Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Tini Scal Nagy Filmjei - A pajzán Dagobert király (1984)

2015. január 13. - scal

Az Áltengerészekhez hasonlóan ezt a filmet is rengetegszer láttam a 90-es évek elején, azonban ez egy sokkal minőségibb darab. A francia–olasz koprodukció legnagyobb erénye – azon túl, hogy eszméletlenül vicces –, hogy az egyik legrealisztikusabb történelmi alkotás, amellyel még csak kötözködni se igen tudnék. Gondolkoztam ugyan, hogy esetleg a történelmi sorozatomba is beillesztem, de egész egyszerűen erről a korszakról alig tudunk valamit, nagyon kevés írásos emlék maradt fenn, ráadásul I. Dagobert a frankok egyik legjelentéktelenebb uralkodója volt. Lényegében nem csinált a büdös ég egy adta világon semmit. Kínozta szolgáit, eljárt vadászni, herdálta a Merovingok megmaradt vagyonát, és állítólag – dacára annak, hogy az egyik legrondább uralkodó volt, vagy pont ezért – éjjel-nappal kefélt, már ha nem a feleségéről volt szó. Birodalma mindezt úgy honorálta, hogy a Karolingokig ő volt az utolsó „király”, aki még egy nagyjából egyesített terület felett uralkodhatott. Az utókor viszont kegyesebb volt hozzá, és kalandjaiból filmet készített.

I. Dagobert 602/605-től 638/639-ig élt: ugye mondtam, hogy nem tudunk biztosat, ezért nem teljesen pontosak az adatok. Mindenesetre fiatalon halt meg, és mindössze tíz évig uralkodott. 623-tól Austrasia királya lett. NEM Ausztria, és pláne nem Ausztrália, hanem a mai Franciaország észak-keleti és a mai Németország nyugati területe Metz székehellyel. 629-től pedig a teljes Frank Birodalom teljhatalmú ura. Ennek okán a nyugati – fogalmazzunk így – civilizáció bástyája volt mégis, mert cirka 300 éve bomlott fel a Nyugatrómai Birodalom, és a kontinensen totális káosz uralkodott a javában is zajló népvándorlás miatt, ugye, a magyarok ekkor még a kanyarban sem jártak.

Keleten I. Hérakleiosz, bizánci császár uralkodott, és építette szerénynek éppenséggel nem nevezhető birodalmát. Első lépésként Dagobert rögvest örök barátsági szerződést kötött vele. Ekkoriban királyságában folyamatosan lázadoztak a „bevándorlók”. Keletről a szlávok raboltak, fosztogattak, nyugaton a bretonok – az igazi britek, akiket ekkorra a germán angolok és szászok szinte totálisan kiszorítottak a kis mocsaras szigetvilágukból –, délen pedig a gascogne-iak. Igazán sikeresen azonban egyik ellen sem tudott fellépni, mert hamarosan jöttek a bolgárok és az avarok is, majd a belső elégedetlenség, és Dagobert gyengekezűsége révén a majordomus is leginkább ellene, semmint mellette volt.

Egyik leghírhedtebb tette az volt, hogy 10 000 menekült bolgár családot letelepített Bajorországban, majd később egyetlen éjszaka alatt legyilkoltatta őket. Székhelyét az utolsó éveiben áthelyezte Párizsba, hogy központosításba kezdjen. Bűneiért rengeteg kápolnát, zárdát építtetett, többek között ő bővítette ki a legendás Saint-Denis-székesegyházat is.

bon-roi-dagobert-1984-05-g.jpg

A két meghatározó uralkodó közt pedig ott ült I. Honorius, a később kiátkozott pápa, aki az egyik legvitatottabb egyénisége a kereszténységnek, mivel megkérdőjelezte Krisztus emberi természetét. Ez pedig szemben áll a pápai tévedhetetlenség dogmatikus felfogásával. Honorius egyik levelében úgy fogalmazott: Krisztusban a bűnbeesés előtti emberrel egyesült Isten. 638. október 12-én Honorius is meghalt. És mivel ha valahol, hát a Vatikánban már akkor is elég jól dokumentáltak, így a film időpontja 637 és 639 közé tehető, amikor Dagobert már csak úgy dagonyázik a teljes dekadenciában.

