Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Legjobb írások, legjobb filmek kritikái (Évértékelő - 2015)

2016. január 01. - scal

Na, jót buliztál, kajáltál, piáltál, hánytál tegnap? Felébredtél? Kávé megvan? Akkor most kis pihentető gyanánt, nem filmes írások jönnek, illetve azok, csak kicsit másképp. Önfényezés következik, önfalloszszopás, mikre is voltatok kíváncsiak úgy en bloc a tavalyi év során. 2016-ra már kezd beérni az a sok küszködés és öldöklés: végre, ezt figyeld, már nem szerkesztők beszélgetnek egymással a cikkek alatt, sőt már nem is szerkesztők beszélgetnek az olvasókkal, hanem, ezt figyeld: többnyire olvasók beszélgetnek olvasókkal, arról, amit MI írtunk, vagy legalábbis a filmekről, amikről írunk. Amire mindenképpen büszke vagyok, hogy az utolsó helyen 2014-ben egy alig 8000-es látogatottságú cikk ácsorgott, az Egy maréknyi dollárért, most pedig húsz írásunk is átvitte a bűvös tízezres határt, lásd az utolsó helyen két 12 000-et meghaladó cikk vetélkedik. Ez egyértelműen pozitív, márpedig a számok nem hazudnak. A FILMBOOK-nak lett egy megbízható bázisa, olyan olvasói, akik visszajárnak, akik kifejezetten szeretik a más típusú írásainkat, még ha helyenként bő lére is eresztjük őket. És ez jó! 2015 volt az első év, amikor már határozottan úgy éreztem, megéri küszködni, meg kutatni és írni, mert tényleg értéket teremtünk. És ezt NEKTEK, olvasóknak köszönhetjük, mert elsősorban értetek, miattatok érdemes bármilyen filmmel is foglalkozni.

szilveszteri_ujevi_sms_2.jpg

10. A párizsi diáklány/A kísérlet (12 242 katt – szerző: Santino89; 12 092 katt – szerző: Scal)

tizes.jpg

Bajban vagyok. Azért e megosztás, mert A párizsi diáklányt 2015-ben a párizsi események miatt újra megosztottam, és nem jegyeztem fel, mennyi volt a nézettsége, mert már akkor is durván sokat kapott ez a film, amikor Santino először fellőtte valamikor tavasszal. Ami leginkább meglepett, hogy ennyien megnézték, mert egy olyan filmről beszélünk, amiről az életemben nem hallottam, pedig Marceau-t azért valamennyire ismerem. Mindenesetre illene megnéznem. Az én írásom ráadásul nem is idei, még a saját oldalamnak írtam évekkel ezelőtt, csupán políroztam kicsit, de aztán olyan jól sikerült, hogy az októberi-német-hetes-filmes-blitzkrieg legtöbbet nézett cikkévé vált. Tanulság: a nép szereti Sophie Marceau-t és a brutális kegyetlenséget ábrázoló filmeket. Mennyit érne egy Marceau brutalitásáról szóló film?

 

9. Saló, avagy Szodoma 120 napja (12 240 katt – szerző: field64)

salo030.jpg

Jaj, senki nem olvassa a Salót. Csak 12 000-en, egyebekben megjegyezném, öregem, hogy az év legerősebb napját is a TE cikkednek köszönhetjük, közel 20 000-en jöttek csak ekkor a FILMBOOK-ra, a maradék 8000, gondolom, kedvet kapott más cikkeket is megsasolni. Ami még úgyis kiemelkedő, hogy 2015-ben alig volt már olyan nap, amikor ne produkáltunk volna egy stabil 2500-5000-es látogatottságot, ha nem is a napi cikkekkel elsősorban, de a tendencia azt mutatja, akit a FILMBOOK egyszer behálóz, az szeret visszajárni és mazsolázni a kínálatból. A Salóra visszatérve elmondható, hogy alakul az ország legtökéletesebb Pasolini-filmélménytára, abba ne hagyd! Tanulság: a nép szereti a gusztustalan, lélekromboló filmeket, csak persze tagadja :D

 

8. 2015 Legjobb filmjei (12 962 katt – szerző: Santino89)

rebecca-ferguson_1.jpg

Santino már így is előkelő helyezéseket tudhat magáénak az idei toplistáival, de ezt sikerült megfejelnie az idei évösszegző listájával. Ami totál meglepő, tekintve a 2014-es látogatottságot (600-zal több, mint akkor, tehát szinte poccra ugyanazt hozta, nagyjából ugyanannyi idő alatt, mégis a 2014-es egy helyezéssel előrébb nominálta, ebből is látszik, ugyanaz a látogatószám már nem elég 2015-ben). A cikk iszonyatosan gyorsan érte el az ötezret, majd meg se állt 10 000-ig, és azóta is folyamatosan emelkedik, gyanítom, hogy csak az évnek, és nem a tendenciának van vége. Hol lenne, ha mondjuk nappalra teszi ki az Index, nem éjszakára? A listából bárki könnyen informálódhat, mit érdemes gyorsan megnéznie egy hétvégén, hogy képben legyen 2015 filmes kínálatából, és egyúttal még jól is szórakozzon. Santikám, ha tetszik, ha nem, kurva jó listákat írsz, amikkel a nép vagy egyet ért, vagy sem, de a lényeg, hol olvassák! Úgyhogy 2016-ban nem csupán kincstárnok, de már állandó toplista-szerkesztő is leszel, remélem, minden hónapban előrukkolsz valamivel. Tanulság: a nép továbbra is szereti az év végi összegző toplistákat.

