Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Tess – Egy tiszta nő (1979)

2015. október 27. - scal

Mostanában úgy hiszem, nem én találom meg a filmeket, hanem azok találnak meg engem. Értsd a Tess DVD-jét is legalább hét, nyolc éve megvettem, és azóta békésen pihent a polcon, várta hogy megnézzem, és én is vártam, hogy megérjek rá. Mindezek dacára nem értem se az alcímet, se azokat, akik szerint ezt a nőt „verte volna a sors”. Miért lenne tiszta nő? Bolond nő? Gyengeelméjű nő? Érthetetlenül viselkedő nő? Idegileg labilis nő?... Sokkal inkább. Mivel veri a sors? Hogy kiderül, nemesi vér csörgedezik ereiben? Roman Polanski 1979-es filmje mai napig Thomas Hardy regényének egyetlen mozifilmváltozata. Készült több tévéfilm, és nem rég egy sorozat is az angol irodalom egyik klasszikusának kikezdhetetlen művéből, de kétségtelen, hogy ez a leghíresebb, elsősorban Polanski miatt. Vigyázat! Spoilerek jöhetnek, kattintás csak a könyv olvasása, a film megtekintése után, vagy saját felelősségre, ugyanis sajnos a filmről másképp nem lehet, és nem is érdemes beszélni.

968full-tess-poster.jpg

Hardy 1891-ben írta meg a Tess of the d'Urbervilles-t, amit nálunk csak Tiszta nőként szokás fordítani, vagy egyszerűen Tess-ként. Pedig az utótag lesz itt a fontosabb: egyik nap ugyanis a viktoriánus érában, az angliai Dorset városában, a helyi pap kioktatja az ócskást, hogy ő valójában Sir, és a nemesi d'Urbervillek leszármazottja, habár az évszázadok alatt a nevük Durbeyfieldre módosult. Egy végtelenül cinikus jelenet során a pap azt is elmondja, hogy a nagy vagyonból csak a cím maradt meg, vagyis az alkoholista ócskás továbbra is nyelheti a port, bár emlékszik egy ezüstkanálra, meg valami pecsétnyomóra, amelyet az apjától örökölt, az meg az ő apjától.

Lázasan dolgozni kezdenek a fogaskerekek, hogyan lehetne mindebből pénzt kovácsolni, és eladósorba került lányukat menten elzavarják a helyi Durberville majorsághoz, hogy pénzt kilincseljen a rokonság végett. A nemesekről azonban hamar kiderül, hogy semmi közük hozzájuk, mivel ők csak megvásárolták a jól csengő nevet, ott vagyon volt, de kék vér nem. Azonban mivel a ház úrnője vak, a fia, Alec viszont haszontalan, de nagyon is jól lát, egyből megkísérti a gyönyörűséges Tesst – aki annál is inkább szép, mivel Nastassja Kinski alakítja, kinek e film hozta el a nagy kiugrást. A ficsúr, Alec meg akarja szerezni magának a nőt, de vajmi keveset törődik a rokonsággal, így amikor a szülők eladják a lányt cselédnek, kapva kap az alkalmon. Jellemző jelenet, hogy az iszákos apa először ötezer fontot kér a nemesi cím átadásáért, de mire Tess az ajtóhoz ér, már tízzel is kiegyezne, csak fizessék ki.

Ezzel kezdődik Tess pokoljárása, bár igazából nagyon is jó sora lenne, ha megfelelően játszaná ki ütőkártyáit. Csakhogy Tess egy tiszta nő, akarom mondani... makacs nő. Sehogy sincs ínyére, hogy ő Alec kedvese legyen, mindent saját erejéből akar elérni, nem kell neki a segítség, még úgy se, hogy a cselédség láthatóan a szemét is kikaparná, mert ő lett az új kedvenc. De mi is nem tetszik neki? Hogy a putriból egy gazdag családhoz kerül, ahol rögvest belehülyül a fékomadta elkényeztetett ficsúr? Mert egy idő után ez – legalábbis a filmben – nyilvánvaló lesz, nem holmi légyottra kell neki a címszereplő. Miért is lett volna vele olyan rossz? Persze megerőszakolta, ez tény – legalábbis első alkalommal. A jelenet kapcsán lehetne elemezni, hogy Polanski vagy Hardy is esetleg már ismerte-e az italian rape fogalmát.