Dino Risi, A nő illata rendezőjének filmjében Dagobert úgy vezekel bűneiért, hogy felkerekedik Rómába, ahol találkozik az általa leginkább félt emberrel, a pápával – aki életében valóságos szent volt, és csak évekkel halála után vált problematikus személlyé. Mindeközben a háttérben Hérakleiosz ki akarja terjeszteni hatalmát Európára. Ennek első lépéseként félre akarja állítani a pápát, és saját bábjával akarja helyettesíteni. Az álpápa ezután – kihasználva, hogy Dagobertet kizárólag a farka vezeti – rábeszélné a királyt, hogy vegye feleségül Hémérét, Hérakleiosz unokahúgát. Dagobert ugyan szeret félrekamatyolni, de a keresztényi eszméket komolyan veszi, és mivel éppen házas, ebből ekkoriban egyetlen kibúvó van, ha megözvegyül. Jelenlegi feleségét természetesen megmérgeznék – nem olyan nagy gond ez Bizánc császárának –, és miután Héméré fiút szült a királynak, megölnék Dagobertet is, és övék egész Európa. De persze ebbe a tervbe több minden is beleszól, leginkább Dagobert inkompetenciája.

640px-throne_of_dagobert_bronze_cabinet_des_medailles.jpg

A film valami egészen fantasztikus látványvilággal rendelkezik. Amikor valaki a középkorról beszél, rendszerint páncélos lovagokra gondol, meg nagy várakra – jellemzően a késő középkorra. Ez itt azonban az IGAZI középkor. A vászonról a sötét középkor ordít ránk, amelyről alig van fogalmunk – nyilván ezért választották a filmkészítők is ezt az uralkodót, lényegében azt csinálhattak vele, amit akartak. Ebben az időben az különböztette meg a királyt a többi haramiavezértől, hogy volt a fején egy korona – ezzel a filmben rengetegszer viccelődnek is –, meg hogy valamikor valaki felkente, akkor neki kell uralkodnia. De ezt leszámítva egy ordenáré paraszt, aki gusztustalan, olvasni se tud, buta, mint a föld, és erre még módfelett büszke is. Természetesen gyáva, a jólneveltségnek a látszatát se őrzi, fingik, böfög, szarik, fikázik, és mindezt ő humornak tartja. A királysága lényegében egy szemétdomb, ahol a trónteremben csirkék szaladgálnak, amikor a királyra rájön a szükség, feláll és a fal tövébe hugyozik, ha pedig a szolgák nem hozzák idejében az amforát, akkor maga alá szarik a trónusán.

A franciák nyilván szeretik Dagobertet – nálunk ez a név a Kacsamesékből ismerős, megérdemelne egy kisebb esettanulmányt, hogy lett az öreg McChip magyaroknál, az angolok Scrooge-ából a franciák Dagobertje –, 1963-ban egyszer már készítettek az életéből egy filmet Fernandellel a főszerepben, de minthogy azt sosem láttam, nem tudom, a két filmnek mennyire van köze egymáshoz.

Jelen verzióban Dagobert szerepében a fiatalon, mindössze 41 évesen elhunyt Coluche brillírozik, mely egyik utolsó szerepe is volt egyben. Parókája, maszkja, sminkje tökéletes, fel nem lehet ismerni személyében azt a szerethető fiút, akit alig nyolc éve alakított Louis de Funés oldalán a Szárnyát vagy combjátban. Dagobertet harsány, víg kedélyű embernek mutatja be – a film címe eredetileg: A JÓ Dagobert király –, aki teljesen komolyan veszi azokat az égbekiáltó ostobaságokat és mérhetetlen baromságokat, amelyeket ötpercenként böfög ki magából.

„Tegnap még... tegnap még barbárok voltunk... de ma a kereszténység lovagjai.”

„Fürdeni, minek? Mielőtt útra keltünk már fürödtem.” (Párizs–Róma-távolság szekerekkel.)

„Rettenthetetlen harcosom, kinevezlek Austrasia grófjává... örülsz? – harcos épp meghal – Barát, áldd meg őt!"

