Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Manhunt (2017)

2018. április 06. - Oldfan

Nos, kérem, „John is back.” Ha Schwarzenegger stílusú az indítás, az nem véletlen. Remélem, elérte a célját és felcsillant az olvasó szeme. Az "osztrák tölgy" szintén nagy visszatérő, de itt ennyivel befejezte a szereplését. Sorry, mind a piacról élünk. John Woo, aki a Better Tomorrow-tól a „Face/Off-on át a „Red Cliff”-ig  -  még számos címet említhetnék – bizonyította, hogy az akciófilmek terén nagyágyúnak számít, pár év pihenő után ismét forgatott. Aki a nevét ismeri, - Akad olyan, akinek újdonság számba megy? – tisztában van vele, mire számíthat tőle. Megnyugtatok mindenkit, ugyan megöregedett a maestro, de meg nem vénült. Tálal mindent, ami a védjegyének számít. Tehát elsőrangú, pörgős akciók egymás hegyén-hátán, lassításokkal felvett robbantások és golyózápor. Naná, jönnek a galambok is, majd nem, jó hogy. Meg profi bunyózások, gyorsítva. Ez utóbbi szükségességét sosem értettem.  A színészei mind képzett harcművészek, teljesen fölöslegesek a rásegítések. Szóval, látványosság minden téren. De lássuk, mit tett le az asztalra.

manhunt_02.png

Du Csia profi sztárügyvéd a gyógyszeriparban. Kína és Japán között ingázik, egy szigetországi vállalatot képviselve.  Megbecsülik, ám a cége Amerikába akarja küldeni. Ekkor szakad a nyakába a baj. Az utolsó napjának éjjelét követően egy csinos lány holtteste mellett ébred. A rendőrség rögtön tényként kezeli, hogy ő gyilkos. Ráeszmélvén, hogy tisztes elbírálásra nem számíthat, megszökik a letartóztatás elől. Megpróbálja kideríteni, ki akarja a vesztét és miért. Egy fölöttébb makacs zsaru akaszkodik a nyomába.

manhunt_01.png

Azt hiszem, a fenti sorok alapján mindenki számára nyilvánvaló, hogy a történet nem az eredetiségével fogja elkápráztatni a közönséget. Az igazságszolgáltatás elől menekülő ártatlanul vádolt ember esetére bizonnyal tudna minden olvasó néhány kedvenc példát említeni. Jó téma, csak kissé elkoptatott. Wu mester, aki a forgatókönyv írásába is beszállt, nem erőltette meg magát ezen a téren. Leporolta az 1976-ban készült „Ádáz hajsza” mozit, amiben Ken Takakura játszotta el az üldözöttet Junya Sató rendező számára. Az a film máig keresett darab, így a választás valahol érthető. Persze a cselekményt felturbózták, modernizálták. Ami által kevéssé hihető lett. A közönség egy része nekiesett, a kritikusok szintén fanyalogtak. A modernséget biztosító enyhén futurisztikus szálat végképp lehúzták. Ha szigorúan vesszük, jogosan tették. 

manhunt_06.png

A fentiek jogosságát nem vitatva, igazából mégsem értem a szájhúzogatást. Kérdem én, miért kellene szigorú górcső alá venni ezt a mozit? Most komolyan, talán egy 71 éves "szépkorútól" várja valaki, hogy megújítsa a műfajt? John Wu azon már túl van, több évtizede. A modern akciófilmek pápája volt, ki vitatná? Fárasztó dolog a forgatás, nem vének való vidék a stúdiók világa. Tehát azzal tért vissza, amiben a legjobb volt. Mozgalmas jelenetek sokaságával. Persze, igyekezett lazára venni a legújabb agymenését. Erre mutat már a témaválasztás . Továbbá a filmet végig átható humor, ami hamar jelzi, a komolyság ezúttal szóba sem jön. A rendező számos önparódiát visz a mesébe, amelyek odafigyeléssel kiszúrhatóak. Ilyenek a galambok bevetése, – Semmi szerepük, de hát "márkajelzésnek" számítanak. – a látványos lassítások, vagy éppen gyorsítások, kaszkadőröket próbára tevő pazar, ám komolyan nem vehető üldözések, remekül koreografált bunyók. Elég is a sorolásból, ott van minden, ami őt régebben fémjelezte. A szövegben szintén mókázik. Kezdve az ilyen „bölcsességekkel,” mint hogy „Minden zsaru korrupt. Sose bízz egy ügyvédben. A férfiak egyszerű lelkek.” A nyitó jelenetben nyílt paródia, hogy körülbelül ilyen szöveget ad a szereplői szájába egy bárban: - „Szeretem a klasszikusokat. - Tényleg? Én is. Van a kocsimban egy pár DVD. Behozok egyet, ha akarja.” Épp csak azt nem teszi hozzá, hogy: Ugye tudja, ki rendezte? De önmagának is "beszól," amikor az egyik haldokló szájába ilyen sort ad: "A filmklasszikusok mindig rosszul végződnek."  Na, azért nem mindig.