 

7. A 10 legjobb Disney-rajzfilm (13 414 katt – szerző: Santino89)

walt_disney_pictures_1.jpg

Jaj, senki nem olvassa a Disney-sorozatomat! Hát ha csak a belőlük készült listákat olvassák, már megéri. Santino elemi erejű vállalkozást vitt véghez egy éve, lényegében az összes Disney-klasszikus rajzfilmről csodálatos ismertetőket gyártott, akaratlanul is úgy érzem, hogy beható rajzfilmes bloggá váltunk, és ideje lenne ugyanezt megtenni a japán, a francia és a magyar egész estés rajzfilmekkel is. Aztán jöttek a toplisták, személyes kedvencem természetesen a gonosz toplista, de az „mindössze” 11 361 kattot termelt. Ezzel a két listával Santi már január első hetében komoly érveket szerzett ahhoz, hogy biztosítsa helyezését az éves összesítőben. Ahogy mondtam Santikám, nincs mese, listázni kell. Tanulság: a nép továbbra is baromira szeret bármit, amiből listát lehet készíteni.

 

6. Canterbury mesék (18 471 katt – szerző: field64)

canterbury21.jpg

Ejnye, azt a hét meg a nyócát. Hát nem egy Pasolini-film van már megint a listán?! És már megint Field mestertől, nem először, és nem utoljára. Sokat nem tudok nyilatkozni a filmről, mert már kiskoromban is utáltam, de az írásról annál inkább. A legigényesebb, amit olvastam a témában. A számláló azóta is pörög. Azonnal húzzatok a cikk alá, és kommentet neki! Field koma, addig nem állunk meg ugye, amíg Pasolinitől bármi is marad parlagon? Tanulság: lásd 9. tanulság, valamint egy újabb tanulság, Pasolinit szereti a nép, pont azért, mert személyesen abszolválja a 9. tanulságot.

 

5. Torrent Top'14 - 2014 legjobb filmjei (18 832 katt – szerző: Santino89)

13_1.jpg

Hát csak kapkodom a fejem. Egy Pasolini, egy toplista, egy Pasolini, egy toplista. Szerintem ez úgy be is lövi, hogy muszáj lesz egy Pasolini-toplistát is írni, ha egyszer eljutunk oda. Ezt a listát is Santi írta, és fel is merül a kérdés, hogy ha egy torrent toplista előkelőbb helyen végez, mint egy mozis, akkor ugye 2016-ban megint lesz egy ehhez hasonló, amelyben olyan nyalánkságokat ajánlasz, mint a Snowpiercer? A Human Centipede 3-mat már nem kell. Ez a lista konkrétan egy nappal később jelent meg, mint az újév első napja, és képzelhetitek az arcom, amikor megláttam ezt a toronymagas látogatottságot. Tanulság: a nép imád filmezni, imád moziba járni, de még inkább imád torrentezni.

 

4. A bolygó neve: Halál (19 533 katt – szerző: field64)

aliens04.jpg

Field 2014-ben már leakasztott egy szép helyezést a Terminátor ismertetőjével, és ezt sikerült tavaly megfejelnie az Aliens írásával. Field ha ekkor ezt megírja és hátradől, lényegében már nem is nagyon kellett volna mit csinálnia, de ennek a pernahajdernek ugye, csak kellett az idei első két helyezés is. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy két részben jelent meg, és úgy + 15 023 kattintást tudhat magáénak. De ebbe, akárcsak 2014-ben, nem akartam belefolyni, mert akkor a többi kétrészes írást is számolni kéne, és sokkal kevésbé hiteles listát kapnánk, mint így, kétszer meg nem akartam feltenni egy filmet, csakúgy mint a 2014-es Terminátor kapcsán. Tanulság: kurvára nem szabad szétszedni a cikkeinket, de írni sem szabad kevesebbet, sz'al egyértelműen a blog.hu a hibás, aki ébredjen már fel, hogy a hatvanakárhányezer karakter az semmi!!!

 

3. Magic Mike (21 749 katt – szerző: Scal)

magic-mike_1.jpg

Ha valamin leszakadt a pofám az imént elmúlt évben, akkor az a Magic Mike kritikám volt. És ebben nem az a furcsa, hogy 2015-ben elég volt a bronzra – de kis híján az ezüstre is –, miközben 2014-ben egy írásom nem érte el a 10 000-et. Hogy értsétek, egy friss filmkritika jó esetben generál ennyit, de inkább olyan 7-8000, ha nagyon ismert film, akkor 11-12 ezer is lehet, ritkán több. de egy régi film, pár éves átlagszar film, pont mint ez, az néha sereghajtó lesz, 150-1000 megnézéssel. Ha szerencsénk van és jó a film, akkor olyan 4-5000. Olyan filmes ismertetők, mint a Vissza a jövőbe, vagy a Fantasztikus négyes nagy elemzés, amelyeken napokig dolgoztam, nem kerültek be a Top 10-be, vagyis még a tízezret se érték el, amit katasztrófaként is felfoghatnék. Erre jön ez a rakás szar film, ami egy sima ujjgyakorlat, megírom félóra alatt, aztán az első nap tízezer, majd utána hónapokon át termeli a látogatottságot. Háromszor néztem meg, hogy jól látom-e. Több mint húszezer, ez a rakás szar. és nem csak a film a szar, nem vagyok büszke arra se, ahogy megírtam, még csak azt se mondanám, ihletett állapotban írtam volna, szinte már érdemtelenül sok. Azokat az időket juttatta eszembe, amikor gonzóztam az egyetemi lapoknak, és úgy írtam filmekről, hogy meg se néztem őket, és rendre azok kapták a legjobb értékeléseket. Mondjuk ebben is lehet valami... Tanulság: kurvára nem éri meg energiát feccölni semmibe. :)