„Mire jó a hatalom, ha nem élünk vissza vele, nem igaz?”

frankish_empire.png

A mesteri színészi játékra azért is szükség van, mert Dagobert lényegében a film 90%-ában látható, és ő viszi a hátán az egészet. Ha ebben az undorító alakban semmi szerethető nem lenne, a film egész egyszerűen meghalna. Elképzelhető, hogy a spanyolok jó szemmel visszanyúltak ehhez az otromba alakhoz, amikor Torrente megszületett. Elvégre ő csak addig szereti fitogtatni, hogy király, amíg élvezheti annak előnyeit. Amikor vadásznak rá, rögtön egyik szolgájának adja koronáját. Katonái adják csak érte az életét, ő addig deflorál egy szűzlányt egy fa tetején, és ha ez valakinek nem tetszik, azt máris azzal fenyegeti, hogy lenyakazza a következő állomásnál.

Kíséretének tagjai között, ha nem számítjuk a szemrevaló szilikonmentes mellekkel rendelkező ágyasokat, baltaarcú harcosokat és kotnyeles doktorokat, mesterembereket, három szereplő marad, aki a történet szempontjából megemlítendő. A púpos udvari bolond, akivel Dagobert ügyes bajos dolgait tárgyalja – ha pedig rossz kedve van, jól belerúg. A másik a Holdkelte gonosz mackója, Michael Lonsdale, aki Dagobert érsekét alakítja: ő beszéli rá a királyt, hogy elmenjen Rómába, miután felépül egy súlyos betegségből. A harmadik pedig Otarius, a király gyóntatója. Ha lenyesegetnénk az infantilizmusba hajló humort, még azt is megkockáztatnám, hogy az igazi főszereplő Michel Serrault – Zaza az Őrült nők ketrecéből –, és lényegében annak a történetét látjuk, ahogy megkísérti a gonosz, bűnbe esik, elkárhozik, és átveszi a hatalmat a gyengekezű királytól. Elvégre, aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók.

Otarius rengeteg otromba tréfa célpontja, és persze hiába okosabb a királynál, hiába kéri ki a tanácsát olykor az uralkodó, mindig ő húzza a rövidebbet. Mint amikor a király foga fáj, és ez a barom kihúzatja a szerzetesét, hadd lássa, valójában mennyire fájdalmas a művelet. Vagy amikor átkelnek az Alpokon, és találnak egy elefántagyart, és barkochbázni kezdenek, hogy ki is volt a hadvezér. Ehhez az is kellett, hogy Coluche és Serrault között tökéletes legyen az összhang, és ez szerencsére végig meg is van. Az öntelt Dagobert és az ájtatos Otarius, a Don Quijote óta nem látott a világ egy ilyen mesteri párost.

bon-roi-dagobert-1984-02-g.jpg

A pápát Ugo Tonazzi játssza – A nagy zabálás –, ráadásul rögtön kettős szerepben. Mire Dagobert Rómába ér, Hérakleiosz embere, Introcius – intrika, heh – átveszi Honorius helyét, és még a megszólalás után is hasonlít az igazi pápára. Introciusként a pápa nagyjából olyan, amilyenné a pápák a reformáció idejére váltak: herdálja a pénzt, nagyokat iszik, eszik, és szajhákat tart. Személye egyben utalás is a valóban létezett, politikai okokból állított ellenpápákra. A film egyértelmű csúcspontja, amikor a 80-as évek visszatérő technológiai bravúrját vetik be, és egymás mellé tükrözik Tognazzit. Dagobert pedig kitalálja, hogy majd úgy állapítja meg, melyik az igazi pápa, hogy mindkettő adjon neki egy hatalmas pofont.

Egy kéjvágyó királyról szóló filmben persze sok meztelenséget is elvárhatunk, és valóban szép nőket sikerült a filmbe belezsuppolni. Nem is nagyon emlékszem, a Trónok harcáig volt-e olyan középkori film, amelyben ennyire magától értetődőként kezelték azt, hogy a nőknek hol is volt ekkoriban a helyük. Isabella Ferrari játssza a király legkészségesebb ágyasát, az ex-Bond lány, a gyönyörűséges és igéző Carole Bouquet – Szigorúan bizalmas – pedig telitalálat a csábító Héméré szerepében. Ő tényleg egy olyan nő, akit tejben-vajban fürösztenek. Dagobert azonban pechére a feleségének szánt mérgezett ajándékot ő maga nyitja ki, a film így magyarázza halálát. Ahogy Honorius pápa is csak Introciusként él tovább, hiszen valójában még Dagobert előtt elhalálozott. A nagy hármasból Hérekleiosz húzta legtovább, ő 641-ben halt meg.