tess.jpg

A dolog rákfenéje azonban az, hogy Tess nem Alecet akarja, és punktum. Azonban ebben a korban a nők nem igazán válogathattak, választhattak, sőt még ma is nagyon sokan úgy döntenek, ha ilyen helyzetbe kerülnek, hogy a férfi mindenekelőtt a biztonságot nyújtsa. Minden másodlagos. Ő választotta, hogy eljön a háztól, maradhatott volna, de már nem bírta tovább. Mert Tessnek az igaz szerelem kell. Ehhez képest a film egyáltalán nem tobzódik se erotikában, se vérben, se szenvedélyben, inkább pár jelenet nagyon erős. Amikor Alec egy eperrel csábítja el Tesst, annál valóban kevesebb ambivalens jelenetet láttam életemben, egyszerre visszataszító, és mégis ott rejtőzik mögötte a fülledt erotika. Kicsit Éva és a kígyó párbeszéde zajlik ott. 

Persze Tess hamarosan terhes lesz, és szégyenében hazaköltözik, ahol kihordja gyermekét, majd – mivel a bűnös légyottra emlékezteti – azt kéri Istentől, ölje meg. És Isten néha meghallgatja, amit az ember kíván. A gyermek megbetegszik, Tess pedig  nem szól az apának, hogy lett egy gyereke, pedig az segített volna rajta. A gyermek meghal, de ezt is Tess óhajtotta így, a saját önzősége fontosabb volt – találjam meg a szerelmet –, minthogy gyermeke éljen. És mind tudjuk jól, hogy mekkora értékveszteség következett be a nők között az 1800-as években, ha már volt egy gyermekük, és azt hajadonként szülték meg. Vagy ha nem a férjük vette el a szüzességüket. Érdekes módon míg utóbbi ma már nem követelmény, az előbbi még mindig árnyékot vet a nőkre.

Aztán eljön a nagy szerelem, Angel Clare személyében – beszélő név: angyal –, aki, amint ezt megtudja, máris idegenként, nem kívánatos tárgyként kezeli Tesst, ez ám a nagy szerelem. Hirtelen angyali keze inkább a piszkavas után nyúl, és nem Tess felé. Miért is nem az esküvő előtt közölte múltját szerelmével? Nem bízott benne? Vagy ha már nem, miért nem vitte magával a sírba? Ahogy azt anyja tanácsolta neki? Nagyon sok nő ha megcsalja férjét, sosem vallja be neki, képesek rá... Tehát a két rossz választás közül Tess a harmadikat, a lehető legrosszabbat választotta: elvetette magát, és aztán tálalt ki. Tess – egy fondorlatos, ámde mégis naiv nő. Szegény hiszékenyen azt hitte, ezt kibírja a szerelmük. Hát nem bírta ki.

011-tess-theredlist.jpeg

Ha meg Angel azt mondta, várjon rá... miért is ne várt rá, ha annyira szereti? Sajnos a film nagyon szabatosan kezeli az időt, egyformán eltelhet egy hónap, egy év, de több is akár. Most akkor mi a fontosabb? Biztonság szerelem nélkül? Alec. Vagy szerelem biztonság nélkül? Angel. Úgy látszik, az élet nem tudja mindkettőt megadni egyszerre. Mellesleg miféle szerelem az ugyan, ami ilyen hamar elillan, ami azonnal kialszik, ha megtudjuk, hogy szerelmünk tárgyának hófehér testén van egy fekete tintapacni? Merthogy Angel nekem kicsikét furcsán viselkedik, persze nem éltem a viktoriánus korban, de a film nagyon szabad gondolkodásúnak mutatja, a vaskalapos családi ebédből szinte ordítva lóg ki elveivel. Mégis úgy meghasad a szíve, hogy örök várakozásra kárhoztatja frissen elvett feleségét? 

Mindezek után lehet azon csodálkozni, hogy Tess végül visszamegy Alechez, illetve Alec kutatja fel, mert mégis a fülébe jutott valahogy, hogy Tess gyermeket szült neki, csak őt elfelejtette értesíteni. A regényhez képest a film sokat torzít Alec karakterén, ott ugyanis sokkal kegyetlenebb volt a nővel, itt viszont egy Grál-lovag, aki – hát istenem – megerőszakolta a nőt, de nem lehetünk mindannyian tökéletesek, nincs igazam? Alec itt utána megy, felkutatja, hogy segítsen rajta, miért tenné ezt? Nem találna magának mást a sokkal fiatalabb, nem megesett cselédlányok között? Ha nem érezne Tess iránt valamit, ugyan mégis mi hajtaná? Tess látszólag csak azért hajtja rabigába a fejét ismételten, mert apja meghalt, őket pedig kilakoltatják: a film finoman érzékelteti minden egyes periódusban, mennyire is lehet az egyházra számítani.

Amikor Angel kikalandozta magát a világ túlsó sarkában, Brazíliában  vajon hány brazil nőt hányt ott kardélre? ...nem tudjuk – Tess egy pillanat alatt megöli azt, aki gondoskodik róla, aki miatt családja se az utcán él, csak mert visszajött a szerelme, az, aki két kézzel taszította el, mert... undort érzett. Hiába, az emberi érzelmeknél nincs zavarosabb. Majd mindezen szenvedés után két nap boldogság a jutalom, amikor hosszú-hosszú idő után végre lefeküdhet Angellel is, csak azért, hogy Stonehenge hideg kőmonolitjai közt ejtsék rabságba a pandúrok: ez lett a nagy menekülésből. Majd egy rideg feliratban közlik velünk, hogy bizony a nő hamarosan a bitófán végezte. Persze lehet, megváltás volt ez már neki, Kinski arcáról egyértelműen leolvasható, hogy Tess esze előbb távozott testéből, mintsem a lelke. Tess – egy hülye ostoba nő.

t3.jpg

A film készítéséről 

Csak én vagyok vele úgy, hogy a regény nagy vonalakban hasonlít Kosztolányi Dezső Édes Annájára? Most Kosztolányi olvasta Hardyt, vagy Hardy Kosztolányit? Persze amikor a Tess íródott, Kosztolányi még csupán hatéves volt, szóval költői a kérdés. Értelmetlen és helyenként érthetetlen film a Tess. Afelett pedig jódarabig kétségbeesetten töprengtem, miért is érezhette ezt Polanski annyira fontos darabnak, hogy mindenképpen megrendezze? A könyv se vékony, de a film valami elképesztően hosszú és vontatott, több mint három óra, 186 perces.

Aztán persze már egyértelmű volt az ok. Polanski második felesége, Sharon Tate ugyanis úgy vélte, ha valaki, hát a férje elsőrangú filmet forgatna a regényből, és a címszerepet Tate magának szerette volna. Ezért mikor Polanski Európába utazott, adott a férjének egy példányt Hardy könyvéből, hogy legyen mit olvasnia. Ez volt az utolsó alkalom, hogy Polanski élve látta a feleségét: mire visszatért az USA-ba, a Manson család lemészárolta állapotos feleségét (két héttel a szülés előtt) és néhány barátjukat. Polanski is csak külföldi tartózkodásának köszönhette, hogy nem lett a mészárlás áldozata. Vagyis a film egy utolsó kívánság volt, és természetesen az elkészült művet halott nejének ajánlotta.

Ott van a másik tény is, hogy a film forgatásakor Polanskit már körözték erőszak vádjával az Államokban és minden olyan helyen, ahol azonnali letartóztatás és kiadatás várt volna rá. A film elkészítésére mégis közel egy évtizedet várt. A forgatókönyvet maga a rendező írta, Gérard Brach segítségével francia nyelven, majd John Brownjohn fordította angolra, és egészítette ki, ahol kellett. Szinte végig szorosan követik Hardy regényének cselekményét, egyedül Alec szerepét tompították. Így a filmben egy rámenős, helyzetével visszaélő úrfi lett belőle, aki azonban tudja mi a kötelessége.

