El se hiszem, hogy kereken öt éve járok maratonozni. Borzalmasan sok. A húsz alkalomból csak hétre nem mentem el, beleértve az elsőt, amikor még nem is tudtam, hogy létezik. Egyetlenegy dolog miatt mentem most el maratonra: nagyon megtetszett a vidám design, szerintem ilyen jót még nem is készítettek, mióta a maraton fut. Aztán tavasszal – amikor az eredeti ötéves jubileum közeledett volna – úgy alakult, hogy inkább megint a Sugár Moziünnepét választottam, úgyhogy a 19-eske megint csak kimaradt, de Kókler Lime barátom jelezte, hogy ha megint lesz maraton, kipróbálná. Mondom, okés. Na, így alakult, hogy most volt a harmadik alkalom, hogy nem egyedül mentem, amiben vannak jó dolgok – egy baráttal azonnal átbeszélni a filmeket mindig jó dolog, főleg ha szereti is őket, pláne, ha ért is a filmekhez –, ugyanakkor nehéz az utolsó pillanatban kitalálni, mire is üljünk be. Szóval volt most is kihívás. És mivel nagyon sok filmet láttam ebben a félévben – 5-6 mozis bemutatót kivéve szinte nincs olyan, amit ne moziban néztem volna meg –, ezért ez most különösen nehéz is volt, mert ugye az ember nem akar kétszer megnézni valamit, szóval keményen kellett sakkozni. Volt, amiről le is maradtunk, mert arra is figyelni kell, hogy ne lógjanak a filmek egymásba, de órákat se várjunk két film közt. Már majdnem lefújtam az egészet, amikor a mozi honlapján láttam, hogy szinte mindenre rengeteg hely van – egyedül a kinézett Pénzes Cápára fogyott el az összes. Na mondom, kalandra fel!
A gondok itt még nem fejeződtek be, mivel Lime csak este hatra ért le, én viszont már négykor a moziban voltam, mert úgy jött ki a lépés, hogy előtte megnézek egy filmet, és este hattól reggel hatig csak ötöt tudunk, és mint mindig, hat filmet lehet megnézni maximum 2990-ért, amiből ezúttal is 800 HUF lekajálható a büfében. De még így is kompromisszumokat kellett kötni, mert A dzsungel könyvét láttam, az Amerika Kapitány - Polgárháborút mindketten láttuk, az Anyák napját láttam, a Warcraft - A kezdeteket mindketten láttuk, Batman Superman ellen – Az igazság hajnalát mindketten láttuk, A Vadász és a Jégkirálynőt láttam, a Mielőtt megismerteleket láttam, és a Jöttünk, Láttunk, Visszamennénk 3 – A forradalom című filmet is láttam. Ezen kívül én láttam az X-men Apokalipszist, Lime pedig a Rendes Fickókat, de úgy voltam vele, inkább bevállalom, hogy megnézem vele újra – habár egyike volt idei moziélményeim közül legszörnyűbbeknek –, Lime pedig a Rendes fickókat látta, de melegen ajánlotta. Ennyi sakkozás után így nézett ki a mostani menü:
Kung Fu Panda 3 – Központi hírszerzés – Szemfényvesztők 2 – Tini Nindzsa teknőcök 2: Elő az árnyékból – X-men: apokalipszis – Rendes fickók
Kung Fu Panda 3
Nem csoda, hogy a hatéves korúakra vonatkozó karikát kapott ez az ökörség. Annál feljebb nem létezik ember, akit ez lekötne. A Dreamworks vért pisál, hogy tartani tudja a tempót a Pixarral, a harmadik rókabőrt húzza le erről a témáról. Normális a Rotten Tomatoes? Most már teljesen biztos, hogy fizetett oldal, 86%-ra premium freshre értékelni ezt az undorító giccset, amelyben szinte semmi nem történik, mint az, hogy a hülye pandának CGI-zett Jack Black szar poénokat süt el, és a film fele abból áll, hogy ilyen random gegeket dobálnak egymás hegyére-hátára. Mintha ezzel próbálták volna nem túl sikeresen elkendőzni, hogy nem elég a történet még másfél órára sem, csak egy harminc perces special jött volna ki belőle. Egyébként se vagyok nagy híve a harcművészeti alkotásoknak, márpedig ez egy bevallottan verekedős CGI-mese, amihez szerintem kell egy ilyen elköteleződés. Amiért megnéztem, hogy az első kettőt emiatt évek óta hanyagoltam, mert egész egyszerűen NEM ÉRDEKEL, de ez majd most rávesz arra, hogy jól bepótoljam a lemaradásom, ugye, de klassz lesz, újabb három óra múlva már fel is zárkóztam 2016-hoz. Egyébiránt volt egy szakértő is mellettem, egy ötéves forma kislány, aki végig izegte-mozogta az egészet, bizonyítván, nem velem van a gond, mert hatéves kor felett hülyeség, alatta meg nem köti le a közönséget. Persze tudom én, KÍNA pénzeli az álomműveket, vagy a Blizzard, mert kiköpött olyan volt az egész látványvilág, mintha kiruccantam volna másfél órára Panadriára. Zaba, henyélés, család szeretete, meg csííííí. Ami viszont meglepett, az a fantasztikusan jól megrajzolt stáblista volt – sokkal szívesebben megnéznék egy ebben a stílusban rajzolt mesét –, és hogy mennyi nagy név adta oda a hangját Black mellett: Angelina Jolie, Bryan Cranston, Jackie Chan, J. K. Simmons, Dustin Hoffman, Seth Rogen, Lucy Liu, Kate Hudson... hát el-me-hen-tek ti a pics-há-baaaa! A filmet az USA-ban januárban mutatták be, nálunk márciusban, vagyis ez volt a Maraton egyik legöregebb darabja, bővebb kritika hamarosan következik.
