a legjobb szereplőkké válnak a Madagaszkár óta. Bár a felnőtt Topit nyugodtan megtarthatták volna maguknak a készítők, kicsi pingvinként nagyon szerethető volt.

Magányossága, kirekesztettsége könnyen átjött, és azonosulhatott vele bárki, akit akárhonnan kizártak, nem akartam befogadni, kiközösítettek, kicsit más volt, különbözött, és hátránya, vagy éppen előnye származott ebből. De milyen játékot lehet ebből az alapanyagból gyúrni? Természetesen gyerekjátékot. Talán ezért is vagyok csalódott a játékkal kapcsolatban. Egyszerű, mint az egyszeregy. Míg a filmet egyértelműen élvezhette felnőtt is, ezt a játéknál már nem tartották fontosnak. Pedig a történet szinte egy az egyben követi a filmet, így aki azt nem látta, annak ajánlott a mulasztást pótolni.

A játékban háromféle dolgot csinálhatunk. Legizgalmasabb részeit az éneklős, táncolós epizódok adják, azonban kevesebb van belőlük mint gondolnánk, talán maximum tíz pálya. Itt a filmből ismert dalokra, illetve azokhoz stílusban nagyon hasonlókra rophatjuk - pl. Shake your Booty - KC and the Sunshine Band, vagy I will Survive Gloria Gaynortól - miközben a megfelelő gombokat kell nyomkodni. Itt a japánban különösen népszerű Dance Dance Revolutiont szimulálják, de mivel erről nyilván nem hallottál, maradjunk annyiban, hogy csúnya Guitar Hero koppintás az egész.

Ezen kívül hason csúszhatunk - felfogható egyfajta autóversenynek is -, néha ugyan időre kell csúszni, vagy helyre, tétre, esetleg befutóra, de ez se nem oszt, se nem szoroz. Valamint úszikálhatunk, ahol különféle checkpointokon kell átúszni, és gyűjtögetni a szíveket, meg figyelni rá, hogy az oxigén el ne fogyjon, különben kampec és kezdhetjük az egész epizódot elölről. Olykor menekülnünk kell egy hatalmas rozmár elől - az egyik legszívatósabb rész, mert nem látjuk merre ússzunk. Az irányításhoz is mindössze pár billentyűt kell bevágnunk és meg is vagyunk mindennel. Vár az igazi platform hangulat.

A játék röpke négy-öt óra alatt abszolválható, és ebbe belefér egy nagy adag bénázás is. A grafikáról már elejtettem egy félmondatot, olyan amilyen, - az a gyereknek jó lesz gagyi fajta. Az átvezető videók ugyan jópofák, de aki látta a filmet, annak ismerősek lesznek - és ott enyhén szólva jobb a minősége a CGI-nek -, mert mint említettem az Antarktisz körüli verseny valamennyire kötődik a film történetéhez. Minden filmbeli karakternek ugyanaz a hangja, így Elijah Wood, és a fiatalon elhunyt Brittany Murphy is beugrottak szinkronizálni, ami mindenképpen dicséretes - vagy lehet kikötés volt a szerződésükben?

Ha kivégeztük a küldetéseket, - ahol azért meg kell jegyeznem, ha nagyon szívatni akarjuk magunkat, még két nehézségi fokozaton próbálkozhatunk, de persze nem akarjuk - irány a Family Mode, ahol egy barátunkkal versenyezhetünk tánc és csúszásban, míg az úszás kimeríti a játék cooperative módját. Táncolásnál különféle szereplők közül válogathatunk - vagyis már nem csak Topit irányíthatjuk - de mindössze néhány melódiát játszhatunk le. Ráadásul nagyon kevés pályát találunk itt, összességében hamar megunható ez is. Az Extra menüpont alatt pedig az immáron "kötelező" képeket, zenéket találjuk, amiket pontjainkkal feloldunk játék közben.

