Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

A Dark Song 2016

2017. május 12. - Oldfan

Pár évvel ezelőtt nem igazán hittem volna, hogy ismertetőt fogok írni egy horror moziról. lévén, hogy nem vagyok a műfaj rajongója. De lám, az élet mindig meglepetésekkel áll elő. Mentségemre legyen mondva, a film megéri a megnézést. Az előző év legjobb darabjának tartják a saját műfaján belül, melyet a kritika és a közönség egyaránt elismerően fogadott. Remélem, ez szolgál némi magyarázatul.

dark_song_01.png

A vidéki Wales egyik félreeső házában két ember különös elhatározást akar véghezvinni. Szándékukban áll megidézni egy őrangyalt, majd kérni tőle. A feladat emberpróbáló lemondásokat követel meg a résztvevőktől. A nő súlyos veszteséget hordoz magában és hátsó szándékai vannak. A férfi megcsömörlött a világtól, talán önmagától is, ám jártas az okkult tudományokban. Neki szintén van titkolnivalója. A különös páros hónapokra bezárkózik a házba, hogy olyan erőket idézzenek meg, amikről igazából fogalmuk sincs. Bízniuk kéne egymásban, mert az a siker kulcsa és minden bizonnyal a túlélésüké is.

a_dark_song_01.png

Akkor hadd indítsak egy apró, talán spoilernek számító megjegyzéssel. Véleményem szerint ez nem igazán horror mese, hanem inkább miszticizmussal áthatott, az ember lelkivilágát központba állító történet. A műfaj átlagos fogyasztója ellesz vele, de különösebben nem vágja hanyatt magát tőle. Ahhoz sokkal rámenősebbnek kéne lennie a filmnek. Viszont az a néző, akinek a háta előre lúdbőrzik a várható sokkolástól, és inkább a titkok lassú kibontását reméli, mint a vérbő jeleneteket, nyugodtan hátradőlhet. Ebben a filmben az elme és a lélek számít, a durvaság tulajdonképp nem kapott szerepet.

a_dark_song_02.png

Az író-rendező az ír származású Liam Gavin, akinek ez az első igazi bemutatkozása a moziba járók előtt, mert előtte még csak rövidfilmeket tett le az asztalra. Impozáns kezdés, mondhatom. Fel nem tűnik rajta, hogy zöldfülű az illető. Hacsak abból nem jövünk rá, hogy feltűnően visszafogott a környezet, a szereplők létszáma, ami szerény költségvetésre utal. Meg a független filmesekre. A csodás walesi táj szerencsére ingyen volt, azért egy udvarház kibérlésére is futotta, de a többit mondhatni zsebből kifizethették. Trükkökre például alig költöttek. A szereplőgárda tényleg minimális, mindössze négy emberből áll. Pár statiszta volt még a háttérben, de őket nehéz volna színészként emlegetni. Maga az a tény, hogy az erősen katolikus Írországban elsőre egy könnyen félreértelmezhető misztikus történettel állt elő, már igazi rendezői bátorságra vall. Itt jön a forgatókönyv fontossága, és Liam Gavin kétségkívül ezen a téren alkotott igazán. A külső világból minimalizált mindent, amit csak lehetett, viszont maximálisan ráment a szövegkönyvre. Azok a nézők fogják élvezni a filmjét, akik szeretik, ha bevonják őket a játékba. Félszavak és utalások segítenek felfedni a főhősök indítékai, a bennük lejátszódó folyamatokat. Mindez úgy megy végbe, hogy bőven van választási lehetőség kínálva a közönségnek, mielőtt a következő jelenet elvezet a megoldáshoz. Akadnak persze kiszámítható fordulatok is, pláne a rutinos néző számára, de az összkép teljesen rendben van. Ezért aztán a viszonylag lassú történetvezetés ellenére nem ásítozik nézés közben az ember. Liam Gavin biztos kézzel vezette a rendezést, ami a rendelkezésére állt, azzal a jól sáfárkodott. Szerintem lesz még módja bizonyítani a tehetségét egy olyan összetettebb műben is, amit anyagiakkal jobban elláttak.

