Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Nang Nak (1999)

2017. augusztus 13. - Oldfan

A nagyvilágban az hírük a thai moziknak, hogy ha küzdősportosak, akkor az vadul ütős- vágós rúgósak, ha történelmiek, akkor  véres kardozósak , horrorként szellemlányosak. Ha az utóbbi a téma, akkor jó kis hentelés következik, egy jó okkal begurult, bosszúálló túlvilági lénytől. Vagy mégsem? Persze, hogy nem. A közhelyek időről-időre megcáfolódnak.

A vietnami-thai háború idején Mak, az ifjú férj, kénytelen hátra hagyni a várandós feleségét, és bevonulni a hadseregbe. A fronton súlyos sebesülést szenved, hónapokig gyógyulgat. Megviselten, időnként lázálmoktól gyötörve, de boldogan tér vissza a kis családjához. Ám az örömét hamarosan elrontja egy furcsa pletyka. A falusiak azt híresztelik, hogy a felesége már rég meghalt...nang_nak_07.png

Akkor vágjak bele a közepébe. Ezúttal egy olyan kísérteties történetről van szó, amely van valóság alapja. Nak legendája nagyon népszerű Thaiföldön, számos feldolgozás készült belőle, filmek, TV játékok, sőt, még sorozat is. Annyira nincs mit csodálkozni rajta. Az örök szerelemet szívhez szólóan tálaló mese könnyen képes megfogni az emberek lelkét. Miután a legenda magja a thai uralkodó családhoz kapcsolódik, nyugodtan biztosra lehet venni, nem légből kapott sztorival operálnak. Szóval, ami számunkra az örök szerelem ezúttal kissé furcsa köntösbe öltözött legendája, az ottaniaknak egy megtörtént esemény krónikája. A valóságtartalom eldöntésére kísérletet sem teszek. Minden megtörténhet. Pláne, ha tőlünk jó messze van a helyszín, mint Thaiföld. Ott lehet. Személyes élményem nincs a téma tekintetében, de egy percig sincs hiányérzetem az ügyben. A lélek dolgairól szívesen nézek mozikat, olvasok róluk, vagy elmélkedek rajtuk néha, de egy két világ közt bolyongó szellemmel összebotlani már gondolatban sem esik az ínyemre. Az extrém sportok kipróbálása sem vonz, egy ilyen találkozás pedig garantáltam túl tenne még a felhőkarcolóról történő sárkányrepülős rajton is. A film karizmatikus apátja, Somdet Toh, (1788-1872) bezzeg nem aggályoskodott. Ő neves buddhista szerzetes volt, akit már életében szentnek tartottak. (A buddhizmus engedi. Idősebb korában már a Buddhacarya néven tisztelték, és bűvös erőt tulajdonítottak neki. Az általa felszentelt amulettek nagy becsben álltak és állnak, már ami még megmaradt közülük.) Fiatalon, lévén II. Ráma király törvénytelen fia, magas szintű képzésben részesülhetett. Idővel királyi tanácsadó lett belőle. Ám igazából az a fontos a munkásságában, hogy a buddhizmus szépségeire rámutató versei által sokban hozzájárult a thai költészet fejlődéséhez. Az általa egykor vezetett Sorapong szentély máig aktív, egyike a legnagyobbaknak az országban találhatók közül. A tudós apát volt az, aki végül megoldotta a „szellem gondot.” De erről csak ennyit, ne rontsam el a néző élvezetét a mozi meséjéről.nang_nak_05.png

Nang Nak története igazából egyszerű. A mindhalálig, sőt, azon túl is hűséges feleség nem hajlandó távozni ezen világból, mert a férjéhez fűződő szerelme és hatalmas kötelesség tudata nem engedi. Miután valójában már túlvilági lény, a földöntúli erejével egy ideig képes álcázni a valóságot, álomvilágot teremteni a szeretett férfi körül. Csakhogy a szellemlét nem egyeztethető össze a földi valósággal, mások látják azt, amit a férje nem. A konfliktus létrejötte csak idő kérdése, mert az emberek félnek tőle. Időnként okkal.