tess797b.jpg

A történet az angliai Dorsetben játszódik, de ott nem forgathattak a kiadatási törvény miatt, így az összes jelenetet Franciaországban vették fel, elsősorban Normandiában, Bretagne-ban, valamint Calais térségében, vagyis azokon a területeken, amelyek gyakran voltak angol fennhatóság alatt. Így, bár francia területen fekszenek, nagyon sok épület jellegzetesen angolszász jegyeket hordoz, és csak a helyieknek nyilvánvaló a csalás. Persze a díszletesekre rendkívül sok feladat hárult, meg kellett alkotniuk a korhű Wessex képét, valamint magát Stonehenge életnagyságú replikáját is. A kosztümöket egytől egyig Anthony Powell tervezte – Pillangó, Indiana Jones sorozat, Hook, és további három Polanski film: Kalózok, Őrület, Kilencedik kapu –, amiért Oscar díjra jelölték, és meg is nyerte azt.

Polanski filmjében egyszersmind szerette volna megidézni a lengyel parasztság kultúráját is, amivel még akkor találkozott, amikor a II. világháború alatt a krakkói gettóból menekült. Mindehhez olyan 17. és 19. századi festők látásmódját használta, mint Georges de la Tour és Gustave Coubert. A filmet tíz hónapon keresztül forgatták. A harmadik hónapban, 1978. október 28-án az operatőrt Geoffrey Unsworth-öt szívroham érte, és meghalt. A legtöbb jelenet, amit felvett, a film első felében látható, többnyire külsőkről van szó. Képei gyakran elmosódottak, és ködösek, amivel a festők munkásságát idézi.

Munkáját Ghislain Cloquet fejezte be. Mindkettejüket Oscar-díjra jelölték, és meg is kapták, Unsworth posztumuszként. Egy további BAFTA-díjat is kapott „kettősük”. A film zenéjét a híres francia zeneszerző, Philippe Sarde komponálta, műve Oscar-jelölésig jutott, de a díjat már nem kapta meg. További három kategóriában jelölték Polanski művét: legjobb díszlet, legjobb rendezés, legjobb film. Ezek közül az Akadémia elismerését csak a díszlet kapta meg.

film-tess1.jpg

A három színész közül egyértelműen Kinski a legjobb, hatalmas teher nehezedik a vállaira, szépsége magával ragadó, elbűvölő és fájdalmas: tragédia, hogy ilyen szerepet soha többé nem kapott, és viszonylag hamar belesüllyedt a másodvonalbeli filmek szerepeibe. A két férfi csupán egy-egy megállót jelent számára az élet viharában, s hol ide csapódik, hol oda. Végül csupán a legújabb friss tehetség Golden Globe-ját kaphatta meg, a legjobb színésznőét nem. Rossz nyelvek szerint csak azért lett az övé a szerep, mert a film készítése előtt és alatt Polanski szeretője volt – a férfi feleségét látta benne, mert mindketten január 24-én születtek –, a kapcsolat hirtelen véget ért, ahogy a filmet befejezték.

Leigh Lawson Alec szerepében sokkal hangsúlyosabb és markánsabb a teljesen lányos viselkedésű Angelnél, akit Peter Firth kelt életre. Utóbbi olyan, mintha ott se lenne a vásznon. Pedig előbbi nemigen vakarta ki magát a televíziózás bugyraiból Firthről pedig nem akarom elhinni, hogy alig húsz évvel később olyan alkoholistává itta magát, hogy tökéletesen meg tudta formálni a pisai Rustichellót, a Marco Polo, avagy az utolsó fejezetben. Az általa dúdolt dalocska Laura i Filon valójában egy lengyel gyermekdal.

Polanski később elégedetlenségét fejezte ki a vágással kapcsolatban, amely szerinte azért lett ilyen, mert a filmet mindenképpen be kellett mutatni. Franciaországban 1979. október 31-én már a mozikba küldték, míg az USA-ban 1980. december 12-én, Angliában pedig csak 1981. április 9-én kezdték vetíteni. Az amerikai premierre Polanski újravágta a filmet, és kivett belőle 16 percet: így a film 170 percre, azaz a lélektani határnak számító három óra alá csökkent, később a VHS-kiadásokon egy ennél is rövidebb verziót jelentettek meg a filmből, amely csak 136 perces, azaz alig több mint két óra. Polanski a 170 perces változatot tartja mérvadónak: 2012-ben – az ő felügyelete alatt – ebből készítették el a restaurált 4K-s verziót, és mutatták be a Cannes-ban.

tess7926.jpg

A film tizenkét millió dollárból készült, ami akkoriban meglehetősen nagy összegnek számított, mégis az egész világon mindössze húszmilliót szedett össze, ami éppen csak megmentette a bukástól. A film legjobb filmként csupán César-díjat kapott, és egy Golden Globe-ot mint a legjobb idegen nyelvű film. Polanski is megkapta a legjobb rendezőnek járó Césart. A Tess után sokan azt hitték, Polanski sose készít filmet többé. Hét év telt el, mire 1986-ban megrendezte a Kalózokat – de egyesek szerint azt is minek.

