Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

A 10 legjobb filmrendező I. rész

2012. november 10. - Santino89

Ordas nagy közhely, hogy toplistát összeállítani mennyire nem egyszerű, de ez volt eddig számomra a legnehezebb, hetekig tartott, mire sikerült megírni, rengeteg alapos megfontolás után. Mivel nagyon sok a filmtörténetet megújító rendezőóriást lehagytam a listáról - hiába keresitek rajta Kubrick-ot, Hitchcock-ot, vagy nagy kedvencemet Chaplint - ezért egy kicsit beavatlak titeket abba, hogyan is készült el a 10 legjobb rendező toplistája.

Első körben leírtam körülbelül 25 nevet, akik nagyon jó, és baromira meghatározó filmeket készítettek a mozi 100 éve során. Majd egy kis szubjektív matematika (ne kérdezzétek, ez nekem is túl kocka volt) segítségével rangsoroltam mindegyikük filmjeit, így kijött egy olyan sorrend, ami engem is meglepett, de kénytelen voltam elfogadni, hiszen matematikai pontossággal tükrözi az ízlésvilágomat. Ennek köszönhetően pedig ilyen nevek nem fognak szerepelni a listán, mint Howard Hawks, John Ford, vagy Akira Kuroszava, hiába készítettek szerintem is csodálatos remekműveket. A minőség mellett meghatározó elem volt még számomra a mennyiség, és az életpálya is, így az olyan újonnan felkapott sztárrendezők is lecsúsztak, mint Christopher Nolan. Végeredményben pedig a terjedelem miatt kénytelen vagyok két részletben publikálni a listát, a folytatásra majd a jövő hét folyamán számítsatok!

director-chair-image.jpg

10.

Clint Eastwood

Clint Eastwood Photo By Malpaso Productions.jpgLegnagyobb példaképem, aki pályája elején tucat tévésorozatokban alakított kovbojt, majd innen jutott el a szupersztár státuszig. Az egyetlen olyan filmes személyiségről beszélhetünk az ő esetében, aki lassan 50 éve folyamatosan a csúcson van. Színészileg is képes volt hatalmasat fejlődni, elég ha csak az Egy maréknyi dollárért-ot összehasonlítjuk A szív hídjaival. Rendezőként szintén ez a folyamatos fejlődés jellemzi a pályáját; első rendezésében még csak a szárnyát próbálgatta (Játszd le nekem a Misty-t), majd a következőben már legnagyobb példaképeihez (Don Siegel és Sergio Leone) méltó mozit készített a Fennsíkok csavargójával. A ’90-es években mindenki azt hitte, hogy csúcsra ért a rendezői pályafutása, az utókor mégis leginkább a 2000-es években készült alkotásairól fog emlékezni rá, amikor a keze alól olyan nagyszerű filmek kerültek ki, mint a Titokzatos folyó, a Millió dolláros bébi, az Elcserélt életek, vagy a Gran Torino. Rendezőként leginkább a visszafogottság jellemzi minden téren, elképzelhetetlen például, hogy egy Clint Eastwood film valaha is giccses legyen, bármilyen érzelemről legyen is szó. Eastwood legfőbb erénye mégis az a hihetetlen jó ízlés, amiről tanúbizonyságot tesz a forgatókönyvek kiválasztásánál.

Legjobb filmje:

Nincs bocsánat

 

 

9.

Martin Scorsese 

scorsese.jpgA mindenki által bálványozott rendezőóriás természetesen nem maradhatott le a listáról. Pályafutását nagyban meghatározták a gyerekkorában látott olasz neorealista mozik. Olasz bevándorlóként mélyen együtt tudott érezni a filmek hőseivel, és lenyűgözte az a fajta művészi ábrázolásmód, amivel a háború utáni nyomort voltak képesek ábrázolni. Első sikerében ő is a pitiáner Aljas utcákat ábrázolta, amivel rögtön bekerült a ’70-es években hollywoodot felrázó, és azóta is meghatározó, új generációnak az élvonalába. Megtalálta maga számára az ideális színészt, Robert De Niro-t , akivel későbbi évek során még rengeteg közös sikerük volt, együttműködésükre a legszebb példa az elképesztő művészi erővel elkészített Dühöngő bika és a híres Taxisofőr. A ’80-as évek elején könnyedebb vizekre evezett, majd elkészítette minden idők egyik legérdekesebb Jézus filmjét, a hatalmas botrányt kavaró Krisztus utolsó megkísértését, amelyet a katolikus egyház heves tiltakozása követett. 1990-ben újra robbant egyik legemlékezetesebb filmjével, a Nagymenőkkel, amelynek egyedi, új stílusa, sodró lendülete, több narrátora azóta is meghatározza a rendezőről kialakult képet, elég ha csak A tégla körüli hajcihőre gondolunk. Készített más fantasztikus remake-t is, a Rettegés fokát, korrekt életrajzi filmet, mint az Aviátort, romantikus kosztümös drámát, mint az Ártatlanság kora, legutóbb pedig egy nosztalgikus ifjúsági moziért jelölték Oscar-díjra, így elmondhatjuk, hogy a róla kialakult képpel ellentétben egy rendkívül sokoldalú, profi művészről van szó. De természetesen én is a gengszterfilmjeit kedvelem a legjobban.

Legjobb filmje: 

Casino

 

8.