a_dark_song_03.png

Egy kamaradráma jellegű filmnél fontosak a szereplők. Victoria, a megtört anya, aki tragikus titkot hordoz, kezdetben kiszolgáltatottnak és irányíthatónak tűnik. Felszínre a pénzhozó, puccos modern liba, akit megfejnek. Bár ez egy szárnyasra vonatkozóan erősen képzavaros hasonlat, azért bízom benne, érthető, miről van szó. Aztán fokozatosan kiderül, a látszat csal, a hölgy erős jellem és kitartó. Szüksége is van mindezen tulajdonságokra, mert az okkult próbák fizikailag és lelkileg egyaránt tortúrát jelentenek. De a legnagyobb kihívás a saját rossz tulajdonságainak legyőzése, amire bőven kap módot. Catherine Walker játssza a hősnőt, teljesen megfelelő színvonalon. Évtizedes színészi múltja van, és bár a nagy áttörés még nem jött össze neki, a rutin már igen. Az okkultista Joseph-et Steve Oram alakítja. Pályája elejét a vígjátékok, a komédiázás fémjelezte, leginkább színpadon. Ezúttal nem csillogtatja az ilyen irányú képességét. Joseph inkább fölényeskedő, a tudására büszke, ronda szájú ember, aki nem sokra nézi a munkaadóját. Ám elszánt és abban becsületes, hogy a mit vállalt, véghez akarja vinni. A belső sebezhetősége lassan feltárul és szerepek megfordulnak a házban. A végén a sorsának alakulása nyitott kérdés maradt számomra. Büntetés volt-e, vagy áldozatvállalás? Nekem úgy tűnt, a forgatókönyv a néző fantáziájára bízta a döntést. A páros közti feszültség megléte a film egyik fő mozgatórúgója, anélkül hamar unalomba fulladna a történet. Egyszer macska-egér harcot vívnak, néha kegyetlenül bánnak a másikkal, máskor összenevetnek a képtelenségnek tűnő helyzetekben, vagy a másiktól támaszt remélve összeborulnak. Ahogy mostanság gyakorta fogalmaznak, „működik köztük a kémia,” színészileg mindenképp.

a_dark_song_05.png

Cathal Watters fényképezte a mozit és egy nagy pacsi mindenképp kijár neki érte. Gyönyörű, varázslatos képeiből árad a misztikum, kiváló beállításokkal operált. Nagyban hozzájárult a film sikeréhez. Csakúgy, mint a zenét komponáló Ray Harman. A horror zsánerben a dallamvilág több mint vatta a képek alá, ezt aligha kell részleteznem. Nos, minden rendező álma egy olyan zenéért felelős személy, aki képes a film hangulatához igazodni, sőt, alkalomadtán fokozni azt. Ezúttal így történt.

a_dark_song_07.png

A „Sötét dal” érdekes, néha zavarba ejtő alkotás, ami képes beszippantani a nézőt. Kétségtelen, hogy kell hozzá egy bizonyos lelki beállítottság, a lassú meseszövés elviselése, a misztikum iránti érdeklődés sem lesz hátrány a nézése közben. Viszont aki képes egy hullámhosszra lépni az alkotókkal, az elégedett lesz a végén. Nem csupán a horror rajongóknak ajánlott. Sőt, igazából a zsáner vérre menő rajongói fognak elégedetlenkedni. Van ugyan pár kép az Interneten, amiről árad a paradicsomlé szaga, de azt kiemelni a mozi kapcsán inkább csak átverés. A gondolkodtató filmek kedvelői ezúttal viszont nem kell, hogy elriadjanak a műfaji besorolástól. Liam Gavin azt sugallja, a világ több, mint tudományos feldolgozásra váró ismertek tárháza. Talán maga az ember is több és jobb, mint aminek elsőre látszik. Nekem szimpatikus volt ez az álláspont.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Darkcomet 2017.05.18. 20:04:21

De bizony, ez horror. Csak más fajta, mint amikkel te esetleg találkoztál. Komoly, intellektuális, zsigerig hatoló, agyba motoszkáló kamara horror, az a fajta, amihez idegek és figyelem kell. A horror nem csak öncélú ijesztgetés vagy trancsír, de ez a fajta horror film teljesen kiment a divatból, köszönet amcsi földnek. Viszont hála istennek a független filmeseknek, első filmet készítőknek, európának és a távol-keletnek, olyan 10-15 éve itt van újra. Igazi csemegék minden évben, amikből azért készül pár tucat alkotás szerte a világon.