A Pandalírozás után – istenem – befutott Lime, és kölcsönösen kifejeztük egymásnak abbéli örömünket, hogy „ezer éve” megvettük a jegyeket. Ezt a filmet sehogy nem sikerült eddig megnéznem. Az elmúlt hónapban kb. harmincszor láttam az előzetesét a Sugár Moziünnepeken és egyéb sajtóvetítéseken, de aztán Ike ment a sajtóra, engem pedig nagyon érdekelt, mert valahogy éreztem, hogy ez jó lesz. Sajnos három órával korábban még legalább húsz jegy maradt erre a filmre, de ekkor már csak kettő volt, gyorsan le is foglaltuk az első sorba. Ráadásul két különböző helyre, de ezt leszámítva nagyon jó élmény volt. Igazán örülök, hogy a rakás szar San Andreas után Rock végre csinált egy ilyen kaliberű filmet. Ez valami kibaszott vicces volt, mondanám, hogy az ide év Kémje, de szerintem azt is lazán veri. Talán még nem is láttam jobb vígjátékot ebben az évben, amihez kellett egy jó forgatókönyv, ütős poénok, amelyek érdekes módon elkerülik a fingós-szarós vicceket, és mégis működnek. Rock és Kevin Hart közt valami hihetetlen jól működik a kémia, utóbbi is visszavett a nagypofájú, idegesítő karakterből, amit a Pofázunk és végünkben folyamatosan nyomatott. És amin a legjobban meglepődtem, hogy mennyire működik az egész filmként. Egy pillanatig nem lehet tudni, hogy Rock most valójában jó fiú vagy egy elmebeteg szociopata, aki húsz év után felbukkan egykori jótevőjének Facebook-profilján, és ha valakinek volt már ilyen encountere, mármint hogy valaki, akit ismert régóta, és hirtelen írt neki, aztán felvette vele a kapcsolatot... na de nem is folytatom. Az is nagyon tetszett, hogy van a filmnek egy második rétege, amely miatt több lesz az egész, a fiatalkorban történő frusztrációk, amik rányomhatják egy ember egész életére bélyegüket, a megfelelési kényszer, hogy az ember azt érzi többre hivatott, és aztán lesz belőle az... ami. Lényegében ez a film Rock ars poeticája, és emiatt nagyon szerethető, miközben végig vicces marad. Mindenkinek melegen ajánlom, ha akar egy jót röhögni, ez a film végre fel tudott nőni Az Amazonas kincséhez.