manhunt_09.png

A menekülő ügyvéd és a nyomozó pedig minden találkozásukkor osztják egymásnak az észt. Rendkívül szórakoztatóan. De tréfálkozik Wu úr a nemzetköziséggel, a japán-kínai viszonnyal, a férfi-nő kapcsolattal. Hiszen „megszokott” dolog, hogy a véres, összevert, mogorva stílusú manuszok körül mindig feltűnik egy csinos hölgyemény, aki alig várja, hogy kivésse a kedvére való férjalanyt a nyavalyás macsó gránit külseje alól. Vagy bejön a terv, vagy nem. És miért pont a fantasztikum részét vette volna komolyan? A haszonleső nagyvállalat kihasználja a derék feltalálót és drogot csinál a gyógyszerből, ráadásul – Horribile dictu! – embereken kísérletezik. Annyiszor láttuk már ezt, hogy tizenkét eset kevés belőle egy tucathoz. De legalább senki nem fogja sajnálni az ipséket, amikor eléri őket a jól megérdemelt büntetésük. Ahogy az egy mesében dukál. Mert nyilvánvalóan nem tudományos fantasztikum az, hogy egy beinjekciózott szer fél perc alatt bio-Terminátort csinál bárkiből, aki elég marha ahhoz, hogy beadja magának, pedig előtte nem a bátorságáról és a talpraesettségéről volt ismert.

manhunt_07.png

Hagyjuk el a komolyabb tartalmi elvárásokat. Minden arra megy ki, hogy dögös pörgés jöhessen létre. Abban pedig nincs hiány. Autós hajsza, röpködő golyók százai, zúgó öklök, gyakori elhalálozások. Az utóbbiak nincsenek igazán durvára véve, csak afféle „CG-sen modernre.” Mégiscsak a XXI. században élünk. Wu rendező úr még vissza is fogta magát, így fél Oszaka megmenekült. (Pláne, hogy Tokióban forgattak, csak átnevezték a helyszínt.) Takuro Ishizaka kamerája teljes mértékben kiszolgálja a rendező felfogását, a látványban egy percig sem csalódunk. Zene van a filmben, ha jól emlékszem. Azt hiszem, ez a mondat elárulja a fontosságát. De én se "szigorúskodjak", ha már másoknak felhánytorgattam. Van néhány minőségi dallam, ám összességében nagyon igaz a "kísérőzene" kifejezés. Nem kifejezetten minőségi a sci-fi szál, ekkép a „score” sem a Blade Runner szintje. Igaz, ez szóba sem jött.

manhunt_03.png

Hanyu Zhang(Du Csia), az ügyvéd, és Masaharu Fukuyama(Jamura), a balhés nyomozó, párosa viszi a filmet. Nem írom, hogy működik köztük a kémia, mert szerencsére annyira nem modern a film, hogy „túl a barátságon” eset legyen belőle. Ebben az esetben kifejezetten jól jön az öreg Wu konzervatív ízlése. Számos beszólogatós dumát kaptak és fizikailag mindketten alaposan próbára lettek téve. Az utóbbi téren a lányokat sem kímélte a forgatókönyv. A szebbik nem sokszor az erősebbik szintjén kénytelen teljesíteni. Azt hiszem, az a szuper drog, ami körül a bonyodalom forog, jól jött volna nekik. Komoly színészi feladatot egyik szereplő sem kapott, de az fix, hogy a főhősöktől az utolsó kaszkadőrig mindenki megdolgozott a fizetségéért.