A tavalyi évből emellett nekem nagy kedvencem pl. a koreai The Wailing, amit bátran merek ajánlani neked is megnézésre, lévén szereted a távol-keleti mozikat és ezek szerint az okos horrorokra is nyitott vagy valamilyen formában. Nem fogsz csalódni benne.

TroA 2017.05.19. 05:50:43

Tegnap délután megnéztem a filmet. Mikor befejeztem, úgy éreztem, hogy jobb ha várok egy kicsit, amíg ülepednek bennem a dolgok. Jól tettem, mert az idő változásával (még ha csak néhány óráról is van szó) módosulgat a véleményem, a benyomásom. Másrészt, úgy kezdtem volna ezt a hozzászólást, hogy ez nem is horror. De Darkcomet jobban ismeri a témát, mint én (úgy vagyok a horrorokkal, talán mint Oldfan: nem szoktam nézni). Elfogadom, legyen ez egy horrorfilm. A bejegyzés elolvasása után két dolog miatt nem terveztem a film megnézését. Az egyik a műfaja (horror), a másik az okkultizmus. Viszont a férfi-nő viszony, az emberi kapcsolatok esetleges ábrázolása (amiről szót ejtett a bejegyzés írója) vonzott. Végül kaptam egy kis "lökést", és megnéztem a filmet. A képi megjelenítés, a film zenéje tökéletes. Mint film nagyon szép munka. A történet... A történet olyan, mint egy szimbolista költemény. És a hangsúly itt most nem a költeményen van. A dialógusok szűkszavúak, de annyi mindenről szól, szólhat a film... Értékeltem azt a párbeszédet, amikor a felek arról váltottak néhány szót, hogy mit jelent nekik az okkultizmus. Hatalom és tudás. És az egymáshoz való viszonyukat is ez jellemzi. A tudással rendelkező hatalma alá kívánja hajtani a másikat. De hogy melyik-melyik, az nem feltétlenül egyértelmű mindig. Ugyanakkor, bár ketten nem egy pár, mégis az összezártság hatására úgy viselkednek, mint rossz házasok. Érdek vezéreltek, a másikat kihasználják, vagy ha rájönnek kihasználtságukra akkor piti (de jellemző) bosszút állnak. (Lásd levesfőzés.) És épp a kettejük közötti kapcsolat sajátossága miatt nem mindig egyértelműen eldönthető, hogy ki használja ki a másikat. (Persze, a férfi látványosabban, egyértelműbben teszi.) És ebből a szempontból nézve is érdekes a film befejezése. Szóval, érdekes film. Csak az a fránya okkultizmus ne lenne benne. Nincs előtérben, szinte csak az lehet a szerepe, hogy még kontrasztosabban kihozza a karakterekből a mondanivalót. Ám nekem még ez is sok volt. Nagyon nyomasztott. Az én ízlésemnek ebből a kevésből is kevesebb kellett volna. Én Victoria Howard nézőpontját osztom!

Oldfan 2017.05.19. 07:21:44

@TroA: Darkcometnek mindenképp igaza van abban, hogy a horror műfaj, jó régen, nem a test fizikai meggyötrését akarta mutatni durva képi világgal, hanem a lélekben zajló dolgokat. Jó példa erre Lovecraft munkássága, aki írásaiban hagyja, hogy az olvasóban lassacskán a zsigerig hatoljon a rémület. De a korai Drakula vagy Frankenstein filmek is a néző fejében lejátszódó folyamatokra építettek. Aztán változott a trend és ma már nagy többségben a "vérbő filmek" készülnek és aratnak.
Engem nem bántam a filmben a misztikus szálat, hiszen most jó értelemben alkalmazták, nem a néző összezavarására. Az okkult része igazából csak a film eleji beszélgetésben és a külsőségben van jelen, gondolati tartalomként a kereszténység egyik fő elvét, a bűnt és megbocsátást járja körül a történet. Legyen az a bűn a sajátunk vagy más követte el ellenünk. Pont ennek felfedése viszi el az első órát minden akció híján. És igen, egy horror moziba mégis csak kell néhány sokkoló elem, mutatván hogy a hősök igazából gyarló, kicsinyes emberek, akik talán túlléphetnek a saját árnyékukon. A leves epizód nálam sem nyert és a lezárást jobban kibontottam volna. Ott mintha elveszett volna a forgatókönyv kimunkáltsága. De azért a film összképe a jó kategóriát ki adja nálam.