2. A nagy zabálás (22 903 katt – szerző: field64)

bouffe09.jpg

Ebbe a magasságba már csak Field pápa jutott. A perverz és gusztustalan filmek beavatott szakértője. Pasolini tuti forog most párat, hogy egy francia film megelőzte, de hát ez van. Meztelenkedés, gusztustalankodás és halálozás minden mennyiségben. Ez A nagy zabálás, amely folytatja egyik közkedvelt rovatunkat, az archívumból előrángatott, de annál nagyobb műgonddal leporolt és frissített velős filmismertetőket. De hát akit zavar az ilyesmi, az azt se nézze meg, hogyan készül a virsli! Jah, és Field koma, ideje lenne, hogy válaszolj lassan. Tanulság: írj Pasolini-filmről, ha sikert akarsz, vagy ha Pier Paolo nincs épp kéznél, jó lesz bármi, ami kellően megbotránkoztató!

1. Dekameron (35 687 katt – szerző: field64)

ildecameron19.jpg

Na jó, ez most már tényleg vicc! Már megint egy Pasolini-film? És kitől, ha nem mástól, mint Field mestertől. Rájöttem, hogy ez a lista lényegében Field–Pasolini-toplista is egyben – Field a sztárírónk, ha valaki nem tudná! Ő (néha) átnézi a cikkeimet, hogy ne legyen bennük helyesírási hiba, én meg néha megírom helyette a toplistáit. Szóval, komám, remélem most azért elégedetten csettintesz: a Mester úr három filmje is beverekedte magát az éves összegző listába. Igenis van értelme írnod, pláne P. mesterről, úgyhogy semmiféle visszakozást nem fogadok el. Ha néha olykor kedved szegik a gyökerek, nézz rá erre a listára, és az élet egyből szebb lesz. Tanulság: Pasolini.

amerikai-mesterlc3b6vc3a9sz-bradley-cooper-2.jpg

Ez lett volna tehát a FilmBook tíz legnépszerűbb írása az óévből, és most nézzük a szmötyit. 2015-ben 358 írást közöltünk, vagyis felvettük a tendenciát, hogy naponta egy cikk, hogy jól induljon a napunk valami irománnyal. Ezek között naprakész filmkritikákat és régebbi, ismeretlen csemegéket, valamint monstre ismertetőket is találhat, aki hűségesen látogatja oldalunkat. A 358 írásból 27-et vendégszerzők prezentáltak. Közösségünk ugyanis gyakran megadja a publikálás lehetőségét magukat felfedni nem kívánó, de a kritikaírást örömest kipróbáló ifjú titánoknak. Ugyan nem ifjú, hanem tapasztalt és bölcs, valamint közösségünk szinte szerves részévé vált ez évben Asanisimasa, aki átsegített minket a nehéz napokon a Föld nevű bolygón. Ezúton is köszönjük neki, bájdövéj az Amerikai mesterlövész írása a mi oldalunkon is termelt 2769 megtekintést. Valamint szeretném kiemelni egyik ismeretlen szerzőnket, aki a Star Wars londoni premierjéről tudósított, és az is 2089 letöltést eredményezett.

kingsman-the-secret-service-dog-wallpapers_1.jpg

 

Régi/új tagjaink között köszönthettük Topknotot, aki 2015-ben kemény 12 darab írást produkált, a legjobb egyértelműen a Kingsman, a titkos szolgálat lett 2912 megtekintéssel. Míg a Hotel Transsylvania második részére mindössze 70-en voltak kíváncsiak. Tudom, hogy szar film, no de akkor is! Topknot egyébiránt kiváló szakértője a young-adult szarságoknak, meg az új zsengéket felvonultató és különféle filmekbe beprotezsáló, sorozatokból építkező filmecskéket is szereti, sz'al nagy az esélye, hogy 2016-ban az összes ilyen filmre őt küldöm, hogy csajos, friss meglátásaival tudja szanaszéjjel fikázni ezen alkotásokat.

 goyokin-photo-de-presse_3_1.jpg

Oldalunk Bőrharisnyája, Oldfan nagyfőnök, a szovjet űrhajós filmek szakavatott doktora, a hazánkba kerülőúton eljutott szamuráj- és indiánfilmek tudora, múlt évben 14 cikket írt az oldalnak – ez elsőre ugyan kevésnek tűnik, de tudni kell, hogy Oldfannál ez fejlődés, hiszen 2014-ben csak tízet írt! Egyébként neki egy kis önmendzselést javaslok, mert viccen kívül nagyon sokan megnézték, és még többen kommentelnek nála, vagyis igenis szükség van erre a retróra is, amit leginkább ő képvisel. Csupán hirdetni kell: örülnék, ha őt is beszivattyúzná a Facebook, elvégre nem is olyan rég azt ünnepeltük, hogy 500 lájkolón is túl vagyunk, ma meg már az 1300-on is. Oldfan cikkei közül a legolvasottabb 2015-ben a Goyokin lett 6792 letöltéssel, vagyis pontosan kétszer annyival, mint a  2014-es legolvasottabb cikke –, míg a legkevésbé olvasott a The Taking of Tiger mountain 2014-es feldolgozása 96-tal. De mégis, miért épp azt nem olvassátok?

