Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Az alapító (2016)

2017. február 01. - scal

It's dog eat dog, rat eat rat...

the-founder-movie.jpg

Sajnálom ezt a filmet, mert volt benne potenciál. Mára csak ott nincs McDonald's, ahol az USA bombázni fog. És volt már két könyörtelen film is – Super Size Me, Megetetett társadalom –, amely pellengérre állította ezt a gyűlölt, imádott franchise bizniszt, és akkor már említsük meg a legelső filmet is, amely sikeresen pellengérezte ki, ez volt az Amerikába jöttem. Most pedig megtudhatjuk, honnét is eredt az egész, már ha voltunk olyan lelketlenek, és még egyetlenegyszer sem vettünk részt egy Mekis túrán, ahol elmondják, hogy száz százalék marha húspép az, amiből a pogácsa sül, a hasábburgonyát egyetlen nagy krumpliból farigcsálják, és Ronald McDonald a Krajcáros elbaszott unokaöccse. De szellemeskedés helyett inkább csapjunk a lovak közepébe... ahogy azt egykori pszichológiatanárom olyan találóan megfogalmazta.

Az alapító nem igazán sikerült jól, és bajban vagyok, mert nem igazán tudok okoskodni, hogyan is kellett volna csinálni, hogy jó legyen. Adva vagyon egy 52 éves, turmixgéppel házaló ügynök, Ray Kroc. Potenciált lát a Mekiben, pár év alatt kiépíti a világ első és mai napig piacvezető gyorsétterem-láncolatát, hogy aztán totálisan kiforduljon magából, és kifossza az ötletgazdákat, elvegye tőlük a megélhetésüket, a nevüket, és szó szerint tönkre tegye őket. Mert végre egyszer az életben nem rajta néznek keresztül, és elveszi azt, amiről úgy gondolja, neki jár. Most komolyan, ez lenne a nagy Amerikai Álom? Minél több hasonló filmet látok – Közösségi háló, Steve Jobs –, annál inkább világosabb, hogy az Óperenciás-tengeren túl se működött ez máshogy, sem húsz éve, sem ötven, de még száz éve sem. Taposni kell mindenkit elfele, meggyilkolni, megfojtani, hogy lélegzethez se tudjon jutni. Itt már nemcsak ember embernek farkasa, hanem patkány a patkánynak, ahogy Kroki mondotta.

A probléma pedig ebből ered. Mivel ennek az embernek látjuk zanzásítva azt a pár évét, amikor elzabricskolta a hamburgereket gyártó fejőstehenet, vele kellene azonosulni... Ezt most még egyszer. Vele kellene azonosulni? Neki kellene drukkolni? Őt kellene szeretni? Fulladna bele az ilyen a saját szarába! Ki a francot érdekel egy ilyen tetves gazemberről szóló film? A Mekit fikázni úgyis sikk, csak azt nem tudom, akkor hogy lehet az, hogy az elmúlt harminc évben már hazánkban is 88 éttermet nyitottak, sőt volt az 100 is, de állítólag csökken a népszerűségük. No de a sikertörténet, Sanyikám. Épp, hogy a sikertörténetet nem látjuk. Esküszöm, a film legjobb pillanata, ami bemutatja, hogy mikor és miért lehetett ez az egész népszerű. Mert az emberek utálnak várni, és az átlagos 20-30 percet a Meki félpercre leredukálta. Mármint 1955-ben, amikor még csak egyféle hamburgert, rósejbnit, meg tejes shaket kínáltak, és mindezt negyed dolláros áron.

thefounder-michael-keaton.jpg

Szóval ez az egy perc ott van a szeren, ahogy Kroc ott értetlenkedik. De hisz' épp most rendelt, és máris a kezében a kaja? No de milyen kaja? A jelenet, ami utána jön, ahogy mosolygós emberek nagyokat harapnak a burgerba, mind a két falatba, és jóízűen egymás mellett nagyokat esznek, szinte családias hangulatban, nem is tudom, ezt hogy gondolták. Ingyen reklám? Paródia? Kikacsintás? Giccsfröccs? De a film legnagyobb baja mégis az, hogy kapkod, és összecsapja a dolgokat. Már az elején érezni ezt, ahogy a McDonald testvérek elmondják, hogyan is fejlesztették ki az óramű-pontosságú kajakészítést, de ez az idő előrehaladtával csak rosszabb lesz. Lehet, még kellett volna egy óra, vagy két órába mindez nem fért bele, épp csak arra van idő, hogy ide-oda kapkodjon a direktor, a tipikusan Oscarra gyúró filmeket készítő John Lee Hancock. Aki az IMDb-fotóján leginkább Christian Bale-re hasonlít, mármint amikor Patrick Batemant alakította...