 

A DVD-kiadásról 

A Tess egyike volt a hazánkban megjelent legelső DVD-knek, így sok mindent ne várjunk egy fapados kiadástól. Ekkoriban annak is örülni lehetett, ha nem feliratosan kapjuk a DVD-t, és eredeti borítóval érkezik valami kiadó fabrikálta szörnyűség helyett. A korong szitázására ugyanaz a kép került, mint a borítóra, a menü viszont gyalázatos: állóképek váltogatják egymást, amire valaki spórolás okán az összes választható almenüt felskiccelte borzalmas betűtípussal. A korongra a Polanski által favorizált 170 perces verzió került, ami a PAL/NTSC kódolás közötti bitrátának köszönhetően 160 perc – de higgyétek el, még így is nagyon sok. Ehhez mindössze húsz darab jelenet dukál a választásnál, ami viszont már kevés, ennek a kétszerese se lenne sok. A képarány csonkolatlan 2.35:1-es, és bármilyen meglepő, magyar hangból kapunk 5.1-et, míg angol eredetiből csupán 2.0-t.

Ilyen hosszú filmeket egy idő után két korongra bontva adtak ki, hogy ne sérüljön a képminőség, ami itt meglehetősen szemcsés és durva, de szerintem ez a film művészeti értékéből most nem von le semmit, sőt még hozzá is tesz, hogy még jobban egy festészeti album benyomását keltse. Fogalmazzunk úgy, mintha ráhúztak volna egy Photoshop layert... A film magyar kiadása ráadásul hibás is, egy szürke csík húzódik a képmező jobb oldalán, de nem olyan zavaró, mint azt gondolnánk, ráadásul ha a moziélményhez szétdobjuk a képet, akkor el is tudjuk tüntetni. Én egészen addig észre se vettem, míg fel nem hívták rá a figyelmem. Ha szenvedni fogunk a  film nézése közben, az egészen bizonyosan nem emiatt lesz.

35676_front.jpg

Extrák terén ne is várjunk semmit: szokásos képgaléria, ajánló és filmográfiák, éppen csak a nagy semminél egy fokkal több. A külföldi kiadáson három rövidfilm szerepel, de az igazi jóság a felújított Blu-ray lenne, ahol két újabb dokumentumfilm, és egy korabeli interjú avat be a kulisszatitkokba. Arról nem is beszélve, hogy a képet tűéles 4K minőségűre felújították – érted te ezt, a tűnek van éle! –, a hangot pedig a kor elvárásainak megfelelően felkeverték DTS-HD-ra. Jelenleg ez a létező legteljesebb kiadása a filmnek. Talán egyszer megérjük, hogy nálunk is elérhetővé válik.

A szinkron 1983-as, ez pedig már garantálja is a minőséget, Kinski hangját Csonka Ibolya adja, a két férfit Fülöp Zsigmond és Rátóti Zoltán szólaltatja meg. Rajtuk kívül hallhatjuk Pásztor Erzsit, Farkas Antalt, Szabó Ottót, Horkai Jánost, Dobránszky Zoltánt, szóval csupa csupa olyan nagyszerű hangot, akiknek gazdái mára szinte mindnyájan a föld alatt fekszenek.

Hardy regényéből mai napig tizenegy adaptáció készült. 1913-ban és 1924-ben két némafilmverzió, 1952-ben, 1959-ben, 1960-ban és 1998-ban egy-egy tévéfilm, 1944-ben, 1967-ben és 1970-ben egy-egy idegen nyelvű film, 2008-ban egy négyrészes minisorozat. Ez utóbbin kívül az 1960-as ajánlható még, ahol Angel Clare-t az örök Sherlock Holmes, Jeremy Brett formálja meg. De kétségkívül a kilencedik feldolgozás, azaz Polanski filmje a leghíresebb mind a mai napig. Szóval ha nem akarsz elolvasni ötszáz oldalt, de érdekel a történet, még mindig ezzel jársz a legjobban.