Ezt a filmet már végre együtt tudtuk nézni, de nem lett tőle jobb. Dacára, hogy trainingeztem a maratonra, és délután egykor keltem, az első film alatt lenyomtam a szokásos energiaitalt, a másodikon meg benyomtam egy cidert, itt leginkább a baromságokon röhögtem. Az első film nekem tetszett, bár nem lett a kedvencem, ez tényleg egy akkora baromság, mint amit Lazók kolléga már kifejtett a kritikájában. Van benne egyetlen jó ötlet – a kártyaadogatás –, amelyet sikerült a végén úgy elhúzni, hogy majdnem totális unalomba fullad. Kicsit divatjamúltnak érzem ezeket a filmeket, ahol úgy járkálnak ki-be szigorúan őrzött épületekbe, hogy lényegében egy kamera se veszi őket észre, minden őr segghülye, és persze mindig ki lehet játszani az érzékelőket. Öt másodperc alatt szét lehet csavarozni bármit, amit addig soha nem láttunk, szóval a digitális világban hadd ne egyek már meg ilyen 70-es években még elfogadhatónak mondható baromságokat. És ezek a trükkök! Komolyan bárki elhiszi, hogy ezt meg tudják csinálni, amikor néha csak a véletlenen múlik az egész? Kizárólag a pénzért készült, és sikerült megalázni vele az első részt – lényegében semmissé tenni annak befejezését. Aztán ez a nagy lazáskodás rohadtul ellenszenvessé teszi a szereplőket, Jerry Zuckenberg, akarom mondani: Jesse Eisenberg megint ezredjére azt játssza, amit mindig, a neurotikus hülye gyereket, csak most már a haja, Woody Harrelson meg ikreket alakít, ikreket, basszátok meg. Mi ez, a boldog 80-as évek? Ez ma már szerintem rohadtul gáz. Lizzy Caplan, annyira szétkúrnálak, hogy azt el nem tudom mondani, de amit ebben a filmben leműveltél, egy szívlapáttal vertelek volna agyon, bármikor rávetült a kamera arra a kampós orrodra. És egyébként mi volt a szereped? Mert látványosan nem tudtak a történetbe integrálni, hát Dave Francónak? Daniel Radcliffe meg fogja már fel, hogy a karrierjének vége, gyerekszínész volt, és megnőtt, és úgy néz ki, mint egy Miki manó. Komolyan vehetetlen, pláne ezzel a szakállal. Nem gondoltam volna, hogy lesz valami, ami rosszabb élményt ad majd, mint az X-men – Apokalipszis, de kétségtelenül ez volt a mélypont.
Tini Nindzsa Teknőcök 2 – Elő az árnyékból
Nagyon nem akartam megnézni ezt a filmet, mert intenzíven él bennem az első rész zakója. Ráadásul mindenki lehúzta a folytatást, de... hova a faszomba tettétek a szemeteket? Ez egy kibaszott jó film lett, nem gondoltam volna, hogy EZ lesz az este legjobb filmes élménye. Félreértés ne essék, a Központi hírszerzés egy vicces film, de ez egy az egyben végre elhozta azt a teknőcös hangulatot, amelyet már évek óta hiányolok. Lehet, a készítők úgy vélték, felkötik a nadrágot, és megpróbálnak hűek maradni az alapanyaghoz. Nagyon tetszett, ahogy egybedolgozták az eredeti képregényt és a televíziós sorozatot. Baxter Stockman telitalálat, ahogy Bebop és Rocksteady valami állatul néz ki, minden megnyilvánulásuk ott van a szeren. De szó szerint elfolytam a gyönyörtől, amikor megláttam Kranget, ezek beletették Kranget, aki bazmeg áthozta a Technodrome-ot az X-dimenzióból. A TECHNODROME-ot BAZDMEG!!!! És mindez annyira élethűen megcsinálva, hogy nem hiszem el, hogy nem élnek, és teljesen olyan, mint az eredeti rajzfilm. Nagyon jól tették, hogy visszaszorították Vernon szerepeltetését, Casey Jones talán még sosem volt ennyire szimpatikus, ahogy a teknőcök szanaszéjjel szopatták, az valami eszméletlenül vicces volt. Nagyon hatásos volt az újra designolt Szecska, a kukásautó, és eljutottunk oda, hogy a film leggyengébb pontja, ez a sótlan, miscastingolt Zúzó, akinek nem tudom elhinni, hogy valójában nem kínai zacskós levest árult valahol egy bodegában. No persze azért nem egy szuper film ez, csak azokhoz képest az eddigi legjobb, amit készítettek, mert van vele probléma dögivel. Egyszerűen az akciójeleneteknek nincs súlyuk – mert CGI-lények verik egymást CGI-háttér előtt –, a film sztorija pedig nagyon hasonlít a Trutymó titkára (és igen, röhögök, miközben írom), és mintha nem is lenne, mert meg kell szerezni egy háromrészes MacGuffint, amiből az egyik már Baxternél van alapból, a másikat kb. annyival elintézik, mintha beugranának érte a sarki boltba, a harmadik pedig nem ad hozzá semmit a kalandfaktorhoz. Az se tetszett, amit Rafaellóval csináltak. A film végi lezárás meg egy teljesen felesleges, negédes giccs, de ezt is felejtette a zseniális stáblista, talán a Vasember 3 óta nem láttam ilyen stílusos stáblistát. Szóval ez már egy jó út, ezen kell továbbmenni. Úgyhogy Kowabunga! Hogy stílusos legyek, a filmhez beváltottam a kajakuponom, és vettem egy teknőcmenüt, de hogy a viharba fogyhatott el MÁRIS a Raffaello-figura???? Hát mindenkinek ő a kedvence????? Úgyhogy be kellett érjem Donatellóval, aki versenyben Michelangelóval az ezüstérmes nálam. Leonardót nem szeretem, mert... mert ki szereti Leonardót?