A sokszor megénekelt történetet 1999-ben Nonzee Nimibutr vitte képre, meglehetősen szerény anyagiakból. Rendező, író, vágó és producer egy személyben. Sőt, egy esetben még filmszínészként is megmérette magát. A Nang Nak akkor még csak a második rendezése volt. Bejött neki, a bemutatás évében a távol-keleti fesztiválokon volt ő a legjobb rendező, a mozi pedig nagydíjat kapott. Úgy vélem, teljesen megérdemelten. Az első jó döntése az volt, hogy felismerte, Nak kisasszony legendájának elmesélését fölösleges volna az erőszakosság felé tolni.(A „nang” thai nyelven kb. ugyanaz, mint a közismert „Miss.” A „Nak” kiejtése erősen eltér a leírásától, inkább „o,” mint „a” hang. ) Így hiába indul háborúba a férj az elején, abból csak áttételesen kapjuk meg a front szörnyűségeit, harci jelenetekkel nem borzolja az idegeinket. A helyszínt Thaiföld vidéki környezet adja, annak minden szemet gyönyörködtető csodájával, de nem elfelejtve megmutatni a dzsungel peremén élés összes nehézségét. A földművelés embert próbáló feladat, miként a gyorsan pusztuló otthonok faanyagának pótlása is, és napi betevő előteremtése szintén kemény munkát igényel. Orvosok nincsenek, a járvány katasztrófával ér fel. Ám a természet békéje és az igaz szerelem sok mindenért kárpótol. Így a film házaspárja békésen tűri a nyűgöket, amíg… De ezt már tudjuk. A film erőssége a békés hétköznapok, továbbá Nak és Mak, a főhősök, tényleg csodás érzelmi kapcsolatának képre vitele. A folyóparti kunyhójuk békés pillanatainak visszaadása fölöttébb jól sikerült. Az érzelmek világa örök és nincs helyhez kötve. Ez a mozi nemzetközi sikerének záloga. Nattawut Khittikun fényképezte őket, megérdemli a neve említését.nang_nak_11.png

Inthira Charoenpura játssza a sanyarú sorsú asszony, Nak, szerepét. Egyszerű eszközökkel él, ahogy egy vidéki földműves feleségének megformálásához illik. El lehet hinni neki, hogy fülig szerelmes a férjébe. Annyira, hogy még a halállal is dacol a kedvéért. Színészként ezzel a mozival debütált és a film alaposan meglódította a karrierjét. (Nem csoda, hiszen a bemutatás évében a Nang Nak képes volt az Thaiföldön ugyanakkor bemutatott Titanic-ot felülmúlni a kasszánál.) Furcsa ezt leírni, de Nak, a szellem, a leginkább emberi karakter mindvégig a mozi során. Erényei és hibái egyaránt evilágiak, így könnyű azonosulni a karakterével.

Winai Kributrra lett bízva Mak, a férj, megformálása. Az övé kevésbé hálás szerep, hiszen a film nagy részében az orránál fogva vezeti az asszonykája, miután túlélt egy súlyos háborús sérülést. Reménytelen küzdelmet vív az asszonyáért a barátai ellen. Nem látja, talán nem is akarja, a csúf valóságot. Valahol érthető a részéről, hiszen amint elfogadja,  elveszíti a szeretteit. Igazából mindvégig passzív szereplő, hiába van sokat a képen. Őrá minden bizonnyal inkább a Bang Rajan mozi által fogunk emlékezni, már az eddig filmográfiáját nézve.nang_nak_08.png

A többi szereplő lehetőségeit szűkösre vették.  Mondhatni mind készen kapott jellem, változás nincs náluk a történet előre haladtában. Miként kiemelkedő alakítás sincs. De legalább ordító amatőrködést sem tapasztalható.

A zene sokkal inkább az érzelmi vonalat kívánta szolgálni, mint sem a frászt hozni a nagyérdeműre. Kellemes, amíg halljuk, de tartósan nem igazán mászik be az ember fülébe.