Ha tetszett a bejegyzés, lájkolj minket a Facebook oldalunkon!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2015.10.27. 12:28:38

Polanski életművében legalább olyan kakukktojás ez a film, mint Scal életművében. :) A direktort hajlamosak vagyunk a lélek sötét oldaláról szóló filmek specialistájaként elkönyvelni, pedig saját elképzelései szerint szélesebb műfaji-tematikai skálán dolgozott volna. Ő rendezte volna például A DELFIN NAPJÁ-t, a PILLANGÓ-t, a HURRIKÁN című harmatgyenge katasztrófafilmet, filmet tervezett Bruce Lee-vel, és pár éve őt emlegették egy Pompeji-film kapcsán is.

Kétségtelenül hosszú film ez, olyasfajta alkotás, amely nem elsődlegesen a cselekmény által hat, hanem a hangulat, a szakmai finomságok által is.

Peter Firth már akkor jó színész volt: lásd EQUUS és a JOSEPH ANDREWS, de ő játszotta volna Caligulát is Tinto Brassnál. Szerintem Polanskinál se volt rossz, bár kétségtelenül nem ez a legerősebb alakítása.

Maga az írás tipikus Scal-esszé, sok-sok érdekességgel és vitatható meglátással. Remélem, olvasóink is tetszéssel fogadják majd.

Amator 2015.10.27. 16:47:12

Már többször gondoltam rá, hogy egy egy kritikánál mindig fel kellene tüntetni egy pár adatot, pl.
- a szerző életkora
- milyen rajzfilmeket nézett gyerekkorában
- milyen hangulatban volt a film nézése előtt
- mekkora méretben nézte: 15", 40", 800"
Az utolsó a legfontosabb, szerintem.
A film egyébként az egyik nagy kedvencem. Soha nem próbáltam elemezni, úgy tökéletes, ahogy van. Csakis moziban élvezhető. ( mint ahogy a legtöbb film ) Otthon ugyanis az ember lemarad a film feléről.

Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2015.10.27. 16:53:35

@Amator: Ez nagyon jó, lehet meg is valósítom egyszer :) fontos, hogy a Kedves Olvasó képben legyen a fontos dolgokat illetően :D

Amator 2015.10.27. 17:14:01

@Santino89: Reméltem is, hogy építő jellegű volt a hozzászólásom. :)

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2015.10.27. 19:39:55

@Amator: 35, Kacsamesék, Tini Nindzsa Teknőcök és Dragonball, öö szerelmes, 24 Coll

még valami? ma már le szexistáztak, értetleneztek, csak mert egy láthatóan nőknek írt regényt/filémet férfi szemmel mertem nézni, és mikor megpróbáltam válaszolni az "érvekre" a nem érdekel volt a válasz, majd a tiltás facebookon :D

szal, szerintem bármit is írtam, kurvára betalált

ha neked kedvenced persze érthető ha kicsit élcelődtél az elején :)

pingwin · http://pingwin.blog.hu 2015.10.27. 20:40:38

ez a film nagyon nem jött be, többszöri nekifutásra sikerült csak megnézni, de utána se értettem, hogy miért kellett ez nekem
legyen öröme benne azoknak, kik szeretik, inkább magam mögött hagyom

Darkcomet 2015.10.31. 21:30:50

A film minden nyilvánvaló érdeme ellenére számomra rendkívül idegesítő volt. Szerintem a Tess a naiv nő, vagy urambocsá, Tess a buta nő cím jobban illene hozzá.