Sokat elmond azért erről a filmről, hogy három hete láttam, és szinte semmire nem emlékeztem belőle. Próbáltam róla lebeszélni Lime-ot, és kacérkodtam azzal a gondolattal is, hogy míg ő ezt megnézi, addig én beülök a Rossz szomszédság 2-re, de aztán úgy voltam vele, jó móka lesz ezt újranézni, mert már úgyis rég csináltam ilyet. Mármint, hogy valamit kétszer is moziban nézzek meg. Szerintem legutoljára az Eredet volt ilyen 2010-ben, szóval gratulálok magamnak, hogy ezt sikerült újráznom. Minthogy előtte volt egy laza másfél óránk, beültünk a kávézóba, mert hajnali három felé már csak ez volt nyitva, és besöröztünk. Mondjuk én nem szeretek sört inni mozi előtt, mert akkor ki kell jöjjek WC-re, de mint azt elmondtam volt, a filmet már láttam, és Quicksilver OMFG-jelenetét leszámítva semmi, de tényleg semmi nem érdemes arra, hogy az ember újra lássa. Az meg már rég fent van a YouTube-on. Nem is néztük sokan, nagyjából 40-50 ember lehetett a teremben, tehát egyharmad házzal ment, de érdekes módon ezen a maratonon – talán a fesztiválok, az EB meg amiatt, hogy nyár van – éjfél után már minden vetítés max. félházzal ment. A filmről meg annyit, hogy vannak benne jó jelenetek, de nagyon dagályos, nagyon hömpölygő, nagyon hosszú. Sansa nekem bejött Jean Grey-ként, a Ruca kapja be, hogy a film 90%-ban nem volt képes Ravenre maszkírozni magát, Küklopsszal végre foglalkoztak, Farkas cameója tetszett, Magnetóból csináltak egy herehangú nyálas pöcst, Vihar végre úgy néz ki, ahogy Jack Kirby megrajzolta, Pschhelocke-ot meg megdugnám. De hogy ez az Apokalipszis mekkora egy rakás szar, szerintem simán jelentkezhet a minden idők legrosszabb főgonosza díjára: nincs több boooot, nincs több kaaaard, nincs több kőőőőő... jól van, jól van, fogd már be! Az előző filmben legalább jó volt a korrajz, a 80-as éveket viszont azzal akarták érzékeltetni, hogy betették a Knight Ridert a tévébe, és Quicksilver most Pong helyett Pacmannal játszik. Szóval a mi Bryanünk ne rendezzen több filmet, mert kurvára elfelejtett valamit az Óriásölő, meg a Superman visszatér között. De abban igazat mondott, hogy a harmadik rész a legrosszabb... csak a jópofa kiszólás önbeteljesítő jóslattá vált.
Ha Shane Black ilyen iramban fejlődik, tíz év múlva eljut arra a szintre, hogy totál nézhetetlen filmeket fog csinálni. Na jó, azért ennyire nem vészes a helyzet, inkább tetszett a film, mint nem. DE most komolyan, ennek az embernek ennyire nincsenek ötletei? Fogta Az utolsó cserkészt, meg a Durr, durr és csókot, és összekeverte, aztán ez jött ki a csapból, amiben szinte minden megnyilvánulás ismert egy előző munkájából. Csak! Most egyik szereplője se szerethető, Gosling egy túl kretént ad, Crowe meg szimplán ellenszenves, hovatovább unalmas. A történet túlbonyolított, az idézhető beszólások inkább fárasztóak, semmint viccesek – ez volt az utolsó vetítés, reggel hatkor kezdődött, és kb. húszan néztük a teremben, volt, amin egyedül ÉN röhögtem, tehát valszeg a többieknek még kevésbé tetszett –, hol van ez a film a Cserkész szintjétől? Ismét kapunk egy kotnyeles kislányt, aki engem tíz perc után irritálni kezdett, de ennél is szörnyűbb, hogy a film annyira nyakatekert akar lenni, hogy végül szinte MINDEN a véletlennek köszönhetően oldódik meg. Ami miatt mégse tudok haragudni a filmre, mert minden hibája és ökörsége ellenére nagyon jól szórakoztam rajta, és valami eszméletlen jó hangulatot teremtett – a 70-es éveket nekem utoljára a Boogie Nights hozta el ennyire, esetleg az Amerikai botrány, de azért itt is jegyezzük meg gyorsan, hogy miért is mindig ugyanannak az öt nótának a jogait veszik meg? –, úgyhogy morgolódásaim inkább annak szólnak, hogyha valaki gyakorolt volna egy kis kreatív kontrollt a rendező úron, akkor egy sokkal jobb film is lehetett volna ebből. Mert kb. az volt az érzésem, hogy most néztem meg a Starsky és Hutch pilotját, és jövő héten jön az első rész, a híradó után, este fél nyolckor.