A film élvezeti értékén szerintem nagyon sokat emel a kiváló magyar szinkron. Balázs Péter, mint Dagobert Sinkovits Imre Honorius pápa hangjaként, Zana József Otarius szerepében különösen kiváló, szakadni lehet az epés megjegyzéseiken, de a többiek is nagyon jók, a teljesség igénye nélkül: Grúber Hugó, Szabó Ottó, Melis Gábor, Prókai Annamária. Meg merem kockáztatni, hogy ez még az a fajta szinkron, amikor a film poénjait a szinkron még viccesebbé is teszi. Igazán minőségi munka. Évek óta nem láttam ezt a filmet semmilyen adón, csak a ronggyá nézett VHS-en van meg nekem is, nem lepne meg, ha mikor legközelebb leadnák, ezt is kiherélnék egy új szinkronnal.

d861faff8eee1f1f3c55028280fe34d1cd5f782e.jpg

A pajzán Dagobert király tehát végül is egy lehetséges változatát adja annak, miért is hullott szét a Merovingok alatt a Frank Birodalom, miért átkozták ki Honorius pápát, miért erősödött meg mérhetetlenül Bizánc, és mindezt úgy tálalja, hogy közben nagyon szép korrajzot fest, és kilencven percig tele szájjal nevethetünk, olyan jóízűen, amire mostanában nem nagyon van lehetőség. Mindehhez kiválóan illik Guido és Maurizio De Angelis pompás zenéje, ami alapján feltételezhető, hogy a forgatás is jó móka lehetett: ők élvezték csinálni, mi pedig akár tucatszor is élvezhetjük ennek az eredményét. Az pedig, hogy valójában mi történt, és hogyan, ez egyszer egyáltalán nem érdekel.

Ha tetszett a bejegyzés, lájkolj minket a Facebook oldalunkon!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

poltergeist11 2015.01.13. 17:05:10

"a büdös ég egy adta világon semmit"

Ilyen hálátlan az utókor. Ha békében uralkodik, akkor az a baj, ha háborúzik, akkor az a baj :) De csak akkor, ha igaz lenne: valójában az uralkodása 16 éve alatt négy hadjáratot vezetett. Abban a korban mást nem nagyon csináltak, egészségügyi reformot nem vártak tőlük.

"Austrasia királya lett. NEM Ausztria, és pláne nem Ausztrália, hanem a mai Franciaország ékszak-keltei tartománya"

Ez így nem teljesen pontos. A mai Franciaországból csak kb. 100 négyzetkm esik ide, inkább a Maas-Mosel-Rajna-Weser folyók vidéke, a mai Németország területén.

"Ebben az időben az különböztette meg a királyt a többi haramia vezértől, hogy volt a fején egy korona - ezzel a filmben rengetegszer viccelődnek is -, meg, hogy valamikor valaki felkente és akkor neki kell uralkodnia."

Ez nem igaz. A Merovingokat babonás tisztelet övezte. Csodatévőknek tartották. Amikor az utolsó királyt eltávolították, akkor levágták a haját és a szakállát, hogy a nép azt higgye, elszállt a varázsereje.

"olvasni se tud"

Ez igaz, de akkortájt Nyugaton sem király, sem nemesember nem tud olvasni. Le is nézték az olvasást, mondván, az a papok dolga. Még a pápák között is volt analfabéta. Nem tudott olvasni sem Nagy Károly, sem Szent István.

"amikor a királyra rájön a szükség, feláll és a fal tövébe hugyozik, ha pedig a szolgák nem hozzák idejében az amforát, akkor maga alá szarik a trónusán."

Ez még a XVII-XVIII. században is bevett szokás volt Párizsban és Versailles-ban. XIV. Lajos bevezette, hogy egy bizonyos tetemes összegért bárki jelen lehetett akkor, amikor kábelt fektet.

A film amúgy nagyon jó, főleg Ugo Tognazzi zseniális, mint mindig. Ez a vígjáték gyerekkorom nagy kedvence. Ma már nem ütnek akkorát a poénok, de akkor nagyon tetszett.