wolf-2_www_kepfeltoltes_hu.jpg

Lazók kolléga 15 cikkel örvendeztetett meg minket tavaly. Én szerettem volna, ha ez a szám inkább fordított, mert rajtam kívül egyedül ő az, aki még játékismertetőket is ír az oldalra, ráadásul totál megférünk egymás mellett, mert ő konzolos fronton mozog. Remélem, 2016-ban többet fogjuk látni igényes cikkeit az oldalon. Legtöbbet nézett cikke tavaly pont egy játék volt, az új Wolfenstein rész 2962 kattal, míg a legkevésbé a Focust nézték meg, 384-en, pedig hát abban a filmben ott van Will Smith mellett Margot Robbie, tudjátok AZ A CSAJ!

the_eichmann_show_500px.jpg

Luckylány szintén újsütetű tagja társaságunknak, ő a művészfilmes, underground írásairól híresült el. 25 írással jelentkezett, ami azt jelenti, szinte minden héten egy valami megjelent tőle az év második felétől, amikor is csatlakozott hozzánk. Legyen szó bármilyen filmes eseményről, Kaff, Anilouge, Titanic vagy Cinefest, ő ott volt és tudósított róla. Legtöbbet olvasott írása a vitatott Eichmann-show lett 1392-vel, míg a legkevésbé az Anilouge rövidfilmjeire voltak kíváncsiak, ami mindössze 24 embert érdekelt. Nos, igen, a művészfilmek szépségei.

sons-of-anarchy-cast-to-invade-conan_1.jpg

Santino89 – azaz Puzsér Robika és Réz András szerelemkölke – tavaly 30 írással jelentkezett, ami drasztikus visszaesés a 2014-es közel százhoz képest! Mivel a legjobb írásait már láthattátok, most inkább azokra térnék ki, amik sajnos mégsem kaptak elég figyelmet. Itt az alkalom: ha valaki szeretné, most elolvashatja ismét. Santi 2015-ben mélyebben alámerült a sorozatok bugyraiba, végre utolért, aztán meg is előzött Trónok harca-nézésben – nagyon helyes –, valamint elkezdte a Sons of Anarchyt, amely nálunk Kemény motorosok néven futott, és írt is belőle három ismertetőt, de míg az ajánló 2290 nézést hozott, addig a karakterekre csupán 180-an, az évadokra pedig ennél is kevesebben, 127-en voltak kíváncsiak, ez utóbbi a legkevésbé olvasott írása is egyben. Tényleg nem szabad szétbontani semmit, legalábbis nem ilyen rövid időközönként. Ami engem még bántott, az a Keresztút hűvös fogadtatása 154-gyel, pedig látszott, hogy Santi olyasmiről ír, amit nagyon is jól ismer. A Párizs Szeretlek írása kakukktojás, mert bár csak 113-an olvasták, ez egy régebbi írása – egészen pontosan olyan régi, hogy ez volt élete első sajtóvetítése, amelyre elküldtem, de hát ennyire nem voltatokk kíváncsiak Párizsra? Ejj!

agonia02.jpg

Szerkesztőségünk doyenje, ez a kópé field64, a soron következőaki sokszor egyetért velem, úgyhogy vagy én sznobosodok, vagy őt fertőztem meg a ragályos ízléstelenségemmel és/vagy hülyeségemmel. 2014-ben mindössze 16 cikket írt, tavaly már 36-ot, ami mindenképpen dicséretes és üdvös. Szeretjük ezt a fajta elhivatottságot Legnépszerűbb írásait neki is fent olvashatjátok, a legkevésbé olvasott pedig a Királyi játszma 154-gyel, vagy ha nem újraosztott cikket veszünk alapul, akkor az Agónia 185-tel. Egyébiránt Field hihetetlenül szolidan hozta a számokat tavaly, nem is értem, meg se szólalhat, alig van írása, 1000-2000 kattintás alatt. Vigyed csak továbbra is a nosztalgikus írásokat, a nagyelemzéseket, a remake rovatot és a színészsorsokat!

large_westworld_blu-ray_03.jpg

Új kolléga Ike, a Sziklamániás Clanton, aki tavasztól vetette latba tollát. Közel ötven írással jelentkezett, elsősorban friss filmes kritikákat olvashattatok tőle, de indított egy westernrovatot is, amely szerintem meglepően jól fekszik neki. Szerintem lehet, hogy idén több olyan írást kéne közölnöd azokról a filmekről, amelyeket behatóbban ismersz és szeretsz, mert ezek egész más hangvételűek, mint a már már kötelező heti filmkritikák. A legolvasottabb cikked 6787-tel a 44. gyermek volt, míg a legkevésbé a Titanicos Kukoricaszigetet szerették az olvasók 66-tal. És kiemelném a számomra leginkább meglepő adatot, amit a Feltámad a vadnyugat produkált 3541-gyel. Életemben nem gondoltam volna, hogy három embernél többet érdekelhet az a film, de szeretek ilyen kellemesen csalódni.

cellular_1.jpg

Na most a végére hagytam önmagam, azaz Scalt. És nem akarok panaszkodni, meg picsogni, távol álljon tőlem, de a többieket is arra kérem, ha valamit kihagytam, majd kommentben jelezzék, mert azt csak sejthetem, hogy nekik 2015-ben mi fájt olyan nagyon. Azt viszont konkrétan tudom, hogy nekem mi! Múlt évben 127 írást tettem közzé, dolgoztam mint egy állat, erre szaros 144-en olvastok el egy Rumnaplót? :) A Mobilt – ami egy meglepően jó filmecske, úgyhogy max ti vesztettek rajta, mert én már láttam ám, háhá – meg csak 138-an??? A Párizsból szeretettelt 109-en???? Hát hova süllyed ez a világ? Azt gondolná az ember, hogy az idei Tini Scal nosztalgiarovatnál jobb a helyzet, miközben NEM!!! 150 látogató egy Nőfaló UFÓ-ra?!!! Hát van nektek szívetek? Úgyis addig küldöm be mindet az Indexre, míg ezres nagyságúak nem lesznek, úgyhogy ti járnátok jobban, mert csak egyszer kellene elolvasnotok.

fantastic-four-movie-cast-original_1.jpg

No de, félretéve a viccet! Nem ezek fájtak, mert egy 2500-3500 karakteres kritika egy óra maximum. Sokkal inkább fájt a Fantasztikus Négyes hűvös fogadtatása, ami két részletben nem termelt még 1500 olvasást sem, pedig iszonyatos gyűjtő- és kutatómunka áll mögötte, hovatovább még azon is elgondolkoztam, hogy végigmegyek az összes Marvel-hősön hasonló alapossággal, de ez egyelőre távlati terv marad. Mind a rátalált olvasók, mind pedig a szerkesztőtársak nyilatkozatait igencsak pozitívnak, mi több, már-már őszintének éreztem – pedig... pedig higgyétek el, utóbbiak rohadt álnok genyák ám, ha arról van szó, hogy két kattal megelőzzük egymást év végére. Sőt mi több, más oldalak még hivatkoztak is erre az írásomra, szóval úgy vagyok vele, valamit mégiscsak kiástam ebből a témából is. Ehhez képest a Vissza a Jövőbe még sikerként is elkönyvelhető, mert baromira élveztem azokat a napokat, és kurva jókat beszélgettünk a filmről, eszmét cseréltünk, és ezt szeretem a legjobban. De míg az első rész tízezer látogatottságot generált, a másik kettő már csak 2000-2000-et.

krsiztoforo_header.jpg

Tegyük félre azt a viccet is, amelyet az előző bekezdésben mégse sikerült. Tartozom egy vallomással. Valójában, csak 68 írást írtam tavaly. A másik hatvan vagy újraosztott, vagy pedig archívumból előrángatott volt, amit kicsit modernizáltam és leporoltam. Egyébként ez az újra megosztás igencsak kényelmes: kiégés ellen merem ajánlani. Általában ezernél kevesebb olvasottságot produkált írásaimat küldöm a ringbe, és általában akkor, ha már legalább egy év – de inkább több – eltelt azóta, hogy először kikerültek. Persze ha jön valami aktualitás, az még jobb. Ilyen volt 2015-ben a németes hét vagy a horroros sorozatom, aminek leginkább a Facebookon voltak rajongói, és az ötvenes évek sci-fijei. De ilyen volt a Krisztofóró is, amelye egyébként külön büszke vagyok, hogy maga az író is levadászta, és gratulált hozzá – tavaly már találtam róla egy Wikipédia-cikket, amelyről elég hamar kiderült, hogy minket adott meg forrásnak. (Pszt! A linket tessék majd cserélni, mert előrehoztam 2012-ből az írást :D )

cdseven_1.jpg

A nosztalgiarovatomat egyébként nagyon bírom, 2016-ban igyekszem hasonló tempóban folytatni – számításaim szerint így kb. négyévnyi anyagom lesz, nem számítva azokat, amiknek a címe sehogy nem jut eszembe –, mert nincs annál jobb, mint mikor egy kommentben azt olvashatom, hogy de jó, hogy írtam valamiről, ami ilyen ritkaság, még ha ezekről aztán tényleg semmi infót nem lehet sehonnét előbányászni. (Az mindenkinek meg van, hogy a Hétszer hét írásom után, 6,4-ről, 7,2-re emelkedett hirtelen az IMDb-n a film átlaga? :D Ezekben az a legjobb, hogy nem is én veszem észre, hanem úgy szólnak.) A játékokról szóló írásaim szintén fognak gőzerővel dübörögni, csak most szusszantam egy kicsit, hogy ihletet gyűjtsek, különösképpen gondolok a Legkedvesebb Játékaim rovatra, amely 2015-ben elérte a 20. bejegyzést, de kb 30-cal meg le vagyok maradva, ha az ütemtervet nézem, így a büdös életben nem jutok el százig. De tudjátok, ez is olyan, hogy míg egy jó játékot hiába ajánlok, pláne már évekkel régebbi játékot, ami lehet csak engem érdekel, miközben elkezdek őrjöngeni egy olyan szaron, mint a Crusaders és 11 603-an azt bezzeg elolvassák. Hát én nem ilyen vagyok, sose fikázok divatból, meg az olvasottságért. Ez bizony ihletből születik!

the-walking-dead-season-3_1.jpg

Aztán ott vannak a sorozataim. A Trónok Harca negyedik évadát 11 051-en olvasták el, miközben Santi szerint egyértelműen az a legfosabb ismertetőm – ebben van némi igazság – a négy közül. Ez megint azt mutatja, hogy kurvára nem a minőség számít, hanem a szabadszájúság, meg az őrjöngés, meg az öncélú fröcsögés! Közben elkezdtem a Walking Deadet is, és ilyen számok jöttek hogy: 215, 201. Hát inkább megyek vissza Duke Nukem Foreverezni! De legalább jókat tudok röhögni a különböző mémekenAmi viszont pozitívan lepett meg, hogy az április elsejei cikkeimre még mindig vevő a nép, a legutolsót, amit én már nem is tartottam valami eredetinek, még így is megnézték 8635-en. Nagyon fel kell kössem a gatyát, hogy mi legyen az idei huncutság. Szóval bátorítanék mindenkit, hogy hasonlóan lehet sopánkodni, meg terveket szőni, megosztani kommentben odalent.