TroA 2017.05.19. 08:03:03

@Oldfan: Mivel nem vagyok otthon a horror témában, ezért teljesen el tudom fogadni Darkcomet állítását. Nincs azzal semmi bajom. Viszont lelki értelemben, számomra, nem volt horror a sztori. Igen, a mondanivaló alapján épp antiokkultista a film. Tegnap este épp ezen merengtem, hogy az okkult bemutatásával szabad-e antiokkultistának lenni? És valahol ez jó, hiszen a film kapcsán, ahhoz közvetlenül nem kapcsolódó, morális kérdéskörhöz is eljutottam. Az alkotás nézése közben felmerült bennem, hogy úgy mutatja be az alkotás a mágikus praktikát, hogy az egyáltalán nincs pozitív kontextusba helyezve. És ez is jó. (Talán épp ezért nem is baj az amit a rejtett tudomány praktikáiból bemutat a film. Lehet hogy csak nekem szokatlan ez a dolog, mert kerülni szoktam a témát.) Miközben én ezt így látom felnőtt fejjel, hogy láthatja ezt egy tini? (Mondjuk lehet, hogy 20 perc után abbahagyja a film nézését, mert számára "nem történik semmi".) Mert igazából az a nagy kérdés, hogy a "rejtett" rossz oldalának bemutatásával szimpátiát kelt-e az alkotás a "rejtett" iránt, vagy sem. Ez a film, és ezt bátram kijelenthetem, nem kelt. Legalábbis bennem.
A dialógusok, és a mögöttük lévő dolgok valóban sokkolóak (de nem félelemkeltőek, horrorisztikusak) a filmben. Nem közvetlenül ér ez a hatás, de végül is ez egy intelligens mozi lenne, ugye? Például nagyon sokáig számomra nem volt különbség a páros (Solomon és Sophia) és az említésre kerülő sátánista tinik között. Talán csak annyi, hogy a főszereplők (Akiknek mennyire beszédes a nevük is! Salamon, mint a király, akire annyi mindenki hivatkozik, és a Bölcsesség. Már a nevek is felfoghatók szimbólumként!) tudatosabbak, jobban a témában belemerültek. De az indítékuk ugyanolyan közönséges. És a vége ettől lesz... Metamorfózikus. Szerintem a befejezést nem kellett volna jobban kidolgozni, jól van ez így. Mert így teret enged az asszociációknak. Bár pontosan nem tudom, mit értesz jobb kidolgozás alatt. Ahogy írtam, a film értelmezés szempontjából tele van/lehet szimbolikus utalásokkal, amik kibontása a néző dolga. A vége, hogy épp ilyen teret enged a... gondolkodásra. Szerintem ha a vége kimunkáltabb lenne, akkor az épp egyfajta korlátot állított volna az értelmezések elé. Amire, szerintem, ebben az esetben nincs szükség. Igen, a film összképe nálam is a jó kategóriát adja. Még akkor is, ha nem dolgoztam még fel teljesen. Szerintem sokkal összetettebb alkotás, mint első pillanatra tűnik. Szívesen feltennék néhány kérdést Liam Gavinnek, de csak privátba. Ja, és csak több éves ismeretség után. Hogy esélyem legyen az őszinte válaszára. :)
Köszönöm a filmhez a feliratot, és az ajánlót!