Egyetlen dolgot tudok komolyabban kifogásolni a mozinál. A szövegkönyvet. Sajnos, az meglehetősen gyéren sikerült. Amilyen stílusosan megoldották a képi világát, annyira gyenge szavakban a szerelmi rész. Amikor a házaspár körülbelül harmincadjára rebegi el egymásnak azt hogy: "Nak... Mak..." egy idő után óhatatlanul hangulatrontó lesz az egész. Kétlem, hogy a thaiföldieknél ilyen gyér volna a kedveskedés szókincse

Azt hiszem, nem árt felhívnom a néző figyelmét arra, hogy bár a listákon a „horror” kategóriában fut a mozi, a valóságban sokkal inkább romantikus tragédia. Ugyan nem tévedés a besorolása, hiszen természetfölötti események bőven szerepelnek benne, ám a „gore effekt” gyakorlatilag teljesen hiányzik. Az erőszak csak jelzésértékű, igazi ijesztő jelenet sincs, maximum egy kis borzongás futhat át a gerincünkön. A trükkök egyszerűek. Bizony-bizony, a speciális effektek nem olcsóak, és mint az fentebb írtam, gyér anyagiakból volt muszáj gazdálkodniuk a filmeseknek.nang_nak_13.png

Érdekességként megemlítem, hogy a japánoknál létezik egy hasonló szerelemi történet feldolgozása. Bár a Nang Nak ügyes munka, Kenji Mizoguchi Ugetsu monogatari mozijával nem vetélkedhet, amely tőrőlmetszett klasszikus, egyike a világ legjobban sikerült mozgóképeinek. Maximálisan javaslom az együtt nézésüket, érdekes párost alkotnak.

Ui: Amint a mellékelt képekből látható, a filmhez van magyarítás. Tehát ha valakinek kedve támadt borzongatva romantikázni, megteheti.

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Admirális 2017.08.23. 19:56:30

Oldfan , köszönet a filmért. Elég részletesen vázoltad itt a történetet, így nem sok hozzáfűzni valóm akad. Érdekes volt a téma, hiszen ez egy népi mítosz a thai-oknál, van itt minden: vallás, keleti filozófia, mágia, szerelem, háború, stb. Az érdekes volt számomra, hogy azért azt ők sem gondolták komolyan (kivéve a főszereplőt), hogy a szellem-feleség ugyanaz lenne, mint az eredeti, aki elhunyt. Inkább azt sugalta a film, hogy egy fekete mágia manifesztálódott "valahogyan". A balszerencsék és az események láncolata, sorozata is inkább erre felé hajlik. Mintha a buddhista gurunak is ez lett volna a meglátása, miután kezébe vette a dolgok irányítását. Hogy ez mennyire volt szerelmi történet , azt nem tudom, számomra inkább volt egy okkult film. A film tényleg nem bővelkedett mondanivalóban, egyszerű párbeszédek jellemezték. Egyszer érdemes megnézni a filmet, mert érdekes, de szerintem elmarad a nyugati A kategóriás filmektől. A képre túlzottan nem szegezi a film a néző tekintetét, a vágások, kamera-mozgások, fordulatok, párbeszédek nem váltanak ki az emberből semmilyen izgalmat, érzelmet.