Brian De Palmadepalma.jpg

De Palma nem Hitchcock epigonként kezdte a pályafutását, mint azt oly sokan gondolják, kezdetben jóval nagyobb hatással volt rá a francia újhullám, azon belül is Godard, de hamar belátta, hogy az amerikai filmgyártásban így nem tud érvényesülni, tehát másik örök kedvencéhez, Hitchcock-hoz fordult. Első komolyabb sikerében, a Nővérekben pofátlan módon és Tarantino megoldásainál jóval feltűnőbben sorjáznak egymás után a Hitchcock filmjeiből egy az egyben átemelt momentumok, de mégis De Palma eleganciájának és stílusérzékének köszönhetően tökéletesen sikerül elérniük a hatásukat, miközben természetesen jóval durvábbak, mint amilyen Hitchcock mester valaha is lehetett. A Carrie-ben már  kilép ebből az árnyékból, és remekül használja fel Stephen King nagyszerű regényét, olyan feszültséget építve, amelyhez King sose tudott a közelébe érni. A Gyilkossághoz öltözve és a Halál a hídon című filmekben még mindig erősen érezni Hitchcock hatását, de paradox módon mégis ezekkel a különleges mozikkal bizonyította be De Palma, hogy végképp sikerült túlnőnie mesterén. A Sebhelyesarcú egy ’32-es gengsztermozi bombasztikus újrafeldolgozása, amely úgy kortalan, hogy mégis magán hordozza a ’80-as évek hangulatát. A monumentális forgatókönyv, Pacino hatalmas alakítása, és az a fajta feszültségkeltés, amihez igazán csak De Palma ért, különös robbanóelegyet alkottak a vásznon. A mozi azonban megbukott, később mégis kialakult körülötte egy hatalmas kultusz és ma a legnagyobb gengszterfilmek között emlegethetjük, akárcsak az Aki legyőzte Al Caponé-t. Később megpróbálták újrajátszani ezt a Carlito útjában, némileg gyengébben, de mindenképpen emlékezetes színvonalon. De Palma később olyan blockbusterekben is sikeresen megőrizte az egyéniségét, és a rá jellemző stílusjegyeket, mint a Mission Impossible első része, ami szenzációsan lépett túl az eredeti sorozaton. De Palma csillaga sajnos mára már szintén leáldozóban van, utoljára egy háborúellenes dokumentumfilmet készített Irakról.

Legjobb filmje:

A sebhelyesarcú

 

7.

Steven Spielbergsteven-spielberg-20070609-267574.jpg

Spielberg egyszerűen lehagyhatatlan a listáról. Ő A rendező. Egy rendezőt olyannak képzelünk el, mint Spielberg. Az Új Hollywood legjelesebb alkotója egy Columbo epizóddal kezdte, amit rögtön követett a Párbaj című nagyon kisköltségvetésű thriller, ami sokak szerint a mai napig a legjobb filmje is egyben. Viszont ha már Spielberg, akkor a Cápa volt a leginkább meghatározó élmény mindenki számára, nem is véletlen, hogy olyan gigantikus sikert aratott. Amiért felkerült a személyes listámra – amellett milyen elképesztően fontos szerepet játszott Hollywood újradefiniálásában – az leginkább az Indiana Jones filmeknek köszönhető. Nemcsak a filmtörténet legegységesebben magas színvonalú trilógiájáról beszélhetünk (a Kristálykoponyát gyorsan felejtsük el), hanem olyan rendezői fogások tucatjairól, amelyeket később már millióan próbáltak lemásolni, de senkinek sem sikerült hasonlóan őrületes tempóban, ilyen fergetegesen humorosan és ennyi lehengerlő bájjal, mint neki. Olyan gigantikus sikerekről sem szabad elfeledkezünk, mint a hazatelefonáló E.T., vagy a ’90-es évek egyik legnagyobb dobása, a Jurassic Park, amiket ezerszer is végig lehet nézni, anélkül, hogy megunná az ember. Spielberg kirándulást tett a komolyabb műfajokba is, elég ha a Schindler listájára, vagy a Ryan közlegény megmentésére gondolunk. Anyagi és kritikai értelemben nagy sikert aratott ezekkel a filmekkel, de mindkét mozi elég sok vita tárgyát képezi mind a mai napig. Az új évezredben kissé modorossá vált ő is, és inkább stúdiómogulként, mindenható producerként gondoltunk rá, mert rendezőként már nem alkotott túl sok emlékezeteset.

Legjobb filmje:

Az elveszett frigyláda fosztogatói

 

 

6.

Luc Besson besson.jpg

A francia rendezőzseni előkelő helyezése sokak számára túlzásnak tűnhet, hisz nevét manapság inkább szitokszóként szokás emlegetni, az amerikanizált európai gagyi szinonimájaként. Mocskos egy üzletember lett Luc Bessonból, de azért ne felejtsük el, hogy ő sem kishollywoodi producerként kezdte. Első mozija, a szavak nélkül forgatott Élethalálharc a posztapokaliptikus zsáner egyik legerősebb darabja, nehéz elhinni róla, hogy egy fiatal srác legelső alkotásáról beszélünk. A Metróban már érezni az útkeresést, de még így is képes volt Besson egyedi, sőt szórakoztató maradni. A Nagy kékség ehhez képest már egy hatalmas ugrás, egy elemelkedett filmélmény, valódi művészet, amely ha kellő hangulatban ragad magával, akkor el nem ereszt egy jó darabig. Ezután ismét valami teljesen másba kezdett, a Nikita egy csodálatos, ízig-vérig európai akciófilm, amely a maga műfajában gyakorlatilag tökéletes. Mégis, ha Bessonról van szó, akkor egyértelmű, hogy ez csak egy kis előtanulmány lehetett minden idők egyik legjobb filmjéhez a Leon, a profihoz. Külön cikket, bár mondhatni inkább ódát zengtem ehhez a hihetetlen jó ízléssel elkészített, mégis lehengerlően érzelmes mozihoz, amelynek minden karaktere, minden jelenete örökre belémégett. Következő munkája, Az ötödik elem szimplán csak a legjobb, legegyedibb európai sci-fi, ami egy pillanatig sem veszi komolyan magát, de legalább az elejétől a végéig szórakoztat. A Jeanne D’Arcról ezekkel szemben már szélsőségesen megoszlanak a vélemények, de az biztos, hogy a valaha készített legérdekesebb történelmi mozik egyike. A többit inkább fedje jótékony homály, de hogy a producerkedéséről is ejtsünk pár jó szót, ezért mindenképpen érdemes megemlíteni a Taxi első részét. 