bscap048.jpg

Volt egy olyan ötletem is, hogy összegyűjtjük a legjobb kommenteket 2015-ből, akár az elismerőket, akár a vicceseket, akár csak a fröcsögő, öncélú parasztkodásokat, de aztán arra gondoltam, az első fele bűzlene, a másodikkal meg nem akarok senkit megszégyeníteni. És bár magamat bármikor kigúnyolom, ha kell, hogy másokkal tegyem ezt, azt nem tűröm el! Úgyhogy zárásul lássuk, hol zajlottak 2015-ben a legnagyobb csörték, vagyis hol kaptuk a legtöbb kommentet, illetve a legtöbb like-ot. Komment terén nem volt olyan kiemelkedő az év, inkább azt mondanám, most már mindenről van véleménye az olvasótáborunknak. A harmadik helyet 75 kommenttel az Űrodüsszeia kapta Field tollából. A második helyen 76 kommenttel osztozik – már megint egy megosztott hely – a Vissza a jövőbe 3, és A bolygó neve: Halál. Míg az első helyet toronymagasan a Mission: Impossible 2 kapta 108 kommenttel – ezúton is köszönet érte David Sumnernek.

fight-club-fight-club-30856727-1600-1200_1.jpg

Lájkok terén azt kell mondjam, abszolút király vagyok. A szerénység volt mindig is a legfőbb jelszavam, de most komolyan, szerintem baromi jól önmenedzselem a saját elbaszott cikkeimet, erre buzdítanék mindenki mást is. Mert érdekes módon, bár vannak cikkek, amelyek letöltést nem hoznak, de a sztenderd 50-60 lájkot rádobják, meg egy 20-30 komment is érkezik alája, szóval van ám mit tanulni tőlem. Itt van rögvest a harmadik helyezés a 128 lájkos Vissza a jövőbe írásom. Fák jeee! Aztán a második 188-cal, a Harcosok Klubja – hail to the king baby! –, míg az első – micsodaaaa??? – itt is field64: A bolygó neve: Halálja. 313-mal. Ez egyébként a jelenlegi blogrekord is: tavaly a Halállabirintus vezetett 167-tel, amit ha úgy vesszü,k én is lazán leköröztem, hát még field. Tanulság: az kap sok lájkot, aki híres-neves filmekről ír, vagy legalábbis az Aliensről. Szeretném megemlíteni még Santino Hair című írását, amely a közönségdíjat kapta 105 lájkkal. Csak így tovább 2016-ban!

gonegirl18.jpg

Sorozatok, amelyek nagyon döcögősek. Például a történelmi sorozatom, amelynek meg kéne írni a harmadik részét, ha nem veszem annak a Sztálingrádot, meg a Pajzán Dagobert királyt, de azokat, ugye, nem veszem annak. Aztán nem folytattam a film vs. könyv meccseket se, szintén a harmadik résznél dekkolok vele – lassan olyan leszek, mint az öreg Gabe –, és lassan sorozatnak lehet nevezni a pszichoanalíziseimet is, amikor egy filmet alapvetően más szemszögből közelítek meg. 2016-ra nem fogadtam meg semmit, hacsak nem azt, hogy mindent, amiről írok, elsősorban azért teszem majd, hogy örömömet leljem benne, mert hiszem, hogy ez átragad az olvasóra is, és akkor ő is örömet fog találni az olvasásban. Még biztos lenne miről beszélni, de már így is unom magam, és előtérbe is toltam magam, úgyhogy igyekszem átadni nektek a szót. Ti mit hiányoltatok 2015-ből, illetve milyen terveket dédelgettek 2016-ra, melyeket meg is fogtok valósítani... ugye... UGGYE?

Amikor ezt elolvastad, hirtelen elfogott egy érzés: Lájkolni akarod a Facebook-oldalunnkat!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2016.01.01. 14:19:28

No lám, csak nem én leszek az első hozzászóló? Jaj, hogy is kellett ezt régen más weboldalakon? Igen, már emlékszem!

ELSŐ!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! :)

2016.01.01. 15:00:32

No, akkor komolyra (?) fordítva a szót, először is gratula Scal komának, hogy ennyi nézőpontból összefoglalta az óévet. Remélem, ez hagyomány lesz minden év elején. :)

Egyáltalán nem udvariaskodásból mondok köszönetet olvasóinknak, mivel tudom, hogy mennyi magyar filmes blog hirdeti az igét, szóval egyrészt megtiszteltetésnek, másrészt elismerésnek vesszük, hogy egyre többen választanak minket (is). Bízom abban, hogy ez a tendencia idén növekedni fog, és kollégáim nevében mondhatom, hogy a magunk részéről mindent meg is teszünk ennek érdekében. Mert azért nem utáljuk egymást annyira, mint amennyire a kommentek alapján hinné a gyanútlan látogató. :)

Éppen ezt demonstrálandó, gratulálok az eredményekhez minden régi és új kollégámnak, akik közül – ha, ha! elő síp, dob, zene! Harsogjon harsona– tavaly Santinóval és Scallal is találkoztam személyesen. Azt nem mondom, hogy azóta naponta összejárunk, hiszen ezer és egy akadálya van mindennek, de tényleg jó immár arcokhoz kötni, hogy kikkel értek egyet már hosszú hónapok óta, vagy éppen olykor kikkel nem. :)