Oldfan 2017.05.19. 08:53:36

@TroA: Valóban, a tágabb asszociációk lehetősége szerintem is a film egyik erénye. A végére vonatkozóan azt értem a jobb kidolgozás alatt, hogy kellett volna még pár történést mutatni a házban vagy Sophia életéből idézni ahhoz, hogy a lezárás olyan legyen, mint amit kapunk. (Nem akarom itt elspoilerezni az olvasóknak.) Mert a mutatott kép alapján - talán az ál-fiú adta lökést leszámítva - bizony afféle "deus ex machina" jellegűre sikerült az előző történésekhez és szavakhoz képest.

TroA 2017.05.19. 12:32:27

És sem szeretném elárulni a film végét, mert megéri megnézni. Nagyon is. Tegnap még úgy voltam vele, hogy jó hogy láttam, de nem valószínű, hogy még egyszer megnézem. Most úgy vagyok vele, hogy elrakom a háttértárra. Pont a vége miatt. Ami szerintem meg épp nem lett, ahogy fogalmazod, "deus ex machina" jellegű. Számomra az a dolog rendben van. Ilyesmi mindannyiunk életében előfordul. Rájövünk önnön kicsiségünkre és idomulunk. Remélem, nem túl rébuszos (miközben próbálok nem konkrét lenni) az álláspontom. Nekem nincs hiányérzetem Sophia előéletével kapcsolatban se. Azért elég sok minden kiderült. Igaz apránként, de kiderült. Jó, nem minden, de azért egy kis rejtély maradhat az alkotásba.
( Utóirat: A leveses résznél értem én, hogy tehetetlennek érzi magát, mert kihasználták, és meg is alázták egyszerre. De nem ez a visszavágás módja. Mondom én ezt férfiként. Ugyanakkor közeli ismerőseim esete alapján, teljesen életszerű a jelenet. Egyes nők (de lehet hogy férfiakéba is) gondolkodásába simán belefér az ilyen dolgok megtétele. Hallottam hasonló történetet, de azt se tudtam megérteni. Mindegy is, csak azért írok még egyszer erről, mert attól, hogy ez a jelenet mindkettőnknél "kicsit sok", attól reális.)

Darkcomet 2017.05.19. 19:32:29

@TroA: Azért itt kezdünk kicsit túl lőni a célon. :-) Szerintem itt nincs hátsó asszociáció, gondolat, pusztán csak egy nagyon intelligensen megcsinált "vezeklés" filmet látunk. Ez a film az elengedésről szól, de csak a végén kapunk észhez, holott kismillió utalás van erre. Viszont addig nagyon jól fel van építve minden. Kb. mint a Hatodik érzék, ahol végig tudja a néző, hogy valami nem stimmel, aztán meg az lesz, ami.

A film vége viszont Lucio Fulcis. Minden negatívumával és pozítívumával együtt. De nagyon üt. Ott motoszkál egy csomó minden a film vége után az ember fejében.

Darkcomet 2017.05.19. 19:40:22

Még pár okoska horror az amcsi függetlenektől: Green Room, The Invitation, The Witch, Here Alone.

TroA 2017.05.20. 17:00:10

@Darkcomet: Persze lehet, hogy túltolom a dolgot. Bár, szerintem nem. Nagyon jól össze van rakva a dolog. Mondhatni a legapróbb részletekig. Mentségemre szól az is, hogy megemlítettem, hogy az író-rendezőnek nagyon szívesen fel tudnák tenni kérdéseket. Igazából csak ő tudná megmondani, hogy melyikünk álláspontja a helyesebb.
Ez (szerintem) egy szimbolista mű (is), és nekem úgy tűnik, az alkotó többet rakott bele, mint amennyi "elsőnézésre" látszik. Egyébként épp ma jutott eszembe, hogy meg kellene újra nézni.