Aztán kapunk görcsölést, meg jelzálogot, feleséget, aki nem hisz a férfi álmaiban – aki 52 évesen kezd élni. A következő jelenetben meg már nyoma sincs az egész adósságnak, Krocnak a bőre alatt is pénz van. Itt egy válás, ott egy félrelépés, röpülnek az évek, és persze jó lenne bemutatni azt a pár embert is mellette, akik aktívan segítették, hogy elterjessze az étkezdét az egész világon. Akiket a film végén jobban megismerhetünk a mesélőmontázsból, de nem hinném, hogy a leszármazottaikon kívül bárkit is érdekelne az ő hozzájárulásuk. Miközben nem látjuk Kroc gyermekét, hogy valójában a filmben látott két nőstény közt volt egy harmadik is. És maga a hamburger, komolyan, EZ volt a legjobb, amit Kroc életében evett? Hát a faszér' nem ugrott át Kelet-Európába, hogy édes buciból egye a csalamádés hamburgert. Amilyet azóta se tudok enni, hogy Kádár meghalt.

Persze örülök neki, hogy Michael Keaton másodvirágzását éli, és szinte minden filmben óriásit alakít, mert ha van színész, aki megérdemli a rehabilitációt, hát akkor az ő. Itt ez hatványozottan igaz, mert szinte nincs pillanat, hogy ne ő szerepelne, de nincs mit tenni, ha a történet rosszul van elmesélve, és nincs méltó partnere. John Carroll Lynch ugyanazt a mafla mamlasz alakítást hozza, amit a Zodiákus óta ezerszer, és rajta kívül csak a párszor megcsillanó Linda Cardellinit érdemes megemlíteni, aki a NŐ lenne Kroc életében, akiért elhagyja a régi asszonyt – szegény jobb... Jurassic Parkosabb napokat látott Laura Dern – két sárgarépa lenyelése közt. Még az se zavarja, ha ehhez az kell, hogy Éjjeli Bagolytól szedje el a nőt – bocs, Patrick Wilson, átlátszó vagy, és pipogya. Persze a korrajz tökéletes, a zenék hangulatosak, és azt hiszem, a Kaliforniai álom és ez után bármikor csillagos ötösre tudnék vizsgázni az 50-es évek férfidivatjából. Az alapító tehát amolyan akciós sajtburger. Egy félórára elveri az éhed, de valójában nem laksz vele jól, és utólag már megint ott tartasz, hogy Big Macet kellett volna venni, csak sajnáltad rá a pénzt.

Ha tetszett a kritika, kérlek, lájkold a Facebook oldalunkat!

Ui.: Sebaj, jöhet Sanders ezredes esete a tizenegy különleges fűszerrel...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Terézágyú 2017.02.01. 07:39:22

"Most komolyan, ez lenne a nagy Amerikai Álom?"

Igen. :)

Vagyis az a része, amelyről filmet lehet forgatni :)

"A probléma pedig ebből ered. Mivel ennek az embernek látjuk zanzásítva azt a pár évét, amikor elzabricskolta a hamburgereket gyártó fejőstehenet, vele kellene azonosulni... Ezt most még egyszer. Vele kellene azonosulni? Neki kellene drukkolni? Őt kellene szeretni? Fulladna bele az ilyen a saját szarába! Ki a francot érdekel egy ilyen tetves gazemberről szóló film?"

Hát, van olyan film, amely egy emberevő örültről szól... :)
Egy másik film meg egy motelos csávóról, akinek rég meghalt az anyja, de ő azt hiszi, hogy él...
Szóval senki nem mondta, hogy "szeretni" kéne :)

classy57 2017.02.01. 09:07:15

@Terézágyú:
@Scal: Na ja ...hogy más akasztófára való gazembereket ne is emlitsünk...
Remek filmek készültek Hitlerről ,Sztálinról , Caliguláról,Néróról stb , és ezek a szerepek örökérvényűek lettek , mondhatni emblematikusak megformálóiknak , nemritkán dijesővel boritva be őket.
Lehet utálni a mekit, én is utálom , de ez ma már történelem . A filmet még nem láttam , de tajta vagyok , utána még firkálok róla ;)

Rainse · http://bugnews.blog.hu 2017.02.01. 10:43:27

Volt már film Disneyről, most a Mekiről, a következtő meg mi lesz? Hogyan koronázták meg a Burger Kinget? :DD

Petrow 2017.02.01. 11:18:20

"Minél több hasonló filmet látok – Közösségi háló, Steve Jobs –, annál inkább világosabb, hogy az Óperenciás-tengeren túl se működött ez máshogy, sem húsz éve, sem ötven, de még száz éve sem."