Crip Lee 2015.01.13. 19:12:03

A film egy torrent site-on fenn van.

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2015.01.14. 01:26:29

@poltergeist11: szia, köszi a kiegeket, igazából rájöttem a cikk írása közben, hogy lehetne erről kicsit bővebben is írni, pláne ha értenék franciául, mert ahogy láttam a wiki oldalukon elég jól ki van dolgozva a csávó - mint írtam van belőle egy 63-as film is, meg találtam egy rajzfilmet is, mesekönyvet, szal nekik tuti valami olyan király lehetett Dagobert mint nekünk Könyves Kálmán, inkább különc de semmiképpen sem gyűlölt - akármit is csinált. Lehet utánanézek majd valami könyvben írnak e róla pontosabban.

Nekem tényleg nagyon tetszik ahogy megragadták a filmben a sötét középkor velejét, és nem az a baromság van benne mint az amcsi filmekben, hogy a parasztoknak tökéletes fogsoruk van, stb.

Az is érdekes amit a Merovingokról írsz, a filmben erre utalás is van a végén, csak nem akartam minden poént lelőni :D

"XIV. Lajos bevezette, hogy egy bizonyos tetemes összegért bárki jelen lehetett akkor, amikor kábelt fektet."

ez viszont tök érdekes, és iszonyat groteszk, mennyi esze volt ennek az ürgének

Állítólag a nevét le tudta írni, míg nálunk az első király aki ezt meg tudta tenni, azt hiszem valamelyik Ulászló volt, jó 800 évvel később.

Barnalány 2015.01.14. 01:35:00

Ez a film tudtommal az egyetlen, amelynek a főcím-zenéje egy latin nyelvű dal.

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2015.01.14. 02:31:32

@Crip Lee: miért nem lepődök meg :D

@Barnalány: nem tudom, hogy a főcíme e, de nyilván a zeneszerzők igyekeztek visszanyúlni a liturgikus dallamokhoz, hogy megteremtsék vele a középkori hangulatot

a film közepén található egy akapella is, ami egészen biztosan ezekből az időkből származik, lehet arra gondolsz

2015.01.14. 06:36:53

Én is kedvelem ezt a filmet, na de ilyen szereposztással ez teljesen érthető. Scal barátunk remekül leírta a történelmi hátteret, én csak egy apró filmtörténeti adalékkal egészíteném ki a leírtakat. A forgatókönyvet Dino Risi mellett a francia Gérard Brach (Polanski és Jean-Jacques Annaud állandó munkatársa) és az olasz komédiák egyik kulcsfigurája, Age (Agenore Incrocci) írta. A szkript többszöri átdolgozáson esett át, például akkor, amikor kiderült, hogy I. Honorius szerepét Ugo Tognazzi fogja játszani. Egy ilyen zseniális színésznek természetesen fontos szerepet kell adni, ezért a forgatókönyvírók átdolgozták a történetet, és az addig kevésbé jelentős I. Honorius személyének nagyobb súlyt adtak, és beleírták a szkriptbe az álpápa figuráját is. Ez nem kis munkát jelentett, hiszen ilyenkor nem elegendő csupán több szöveget írni a figurának, hanem át kell gondolni az egész cselekményt, és meg kell találni a figura új helyét az eseményekben.

poltergeist11 2015.01.14. 09:48:24

@scal: Ez az írás-olvasás érdekes történet. Szent István kézjegye fennmaradt a Pannonhalmi Apátság alapítólevelén, amely egy rajzolt betűkombináció (ligatúra). Ez alapján valószínűleg nem tudott írni-olvasni. Könyves Kálmán papi nevelést kapott, ő valószínűleg tudott olvasni. Mátyás nevelője Vitéz János érsek volt, ő biztosan tudott olvasni. Ugyanakkor II. Ulászló idejéből fennmaradt egy feljegyzés a királyi tanács üléséről. Megállapították, hogy a jelenlévő tisztviselők közül egyedül Bakócz Tamás érsek tudott írni-olvasni.

A IV. lateráni zsinaton (1215) még az is napirenden volt, hogy tiltsák be az írás-olvasást az egyházon kívülieknek. Azonban ez ellen a királyok az adóösszeírások, a kereskedők pedig a szerződéskötések ellehetetlenítése miatt tiltakoztak.