Lucio Fulcis-val kapcsolatban nem tudok nyilatkozni. De ez valószínüleg így is fog maradni. :)

Admirális 2017.05.27. 13:59:13

Horrornak és thrillernek egy kissé "fékezett habzású" volt, de mindenképpen érdekes, volt, lekötötte végig a figyelmemet. Amerikai filmnek pedig szokatlanul realista módon volt ábrázolva. Az okkultizmus egy teljesen beteg terület, ahogy ez látszott is a két főszereplőn. Filozófia talán annyi volt benne, ami eszembe jutott, hogy a valódi fekete mágusok, okkultisták, valahol feljebb, magasabb szinteken (amelynek még a létezéséről sem lehet tudomásunk), azok nagy valószínűséggel nem így csinálják. (a film azért direkt érzékeltette is az amatőr-izmust) Nagy valószínűséggel sem a végén megjelenő őrző-angyal, sem a démoni árnyak dichotómiája nem reális, más ennek a dolognak a filozófiai háttere. Nyilván akinek szánták ezt a filmet , azok "értették" is. Mindenesetre szórakozásnak jó volt, figyelmet lekötötte, érdekes volt.
Köszi!

Oldfan 2017.05.27. 15:41:18

@Admirális: Amerikai filmnek sem lehet realista, mert hogy angol-ír összefogásban készült. :)
Az elején az okkult téma bedobása igazából csak csali a nézőnek, ahogy én látom. Úgy vélem, fölösleges is lett volna erősebbre venni ezt a szálat. A lelki vonalat végig fontosabbnak éreztem. Egyrészt a páros húzd meg-ereszd meg játékában, másrészt pedig a saját démonaikkal való küzdésben, ami sokkal gyakoribb, mint a túlvilágiakkal való találkozás. Olvastam én már erről a filmről olyan véleményt, hogy: "Ez meg mi a franc volt? Nem is horror." Szóval az általad írt "értő közönség," - amely szerencsére nagyobb létszámú, mint a fanyalgók tábora, - tulajdonképp azokból áll, akiknek tudott szórakozást biztosítani az alkotás. Nem kell hozzá művészléleknek lenni, egyszerű figyelem és beleérző képességgel simán megy a dolog. Számomra ez bizonyíték, hogy a film megfelelő színvonalú. Ízlésbeli eltérések pedig úgyis mindig lesznek.

Admirális 2017.05.27. 17:37:03

@Oldfan: Mindenki mást lát bele ebbe a filmbe, nem is vitának dobtam be a véleményemémet. Nekem ez jutott eszembe, miközben néztem. Nem volt rossz film, amint írtam érdekes volt, szórakoztató, lekötötte a figyelmet.

TroA 2017.06.05. 10:04:36

@Admirális: Érdekes felvetés az az állításod, hogy a filmbeli Solomon valójában amatőr módon űzi az "ipart". Igen, valóban van olyan jelenet, jelenetek a filmben amit így is lehet értelmezni. (Az internetezésesre gondolok például.) Magam erre valószínűleg soha nem gondoltam volna. Ezzel a megközelítéssel a férfi karaktere "színesedik". De szerintem alapvetően nem változik. Mindenesetre érdekes nézőpont. A magam részéről örülök, hogy felvetődött (mert felvetetted) ezt az aspektust is. Köszi! :)

Admirális 2017.06.05. 12:11:08

@TroA: Nincs mit. Ez csak azért jutott eszembe, mert szerintem a valódi fekete mágiához nem szükséges ennyi kellék (gyertyák, körök, ábrák, stb.) és ennyi idő, ennyi rituálé.
Paul Brunton könyveiben vannak érdekes dolgok.

Admirális 2017.06.05. 12:21:37

@Admirális: Bár még Paul Brunton könyvei is csak a felszínt kapargatják.

TroA 2017.06.05. 12:56:44

@Admirális: Olvasmány élményeim alapján a fekete mágia egy összefoglaló kifejezés. Elég sok minden belefér, elfér benne. Így az úgynevezett rituális mágia is, amiben azért a kellékek, misztikus ábrák sokaságán is hangsúly lehet. De persze a rituális mágia kifejezésbe is sok minden belefér... Szerintem nem érdemes belemerülni ebbe a témába. Sok jót nem hoz az ember személyes életébe. Nézd meg, hogy a híres okkultisták mivé lettek életük végére, hogyan fejezték be földi pályafutásukat. Nem irigylem őket.

Admirális 2017.06.06. 13:26:00

@TroA: Igen egyetértek. A témáról napokig lehetne beszélni, rengeteg az információ, erre itt most nincs lehetőség.