manhunt_08.png

Részemről úgy tudom summázni a véleményemet, hogy John Wu szolid önparódiát tett le az asztalra, filmes kikacsintásokkal, – Megbilincseltek, A szökevény, vagy éppen a saját régebbi mozijai – western elemek, keménykötésű nyomozós filmek sablonjai és némi fantasztikum bedobásával, a végére talán nem hihető, de épkézláb történetet összerakva. Ebben a mesében minden azt szolgálja, hogy minél kevesebb időt pazarolva eljuthassunk a következő látványos, akciódús jelenetig. Ha valaki ennyit vár tőle, nem fog csalódni. Kikapcsolódásra mindenképp megfelel. Nem kell mindig kaviár.

manhunt_05.png

Ui:Ha valakinek lazítani támadt kedve, ügyeljen a film becserkészésekor a 2017-es évszámra, mert a fenti címmel kazalnyi mozi rendelkezik. Magyar felirat van, amint a képekből látható.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tralfamador75 2018.04.06. 07:37:30

Eh, el is felejtkeztem arról, hogy John Woo újra filmet csinált. Megvan a szombat éjjeli program :-D Pontosan ilyesmire vágyom, ne kelljen már mindig a John Rambót elővenni, ha egyszerűen csak nézni akarok egy filmet, s nem "megérteni" :-D

Darkcomet 2018.04.06. 22:35:20

@Tralfamador75: Hát, túl sokat ne várj tőle. Egyrészről Woo mester megöregedett, abszolúte nem áll jól az ő stílusának ez a fajta modern akció mozi. Másrészről meg az egész hong-kongi akció film, mint olyan totálisan felejtős már elég rég óta, amióta kína teljesen bekebelezte a hong-kongi filmgyártást. Semmi frissesség, egyéni látásmód, dráma, akármi. Teljesen a központilag irányított kínai filmgyártás részei lettek. Csak futószalagon gyártott piff-puff. Igyekeztem követni a kedvenc akció stílusom alakulását az elmúlt években (olyan 10 évről van szó), elég sok mozihoz van ilyen olyan felirat, de egyszerűen olyan szinten lett szar és egysíkú az egész, hogy abbahagytam. Kár érte, de nagyon.

Tralfamador75 2018.04.07. 06:52:00

@Darkcomet: Nincs nagy elvárásom, szóval nagy csalódás nem érhet. Ha meg olyan, akkor végig sem nézem.