Amit Scal koma ír cikkeink fogadtatásáról, azzal a legmesszebbmenőkig egyetértek. Igen, olykor nekem sem azok az írásaim váltak népszerűvé, amelyekhez oly nagy reményeket fűztem, ámbár mentségemre legyen mondva, hogy igyekeztem valamennyit nagy műgonddal megírni. És visszakanyarodva az olvasóinkhoz, számomra a legnagyobb filmbookos sikerélmények egyike, hogy olvasóim egy része nem csupán arra veszi a fáradságot, hogy kifejezze elismerését (mert bizony még egy felnőttet is ez motivál a legjobban), hanem az írás ürügyén személyes élményeiket is megosztják velem/velünk, sőt olykor társszerzőkké lépnek elő, amikor kiegészítik, netán kijavítják a szöveg hiányait (melyek zömmel a karakterkorlátokból fakadnak) és esetleges hibáit (melyek oka sajnos az, hogy nem főállásban írogat ide az ember, szóval olykor a legnagyobb igyekezet ellenérte se tud tökéletes munkát végezni).

Nagyon örültem annak, hogy három Pasolini-írásom is toplistás lett, sőt nagyképűen jegyzem meg, hogy egy negyediknek, AZ EZEREGYÉJSZAKA VIRÁGAI-nak sem kellett volna sok, hogy helyezett legyen. :) Hogy a DEKAMERON_tól a SALÓ-ig csökkent a látogatószám, azt jómagam annak tudom be, hogy az adott szövegben mindig előre linkeltem a Pasolini-blogom idevágó írásait, így a Filmbookon csak később publikált Pasolini-szövegek olvasottsága a saját blogomban valójában sokkal hamarabb jelentkezett. :)

Pasolinit illetően egyébként az érdem (vagy a felelősség?) egy része Santino barátomé, mivel nekem eszembe se jutott, hogy Pasoliniről írjak a Filmbookon, elvégre külön Pasolini-blogom volt már akkor. 2014-ben viszont Santino figyelmeztetett arra, hogy fél évszázados évfordulója lesz a MÁTÉ EVANGÉLIUMÁ-nak, és így jött az ötlet, hogy áttehetném ide az érdekesebb Pasolini-írásaimat. Ám sem a MÁTÉ..., sem A TÚRÓ, sem A DÜH nem nagyon érdekelte az olvasókat. Pedig az utóbbira különösen büszke vagyok, mert szerintem nemhogy a magyar nyelvű interneten, de az egész világhálón nincs ilyen részletes írás erről a figyelemre méltó alkotásról. Legalábbis én nem találtam, mikor anyagot gyűjtöttem hozzá...

Szóval a szerényebb érdeklődés miatt döntöttem úgy, hogy rátérek a híresebb Pasolini-filmekre, mert a „csöcsök és pöcsök” kombinációval mindig sikert lehet elérni, és ez most is így történt. :) Azért remélem, nemcsak az illusztrációknak volt sikerük, hanem a szövegeknek is. :) És persze 2016-ban sem fogom mellőzni ezt a sikerreceptet, hiszen megátalkodott lájkvadász vagyok. :)

Ami nagy szívfájdalmam volt, az Verhoeven-sorozatom rossz startolása: a FORRÓ VEREJTÉK nem sokakat érdekelt, pedig a film jó, sőt a róla szóló írás is. :) Persze lehet, hogy nem ezzel kellett volna indítanom, hanem valami ismertebbel, mindenesetre a szerény érdeklődés kicsit elvette a kedvem a sorozat folytatásától. Majd talán 2016-ban...

Sok restanciám van még az óévből, melyeket idén pótolni szeretnék. Az adminfelülethez hozzáférő kollégáim az elmúlt év folyamán láthatták, hogy tavaly már meghirdettem olyan írásokat, mint például remake-sorozatomban a PÉNTEK 13, a PORTYÁN, a SPETTERS (még egy Verhoeven!) vagy a MACKENNA ARANYA, melyek végül nem realizálódtak, de azért nem felejtődtek el. Talán hamarosan sorra is kerülnek...

Magam is meglepődtem, milyen jól indult a Mesterkurzus-sorozatom Fellinivel, Orson Welles is sokakat érdekelt, szóval nagyon meg kell néznem, ki legyen a következő, hogy a tendencia folytatódjon... :)

A nosztalgiasorozatom is jól muzsikált, ahhoz képest, hogy nem túl közismert filmekről volt szó eddig. Ezt a szériát is folytatni szeretném valaha nálunk is játszott, szerintem kissé méltánytalanul elfeledett filmek leporolásával.

(folyt. köv., már megint a karakterlimit!)

2016.01.01. 15:01:19

A magyar filmek terén is szeretnék beerősíteni, még ha az eddigi magyar filmes írásaim (egyelőre?) nem váltak bestsellerekké. De hiszem, hogy a hazai filmgyártás történetére is érdemes visszapillantanunk, nem csak folyton a modern Hollywood felé vetni vigyázó szemünket. Ugyanez a helyzet a némafilmekkel is. Eddig csak nagy lélegzetű írásaim részeként kerültek szóba (Ben-Hur, A bűn története, Az aranyember), de idén szeretnék néhány darabnak önálló cikket is szentelni. Itt emlékeznék meg arról, mennyire örültem annak, hogy egy régi kedvencem, a lengyel (!!!) A BŰN TÖRTÉNETE közel tízezer (!!) kattintást érdemelt. A felére se számítottam... :)

2016-ra se ígérhetek mást, mint vért, verítéket és könnyeket a szerzői oldalról, és monstre írásokat a filmtörténet jó és kevésbé jó hírű alkotásaiból nektek. Szóval várunk vissza mindenkit idén is, BÚÉK mindenkinek!