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2015.11.01. 19:25:38

@Darkcomet: ne felejtsd el hogy férfi vagy máshogy nézed az egészet, én olyan oltásokat kaptam elsősorban nőktől miután ezt elolvasták, hogy a szemem is jojózott, Tom Hardy kétségtelenül elkapott valamit ami miatt a regénye sikere lett

és bár ma már kötelező irodalom az irodalmárok közt, a nők más miatt lázonganak benne, egy pillanatig nem gondolják azt, hogy Tess valamit rosszul csinálna, mert érzelmileg vagdalkozik, egy pillanatig nem gondolkodik logikusan, netántán pragmatikusan - egyértelműen azért szerencsétlen, mert nem jön össze amit akar, és szeretné ha elfogadnák (de persze miután elvették)

a regény pszichológiáját nézve, a nők semmit nem változtak működés terén (találd ki hogy mit akarok, de ha nem teszed, akkor bazdmeg neked annyi) az elmúlt 200 évben - és elnézést ha ez egyeseknek szexista, de nehéz ám beismerni (vagy legalábbis nagy önismeret, és intelligencia szükségeltetik hozzá), hogy bizony valóban ilyen a legtöbb nő

nézz meg egy Valóvilágot, sose nő nyeri, képtelenek az érzelmeiket szétválasztani a cél érdekében, egymásnak alápakolnak sokkal durvábban mint bármelyik férfi, és közben ott vannak akik kintről szavaznak elsősorban nők, akik természetesen nem nőkre szavaznak, mert sokkal fontosabb számukra, hogy egy jó pasi nyerjen, semmit, végre egy nőt juttassanak a győzelem közelébe)

Amator 2015.11.01. 22:29:49

@scal: Elnézést a késői reagálásért, az éjszakai műszak az oka. Mivel ezeket a rajzfilmeket soroltad fel (véletlenül sincs benne régi, hagyományos értelemben vett rajzfilm), nem csoda, ha a lassú sodrású, kevésbé mozgalmas filmekhez nincs elég türelmed.
Nőkkel nincs értelme vitatkozni, egy élet kevés, hogy megérts őket, de ez nem is cél. Nem ezért szeretjük őket.
A méretről komolyan mondtam korábban, hogy számít, mivel a filmeket mozivászonra találták ki,
nem egy film vizuális orgiának készült, ha meg olyan operatőrt sikerül megszerezni egy filmhez, mint pl. Zsigmond Vilmos, akkor az ember tátott szájjal nézi mondjuk a Szarvasvadászt, annyira lenyűgöző egy egy képsora. Ugyanez tv-n, pláne laptopon nem működik, mert lemaradunk az információk nagy részéről.

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2015.11.02. 13:34:53

@Amator: jó hát elnézést, hogy még nincs házimozim, amint nyerünk a lottón esküszöm, hogy lesz, és majd várjuk a kommentelőket is házi 4K-s vetítéseinkre :)

tegyük hozzá, hogy a háromból kettőben azóta meglehetősen nagyot csalódtam (mármint rajzfilm) érthetetlen módon nem élveztem őket 25-30 évvel később :D

a Vuk meg hasonló (nem tudom mit értettél hagyományos rajzfilmen, szerintem a Disney eléggé az) meséket is néztem de annyiszor leadta a tévé hogy enm csoda amint jött valami új két kézzel kaptam utána, de pl. a la Fontainet is imádtam (Csak ha a három nagyon kedvencet kérdezed, akkor kétségtelenül ez a három az ami nagyon meghatározta az életemet)

nőket megérteni? de kérlek :D

azt viszont hogy nincs türelmem a lassú sodrású filmekhez nem találom helyénvalónak, Won Kar Wait pl imádom, az ő filmjeihez képest az is mozgalmasabb ahogy mállik a vakolat

imádok egyes filmeket unatkozni, ezzel sem ez volt a probléma, hanem alapjaiban a story, és a viselkedés amit láttam, - így van nem tartom Tesst áldozatnak, sajnálom ez van, ha valaki az ellensége az bizony csakis saját maga (mint a legtöbb embernek/nőnek)

- csak mert ezt is felhozták :D

- persze lehet nem véletlenül tompította az erőszakolást Polanski, mert bűntudata volt a 14 (?) éves csaj miatt, de ennyire már nem érdekelt a téma, hogy utánanézzek

azt viszont, hogy a Tesst moziban kéne nézni? hát nem az a film szerintem ami moziéért kiált, a képernyőn is átjöttek a festői beállítások, színek, de ha ezt akarom élvezni elmegyek egy múzeumba
süti beállítások módosítása