Örülök neki, hogy olykor hagyom azokat a filmeket pihentetni, amik nem tudnak pár óra, nap alatt letisztulni. Ha az ember ugyanis messzebbről szemléli ezeket - mármint időben, és nem úgy, hogy egy messzelátóval... ki az a hülye, aki így nézi a mozifilmeket - a darabokat sok minden világossá válik. Jelen esetben, hogy az Idegpálya egy undorító tucatfilm, ami még a modern trendeket se tudja jól kifigurázni, mert a készítőik ezekről maximum úgy tudnak, hogy ismernek valakit, aki hallott már olyanról, aki látott néhány embert, akik állítólag csináltak már hasonlót.

Az Idegpálya korunk Facebook nemzedékét hivatott kipellengérezni, ezt a minden szempontból elbaszott Z generációt, akik ájfónnal a kezükben puttyannak a világra, sötétek mint a vakondok belső zsebe, azt hiszik, hogy ők szarták a spanyol viaszt, arrogánsak, és úgy öltöznek, meg nyíratják a hajukat mintha egy kukából kecmeregtek volna elő. Szóval mindazt megtestesítik, ami miatt a többi ember gyakran összenéz, és egy szó nélkül is megértik egymást. Igen, a világ végképp megérett a pusztulásra. Ma a metróban két nyugger meglátott egy ilyet és máris sopánkodni kezdtek: Mezítláb van novemberben, rossz nézni is. Igen, mert a Z generációnak fontosabb, hogy divatos - mármint, hogy zenebohócként, meg ribancként nézzen ki - és ne egészséges legyen. Majd ha viszik az onkológiára már máshogy gondolkodik majd, de az még soká lesz, és különben is harminc fölött mindenki kriptaszökevény, 1985 előtt meg minden film moslék.

Ha valakinek nem lenne nyilvánvaló, igencsak agyonverném lapáttal mindegyik kis snapchatet, vibert, meg tindert komoly kapcsolat keresésre használó kis csírát. Ezek azok, akik vödörnyi jeget öntenek magukra, meg naga jolokiát esznek míg nem hánynak, meg kanál fahéjt nyelnek, meg sós jeget szorongatnak, mert átaludták a kémia órát. Na most ezeket fogta Jeanne Ryan és írt belőle egy könyvet. De abból a dilettáns, valósághoz köze nincs fajtából, ahogy a videojátékosokról szoktak filmeket készíteni. Ezt a moslékot aztán leforgattatták a Parajelenségek rendezőpárosával - a nevüket majd megtanuljuk, ha készítettek valami érdemit, addig a hála csekket a szerkesztőségbe lehet küldeniük, mert fölöslegesen nem sározom őket -, aztán leszerződtették ezt tenyérbemászó Justin Timberlake lightot, Dave Francot, és hozzácsapták a pornószakmában tuti nagy reményekkel induló Emma Robertset. Így készül egy mai film Hollywoodban.

Maga a film arról szól, hogy létezik egy buzi játék, ami olyan mint a felelsz, vagy mersz, csak a felelsz nélkül. Lehetsz játékos, vagy néző, ha játékos vagy, egyre több pénzt kapsz azért, hogy egyre nagyobb őrültségeket kövess el, már ha sikerrel teljesíted a kihívást, és azt a fegyverhordozód rögzíti is. Amikor erről Vee, a gátlásokkal és komplexusokkal küszködő, útját kereső tini először hall, baromságnak titulálja, de aztán annyira rákap az ízére, hogy hat óra múlva már ő lesz az országos nézettséget vezető, fődíj esélyes, hogy aztán egy huszárvágással a gonosz rendszert megbuktató szabadságharcossá avanzsálódjék. Ha az ember belegondol már ez önmagában akkora baromság... nem, néha ki kell mondani, nem szabad eufémizálni, szóval ez a nagybetűs FASZSÁG! Egy faszság érted. Ez egy kapitális FASZ-SÁG. F-A-SZ-S-Á-G! Na!

Mert milyen játék az, amiről este nyolckor hallok életemben először, és állítólag tök régóta megy, erre beszállok, csinálom a kihívásokat, és éjfélre már csak tucatnyi játékos marad a versenyben? Aki feladja az kiesik, aki elszúrja kiesik, aki beszél róla, azt meg kizárják. Ez önmagában már sandít. Hogy tud ez régóta tartani? Nem inkább olyan mint a Forma 1? Hétvégente vannak Idegpálya versenyek? Maguk az alkotók se voltak vele tisztában merre is kéne itt haladni, csak csináljunk valami trendit, mert az cuki lesz. Nem mondom, hogy a filmben nincsenek jó ötletek, mert az kifejezetten tetszett, hogy az egyes kihívásokat többféleképpen is meg lehet oldani, vagy össze kell fogni két embernek, az meg hab a tortán, hogy ha te kapsz egy kihívást, simán kaphatja valaki azt, hogy akadályozza meg. No de ez a hiteltelen befejezés. Nagyon valószínű, hogy ez lenne, pláne, hogy az emberi kegyetlenség az első gladiátorharcok óta nyilvánvaló. De higgyük el, mert itt is nagyon "okosan" arra akartak utalni a készítők, hogy ez a sok gerinctelen gyökér csak addig bátor, míg az internet névtelenségébe Gonzó410 mögül ordítja a frankót, ha már fel kell vállalnia önmagát, akkor egy gyáva szarházi.

De hát mindezt borzasztóan dilettáns módon, rossz eszközökkel teszi. A film klisék halmazati feladványa, aki megoldja megkaphatja Roberts melltartós fényképét - nem, nem te tarthatod. Mert az ifjabb Francot legszívesebben hasáb fával kenegetném, a gátlásos és aranyos lányok meg pont nem úgy néznek ki mint ez a topmodell Roberts. És mert ez a film ugyanolyan buta és gyáva, mint a legtöbb zsánerfilm, amit egy idióta készített, mert ő "újraalkotta a vámpír fogalmát". Ha mindehhez hozzáteszem, hogy tizenöt éve Szarvason épp Demeter Lóránt egyik első szárnypróbálgatását néztem A játék címmel, ami ugyanezt a témát dolgozta fel, sokkal durvábban és valósághűbben, csak épp nulla forintból, akkor azt kell mondjam, hogy Hollywood nyeljen le egy kanál fahéjas naga jolokiát, aztán szarjon sünt. Kurva nagy szerencséjük van, hogy sehol másutt nem beszélik a nyelvünket, meg szegények vagyunk mint a templom egere, mert így még hihetik azt Los Angelesben, hogy van néhány önálló gondolatuk... de elárulom: NINCS.

Ha tetszett a kritika, kérlek lájkold a Facebook oldalunkat!