A "játéknál" sokkal érdekesebb a mögötte álló, kanadai illetőségű Artificial Mind & Movement. Elég szépen elevickéltek a farvízen már 1992 óta, és bár többször nevet változtattak, érthetetlen módon, mai napig léteznek. Általában ilyen szarságokat csinálnak mint ez is, ők hozták tető alá a Grincs, a Szörny Rt., Hangyaboy, filmek játékát is. De nem csupán gyerekjátékokra specializálódtak, tonnaszámra gyártják futószalagon a Hollywoodi filmek elbaszott adaptációit. Többek között nekik köszönhető a Vasember, Múmia 3, és a Transformers játék is. Hatalmas szaktudásukat más csapatok is igénybe veszik ha adaptációra adják fejüket. Az ő érdemük az egykor legendás Shiny bedőlése miután az Arany Iránytűt megcsinálták.

Ezek után én nem akarom elhinni, hogy ezeknek bármi közük van egy olyan jó játékhoz, mint a Mercenaries 2 - World in Flames - a wikipedia szerint ők portolták át PlayStation 2-re, -, vagy az Indiana Jones and the Staff of Kings. Leginkább handheld területen mozognak ők, kedvencük a Nintendo DS, és a GBA, de PSP-re is kihoztak pár címet - jelen alanyunk PC-n kívül megjelent még PlayStation 2-re, GameCubera, Nintendo DS-re, Game Boy Advancedra, és végül kapott egy Wii portot is, csakhogy teljes legyen a Nintendo palettája. Japánban még telefonokra is kiadták ezt. Ugyanakkor illik megjegyezni, hogy a játék csak a nagy platformokon néz ki így, a GBA verzió például egész jó kritikákat kapott anno.

Az utóbbi időben már telefonra is fejlesztenek, és a nyár legnagyobb őrületét kiváltó Fallout Shelter is hozzájuk köthető - két hete játszok vele megállás nélkül, szóval hands down, az előző ötven merényletük a játékvilág és a jó ízlés ellen azonnal bűnbocsánatot nyert. Jövőre pedig ők hozzák el a világnak a Warhammer 40.000 - Eternal Crusadet. Ennél is érdekesebb, hogy mennyiszer kellett nevet változtatniuk. 92-ben a Megaton Entertainment Group néven hozta létre a céget Remine Racine Quebecben, majd 94-ben egy főleg multimédiás anyagokat létrehozó céget is alapított Montrealban Multimedia Interactive néven.

A két csoportot 96-ban eladták a Malofilm Communicationsnek, 97-ben pedig Behaviour Interactive néven egyesültek. 99-ben Racine visszavásárolta a stúdiót, de át kellett neveznie, és 2010-ig a Behaviour név foglalt volt. A közte lévő tíz évben használták a gyakran A2M-re rövidített nevet, aminek pornós felhangja miatt különösen groteszk, hogy gyerekjátékokra specializálódtak. Saját elmondásuk szerint már nagyon várták, hogy visszavásárolhassák az eredeti nevüket, mert elegük volt a folytonos gúnyolódásból. Persze az se mindegy, hogy így egyszerre maguk mögött hagyhattak tíz évnyi szar játékot.

Sosem preferálom, ha pár óra alatt kipörgetek egy teljes játékot, még akkor sem, ha szemmel láthatóan nem az én korosztályomnak készült. Aki szívébe zárta a kis Topikát annak úgyis az lesz az élvezet, hogy most még jobban befolyással lehet az életére - pl. kikelhet a tojásból egy sikeres táncolással. Így gyerekeken kívül esetleg Happy Feet fanatikusoknak tudom ajánlani a játékot. Sajnos azonban minden szempontból középkategóriás, afféle tizenkettő egy tucat, amit gyorsan legyártottak a film mellé, de olyannyira, hogy vigyázzunk a vásárlásnál, mert az egyforma borító miatt, a játék helyett akár a film DVD-jét is a kosarunkba csúsztathatjuk. Bár kétségtelen, hogy ez esetben sokkal jobban járunk.

Ha tetszett a bejegyzés, lájkolj minket a Facebook oldalunkon!