Legjobb filmje:

Leon, a profi

Mit tippelsz, kik lesznek benne az első 5-ben? És Neked kik a személyes kedvenceid?

Ha tetszett a bejegyzés, lájkolj minket a Facebook oldalunkon!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2012.11.10. 11:58:12

Engem komolyan érdekelne, miféle matematikai szempontok miatt került a süllyesztőbe például Akira Kuroszava, és maradt Luc Besson? Arra gondolni sem merek, hogy a nézőszám vagy a bevételek mérlegelése komolyan felmerült, hiszen ezen szempontok alapján a legsikeresebb, és nem a legjobb rendezők toplistáját lehet összeállítani.

Jómagam Spielberget is inkább a legsikeresebb, semmint a legjobb rendezők toplistáján látnám odaillőnek. Szép emlékem a CÁPA vagy az első három INDIANA JONES-film, vagy akár a PÁRBAJ, melyeket azonban jó néhány középszerű film ellensúlyoz. Spielberg számomra akkor a legidegesítőbb, amikor mondanivalója van, és nem éri be a meséléssel, hanem népnevelni akar. Olyankor készít olyan objektívnek beállított, bosszantóan szubjektív, ámbár kétségtelenül élvezhető propagandafilmet, mint a MÜNCHEN.

Luc Bessont nem szeretem. Tisztában vagyok azzal, hogy A NAGY KÉKSÉG és AZ ÖTÖDIK ELEM mekkora kultuszfilm, de én halálosan untam mindkettőt. Bikácsy Gergely véleményét osztom, aki valahol valami olyasmit pedzegetett, hogy Besson hideg mesterember, műveiből az igazi érzelmek, a szív hiányzik feltűnően még akkor is, amikor ezek szinte túlcsordulóan vannak jelen a vásznon: ld. A NAGY KÉKSÉG. Tudom, tudom, NIKITA meg LEON, A PROFI, de igazából bennem egyik sem hagyott különösebben mély nyomot: inkább a filmipar, semmint a filmművészet csúcsteljesítményeit látom bennük.

Clint Eastwood. Hát ő nekem kb. ugyanaz, mint Mel Gibson: se színészként, se rendezőként nem kedvelem különösebben. Egyik területen sem vitatom el a tehetségét, de valahogy engem nem érint meg. Más világ, más szféra, más világlátás vagy mit tudom én, micsoda.

Martin Scorsese zseniális filmet alkotott a TAXISOFŐR-rel, amely az évek múlásával még jobbnak, még gazdagabbnak tűnik, mint 20-30 éve. Éppen ezért hökkenek meg rendre azon, hogy a többi általam látott alkotása számomra nem volt igazán nagy élmény, sőt A RETTEGÉS FOKA kifejezetten idegesített, AZ ÁRTATLANSÁG KORA meg egyszerűen untatott. Nekem egyébként is fenntartásaim vannak azokkal a rendezőkkel szemben, akik minden műfajban otthon vannak, akiknek mindegy, hogy társadalmi dráma, kosztümös film, thriller, horror vagy ifjúsági film. Számomra ez inkább iparosságot sejtet (ami nem feltétlenül szitokszó), mint valóban izgalmas és eredeti filmalkotói univerzumot.

A listáról egyértelműen Brian De Palma a kedvencem, igaz, főleg az 1976 és 1986 között forgatott filmjeivel. Műfajilag az ő életműve is elég eklektikus, számomra ő is inkább a bessoni filmiparost, semmint a kuroszavai művészt testesíti meg. Nagyon nagy kedvencem tőle a GYILKOSSÁGHOZ ÖLTÖZVE, a HALÁL A HÍDON és az ALIBI TEST. Szerintem ő az, akit méltatlanul neveztek Hitchcock-epigonnak, mert talán az egyetlen volt, aki nem szolgai módon másolta Hitchcockot, hanem hozzá is tett valamit a kölcsönvett motívumokhoz. (Apropó, hogy Hitchcock a maga ötvenakárhány filmjével hogy bírt lemaradni erről a listáról, az számomra legalább akkora rejtély, mint Kubrick hiánya.) A SEBHELYESARCÚ-t viszont nagyon nem szeretem, a másik két gengszterfilm számomra sokkal élvezetesebb és emlékezetesebb. Ez a remake szerintem idegesítően mesterkélt, minden szempontból túlzásokba eső alkotás, ahol azt éreztem, hogy De Palmát (és Olver Stone-t) igazából nem a történet érdekli, hanem az, hogy abból mindenáron egy Nagy Gengsztereposz szülessen, a műfaj alfája és ómegája, ezért minden elképzelhető és elképzelhetetlen motívumot beleszuszakoltak a sztoriba. Sajnos a kései Brian De Palma nem különösebben érdekes még akkor sem, ha a MISSION IMPOSSIBLE pályája anyagilag legsikeresebb opuszának számít.

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2012.11.11. 04:22:34

én meg pont De Palmat nem értem, se a Mission Impossibble, se a Sebhelyesarcú nem váltott ki belőlem katarzist, a Femme Fatalét is azért vettem meg mert 390 volt, és van benne Romjin-Stamos

Spilberget én azért említettem volna meg szintén mert ő volt az első rendező akinek tudtam a nevét, és azért ez jelent valamit akármennyire is inkább sikeres

a Münchenért ha jól tudom leginkább a zsidók támadták, mert szerintük szépített, a helyenkénti túlzások ellenére, nekem tetszett az a filmje is

Scorsese ok, - bár ez nem az új szinkron?