Azám. Szívesen megnéznék mondjuk egy, Thomas Edison viselt dolgait taglaló filmet is.

classy57 2017.02.01. 15:51:06

@Petrow: Hehe ? olan is van ....sőőőt több :)
Migyá körül nézök ...

classy57 2017.02.01. 16:13:13

www.imdb.com/title/tt0032432/?ref_=nv_sr_4
Edison, the Man (1940)
www.imdb.com/title/tt0033289/?ref_=tt_rec_tt
Az ifjú Edison (1940)
Ez utóbit láttam gyerekkoromban , itt egy kissé introvertált , de alapvetően jóindulatú kőlyköt ismerünk meg...amit ma már tudunk róla , az nem ezt sugalja ;)
www.imdb.com/title/tt2140507/
The Current War (2017)
Ez pediglen éppen most készül ...nagyon várós

Válasszunk · http://valasszunk.blog.hu 2017.02.02. 03:41:54

Elnézést a kicsit sarkos véleményért, de a filmipar millió és egy olyan dologról próbál filmet csinálni amihez nem ért. Sokszor úgy, hogy se a témához nem ért, se a könyvhöz amit feldolgoznak, de már a könyv szerzője sem értett a témához amiről ír. 10 témából 9nél lehet mondani, húú meg ha és milyen nagy film volt. Aztán a tizedik ilyennél olyan a helyzet, hogy kiderül. Hogy a hozzáértés hiánya miatt azt sem tudják mi lenne érdekes a témában.

Az McDonalds története igazán remek, érdekes és jó is lehetne. Csak ott kezdődik a baj, hogy aki a filmet készítette az hülye a témához, és azt hallja, hogy a food babe szerint azért is egészségtelen a McDondaldsban minden, mert az ásványvízben is dihidrogénmonoxid van és aminek nem érted a nevét azt ne edd meg, ne idd meg. És a szénmonoxid is monoxid és milyen mérgező már.

Namost ezzel a tudással, amivel a filmipar olykor felsztárolt alakjai rendelkeznek nem lehet megfilmesíteni a témát. Mert mondjuk olyan szempontok hiányoznak a történetből, hogy a rendeltetésszerű használat nem az, hogy a kevés vegán ételhez szokott ember mindenből megeszi a legnagyobb adagot és ekkora változáshoz a szervezet nehezen alkalmazkodik. Akkor forgassunk már filmet arról, hogy pár ember abba is belehal, hogy leszokik a piáról, szóval legyen mindenki alkesz...

Ha viszont valaki észreveszi, hogy az McDonalds trükkje az, hogy ami kell a napi munka tápanyagigényéhez azt pár falatban beviszed, és ezzel időt spórolsz. Ami ebből hiányzik az egyensúlyhoz azt este megeszed... Ha nincs kitágulva a gyomrod, keveset eszel akkor persze egy idő után "éhes leszel" de beviszed a tápanyagot amit kell és este (vagy akár vitaminnak kiegészíted).

Ez a rohanó nagyvárosi életmóddal együtt miért alkot működő megoldást. Hogy egyféle életmódnak hol és hogyan teremti meg az alapjait a McDonalds, hogy sok nyomorgó családban a szülők a megélhetési költségek emelkedése (nekik is több pénzük van, de annak is aki a lakásukra pályázik), és az hogy nem főznek, időt takarít meg... Mint sok háztartási eszköz is, de jön a 2 munkahely (és ezért van a másiknak is 2 munkahelye, ezért menne el drágábban a lakás, emelkednek a megélhetés költségei), hogy a vacsora is a mekiből jön, és hogy egy idő után a TV neveli a gyereket.

És hogy maga az alapító is azért lehetett sikeres, mert értette a kort, érezte mit kell tenni, és igen nyomulós, erőszakos volt, stb. De nélküle sok minden más lenne. Hozzátéve, hogy a McDonalds és sok más dolog segített felpörgetni sokkal gyorsabbra az életet, a gazdaságot. Ennek megvan az ára társadalmilag, de a Nyugat ezzel is lett termelékenyebb, ezzel bírta jobban a hidegháborút, és hozzájárult a komcsik legyőzéséhez. Hogy ebben a korban agresszívnek kellett lenni, és ezért ilyen az alapító.

Hogyan bővül az egész. Mit kell kezdeni olyan problémákkal, hogy más nagyétkű emberek a kitalált adag sokszorosát tömik magukba, majd a gyorsan megemésztett kaját nem szükségből, csak az éhségérzet miatt újra pótolják és 200 kilósra híznak. Befektetők, vevők, stb. között egyensúlyozva miből, mit lehet kihozni. És a társadalommal együtt változik az egész.

Hogy rá lehet mutatni, hogy egy más helyzetben (akár ma) ugyanez nem működne. Most mások a kihívások, más választ, más folyamatokat érző embert kívánnak.
süti beállítások módosítása