Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

A hókirálynő 3D (2012)

2016. szeptember 13. - scal

A Szávához hasonlóan szintén orosz földről érkezett A hókirálynő, azonban ennek legalább megalapozott előélete volt, hiszen anno 1972-ben már készült egy élőszereplős mesefilm, és egy 1957-es rajzfilm is a Szovjetunióban. És én azt egész jónak tartom, gondoltam adok egy esélyt a CGI verziónak is, és még szerencse, hogy a Száva előtt láttam, mert fordított esetben lehet rohantam volna visszaváltani a jegyet. Bár nem tudom a szerencse-e a legkifejezőbb szó erre, mert azért annyira ez se jó, de a Szávával ellentétben ezt már tudom ajánlani a legkisebbeknek, mert a mese aranyos, a poénok jók, szóval tuti le fogja őket kötni. Az viszont szerintem meglehetősen nagy trehányosságra utal, hogy mire ez eljutott hozzánk, nemhogy a folytatás, de mára folytatás folytatása is a mozikban kopogtatott.

hokiralyno.jpg

A hókirálynő tehát valamiért annyira egybefonódott az orosz kultúrával, hogy le merem fogadni mára mindenki azt hiszi eredeti orosz népmese alapján íródott, pedig valójában 1844-ben vetette papírra Hans Christian Andersen, és ebből már lehet azt is sejteni, hogy nem valami felemelő, vidám, kacagtató történetről beszélünk. Eme feldolgozás azonban nagyjából úgy néz ki, mintha a Disney gondolt volna egyet, valamikor az 50-es években és csinált volna neki egy feldolgozást, plusz CGI. Az orosz Wizart Animation első próbálkozása volt, és mindösszesen hét millió dollárt költöttek rá. A produkció mögé még Timur Bekmambetov is beállt, aki a produceri teendőket látta el. És hát való igaz, Wizarték sokat tanultak Disneytől.

Legyen gonosz (hókirálynő), legyen neki csatlósa, aki aztán jó lesz, (Orm, a troll), aki egyben a vicces mellékalak is, akin jó sokat lehet röhögni furcsa és otromba kinézete, meg persze hebehurgya viselkedése miatt, legyen női protagonista (Gerda) és legyen neki egy kis cukimuki bizbasza, aminek a szerepét ezúttal egy fehér menyét tölti be. Ezt aztán kivitelezzük a még moziba küldhető CGI-vel, öntsük nyakon 3D-vel, ami miatt majd mindenki megbocsátja a film technikai hiányosságait, és legyen valami kedves kis zenéje, aztán már lehet is készülni a karácsonyi ünnepre. Az már talán senkinek se tűnik fel, hogy a film elképesztően rövid, alig nyolcvan perc, amiből ha levonjuk a stáblistát, inkább csak hetven marad.

A történet annyiban merül ki ezúttal, hogy Gerda testvérét elragadja a Hókirálynő, meg kell menteni, Gerda így elhatározza, hogy majd ő jól lezúzza a némber arcát. Útközben belebotlik Ormba, aki nem teljesen úgy fest, mint egy troll, és a jó és rossz között kezd ingadozni, hogy valójában miért is szolgálja ő a Hókirálynőt? A mese az ő útjukat követi, ahogy eljutnak a gonoszhoz, és megküzdenek vele, ahogy a jó ismét legyőzi, ezredjére a rosszat. Egyszerű, de legalább követhető, és a gyerek nem fog összezavarodni. Sőt annyira még csak nem is unalmas, hogy a felnőttek elunják. Mindenesetre az eredeti Hókirálynő történetét ne itt keressétek. A készítők pedig menet közben rájöhettek, hogy az igazi potenciál nem is a fősodorban, hanem ebben a gügye Ormban rejlik, mert a második részben már egyértelműen őt tették meg főhőssé.

64607288.jpg

Az már sokkal inkább nagy baj, hogy a történet annyira karcsú, hogy lépten nyomon apróbb kanyarokkal egészítették ki. Most teljesen indokolatlanul eljutunk egy varázslatos kertbe, amott kalózokkal paroláznak hőseink, aztán amikor már úgy tűnik lassan ideje lenne befejezni a filmet, akkor hopp ugrunk a hókirálynő kastélyába. Kis harc, morális tanulság, vége. Ugye jól szórakoztatok, ne feledjétek, két hét múlva megnézni a másik részt! De egy Száva után, inkább meg se szólalok, mint a bevezetőben írtam, ez a mese hat éven alul, talán még pár évvel fölötte is bőven nézhető, és kibírható. A szülő meg ugye bólogat, mert a gyerek legalább csöndben van, és addig se nyafog.

A CGI elfogadható, nem az a nagyon szép, de közel sem olyan rossz a megvalósítása mint a Szávának, lehet a hó teszi, vagy jobban választották meg a lényeket, de sikerült a hiányosságokat stílussal elnyomni, ami leginkább a Hókirálynő kinézetén tükröződik. Az már annyira nem, hogy három évig kalapálta a stúdió a filmet, és még így is rekord idő alatt lettek kész, mert ötöt kaptak rá. A 3D is felesleges, vagy annyira megszoktam, hogy ezzel már nem nyűgöznek le. A zenei betétek megadják az egész mese hangulatát, Orm pedig valóban emlékezetes, és jópofa szereplő, úgyhogy elfoglalhatja méltó helyét a CGI karakterek sorában, teljesen megértem, hogy a folytatásokban eltolták irányába a történetek hangsúlyát. Szóval bár nem én vagyok a célközönsége ennek sem, de ezt a mesét azért tudom ajánlani a gyermekeknek... bár csodát azért senki ne várjon tőle.

Ha tetszett a kritika, legyél olyan kedves, és lájkold be a Facebook oldalunkat!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása