Van ember, akinek be kellene mutatni eme filmet? Egy időben rogyásig adták a csatornák, viszont idén nem adta le egyik sem, úgyhogy gyorsan előszedtem a DVD-t, hogy nosztalgiázzak egy kicsit. S minthogy gyertyaszentelő kapcsán írtam az Idétlen Időkigről, gondoltam, nem hagyhatok ki egy ilyen…

A Tükörországot ember legyen a talpán, aki teszem azt tíz évesen felfogja. Ahhoz képest, hogy a folytatás tömve van versbetétekkel, az alapkönyv nem tartalmaz olyan sokat, és ami van, az is illeszkedik a regénybe. Ezen kívül helyet kapott benne egy idegen nevek kiejtését taglaló oldal, amin összesen…

Off with her head! A Csodaország valamiért sokkal ismertebb. Valószínűsítem, hogy az ismeretlenség homályából előtörő matematikus professzor, ellentmondásos műve, elemi erővel hatott mind a célközösségre, mind a sorok között olvasókra, mind pediglen a cenzorokra. Végül rásütötték a MESE bélyeget, de…

Hogyan születnek barátságok? Egyáltalán, hogyan barátkozzunk? Hogyan lehet megszerezni valakinek a barátságát, akiről tudod, hogy neki biztos nincs szüksége a tiédre? Hát leginkább úgy, ha elhiteted vele, hogy neked sincs szükséged az övére. Amikor egy helyen vagytok látványosan nem szólsz hozzá, és…

Hát ez nem volt egy nagy eresztés. Igazából húsz évnyi lemaradásomat pótoltam. Mondjuk olyan tizenöt éve már mindenképpen el kellett volna olvassam, csak 15-20 éve ebből mindössze a Valhallás kiadás létezett és az internet hiányának érezhető mivolta nem engedte, hogy beszerezzem. Azt se igazán…

A most következő kritika archív anyag, Szent Patrick napja miatt kapartam ismét elő. De az Oscaron nem rég csúnyán - és nagyon megérdemelten - leszerepelt Megfojtott virágok miatt is aktuálissá vált. Ez volt a film, ami miatt előfizettem a Netflixre - és azóta se sikerült lemondani, és ez volt a…

"Valaki az én házamban eszi az én tortámat, az én családommal, aki nem én vagyok!"

Ezt a filmet mindenkinek levetíteném, aki pedagógusi pályára készül. Afféle elvonóként, jól gondold meg mire adod a fejed, még van visszaút. Előre felkészültem másfél óra dögunalomra, de annyira elképesztően feszesre vágták, hogy képtelenség róla elkalandozni akárcsak egy másodpercre is. Öt díjat is…

Az hiszem a tavalyi legértelmesebb Netflix produkció, kétségkívül ez a film volt, amely több mindenre is bizonyíték. A legfontosabb, hogy úgy néz ki, még 2023-ban is lehet úgy készíteni filmet a leszbikusokról, hogy a film ezt nem tolja ötperceként az ember pofájába, ezzel máris elvágva magát…

Legutoljára a nagy tizesből ezt a filmet láttam, mert az Amazon Prime volt olyan kedves és az utolsó pillanatban vette fel a repertoárjába. Persze ódzkodtam a megtekintésétől, mert ordított róla, hogy ez lesz a fekete film a listából, amiből ezer ilyet láttam már. Mint kiderült, nagyobbat nem is…

- Mamucika, ez micsoda? - Ezek itt dáliák kislányom. - És az ott micsoda? - Az meg tobozvirág, nézd milyen szép, ahogy épp nyílik. - És amaz, az micsoda? - Az ott egy zsidó.

Azt hiszem, minden embernek meg van a chips zabálós időszaka. Ez többnyire fiatalkorban lezajlik, amikor végre betöltjük a tizennyolcat, és többet a hülye felnőttek nem pofáznak, hogy mit együnk, meg mit ne, mert nem egészséges. Úgyhogy tömjük magunkba a Chio és Lays chipseket, a Pringlest a Pom…

Figyelmeztetem Mr. Tully, ne lépje át a Rubicont! 

A rossz filmek egyik csalhatatlan jellemzője, hogy unalmasak, vontatottak, de cserébe legalább jó hosszúak, mert nagyot, mélyet csak így lehet mondani. Ezen szabály alól csak a gagyi horrorfilmek képeznek kivételt, mivel azok többnyire a kilencven percet sem érik el, mégis olyanok mintha három óráig…

- Na milyen vót a Dűne? - Őszintén? - Csakis! - A film elején Atreideseket lángszóróznak, a film végén meg Harkonneneket. - Így megy ez.