Eastwoodot nem szeretni, Field ne csináld már :D
még Gibsont megérteném mert mostanában lejáratták, de Eastwoodot? nem tud hibázni az az ürge

Besson jelenlétével nem értek egyet, Nolan ha nincs itt, amit megérte ő se legyen, a Kékséget én is untam, a Metró inkább azért tetszett mert Lambert akkoriban formában volt, Egy Leon a profiért nem érdemli meg hogy szerepeljen az első 10-ben :D mert ő 20 év alatt nem készített annyi remek filmet, mint Nolan 10 alatt

hogy Ford nem szerepel oké, de Chaplin, vagy pláne Hitchcock? én sem értem ezt a matekozást

mindenesetre én is terveztem ilyen listát, jó hogy megmentettél tőle, Fieldet viszont arra buzdítanám írja le az ő kedvenc listáját

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2012.11.11. 07:52:03

arra a "választási matematikára" én is kíváncsi lennék. Luc Besson hogy tud felkerülni egy ilyen listára már csak azért is elolvasnám.

tipp:
tarantino biztos a többin még gondolkodom.

Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2012.11.11. 09:51:28

@field 64: A matekozásnak semmi köze nem volt objektív szempontokhoz, mint a bevételek vagy a nézőszám, egyedül a saját ízlésemet próbáltam számokba önteni, és ez lett az eredménye. Lehet, hogy filmkritikusilag, vagy a filmtörténetet tekintve nem ez a tíz személy a legjobb, de hogy nekem ők a kedvenceim, az egyszer tuti. Ha akarok, privátban írok bővebben is.

Spielbergnek kétségtelenül vannak rossz filmjei is, lásd a tavalyi, háborús lovas giccsparádét, (a Lincoln se lesz jobb sztem), de a lista összeállításakor csak a jó filmeket vettem figyelembe.

Besson úgy látom mindenkinél problémás pont, valszeg éppen ezért, mert azóta gagyigyáros producer lett belőle. De a kilencvenes években ő csinálta a leginkább szórakoztató és igényes filmeket, felsoroltam mindegyiket. A Nagy kékség nekem tetszett, de nekem sem volt olyan elementáris élmény, mint a többi filmje.

Eastwood számomra a legnagyobb. És ha belegondolsz, hogy mennyit fejlődött színészileg, és a rendezésben is, és mennyi szakmai alázat lehetett benne, ha ilyen filmeket tudott csinálni a kétezres években, hetven felett, amikor már a legnagyobbak is elhülyülnek... apropó, láttad a Gran Torino-t pl?

A rettegés foka hogyhogy nem tetszett? Épp nemrég néztem meg az eredeti verzióját, és elképesztő volt, hogy mennyivel jobb az új, akár a történetet, akár a színészeket nézzük. Szerintem az egyik legjobb thrillerről beszélhetünk, sőt az egyik legjobb remake-ről. Egyes egyedül Nick Nolte-t nem szeretem benne, de a többiek kivétel nélkül annyira jók, hogy mindezt feledtetik.

A másik dolog, hogy én nagyon kedvelem a sokszínűséget egy rendezőnél, szerintem ez nagyon fontos, és Kuroszaváról is elmondható például, hogy nagyon sokféle filmet rendezett, ő pedig aztán művész a javából.

De Palma: A sebhelyesarcúra igaz, amit írsz, szerintem ezzel egy lélegzetelállító, korát megelőző mozit alkottak, a te ízlésednek pedig ugyanez már túl sok. A Mission Impossible-t meg érdemes úgy nézni, hogy De Palma hogyan őrzi meg az alkotói stílusjegyeit a mainstream-ben, és ez mennyire jól áll a filmnek.

Na és akkor most jön a nagy Coming Out. Hogy maradhattak ki a nagyok?
Hitchcock nagyságát elismerem, tudom hogy mennyi mindent köszönhetünk neki, napi szinten használt filmes fogásokat, karaktertípusokat, egész műfajokat talált fel, és alkalmazott a lehető legjobban. Ezzel csak egy nagy probléma van, hogy ezek után ha megnézek egy Hitchcock filmet, azt már nem igazán tudom élvezni, hiszen ezeregy filmből ismerősek a megoldásai, még akkoris, ha ő találta fel őket. Sajnos a legtöbb Hitchcock film nem lépi át az ingerküszöbömet, és kifejezetten untat. Ezek közül csak a Psycho, meg a Rebecca voltak a kivételek. Az sem kizárt, hogy újra kéne néznem a legnagyobb filmjeit, mert olyan 6-7 éve láttam őket utoljára, és talán ma már másképpen látnám, de ez egyáltalán nem biztos.

Kubrick. Szerintem inkább rá igaz, amit Bessonról írtál. A szív teljesen hiányzik belőle, így hiába készít felejthetetlen filmművészeti remekeket, amikre örökre emlékszek, ha egyszer nem tudom egyiket sem igazán szeretni, pedig nagyon nagyon jó filmekről van szó.

Kuroszava. Az ő filmjeit viszont annál inkább szeretem, csak egyszerűen nem annyira, hogy rajta legyen a listán. Talán túl idegen ő már nekem, de Masaki Kobayashinak több esélye lett volna már felkerülni.

Akiket még nagyon sajnálok, hogy lemaradtak, az Paul Verhoeven, Billy Wilder, Chaplin, és Sidney Lumet. Lumet, és Wilder filmjeiből viszont még van némi elmaradásom.