Ennyi lett volna, értékeljünk! Lényegében 4:2 arányban inkább jó filmeket láttam, semmint szarokat, és hogyha azt nézem, hogy egy filmet már láttam, és tudtam, mire számíthatok, úgyhogy nem idegesítettem magam, akkor ez csak 4:1. Egész jó arány. Ezt leszámítva teljesen nyugodtan és jó hangulatban telt el a maraton, nem voltak parasztok, nem beszélgettek, nem röhögtek az emberek, ami valószínűleg amiatt is lehetett, hogy meglehetősen kevesen voltunk. Éjfél után mintha hazament volna a tömeg háromnegyede. De jó volt ez így, bár mindig ilyen lenne. Viszonylag kevés filmre nem lehetett kapni jegyet az utolsó pillanatokig is – a Pénzes Cápát egyszerűen felfogni is képtelen vagyok –, a legnagyobb vesztes pedig egyértelműen a Polgárháború volt, mert a kutya nem volt rá kíváncsi, 240 fős teremben ketten ültek rajta, háromszor is vetítették, pedig elég lett volna egyszer is.
Az egyetlen problémát az jelentette, hogy se szó, se beszéd, éjfél után bezárták a mozi WC-jét, és csak a pláza egyetlen működő klotyóját lehetett használni, ahol olyan tömeg alakult ki, mint valami fesztiválon a Toi-Toi-k előtt. Nem értem, miért kell ennyire szívatni azokat, akik maratonra járnak. Már nem először fordul elő, hogy használhatatlanná válik a WC a maraton idejére. Tessék készülni erre a jeles napra! Cserébe nem zárták le a teraszt, bármikor ki lehetett menni friss levegőt szívni, még hajnali 3 után is. Azért viszont morgok egy kicsit, hogy egyetlen 3D-s vetítés sem volt, pedig csomó filmet szívesen megnéztem volna 3D-ben, MIÉRT NEM VOLT 3D-s film???? Lassan Kínába kell menni 3D-s filmet nézni? Reggel nyolckor végeztünk, Lime-ot kikísértem a buszához, aztán hazahúztam én is, és szinte abban a pillanatban, ahogy megláttam az ágyikómat, elvágódtam benne. Kimerítő ám, ha valaki komolyan veszi a szakmáját :D A következő, ha jól számolok, októberben lesz, addig is jó nyarat mindenkinek! Én nagyon jól szórakoztam, annak pedig különösen örültem, hogy egy jó barátommal tudtam megünnepelni ezt a jubileumi eseményt :D
Ha tetszett a beszámoló, lájkold Facebook-oldalunkat!
Ui: Majd el felejtettem. Mi a szent szart terveznek a Malom kajarészlegén? Ki engedte meg nekik, hogy szétbasszák az étkezőt? Kinek volt az az elbaszott elképzelése, hogy átépítik, és elveszik a panoráma kilátást az emberektől, mert most legalább lesz még egy étkezde? Az emberek meg fele akkora területen nyomoroghatnak kajálás közben? Ez volt az egyik legjobb vonzata ennek a plázának, imádtam ott elfogyasztani az elemózsiámat, beszélgetéseket lefolytatni, vagy csak nézni a városképet. És elbasszák! Az alagsort olyan faszán átépítették, annyira intelligensen, és ötletesen, ami miatt képes vagyok azt hinni, hogy az ország egyik legjobb plázája a Malom, az Árkádokhoz hasonlóan. De ezután az elmebeteg lépés után mi lesz a következő? Szétbasszák a teraszt? Mondjuk már azt is sikerült megcsonkítani... Szóval ki volt az az istenbarma, aki ezt jóváhagyta? Csak mert történjen vele az, ami Jonah Hillel történt az Itt a végében!
Egyéb mozimaraton-beszámolóim:
