A Saraghina Mészáros Márton legújabb kisfilmje, amelyet minimál költségvetésből, mindössze két nap alatt forgattak. Pályázatok készült, kizárólag tehetséges barátok és a filmszakmát tanuló ismerősök segítségével. Nem szerepelnek benne nagy nevek, sőt lényegében mindössze két karaktert mozgat. A Második Magyar Filmhéten mégsem találkozhatott vele a közönség, pedig – bár nem tökéletes alkotás, mégis – megérdemelte volna a lehetőséget, lévén rengeteg nála csak amatőrebb kisfilmet láttam.

A Saraghina egy lány története, aki a nagyvárosba felköltözve „dolgozó lány” lesz, vagyis testével keresi a kenyerét a lakásán. Előre leegyezteti az időpontot a kuncsaftokkal, aztán az kérhet tőle bármit – bizonyos keretek között –, ő teljesíti. Valami történt a múltjában, amitől már ilyen fiatalon kiégett és enervált lett. Semmi nem tudja kimozdítani bágyadtságából, a testiséget érzelmek és szenvedély nélkül éli meg. Míg egy nap becsönget hozzá valaki, akit bár nem ismer, mégis nagyon sok közös van bennük, és bizonyos szempontból felelős az egész eltékozolt életéért.

Lényegében ennyi a tízperces filmecske története, és tartok tőle, már ezzel is sokat mondtam, ámbár a neten egyelőre nem érhető el mindenki számára, így nem tudom, lehet-e vagy van-e értelme egyáltalán spoilert visszatartani vele kapcsolatban. Igazából a film rövidsége okozza annak felemásságát is. Ugyanis a Saraghinára ráfért volna még egy jó öt perc, de akár tíz is. Saraghina élete nincs kellőképpen bemutatva, hogy a csattanó nagyot üthessen. Mindössze annyit látunk, hogy egy szép lány mászkál Budapest utcáin, a gyerekek kigúnyolják – ezt különösen fölöslegesnek és értelmetlennek éreztem, még ha nő vagyok is, úgy csűrök szájba ilyen utcakölköket, hogy a fal adja a másikat –, aztán látunk egy nagyon idős urat távozni tőle, aki nyilván egyik kuncsaftja lehetett.

Proustot olvas, ami eleve mutatja, hogy nem egy iskolázatlan a szentem, mégis escortosként (?) tengeti életét, amit egyébként nagyon sok dekoratív mai nő csinál, néha olyanok is, akikről nem is gondolnád. A kisfilmet másodjára megnézve sem találni a csattanóról árulkodó jeleket, amelyeknek kellene lenniük, és később meg is említik. Vagyis ezt is szerintem jobban be kellett volna ágyazni, hogy a nézőnek a végén igazi „húbazmeg” érzés jöjjön le, mert az ilyesmik tipikusan olyanok, amikre a nézők első alkalommal nem figyelnek oda.

A forgatókönyvi hiányosságok mellett a film leggyengébb láncszeme sajnos főszereplő, márpedig ez baj, ha a kamera 100%-ban őt mutatja. Szigethy Hanna szép meg minden, simán el lehet róla hinni ezt az egészet, de annyira művin, minden beleélés nélkül darálja le a szövegeit, hogy én igenis rászóltam volna: oké, ez most nagyon rossz volt, újra vesszük. Amennyiben nem lett volna rá hajlandó, a cserét is megfontoltam volna. Én értem, hogy egy kisfilm önköltségi alapú, és ha valakitől szívességet kér az ember, akkor máshogy viszonyul az egészhez, lehet, nem követeli meg kellőképpen azt, amit szeretne, de Hanna már szerepelt az Emberségben is, és ott sokkal jobbnak, ígéretesebbnek látszott – be is teszem alulra, kedvcsinálóképp.

Egy kisfilm nem csupán a rendezőnek, forgatókönyvírónak, operatőrnek, vágónak, de a színészeknek is jó referenciaanyag. Ha jól készül el, akkor lehet mire hivatkozni, ha pedig nem, vagy épp közepes alkotássá válik, akkor az ember inkább szégyelli egy idő után, és nem fogja lépten-nyomon előszedni. Vagyis arról beszélek én itt, hogy bár ingyen tette oda magát a színésznő, de cserébe kapott volna ő is honoráriumot, mégpedig ezt a filmet. Így azonban sajnos nem lett az. Mert míg a filmecske képileg teljesen rendben van, különösen tetszettek benne a letisztult és ötletes kameraelhelyezések, – a képi beállítások az egyik legígéretesebb, fiatal operatőr tehetséget, Chilton Flórát dicsérik –, a világítás és a vágás , addig színészileg sajnos nem. Emiatt azt kell mondjam, Mészáros harmadik kisfilmje csak technikailag jobb, színészileg és történetileg visszalépés a Fakulás után. De a hibákat is azért vétjük, hogy legyen miből tanulnunk, legalábbis optimális esetben.

Amennyiben tetszett a kritika, akkor azért, amennyiben pedig nem, akkor meg azért oszd meg a Facebook oldaladon!