"Szeretlek, apa, csak akkora egy fasz vagy" 

A Kalandorok egy semmilyen road movie két kiváló színésszel. Haumann Pétert és Rudolf Pétert is sokra tartom, Rudolf különösen a kedvencem volt mindig is, hangja, karizmája, stílusa és egyénisége miatt. De szerintem akárki megnéz egy Beugró adást, egyből megkedveli. Schruff Milán kissé eltűnik a nagyok mellett, de a szerepét se sikerült túl jól megírni. Mondjuk a többiekét sem. Meg úgy az egészet. Majdnem két órás a film, de egyszerűen semmire sem lyukadunk ki. Nincs is vége semminek. Bemutatnak szereplőket, de minden csak úgy lóg a levegőben, mi meg nem tudjuk, miért is kell ennek a három vesztesnek az útját nyomon követnünk. Sajnos jó párbeszédek, helyzetkomikumok sincsenek egyáltalán pedig azok javíthattak volna az összképen. Vagy, ha lett volna benne valami igazán drámai. És az a helyzet, hogy még így is örülhetünk, mert hibái ellenére ez a film legalább nem vérciki, mint annyi más magyar film. Elég pörgős, és elég jók a színészek ahhoz, hogy simán végig tudjuk nézni különösebb megrázkódtatás nélkül. De azért valahol mélyen többre számítottam.