Oldfan 2017.08.23. 22:30:14

@Admirális: Furcsa, mintha két különböző filmet láttunk volna. (Egyébként van belőle több feldolgozás, ennél rámenősebb is.) Ahogy írtam, arrafelé Nak története több mítosz. Bizony, hogy megtörtént esetként kezelik. A Sorapong szentélyben az egyik bizonyíték az egykori főapát nagyságára. Szóval komolyan veszik.
A filmben Nakot egyértelműen Mak feleségének tartja mindenki. Azt nem fogadják el, hogy visszajött a halálból. Ezért viszolyognak tőle. Továbbá félnek is, és mint kiderül, nem ok nélkül.
Mitől volna ez okkult film? Semmi szándékos megidézés vagy nincs benne. Viszont keleten sokkal nagyobb becsben tartják az ember szellemi erejét és annak lehetőségeit. Nakot a szerelem és az asszonyi kötelesség rendkívül komolyan vétele hozza vissza a túlvilágról, az ott szerzett rendkívüli képességeivel együtt. A férje megszállottja lesz belőle. Nak egyedül azt bünteti meg, aki a temetéskor meglopta, egyébként mit sem törődik másokkal, sőt, kifejezetten elzárkózik tőlük. Csak az érdekli, hogy a háza környékén fenntartsa a látszatot és álomvilágba rángassa a férjét. Akit szintén a családja iránt érzett szeretet mozgat, így könnyű félrevezetni. Amíg az emberek " meg nem zavarják a köreit," szelíden viselkedik, de amikor az igazságot akarják a gyermeke apjának a tudomására juttatni, megdühödik.
A buddhista főapát azt ismeri fel, hogy Nak már nem tiszteli az emberi életet, - ami egy szellemnél kevéssé meglepő - a szerelmi elvakultsága pedig kiszámíthatatlanná teszi. A másvilági hatalma miatt bármikor veszélyes lehet a halandókra. Továbbá, hogy Nakot mindkét világ kivetette magából. Nyugalmat biztosít hát neki, a maga módján.
Persze, az A kategóriás filmektől tényleg messze van, keleti és nyugati mércével egyaránt. Egyértelműen kevés pénzből forgatták.
Ezt a filmet az tudja élvezni, aki képes átengedi magát a legenda hangulatának. Mert az izgalmi faktor kicsinyke voltával egyetértek, de hogy a történet érzelmileg ne tudna hatni a nézőre, azt a véleményt nem osztom.

Admirális 2017.08.23. 22:45:05

Legyen, ahogy gondolod. Nekem valamiért akkor az volt az érzésem, hogy az egész mágia, káprázat, és semmi köze a szellemnek az elhunyt asszonyhoz. Hogy ez megtörtént eset-e vagy sem, azt mi már nem tudjuk meg. Azért is gondolom, hogy nem az eredeti asszony volt a szellem asszony, mert eléggé felbőszült, amikor elárulták a titkot. Annyit azért megemlítenék, hogy keleten pl. Kínában rengeteg ősi mítosz szól a rókatündérekről. A rókatündérek olyan csábító szellem-nők, akik róka képében jelennek meg és csábítják el az óvatlan főhőst. Tudom, ez most nem Kína, hanem Thai, de gondolom van ilyesmi mítikus hozadéka ennek a történetnek is. A keleti népi hitrendszer egyik legfőbb eleme a mágia és az efféle rókatündéres mesék. Lásd Tibetben Padmasambhava, vagy Bőn. Tiszta lila okkultizmus és kőkemény mágia. Szóval én inkább azt éreztem, hogy a keleti mágia van ebben a történetben, melyben keverednek a vallási, népi elemek, hiedelmek.

Oldfan 2017.08.24. 06:00:43

@Admirális: Bocsánat, de tévúton vagy. Az a perdöntő, amit a thai nép gondol az egészről, nem? Egy percig sincs szó arról a filmben, hogy Nak KÉPÉBEN jelenik meg másvalaki. Ő tért vissza, a szerelemtől vezérelve. Ezért vált legendává az alakja, nem pedig "egy a sok közül" szellemtörténet az övé. A haragjának okáról írtam, ami teljesen indokolható pszichológilag.
Rókatündér történetre nézd meg a japán "Under The Blossoming Cherry Trees" mozit, amiből világossá válik az eltérés. Magyar felirat van hozzá. Nem mellesleg, az minőségi A kategóriás mozi minden téren.