@scal: Viszont Nolan egy annyira jó filmet sem csinált, mint a Leon.
A többit lásd fentebb.
Azt meg kérlek értsétek meg, hogy ez a lista az objektivitás látszatát is megpróbálja elkerülni. Annyira én is értek hozzá, hogy tudjam, kiknek illene fent lennie egy listán. Ha egy magazinba írnék, nyugodt szívvel adnám ki azt a kezeim közül, és könnyebb is lenne megírni, de a blogon elég sok cikk van tőlem ahhoz, hogy senki se kérdőjelezze meg a tudásomat. Ellenben az ízlésemet meg lehet, sőt! Kell is :)

@doggfather: Miért vagy biztos Tarantino-ban? Egyetlen Tarantino cikk sincs a blogon :)

Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2012.11.11. 17:00:41

@doggfather: Csak kíváncsi voltam, miért pont rá tippeltél, amikor még sose írtam róla.

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2012.11.11. 17:04:14

@Santino89: rajta szokott lenni ilyen top rendezők listán, meg amolyan divat szeretni őt azért gondoltam, hogy "egyértelmű". Mert nem olvastam olyan listát amin ne lett volna rajta. Ennyi. :D

2012.11.11. 19:14:59

@scal:

Az általad emlegetett három filmtől én se lennék De Palma-rajongó. :)) Számomra ezek közül a MISSION: IMPOSSIBLE volt a legélvezetesebb, de egy percig nem éreztem azt, hogy ezt a filmet csak De Palma rendezhette volna, senki más. A történet is kissé zavarosnak tűnt, de lehet, hogy csak nehéz a felfogásom, néha a HÓFEHÉRKE is túlkomplikáltnak tűnik. :)

A MÜNCHEN-nel mint szórakoztató filmmel nem lenne különösebb bajom, és talán egy szót nem szólnék vele kapcsolatban, ha Spielberg előzetesen nem hangoztatta volna oly látványosan, hogy mennyire objektív lesz. Hát nem volt az. Ennek kifejtése azonban több időt és nagyobb terjedelmet igényelne. Most csak annyit, hogy a főhős rendre olyan történéseket idéz fel magában, melyeknek (egy későbbi flashbackben láthatjuk) igazából nem is lehetett a szemtanúja. Nem tudok nem gondolni arra, hogy micsoda véletlen, hogy e film forgatását épp akkor jelentették be, amikor Izrael nemzetközi megítélése feltűnően romlott még a hagyományosan Izrael-barát országokban is, és mellesleg épp akkor kapott irodalmi Nobel-díjat Kertész Imre is egy több mint 25 évvel korábban írt holokausztkönyvért, amely mellesleg akkor már angolul is vagy tíz éve megjelent.

A 'nem szeretem Eastwoodot' nem azt jelenti, hogy utálom, egyszerűen csak nem érint meg különösebben. Nem láttam mindegyik rendezését (a GRAN TORINO-t például nem), de például A SZÍV HÍDJAI, a NINCS BOCSÁNAT vagy a TITOKZATOS FOLYÓ számomra nem igazán volt több, mint egy-egy korrektül elkészített hollywoodi film. Számomra sem formailag, sem tartalmilag nem nyújtottak semmi kiemelkedőt: csak homályosan emlékszem rájuk, az az inger sincs meg bennem, hogy újra kéne néznem őket.

Készül egy újabb toplistám: még nem vagyok kész, de már majdnem belekezdtem. :)) Nem rendezői toplista, mert olyat nem szeretnék. Vannak ugyanis, akiktől több filmet szeretek, másoktól kevesebbet vagy egyet se, de óvakodnék attól, hogy bármilyen szempontból rangsoroljam őket.

@Santino89:

A szubjektivitás az egyetlen érv, amely előtt meghajlok, mert azon nincs mit vitatni. Talán a TÍZ KEDVENC RENDEZŐM elnevezés egyértelműbbé tette volna, hogy nem érdemes objektív (vagy másféle szubjektív) szempontokat hiányolni, de hát PR könyvének alcíme is ugyebár objektivitást sugall, miközben kőkeményen szubjektív a rangsor. :))

Bad News: Besson nálam az ún. „nagy filmjei” miatt áll ott, ahol van, mert a gagyijait szerintem nem láttam, azokat tehát nem tudtam figyelembe venni. Kb. hasonlóan látom őt, mint Eastwoodot: néha elszórakoztat, néha nagyon nem, de szinte soha nem gondolkodtat el. Mondanám, hogy erről én tehetek, de hát azért csak vannak még a mai rendezők között is olyanok, akik el tudnak gondolkodtatni, ráadásul jó értelemben.

A RETTEGÉS FOKA rémesen idegesített, talán azért is, mert új korában láttam, amikor ez volt a trend, és tele voltak a mozik meg a videotékák a „pszichopata terrorizálja a tisztes amerikai családot, amelyben emiatt nehézségek lépnek fel, de aztán az összetartás győz, és a pszichopata rosszul végzi”, lehetőleg felnyársalva vagy egyéb látványos módon, de sosem végelgyengülés miatt: VÉGZETES VONZERŐ, CSENDES TERROR, A KÉZ, AMELY A BÖLCSŐT RINGATJA, EGYEDÜLÁLLÓ NŐ MEGOSZTANÁ, A RETTEGÉS FOKA stb., stb., stb. nekem mind ugyanez a kaptafa volt, pedig némelyiket nagy nevű alkotó rendezte. Nick Noltét egyáltalán nem kedvelem, Juliette Lewis se az én világom, és bár De Niro nagyszerű színész, de nem ezért a filmjéért szeretem igazán.

A SEBHELYESARCÚ esetében én nem éreztem azt, hogy megelőzte volna a korát bármiben is. Arra viszont elevenen emlékszem, hogy bármennyire erőszakos és zajos film volt, a közepén menthetetlenül kezdtem bealudni rajta. Na, itt a KLEIN ÚR-effektus: szerintem ezt a filmet lehetett volna bátran megrövidíteni, még két órányi játékidőbe is jutott volna némi üresjárat! :))

Hitchcock valóban elavult lenne, ha kizárólag a technikai megvalósítás szempontjából néznénk a filmjeit. De hát Chaplin se avult el attól, mert később más filmeken esetleg harsányabban nevettem! Mindketten nagyon jók a történetmesélésben, és mindkettőjük történeteiben érezni, hogy többről is szó van, nem csak a szó szoros értelmében vett cselekményről. A Hitchcock-epigonokkal épp az a baj, hogy csak a külsőségeket veszik át a Mestertől, és emiatt haloványabbak, mint az eredeti, mert Hitchnél nagyon átgondoltan kerül minden motívum a helyére: nem véletlenül mondták róla, hogy fejben már előre elkészítette a filmjeit, a tényleges forgatás számára csupán kikerülhetetlen szükségszerűség volt ahhoz, hogy elképzelései eljussanak a nézőhöz, és éppen ötleteinek átgondoltsága miatt nem szerette az improvizációt.

Kubrickról azt gondolom, hogy úgy technikailag, mint tartalmilag többet tett a filmművészetért, mint Besson. Közhelyesen azt mondanám, Kubrick alkotásai a szemen keresztül (micsoda látványvilág!) az agyig akarnak eljutni (mindegyik filmjén érdemes mélyen elgondolkodni), míg szerintem Bessonnál a szem az igazi célpont, az agy számára nem sok muníciója van.

Kuroszava. Ha japánok között kell szelektálni, Kaneto Sindó vagy Ósima Nagisza talán megelőzné nálam, de Bessont vagy Spielberget simán lekörözi az én értékrendemben, nem is kevéssel.

Paul Verhoevent én is nagyon sajnálom, hogy kihagytad, kissé alábecsült rendező szerintem. Chaplint is szívesen láttam volna a listán. Billy Wilderből nekem is van még mit pótolnom. Sidney Lumet nagyon sokoldalú és nagyon termékeny volt, de a hetvenes évek második felétől szerintem kevés érdekes filmet csinált, mennyiségileg viszont sokat.

REMY · http://supernaturalmovies.blog.hu/ 2012.11.11. 20:30:09

Eastwood, Spielberg, Nolan nálam a top 3.

De amúgy nagyon nehéz ez a téma boncolgatása, mert rengeteg elképesztően tehetséges rendező van, akik hatalmas filmekkel leptek meg már minket. Gondolok itt Kubrickra, Cronenbergre, Scottra vagy épp Cameronra

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2012.11.12. 09:15:14

Scottnál már erőteljesen hajlok a - rendezett pár jó filmet oszt annyi kategóriára :D

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2012.11.12. 09:40:51

santino: akkor az legyen a toplista címe, hogy a 10 kedvenc rendezőm :p :D

hogy Nolan nem készített volna olyat mint Besson? nem értek egyet, attól, hogy a legtöbb filmje fantasztikus elemeket használ már nem lennének olyan jók a filmjei? A Memento szerintem simán van olyan jó, mint a Leon, és előbbi javára írandó, hogy a Leon voltaképp a Nikita átirata, (amerikai-kompatibilis verziója). Vagy miért ne lenne a Dark Knight jobb mint a Leon? Vagy az Eredet?

Mert a Leon-on kívül most rendezett egy Ötödik Elemet, szeretem nagyon, de tény, hogy ügyesen összefércelt Brazil, Csillagok Háborúja, Szárnyas Fejvadász. Az Eredetnek nincs egy pontja ahol azt érezném, na ez innét van. Ez erre hasonlít. Egyedül azt tudom Besson számlájára írni, hogy ő öregebb, kiforrottabb a rendezői útja. Nolan meg egy kis nyikhaj, és eddig nem csinált egy szar filmet se. :D

Félre ne érts szeretem Bessont, de túlzónak érzem a jelenlétét, egy Ben 10 csapatban :D

Hogy én mennyire utáltam régen Hitch-t. A Pszichó, meg a Madarak abszolút kiverte nálam a biztosítékot, mármint, mit lehet ezeken a "szarokon" annyit ajnározni. Azután megnéztem tőle Az ember akik túl sokat tudott remaket, később az eredetit, a 39. lépcsőfokot, és a korábbi filmjeit, és lassan rájöttem, mennyire kibaszott filmeket is csinált mielőtt elkezdett volna válságba kerülni, hogy őt elfelejtik, és kényszeresen bizonyítani akart volna. Számomra egyik filmje se kiszámítható, vagy unalmas, sőt, azáltal, hogy nézem/tem a filmjeit, inkább a mai alkotások tömkelege vált kiszámíthatóvá.

Rettegés foka - hát én ezt egy filmnek tartom a sok közül. Kicsit túl van misztifikálva, és Nolte engem is idegesít. De Niro nélkül nem sokat érne. Szerintem, bár az eredetit nem láttam még.

Sebhelyesarcú - engem ez a film nem fogott meg, abszolút nem szerethető, a fő karaktert alig vártam hogy kinyírják, talán egy emlékezetes jelenet van benne. Hol van ez egy Casinohoz képest? Eddig akárkit megkérdeztem róla, többnyire ezt válaszolták: "Hát, nem egy Keresztapa." Majd megsas(tamás)olom most már az eredetit is.

Field: München, kapcsán szívesen olvasnék egy interpretációt tőled, mert azok speciel engem is idegesítettek amiket említesz. Főleg a végén, amikor Bana bénázik a nőjében, és közben a legyilkolt sportolókra gondol. Ha most ez montázs akkor elég rossz, ha az ő gondolatainak kivetülése, akkor meg egyértelmű hiba, mert valósabb lenne, ha az arabokra gondolna, akiket ő ölt meg.

Egyébként el tudom képzelni, hogy ez egy olyan film lett, hogy mintha objektív lenne, de azért mégse, nehogy már :D Én meg beszoptam. Nem a kedvencem, de hát istenem, ha a rendező egyszer zsidó, meg tudom érteni. Ahogy talán nekem is megértenék, ha magyarokról készítenék filmet, akiknek a nyilaitól, meg a gumilövedékeitől ments meg uram minket.

Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2012.11.12. 19:56:22

@scal: tudod, marketingszempontból ez így jobb cím :)

Te se érts félre, én is szeretem Nolant. Nagyon. De a Leonnal nem mozog egy kategóriában egyetlen filmje se, a Mementó meg aztán különösen nem. Egyik filmjében sincsen annyi érzelem, olyan felejthetetlen jelenetek, olyan erős karakterek, és olyan katarzis, mint a Leonban. És ennek semmi köze a fantasztikumhoz. Az ötödik elemben is van fantasztikum bőven, mégis szeretem. Az Eredetnél nekem nagyon Mátrix feelingem van, ha már itt tartunk, hogy ki mit miből. De attól még az is egy kivételesen jó film.

Én jobban szeretem A sebhelyesarcút a Casino-nál, mert abban nincs semmi szenvelgés.

classy57 2015.02.12. 05:52:08

@scal Santino89
Egy-két érdekességre hivnám fel a figyelmet inkább mint arrol torzsalkodjak hol is nem értek egyet egyikőtökkel sem ;)
A remakben régi ismerősöket üdvözőlhetünk , igaz nem az eredeti szerepükben .
Martin Balsam az eredetiben a rendőrfönököt jácta , az ujban pedig a birót .
Gregory Peack '62-ben még a főszerepet alakitotta a '91-esben pedig egy Lee Heller nevű figurát .Ez szerep a régebbi verzióban nem is létezik ;)
A legérdekesebb Robert Michum alakváltása , hisz a ős darabban még Cady-t alakitotta , az ujabban már csak egy Elgart nevű rendőr szerepe jutott. Mondanom sem kell , ez a figura sincs benne az erdetiben.
Na , csak ennyit szerettem volna ezekhez az amugy filmremekekhez hozzá tenni .
Jaa , és azért nám ártana az eredeti rendezőjét is megemliteni , Ő J. Lee Thompson

classy57 2015.02.12. 06:12:30

@classy57: Majd elfelejtettem , Charles Sievers magándetektív szerepét amit a fiatal Telly Savalas játszott a '62-es változatban, Scorsese teljessen kihuzta !
Hi hi ...Helyette kreálta a nagy öregeknek a 3 másikat , mintegy tisztelegve , és talán visszautalva az eredetire.

Péter Digner 2015.11.13. 06:13:33

Nem értem mi bajotok luc bessonal. Sokkal normálisabb filmeket csinált mint a többi.elveszett frigyláda fosztogatói.Mekkora baromság.Spielberg meg cameron , ezek a hülyék állatokat kínoznak egy filmért. Besson nem csinál ilyeneket.És azt sem értem hogy miért baj ha valaki 10 éven át dolgozik egy filmen.első filmje sokkal jobb mint a többi hülyéé akik 1 éven át nem bírnak dolgozni egy filmen hanem csak öszeloccsancsa.Csinálnak egy filmet , sikeres, valahogy jön a 2 rész.Besson legalább nem állatkínzó fagyasztású.A terminátor is mekkora baromság.Luc besson scifi--jeikbe legalább vagy dokumentumok vannak, vagy sokkal később játszódnak.igen,az ötödik elemtől lucy ig nem a legjobb filmeket csinálja,de nekem ezek is tetszenek.Amúgy akkor a lucy dolgozott. A léon a profiról már ne is beszéljünk.Szerintem a világ legjobb filmje.Nektek az a bajotok hogy francia

Tralfamador75 2015.11.14. 21:29:36

@Péter Digner: Szerintem az a problémájuk vele, hogy a jó indulás után elkezdett rossz filmeket gyártani (az Ötödik elem után... mondjuk úgy, hogy alábbadta).
Producerkedik (némelyik film, aminek ő a producere, szabályosan szemét), ír (dettó), hálivúdkodik, és nem csinál olyan filmeket, mint az Élethalálharc, a Metro, a Nikita és a Leon (meg az Ötödik elem). Ráált a profitra, ez mondjuk a rendezéseiben látszik is, az Élethalálharc egy kreatív szerzői film, a Leon már egy olyan film, ahol a belbecs és a külcsín nagyjából egyensúlyban van, a Lucy pedig már tisztán akció, nem sok (vagy zavaros) beltartalommal.
Ő is olyan, mint Cameron, a pályája elején letette névjegyét, és ennyi. Csak talán míg Cameron egyszerűen kifulladt, Bessonnál ez inkább úgy néz ki, hogy minél több pénzt szeretne/szeretett volna keresni, és ezért hajlandó volt a színvonalból engedni.
Luc Bessonra én ezért azt mondom, hogy jó rendező, de nem akar jó filmet rendezni, inkább profitot akar termelni. (Mondom ezt úgy, hogy közben a Lucyn jól szórakoztam, de ott tényleg a szórakoztatás a cél)

Péter Digner 2015.11.16. 16:39:58

@Tralfamador75: igen az ötödik elem után gyengén, amerikaibb stílusú filmjei vannAK. Lucy nagyon jó film de a szöveg túl amerikaiddá teszi

Tralfamador75 2015.11.17. 03:48:11

@Péter Digner: Az egész film nagyon amerikai. De kit érdekel, ha Scarlett Johansson üti-vágja a népet %D

Azt azért elárulhatnád, hogy mit értettél ezalatt: "ezek a hülyék állatokat kínoznak egy filmért".

Péter Digner 2015.11.18. 06:08:22

@Tralfamador75: úgy értettem hogy például vadászat van és látnak egy szarvast.Télleg megölik.Nagyon állatbarát vagyok

Tralfamador75 2015.11.19. 03:24:19

@Péter Digner: Mármint filmen?
Ne értsd félre, állatbarát vagyok én is, van, amit emiatt nem is nézek meg, de nem tudom, melyik film(ek)re gondolsz. A belélegezhető folyadékos jelenet az Abyssben valóban megtörtént a patkánnyal, bár én azt olvastam, hogy az állat gond nélkül túlélte.

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2015.11.19. 09:05:20

@Tralfamador75: képzeld bazdmeg, múlt héten a pincénkben volt egy patkány, (eddig csak egerek tanyáztak) és lapáttal vertük agyon :D

Tralfamador75 2015.11.20. 05:29:53

@scal: Hát ez nagyon szellemes volt.
Két dolgot összemosol.
Az egyik, hogy az ember szempontjából vannak káros fajok. Fertőzéseket terjesztenek, akár konkrétan veszélyesek, veszélyeztetik az élelmiszert, miegyéb. Ezeket az állatokat szokás irtani, vagy legalábbis távol tartani. Ugye, ilyen a patkány is, ami gyakorlatilag bárhol eléldegél. De nagyon szeret az ember közelében, mert nem nagyon kell a kajaszerzéssel fáradnia. (Zárójelben megjegyzem, hogy az élelmiszeriparban dolgozom, látok egeret-patkányt-csótányt-legyet, amitől a gyomrom kifordul. Ezeknek nincs helyük a kaja közelében. De azt is kurvára rühellem, hogy pl. az egerek irtása egy sima ragasztóval folyik, méreg vagy valamilyen csapda nélkül. Szóval egyrészt ott vergődik az egér hosszú időn keresztül, aztán még napokig rohad dögszagot árasztva. Nem mellesleg azt még jobban utálom, hogy nyáron ez a ragasztó például gyíkot is fog, aki pedig nem kártevő, sőt.)
Másrészt: ott van egy film, amiben megkínoznak vagy megölnek egy állatot a "művészi koncepció" kedvéért. Szerintem ez igazolhatatlan és gonosz dolog, az ilyen filmekre én sem vagyok vevő. Akármennyire is benne van a világ legjobb filmjei között.

Szóval ezt a két dolgot nem érdemes összekeverni. Mert nem ugyanaz. Az első... mondjuk úgy, hogy "jogos önvédelem", míg a másodikban pusztán arról van szó, hogy szórakoz(tat)ás céljából állatokat bántanak. Szórakoz(tat)ás céljából pedig szerintem csak beteg(es) emberek bántanak állatokat.

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2015.11.20. 09:44:00

@Tralfamador75: oké,s de én meg arra utaltam, hogy a filmesek az utolsók, akik állatokat kínozhatnak, annyian vannak egy forgatáson, egy ilyen kiderülne, már menne is a per, nem véletlenül van még külön szövegként feltüntetve is, hogy ha valakinek eszébe jutna se legyen kétsége, hogy nem szenvedett az állat csak mert az idióta emberek filmet csináltak

érdekes ez a ragasztós méreg, szerintem van benne és attól szenved, tegnap fogott egyet (illetve kettőt, de másik már meghalt) és ott sírt, , fogtam rátettem egy spatulát, és agyonvertem kalapáccsal, mert felgyógyulni már nem fog, azt meg nem akartam hogy szenvedjen

de az egérfogóról már három hete lezabálta a sajtot, kolbászt, mindent pedig már rá is volt gumizva :D

Tralfamador75 2015.11.20. 13:46:59

@scal: Hm. Hallani ezt-azt. Például hogy az AHA mennyire megvásárolható. Tavaly vagy mikor volt is erről egy cikk, most lusta is vagyok megkeresni, meg azt sem tudom, hol keressem.
Azért a régi filmekben gyakoribb az ilyen jelenet. Én mindenesetre biztos, ami biztos, az IMDb adatlapján meg szoktam nézni, hogy mire számíthatok, ha felmerül a gyanú.

A ragasztóban az a pláne, hogy nem méreg. Nincs benne méreg, szóval az állat gyakorlatilag étlen-szomjan pusztul. És miközben szabadulni próbál, még jobban beleragad.
Hát igen, az egérfogó. Ha létezik evolúció, akkor ezzel nyilván jelentősen felgyorsítjuk az egerekét és a patkányokét.

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2015.11.20. 20:12:02

@Tralfamador75: nézd én simán használnék kis kalitkát, amibe bezárom kidobom de visszajön :D

vagy etetném, de elszaporodik

Tralfamador75 2015.11.20. 21:33:06

@scal: Az a helyzet, hogy ebben nem az állat a hibás. Az ember szaporodott túl. Bizony elveszi a területeket az állatoktól, ezért ők úgy alkalmazkodnak, hogy beköltöznek a városokba (még az eredetileg embertől rettegő jószágok is), amit az ember nem épít be, azon mindenféle növényeket termeszt, amik persze a kártevőknek is jól jönnek.
Szóval ez ilyen.
Szerintem meg kellene oldani a sterilizálást.

De már megint szerte-szana offolok egy topikot :S