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2016.01.01. 15:12:10

@field 64: első, második és harmadik is, hát örülök, hogy téged legalább felvillanyozott a kis statisztikám :D majd ha magamhoz tértem érdemben reflektálok .D

Fortress 2016.01.01. 17:05:23

Szia scal! ... 20 cikk egy év alatt, ami átvitte a 10 ezres nézettséget? Le a kalappal! Gratulálok! Mondjuk tényleg jók is vagytok, és nem olyan agresszívek, mint a SB-n! Viszont az feltűnt, hogy a lájkok száma filmes blogok világában (mióta én követem, azaz nem túl régóta) nem mondható túl magasnak. Úgy átlagban. Nem nagyon értem. Én mindig lájkolom, ami tetszik, de én vagyok a kisebbség! Fura ez, mintha az emberek csak olvasnák a filmelemzéseket de elfelejtenék a like gombot!

De ettől függetlenül tényleg jó évetek volt. Én hozzátok szeretek a leginkább "vendégségeb" jönni!
B.Ú.É.K.!

Fortress 2016.01.01. 17:18:46

Hogy ne csak a levegőbe beszéljek, megnéztem a 7 legnézettebb cikket itt, és az átlag like szám: 21 db lett, ha kiveszem közülük a "Bolygó neve halált", ahol egyedülállóan kiugró a lájkok száma (313)!

Ami kiváltképp meglepet: a Magic Mike, melynek nagyon tetszett az elemzésére, és majdnem 22 ezer kattintást kapott, miközben alig 12 lájkot gyűjtött be!

De ez a helyzet másutt is. Van számtalan szuper film elemzés sok blogon, sok-sok ezres nézettséggel, miközben kapnak 4-5, max tizen egynéhány lájkot! Ez mi a jóistenért lehet???

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2016.01.01. 18:09:42

@Fortress: köszi, igen és ez szerintem baj is, mert elvégre egy lájk (megosztásról már nem is reménykedek, pedig szerintem az megnyomná az oldal lájkolóit is) nem kerül semmibe, mintegy elismerve a munkánkat, de ami hirdetve van mint írtam arra azért jön egy 20-30-50 lájk, de ezen a téren politikai, szex cikkek sokkal előbb járnak

meg a facebook is változott ám, ha fizetsz hirdetnek, ha nem, dögölj meg :D

igen a nézettség-látogatottság-lájk és főleg komment kurvára nem áll egyenes arányban, ami miatt nekem van egy robotkattos elméletem is :D

Filmworlds blog · http://filmworlds.blog.hu/ 2016.01.02. 13:56:28

@scal: Scal mi a túra lehet az oka annak, hogy bizonyos filmes blogok bármit írnak, az egyből megy az Indexre? Bármi is a témájuk.

classy57 2016.01.07. 11:34:56

Buék Mindenkinek ! Iróknak és Olvasóknak egyaránt ! :)
@scal
Én nem keserednék el oly' nagyon attól hogy like-ban rosszul áll az oldal .
Ez csupán annyit tesz , hogy az a sok higagyú, utcán nekemjövő ,inhüvelygyulladásos likebuzi , facebookpatkány, szerencsére nem nagyon jár ide.
A magam részéről én is ritkán(gyak. soha) like-lok.
Van ugyan facebook profilom , de sokat elmond a viszonyomról a net ezen "terméke" iránt , hogy ugyan ezzel a névvel vagyok ott is fent.
Sokkal többet jelent szerintem a törzsolvasó , mert a like-olókat csak a hype hozza hozzánk , és szerintem kevesen is ragadnak itt. Ez nem az ő oldaluk.Persze az is igaz , hogy némelyik cikk hangneme ezeknek a filmanalfabétáknak is "bejöhet". Én szinte mindent elolvasok ami itt megjelenik , és ha olyan, követem máshol is mit irnak a filmről .Sokszor van hozzáfűzni valóm , kiegészitésem.Ezeket álltalában meg is szokták köszönni az irók.
Viszont szerintem a like-lók nem igen tesznek az oldalhoz semmit. Ez náluk csak üres autómatiznmus,
Megszokás, hisz' igy illik. Nem tudok a szerkesztő nevében beszélni , de az ilyen nem sokat ér.
A jó hsz , és benne a vita , pláne ha abból még több információ származik , sokkal többet ér .
Szerintem ....
Mégegyszer nagyon köszönöm a 2015-ben végzett munkátokat ! Én ebben az évben is Titeket választalak! :)
classy

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2016.01.07. 14:00:49

@classy57: köszi szépen a többiek nevében is, remélem idén is írunk csomó érdekes témáról

a lájk miatt én csak azért vagyok oda, mert elviekben ha valamit lájkolsz az láthatóvá válik a faladon, és felhívja a figyelmet másoknak, akikből talán újabb olvasók lesznek, és így gyarapodunk :D de a fészbuk is annyit változott, hogy szerintem már konkrét megosztás kéne, nem baj már dolgozok az ügyön

classy57 2016.01.07. 15:03:32

@scal
Hmm, a falamon . Na az az ami nekem nem nagyon van...De tudod mit ?! Elkezdem lájkolni azt amit elolvasok . Persze amolyan "igaz" facebuckás módon! Ha tetszik , ha nem !
Nehogy már ezn múljon! És olvasókat és népszerűséget veszitsünk ! :D

Amugy a megosztás gomb egy kicsit jobb , mert ott tied az irányitás .

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2016.01.07. 19:08:54

@classy57: rád bízom a döntést :D bár több olyan harcos bajtársunk lenne mint amilyen te is vagy
süti beállítások módosítása