Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Eközben Párizsban (2016)

2017. március 20. - scal

– Jó estét, van két darab jegyem a Párizs, szeretlek!-re!

– Arra biztos nem, az egy nagyon régi film, legalább hatéves, az Eközben, Párizsban viszont a nagyteremben lesz.

1156-ekozben-parizsban_15964.jpg

Azt hiszem, az első bekezdést most egy kis őrjöngésnek fogom szentelni. Igen, az jó lesz... szerintem. Komolyan át kell gondoljam, hogy a jövőben fenntartsam-e az „írjunk lehetőleg minden filmről, ami mozikba kerül” profilt, mert megint egy olyan héten vagyok túl, hogy egy értelmes filmet sem sikerült megnézzek, és kezdem úgy vélni, csak az időmet patyálom ilyen ótvar, fos filmekre, mint amilyen az Eközben Párizsban. Mi volt benne a jó? Mondjuk láttam a vetítőteremben egy jó nőt, bár kérdéses, mennyire lehetett normális, ha beült... erre? Igazán jó beszélgetési alapot adhatott volna egy ilyen nyitás: És téged mi vonzott be erre a rakás szarra így este tíz felé? Ennyire nem volt semmi jobb dolgod nemzeti ünnep előtt? Tételezzük fel, hogy ő is jóhiszeműen jelent meg, mint én. Már van bennünk egy közös pont. Ezenkívül jó volt még, hogy végre láthattam a régi Örökmozgó nagytermét.

A következő bekezdést a forgalmazónak ajánlanám. Szóval... na várjatok. Biztos észrevettétek már TI, az olvasók, hogy a kritikákban néha szeretek kitérni a sajtóvetítések mikéntjére, mert anno én is szerettem az ilyen belsős infókat. Nem értem, miért hoznak be egy ilyen ótvar filmet – a héten ez volt a második, aminél elképesztően hívogatott a kijárat sejtelmes fénye – de ha behozzák, hát behozzák, lelkük rajta. De miért kell úgy előadni, hogy ez a vetítés mennyire szigorú regisztrációhoz kötött, és anélkül be se engednek – beengedtek –, miközben a terem kétharmada üres?! Azon is csodálkozom, hogy találtak még hozzám hasonlóan egy tucatnyi hülyét, akik képesek voltak elmenni rá! És hogy tetézzük a bajt, páros jegyet adtak rá, szóval mindenki vihetett még egy embert, szerencsére én nem találtam senkit, mert a kiválasztott soha többet nem jönne el velem. Kapcsolatokat akarnak ezek szétzúzni, vagy mi az isten?

A harmadik bekezdésben elkezdhetek beszélni erről a csodáról. Szóval a film nagyjából úgy fest, mint a mostanában gombamód szaporodó amatőr filmek kis hazánkban. Csak ezt franciák csinálták, totál amatőr módon. Nem lehet tudni ugyanis, mi miért történik, mi a motiváció, miért mutatják be ötvenszer ugyanazt a szar CGI-robbantást – ez egyébként tipikus elsőfilmes baromság, sokszor megmutatják, mert drága dolog ám egy robbantást kivitelezni, akkor is, ha CGI az egész. Nyolc metroszexuális, genderfluid fiatal úgy véli, jó móka lesz, ha random épületeket egyidejűleg felrobbantanak, mert sajt. Aztán szintén sajtból bevackolják magukat egy áruházba, ahol ki akarják várni az események elcsitulását, de sajt a rendőrség rájön az egészre, és körülveszik az épületet. Komolyan feszülten figyeltem, mégse jöttem rá, miért. SAJT! Valakit megláttak esetleg, vagy hiba csúszott a számításba? Kit érdekel? SAAAAJT!

316761_1024_ek_u00f6zben_parizsban_2.jpg

Azonban az Eközben Párizsbannak van egy nagy bökkenője. Bertrand Bonello egyáltalán nem elsőfilmes. Az ezredforduló óta serénykedik, bizonyára az én műveletlenségem, hogy sosem hallottam róla. Filmje egyfajta reflexió a 2015-ös párizsi eseményekre, csak éppen totál öncélúan, semmitmondóan, undorítóan maszatolva, hiszen azt mutatja, francia fiatalok robbantgatnak csak úgy jó kedvükből, és mert unatkoznak. Nem vallási fanatikusok, nem külhoniak, még csak nem is profik. Ezt bizony olyan honpolgárok teszik, akik még életük elején vannak. Hogy miért? Kit érdekel? A rendező urat biztos nem, engem azért egy hangyafasznyit mégiscsak... na! A fiatal színészek olyanok, amilyenek, egyáltalán nem rosszak a szerepükben, inkább csak sajnálni lehet őket, hogy egy ennyire semmilyen filmben tékozolják el a tehetségüket.

Jobban ki lehetett volna bontani azt is, hogy a merénylet miket vált ki bennük külön-külön. Mert a szokványos sablont látjuk, hogy az egyik paranoiás lesz, a másik meghülyül, a harmadik kétségbe esik, stb. De túl gyorsan, miközben idő lett volna rá, hiszen több mint két óra ez a csoda. Azért volt, ami tetszett is benne, mert a képi megvalósítás kifejezetten ötletes, ahogy az áruházban kamerákon keresztül mutatják, ki mit, merre csinál, vagy hogy egy bizonyos jelenetet, többször, több szemszögből is eljátszanak. Értelme mondjuk ennek sincs sok, de ez legalább vitt az egészbe egyfajta frissességet. Ami viszont rohadtul idegesített, az a zene. Nem elég, hogy a film felétől kitalálják, hogy valami szar metált kapcsolnak be a méregdrága hangrendszeren, de még üvöltetik is, hogy semmi mást ne lehessen hallani.

Az egyetlen jó betétdal John Barry főtémája, amit még a Minden lében két kanálhoz szerzett, de hát ugye ez nem ennek a filmnek az érdeme. A film utolsó húsz perce viszont kifejezetten feszültre sikeredett, amin meg is lepődtem, mert egy ennyire jó lezárást kár volt elrontani egy teljesen érdektelen és öncélú magamutogatással, amiben semmi konkrétum nem derül ki, csak hogy robbantgassunk, mert akkor legalább csinálunk valamit. Érezzük, hogy élünk. De fene tudja, lehet csak Barry gitárja szépítette meg a film végét, mert nagyon durván megfesti a lezárást, ahogy tette az összes filmmel, amihez hívták.

Ha tetszett a kritika, kérlek, lájkold a Facebook oldalunkat!

Ui.: Kifelé menet még odaszóltam a pénztárosnak: Nem tudott volna mégis inkább a Párizs, szeretlek!-re jegyet adni? Legalább ő röhögött egy jót aznap este.

A bejegyzés trackback címe:

http://filmbook.blog.hu/api/trackback/id/tr1112341475

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

butch2038 2017.03.20. 12:07:38

Te akkora épületes kretén vagy, hogy gyorsan menj el Tesco árufeltöltőnek, mielőtt belelovalod magad, hogy ilyen fostos írások után filmkritikus lennél. De ha mindenáron beállsz az ingyen sajtóvetítésért nyálcsorgató bölcsész nyájba (szerényen előadva magad a legnagyobb királynak, aki nincs rászorulva...), legalább tanulj meg írni, és suttyó stílusodat gyorsan felejtsd el, mert az csak rólad állít ki szegénységi bizonyítványt. És az egy nagy egyes.

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2017.03.20. 14:58:52

@butch2038: de most te miért tartod kreténnek a Tesco árufeltöltőket?

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu