Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Disney-sztrájk

2014. november 09. - Santino89

A filmek mellett azért szánok egy külön cikket erre az eseményre, mert nemcsak a cég, de az egész amerikai rajzfilmkészítés történetében nagyobb jelentőséggel bír, mint a legtöbb rajzfilm. A Disney-stúdió mindig is nagyon ügyelt a hírnevére, amely a sztrájk során elég komoly csorbát szenvedett. Korábban azt a képet akarták kialakítani magukról, hogy a jóságos Walt bácsi felügyelete alatt tehetséges, vidám rajzolók varázsolják a vászonra a mindenki által szeretett rajzfilmsztárokat, Miki egeret, Donald kacsát, Goofyt. Sajnos nem egészen így volt, erről szól a Disney-cég történetének legnagyobb botránya.

disney strike.jpg

A Hófehérke mindent elsöprő sikere után Disney felépítette saját stúdiójukat Burbankben, ahol jelentősen ésszerűsíteni tudta a gyártást. A költözés viszont sok kellemetlenséggel járt az animátorok számára, ugyanis az egyes alkotócsoportokat elválasztották egymástól. Ha ez nem lett volna még elég, Disney minden részleg bejáratához odaültetett egy recepciós hölgyet, akinek az volt az elsődleges feladata, hogy kikérdezzen minden egyes belépőt, hogy ki, miért, mi célból hagyta el a részlegét, és látogatja meg a másikat. Ezzel ki is veszett a korábban megszokott, családias légkör, a Disney-cég ebben a pillanatban vált kisvállalatból egy embertelen multinacionális céggé, egyetlen pillanat leforgása alatt.

disney strike2.jpg

A másik fő problémát természetesen a bérezés jelentette. Az animátorok rengeteget túlóráztak, viszont nem kaptak semmilyen prémiumot. A stúdió a Pinokkió és a Fantázia bukása után kifejezetten nehéz anyagi helyzetbe került, így csak hektikusan vagy egyáltalán nem emelték a dolgozók fizetését. Az egyetlen emelés pedig nem az alkalmazottak, hanem a stúdió érdekeit szolgálta: sokak keresetét megnövelték heti 40 dollárral, de csak azért, mert egy korabeli munkajogi törvény miatt nekik nem kellett másfélszeres bért fizetni a túlórákért. A financiális problémákról Walt Disney nem tájékoztatta embereit, így azok nem igazán voltak képben a gazdasági helyzetükkel. Bár az igaz, hogy az összes korabeli animációs cég közül még így is a Disney-nél kaptak a legnagyobb fizetést, és ebben a szakmában messze itt voltak a legjobb munkakörülmények. A dolgozók számára Disney egy apafigura volt, aki cserbenhagyta őket. Disney sajnos szintén lázadó gyermekeket látott bennük, a lázadást pedig megpróbálta csírájában elfojtani.

disney strike3.jpg

Persze volt szakszervezet a Disneynél. Olyan, amit maga Disney alapított. Az ilyesféle szakszervezetek nagyon kedveltek voltak a ’30-as években, mert legálisak voltak, kifelé tartották a látszatot, viszont a munkások érdekeit nem igazán képviselték. Herb Sorrell, a Filmrajzolók Szövetségének elnöke kereste meg Disney-t, miután néhány alkalmazott hozzájuk fordult a panaszaival. Disney felajánlotta, hogy szavazást rendez a stúdióban, hogy a dolgozók a saját szakszervezetükbe vagy a Filmrajzolók Szövetségébe szeretnének-e tartozni. Sorrell ezt a lehetőséget visszautasította.

disney-strike-wolf-detail.jpg

Páran beléptek a Filmrajzolók Szövetségének szervezetébe, de gyanúsan sok embert bocsátottak el közülük. A helyzet pedig egyre csak fokozódott, a sztrájk végül Art Babbitt kirúgása miatt történt meg. Babbitt tagja volt Disney „házi” szakszervezetének, és személyes konfliktusba került Walttal, amikor emeltetni akarta saját asszisztensének bérét. Miután Disney ezt megtagadta, Babbitt belépett a Filmrajzolók Szövetségébe, Disney pedig ezért kirúgta őt. Ilyen okkal persze törvénytelen volt elbocsájtani valakit, és a sztrájk 1941. május 29-én kitört. Összesen kilenc hétig tartott. Egy ízben a kocsijából a sztrájkolóknak integető Walt Disney-re rákiabált Babbitt, hogy „Szégyellje magát!”. Disney pedig kiszállt, meg akarta támadni Babbittet, de az őrség közbeavatkozott. Később Disney kihívta Babbittet, és bokszolóállásba helyezkedett. Senki sem tudta, hogy komolyan gondolja-e, vagy csak így próbált viccelődni. A sztrájk annak idején nagy sajtót kapott, de különösebben mégsem ártott Disney-nek. Próbálták világbojkottra felszólítani a nyilvánosságot a Disney-rajzfilmek ellen, de ez teljesen hatástalannak bizonyult. A sztrájk miatt leginkább a baloldali értelmiségiek fordultak el Disney-től, akik korábban úgy vélték, a rajzfilmgyáros a népi, kisembereket megszólító témáival maguk közül való. A konkurens Warner Bros. stúdió legnagyobb animátora, Chuck Jones szintén támogatta a sztrájkolókat törekvéseikben.

disney-strike-eight.jpg

Disney a sztrájk alatt elutazott Dél-Amerikába. Nelson Rockefeller hivatala – amely a latin-amerikai ügyeket koordinálta a külügyminisztériumban – javasolta Disneynek ezt a lépést. A minisztérium támogatta az utazás költségét, és megígérték, hogy hivatalos békítőkön keresztül segítenek megszüntetni a sztrájkot. Ezen felül az akkori „jószomszédi politika” jegyében biztosították Disney-t, hogy támogatják őt abban az esetben, ha dél-amerikai témájú filmet készít, ami később meg is történt, Saludos Amigos címen. Disney pedig elhagyhatta a sztrájk színhelyét, ahol állítólag már többször sírva fakadt.disney-strike-nine.jpg

A sztrájk aztán véget ért. „Megadtak mindent Herb Sorrellnek, amit akart” – mondta később Disney. Pár év múlva Disney gyakran emlegette, hogy Sorrellt később beidézték az Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság elé. Illetve azt a tényt, hogy a sztrájkolók java részét ő sosem látta. Persze nem intézhette el Disney a dolgot magában azzal, hogy kommunista szimpatizánsok támadták meg a cégét. Később úgy gondolta, hogy a sztrájk megtisztította a stúdiót a káros elemektől, és csak az igazán lojális munkatársak maradtak vele. Való igaz, a sztrájkot megelőzően 1200-nál többen dolgoztak nála, a sztrájk után pedig csak 694-en maradtak. Sajnos az önálló alkotószellemű animátorok többsége lelépett. Egy részük bevonult Pearl Harbor után, más részük rögtön a konkurenciához pártolt. A nevesebb animátorok közül Bill Tytla, Virgil Partch, Walt Kelly hagyta ott. Frank Tashlin és John Hubley a Screen Gemshez kerültek. Néhány veterán Disney-alkalmazott, például David Hilberman és John Hubley az UPA-hez szerződtek, és az ötvenes években megújították a rajzfilmek látványvilágát. Más dolgozók az MGM-hez, a Paramounthoz és a Warner Bros-hoz mentek át.

nostringsonme.jpg

A Disney-nél nem valósult meg a művészi szabadság, végleg odaveszett a korábbi családias légkörnek az utolsó morzsája is. Az aranykor véget ért számukra, a rajzfilmgyártás megváltozott. Disney soha sem tudott túllépni a saját, jellegzetesen amerikai, középnyugati ízlésén, ennek köszönhetően nem sikerült egy magasabb művészeti formába emelnie a rajzfilmet, viszont akaratán kívül rengeteg kiváló animátorral gazdagította a konkurenciát. A Disney Stúdió egy csodálatos álom volt, ami ekkoriban veszett el.

Disney Strike.png

A leginkább ironikus ebben a történetben mégis az, hogy a stúdiónak vissza kellett vennie Art Babbittet. Babbitt bevonult a seregbe, a bíróság pedig ezalatt megtárgyalta az ügyét. Disney-nek ki kellett fizetnie visszamenőleg Babbitt minden járandóságát, és visszavenni a régi állásába. Babbitt mindössze két évig maradt ott, majd máshova szerződött.

disney strike6.jpg

Forrás: Richard Schickel: Walt Disney, Gondolat Kiadó

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

yojunior23 2014.11.09. 10:27:07

Ez a cikksorozat sokkal több,mint egyszerű kritikák.Olyan mint egy tv sorozat,amiben várod a következő epizódot,hogy megtudd a további fejleményeket.Nagyon érdekes a stúdió története és várom,hogy ez milyen hatással lesz a későbbi filmekre. :) Ez eddig a legérdekesebb cikksorozat csak így tovább! Egyébként ha elfogynak a Disney filmek,akkorra tervezel még más animációs stúdiókról -meg persze az alkotásaikról- cikksorozatot?Gondolok itt a Pixar,Dreamworks,Don Bluth vagy a WB stúdiókra.De ahogy látom ez igencsak korai,messze még ennek a story-nak a vége. :)

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2014.11.10. 08:27:46

@yojunior23: akkor én ezeket már nem ismétlem meg, de valami hasonlót akartam volna írni én is.

Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2014.11.10. 09:43:56

@doggfather: Köszi szépen, valahol ez volt a cél, amikor beleástam magam a stúdió, meg a régi filmek történetébe. Reméltem, hogy nem csak nekem lesz érdekes. Egyelőre úgy néz ki, hogy át fog nyúlni a sorozat a következő év elejére, és akkor lesz vége. Gondolkozom rajta, hogy legyen majd folytatása, de az nagy valószínűséggel nem a közeljövőben fog megtörténni, mert kicsit sok volt most már a rajzfilmekből, és rengeteg más munka van még. Meg az sem elhanyagolható, hogy a Don Bluth, meg a Dreamworks filmekről nincs annyi háttéranyag, mint a Disneyről. De ugyanez igaz sajnos a magyar rajzfilmekre, amikkel szintén szívesen foglalkoznék, de nagyjából semmit nem lehet róluk tudni, se dvd extrák, se wikipédia, de még egy könyv sincs a magyar rajzfilmgyártásról.

Herczeg Zsófi · http://dotandline.blog.hu 2014.11.12. 13:09:19

@Santino89: Azért van pár könyv magyar animáció témában, bár tény, hogy nem könnyen hozzáférhetők és közel sem olyan részletesek, mint például a Disney stúdióról magyar nyelven megjelent írások. Pedig a magyar rajzfilmgyártás világhírű volt/van/lesz.
pl. Tanulmányok a magyar animációs filmről, Féjja Sándor és Dizseri Eszter könyvei, a Kovásznai könyv, M. Tóth Éva Aniráma c. könyvében is sok szó van a magyar animációról, neten nagyon sok tanulmányt lehet találni a témában, interjúk a filmkészítőkkel, de ami a legjobb, hogy készülőben van egy teljes magyar animációs filmtörténetet tárgyaló könyv. Vagy ott a Pannónia anno c. film is.
Plusz elkezdtek megjelenni DVD-k is a témában (mondjuk nagy részük amúgy is elérhető online, de így végre méltó a forma): Macskássy Gyula rajzfilmek 1-2., A magyar animáció gyöngyszemei, bár extrákban ezek sem bővelkednek =[

Amúgy a blogon kívül is foglalkozol animációval vagy csak a sorozat kedvéért ástad bele magad? Ha az utóbbi, elég szép teljesítmény, nagyon olvasmányos és tartalmas írások =]

Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2014.11.12. 13:33:05

@h.zs.: Köszi az ajánlásokat! Erről a készülőben lévő könyvről lehet tudni valami bővebbet is? Szerzők, cím, mikorra várható, ilyesmik?

Nem konyítok egyáltalán az animációhoz, de ha már cikket ír valamiről az ember, illik minél felkészültebben nekilátni :)

Herczeg Zsófi · http://dotandline.blog.hu 2014.11.12. 17:23:12

@Santino89: Nem tudom mennyire spoilerezhetek, de az ELTE film tanszékének egyik tanára írja, úgy tudom, a kézirat most lett kész, a további részleteket nem ismerem. Nagyon várom, biztos alapos, magas színvonalú és olvasmányos lesz, remélem mihamarabb megjelenik =]

Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2014.11.12. 17:26:46

@h.zs.: ez jól hangzik, nagy hiánypótlás lenne