Tralfamador75 2018.04.09. 04:41:33

@Tralfamador75: Hát, az a helyzet, hogy ez a film tényleg gyengécske. A történetet hagyjuk, nem lényeges, két akció között történik némi csevely és séta.
Az akciók. Mindenképpen pluszpont azért, hogy nem Parkinson-kóros az operatőr. Némi kivételektől áttekintve követhetőek a csihik és puhik, pedig sok a vágás. A hihetőség természetesen John Woonál szóba sem jöhet, szóval van mindenféle repülés, ütés-rúgás, kúl hátoncsúszós és -repülős visszafelé lövöldözés, ritkán tárazás. Nekem hiányzott egy olyan igazi "mindenki mindenkire fegyvert fog" patthelyzet. Volt a film végén valami ilyesmi, de nem volt igazán meggyőző. A kompjúter által előidézett vér szerintem gáz, de már annyira bevett trükk, hogy teljesen fölösleges emiatt grimaszolni.
Színészi játék harmatgyenge, nekem az is fura volt, hogy angol-kínai-japán párbeszédek voltak, nem értettem, milyen logika alapján (ráadásul a szinkron is furcsa volt).
A zene tényleg említésre sem méltó.
Önreflexionális metapoénok is voltak (a végén a "poén" a Szebb holnappal és hasonlók), meg persze a tök fölösleges galambok.
Azért összességében az akciók gyengébbek voltak a klasszikus John Woo filmekben láthatóaknál, néha mondtam csak azt magamban, hogy bakker, ez oké volt (például az éttermes-sznájperes résznél).
Ja, igen, el ne felejtkezzünk már a hong-kongi dzsónvús akciófilmek bakijairól sem, volt pár itt is, amikor szemmel láthatóan többször felvett jeleneteket vágtak össze, és a fizika (vagy a testtartás) nem stimmelt egyik és másik kameraállásban.
Amit én még mindenképpen beletettem volna, az egy közösülős jelenet a "kemény zsaru" és a beosztottja között. Ja, John Woo ilyet nem tesz bele a filmjeibe :-(
Azt viszont nem mondom, hogy kár volt megnézni, ez a film pontosan kiszolgálja azt az igényt, amit én támasztottam vele szemben: ne kelljen gondolkoznom közben, de a szemem kapja meg a vizuális rágógumit (remélem, elképzeli mindenki, milyen lehet, amikor a szeme rágózik).
Oldfannak köszi a feliratot, időzítés tökéletes, érthető; pár baki becsúszott, de semmi olyan, ami miatt felhördültem volna. Ennyi nyilván az enyéimben is lenni szokott (hajjaj! :-D ).
Azért kissé rosszmájúan a filmmel kapcsolatban megjegyzem, hogy ha már "bio-terminátor", akkor nálam még mindig a Drive a nyerő (az 1997-es Steve Wang-féle a method-acting Marc Dacascosszal, és az elég szétcsapott (karaktert játszó) Bittany Murphyvel :-D ). Ha a tévében adják, simán megnézem. Vagyis nincs tévém, úgyhogy előveszem az eredeti, újságmellékletes-kétoldalas DVD-kiadványomat a 4:3-as amerikai (szinkronizált), vagy a 2.35:1-es képarányú európai (feliratos "rendezői") változattal.
Úgyhogy felülbírálván az első hozzászólásomat, ha nincs kedvem agyalni egy filmen, és szeretnék egy akciómozit megnézni, akkor inkább a Drive, mint a Manhunt. John Woohoz képest nem annyira hangulatos, mint a hong-kongi vagy a korai amerikai filmjei, és sajnos azt sem mondhatom, hogy akár még egyszer megnézném.

Oldfan 2018.04.09. 07:32:21

@Tralfamador75: A fordítás előtt láttam a film előzetesét, amelyben a motorcsónakos jelenet meggyőzött arról, minőségi mozira nem számíthatok. Az akciófilmek nem az én világom, keveset nézek belőlük, így nem vagyok eltelve velük. Vélhetően emiatt zavart kevéssé, hogy egy meglehetősen komolytalan darabbal van dolgom. Pont annyi, amennyit írtál, vagyis egyszeri alkalomra megfelelő "szemnek szánt rágógumi." Ahogy a cikkben írtam: "Nem kell mindig kaviár."

Tralfamador75 2018.04.10. 06:37:30

@Oldfan: John Woo filmjei anno is hasonlóan komolyan nem vehető darabok voltak (oké, van kivétel), szóval stílusban valami hasonló a Manhunt, de a hangulatában nem, nekem igazából a hangulat hibádzott, és az, hogy nem sikerült igazi kapcsolatot teremteni a szereplők között (ami miatt a motivációk is sokkal kevésbé átélhetőek - SPOILER pl. a zsaru szinte csak azért segíti a főszereplőt, mert ő A különc és kezelhetetlen fakabát, és ezért nehogy már ne segítse a menekülést-nyomozást SPOILER VÉGE).
Pontosan, nem kell mindig kaviár :-)

Darkcomet 2018.04.12. 21:01:48

@Tralfamador75: Minden élcelődés nélkül fogadd meleg gratulációmat, hogy végig bírtad nézni :) Én olyan 30 perc tájékán egy F8-al elküldtem szegényt a vissza nem állítható bitek nirvánájába.