Admirális 2017.08.24. 22:00:26

Én arra gondoltam, hogy a mai világunkban is vannak halott-látók, halott -idézők, médiumok, stb. akik az állítólagos elhunyttal lépnek kapcsolatba. Nos, az eddigi (élet-)tapasztalataim alapján ez egy gigantikusan nagy mese, valójában ezeknek a természetfeletti, mágikus, okkult praktikáknak semmi köze az eredeti elhunythoz. Még akkor sem, ha az írása hasonlít, vagy bármilyen más konkrét emlék, esemény, felidéződik a mágikus praktika során. Persze lehet ez a meglátás, csupán az én szubjektív véleményem, vagy szkepticizmusom. Szóval erre gondoltam, hogy mintha a film is ezt sugallta volna. Persze ettől még lehet egy szép szerelmi történet is, de ha ez egy valós eseményt bemutató film, akkor aligha lehetett a szellem nő, az eredeti folytatása. A mágia és az okkult nem így működik. (szerintem) Ami a rókatündéreket és az ősi keleti mítoszokat, népi hiedelmeket illeti, azért ezeket a filmeket nem árt ebben a kontextusban figyelni, hogy ezeknek a történeteknek ilyen gyökerei is vannak. Mindettől függetlenül igazad lehet abban, hogy ez a film egy szerelmi történet és ebben a filmben a meghalt asszony folytatása a szellem-asszony, bár ez szerintem azért egyértelműen nem derült ki. Nem tudom, hogy az eredeti asszony képes lett volna-e ölni azért, hogy egy titok ki ne derüljön. Köszi a filmajánlást, de a keleti filmek nem állnak közel hozzám annyira, meg a rókatündéres téma sem annyira érdekfeszítő, amúgy könyvben olvastam az ősi kínai rókatündéres történeteket, annyiból kb. látni lehetetett , hogy egy kultúra miből táplálkozik.

Admirális 2017.08.24. 22:18:09

Elolvastam a wikipedia-án írt leírást, abban is a szerelmi történetet erősítik, bár utalás nincsen arra, hogy a szellem-asszony az eredeti asszony volt-e vagy egy természetfeletti manifesztáció. (fekete mágia) Elképzelhető, hogy ennek a filmnek ez a talánya, hogy a manifesztálódott asszony mennyire volt egy fekete mágia része, amely egy magasabb szinten a főhős "rossz karmája" miatt volt, illetve egy másik aspektusból a főhős folyamatos balszerencsék sorozatáinak áldozata.

Oldfan 2017.08.24. 22:33:08

@Admirális: A történet valóságának magváról kinek-kinek lehet más véleménye, nem vitás. A film történetében viszont elég egyértelmű, hogy Nak ki- és micsoda. Nem értem, mi miatt kételkedsz benne. Hogy mágikus praktikákban megeshetnek-e a látottak? Passz. Csak a filmről tudok nyilatkozni.

Oldfan 2017.08.24. 22:44:06

@Admirális: "A virágzó cseresznyefák alatt" mozihoz meg annyit, hogy messze nem szokvány sztori és a kivitele sem az. Minőségi darab, melyben a mágia rész ugyan fontos, de jóval gazdagabb a tartalma egy kísértet történettől. Bőven ad teret az általad kedvelt tágabb értelmezésekre, belelátásokra.

Admirális 2017.08.24. 22:54:26

Általában úgy szokott lenni, hogy ha van egy történet, annak mindig van egy tömegek ááltal értelmezett verziója, és van egy bölcsek által értelmezett verziója. Ugyebár így alakult ki a Buddha-sztoriból is a Theravada és a Mahajana. A Theravada (kis kocsi) volt azoké, akik értették is a mesét, a Mahajana (nagy kocsi), a tömegeké, akik legfeljebb, csak azt hitték, hogy értik.... Lehet ez a sztori is ilyen. Nyilván, a nagy tömegek egy profán szerelmi történetet képzeltek bele, a bölcsebbek viszont mást láttak. Vagy mélyebbre láttak. Köszi az ajánlást, majd utánanézek a filmnek. Vita lezárva, túl van tárgyalva a sztori, béke van.

Oldfan 2017.08.24. 23:03:35

@Admirális: A Nag Nak film sztorija tényleg túltárgyalt lett. Elég egyszerű mese az, de kerek a maga módján. A filozófiai mondanivalóba, pláne az okkult rész mélyebb elemzésébe nem vágtam/vágok bele. Nem értek hozzá. A filmhez élvezetéhez nem is kell. Már pedig ez egy filmes blog, nem filozófiai.
Béke volt eddig is és eszmecsere.