"Azt viszont nem mondom, hogy kár volt megnézni, ez a film pontosan kiszolgálja azt az igényt, amit én támasztottam vele szemben: ne kelljen gondolkoznom közben, de a szemem kapja meg a vizuális rágógumit..."

Hát, azért ezek szerint mégis csak motoszkált ez meg az az agyad ilyen-olyan részébe, ha szépen megfogalmaztad, hogy miért is nem jó ez az alkotás. És pont itt van a blöki elhantolva.

Egy jó akciómozi akkor oké, ha a megtekintése alatt nem fészkelődik az ember, nem nézi az óráját, nem megy el wécére vagy éppen inni egy kis valamit, nem kezd el önkéntelenűl gondolkozni azon, hogy ez juj de béna, az juj de ökörség, ezt így mért és hogyan, az meg miért nem úgy, meg egyébként is, milyen pocsék minden karakter meg miért két bitesek a színészek, és még sorolhatnám.

A korai Woo filmek varázsa pont ez volt, hogy ültem a film előtt, leesett az állam (valljuk be őszintén, az amcsi stílushoz képest igazi felüdülés volt ezt a fajta új szemléletű hong-kongi akciókat nézni), lendületes volt, maga módján csavaros, fantasztikusan koreografált, szóval azon kaptam magam, hogy pisszenés és fészkelődés nélkül vége lett az egésznek, és bennem mindig maradt egy amolyan "ezt de tudtam volna még nézni" érzés.

Aztán ami az én nagy bánatom, hogy a mostani hong-kongi filmekből hiányoznak az igazán meghatározó, nevezzük badass főszereplők, akik akár még érzékeny figurák is lehetnek. Nincs egy Chow Yun-fat, Andy Lau, Tony Leung, Anthony Wong, Jet Lee és még sorolhatnám. Töketlen figurák, átlagos történetű filmekben csetlenek-botlanak, cgi-vel megspékelt szemcukorka akciójelenetek sokaságában. És itt vissza is térnék abbéli megjegyzésemre, hogy amióta a kínai nagy testvér gondoskodása(és cenzúrája) alá került a hong-kongi filmipar, gyakorlatilag minden kreativitás, merészség, újszerűség és frisseség kihalt az akció műfajukból. Meg minden más általam nagyra tartott szórakoztató ipari filmes zsánerükből. Nincs egy normális wuxia, horror, thriller. A categori 3 műfaját meg gyakorlatilag felszámolták.

Tralfamador75 2018.04.13. 04:44:43

@Darkcomet: Az azért benne volt nálam is, hogy félbehagyom, csak az volt a helyzet, hogy nagyjából fél hétig valamivel el akartam ütni az időt, és ha fél hatkor kukázom a filmet, akkor már nincs értelme egy másikba belekezdeni.
Ha legalább a régi John Woo filmek hangulatát hozza a Manhunt, akkor egy rossz szavam sem lehetne, simán mondnám, hogy jó kis film volt, de így marad az egyszer nézhető kategória.
És hát igen, a régi John Woo filmeknek van egy "aztakuvasz" hatása, de szerintem a pörgés és a látvány ott is feledteti/elfedi a bakikat meg a túlzásokat. Csak hát azoknak a filmeknek volt hangulata. A Manhuntnak nincs.

kis_kiraly · http://kiskiraly.blog.hu 2018.04.15. 17:13:15

A film számomra gyenge lett, többre számítottam történet terén.
Aki nem látta még ezt a filmet, vagy a 70-es évekbeli japán filmet. Kb hasonló az alapfelállás, mint a Harrison Fordos Szökevényben.

Woo-nak szerintem itt át kellett volna adni a forgatókönyvírást másnak. Kicsit összecsapott lett a forgatókönyv. (Ezzel ellenszemben a koreai The Villainess baromi jó Nikita feldolgozás lett és nemcsak az akciójelenetek miatt)

Sajnálom pedig nagy reményeket tápláltam, hogy Woo mester több mint egy évtized után ismét egy kortárs akciófilmet rendez majd :(

A régebbi japán feldolgozás szerintem jobb lett, még akkor is ha a retro faktor miatt azt néztem meg előbb.

a film 4/10 , a régi japán feldolgozás 7/10