A Merovingokat elűző Kis Pippin király sem tudott írni, egy fennmaradt oklevelet egyetlen kereszttel írt alá. Nagy Frigyes porosz király rendelte el az első porosz népszámlálást 1752-ben, amikor feljegyezték, hogy több kérdezőbiztost meg akartak verni a köznemesek (junkerek), mert sértőnek találták a kérdést, hogy tudnak-e olvasni. Szerintük nemesember nem ír, nem olvas. :)

Bocs az offtopicért, a cikk nagyon jó :)

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2015.01.14. 10:51:50

@field 64: és ezt te honnét tudod? :D már lassan szégyellem, hogy ennyire tudatlanul, inkább a saját élményeimre alapoztam ezt a filmet :D

@poltergeist11: isten ments, nagyon örülök az értő hozzászólásoknak, ha érdekel - és nem olvastad - figyelmedbe ajánlom két másik történelmi témájú cikkem: Mennyei Királyság és Nagy Sándor, kíváncsi lennék a kiegészítéseidre

2015.01.14. 11:15:37

@scal:

Ne szégyelld, mert én meg azokat nem tudtam, amiket Te megírtál.

Magam azért tudom azt, amit fentebb írtam, mert ugyebár engem a filmek keletkezéstörténete érdekel a legjobban, és amikor pár éve megírtam Ugo Tognazzi életrajzát a Wikipédiára, ennek a filmnek is utánanéztem. Egyébként ezt a Tognazzi-életrajzot még az idén kibővítem a Pasolini-blogom számára, mivel T. játszott a Maestro egyik filmjében, a Disznóólban is.

ganxtalovins 2015.01.14. 13:25:22

Sziasztok,
Mindenki Ugo Tognazziról beszél,rendben zseniális színész,de ebben a filmben inkább "mellékszereplő", itt az igazi nagyágyú: Coluche. Egész gyerekkoromat Francia honban éltem,gyerekkorom meghatározó filmje, mai napig idézünk belöle. Coluche szenzációs,zseniális volt, ezt a szerepet rá írták, ő a legnagyobb francia humorista volt amíg '86 nyarán motorjával nem ütközött frontálisan egy kamionnal. Mai napig ő a legnagyobb francia humorista,mai napig hatalmas tisztelet övezi. Halála nagyon sok összeesküvés-elméletet szült.

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2015.01.14. 13:53:23

@ganxtalovins: nálam eddig 100%-os, mert a Szárnyát vagy combját-ban is nagyon jó, igazán kár, hogy egyetlen más filmet nem láttam tőle, nem is nagyon emlékszek, hogy valaha adott volna tőle bármit a tévé ezen kettőn kívül amiben összefuthattam volna vele - ugye az egyszavasakat mindig könnyebben megjegyzik az ember

de ebben a filmben mindenki remek, nem tudnék olyan szereplőt mondani, aki rosszul játszana

ganxtalovins 2015.01.14. 14:20:41

@scal: Szia,
Egyetértek ebben a filmben mindenki zseniális, Michel Serrault is, de hát ő egy igazi legenda.
Coluche-nek sok filmje volt, jelen filmen meg amelyiket te mondtad Funes fiaként :) (szintén zseniális) hármat említenék meg, öszintén szólva nem tudom le lettek-e fordítva magyarra,nálam ezek tabuk csak franciául nézem őket (kívülröl tudom:)
-Inspecteur la bavure (Depardieu-velbeszarás mekkora film és hogy játszanak össze). Filmzene:

www.youtube.com/watch?v=69s3glami2Q

Ugyanolyan jó mint maga a film ;)
-Banzaï turisztikai cégnél dolgozik és mindig kalamajkába keveredik.
-Tchao Pantin, Coluche első és talán egyetlen komoly szerepe, '80-as évek eleje,Franciaország lélegzetvisszafojtva várja a filmet, a film robbantott ZSENIÁLIS egy alkoholista benzinkutasról szól.

ganxtalovins 2015.01.14. 14:38:44

@scal: Elfelejtettem: A Szárnyát vagy a combját uyanaz a zeneszerző jegyzi melyet elöbb is be másoltam neked: Vladimir Cosma, filmzeneügyileg ő volt a legnagyobb a '80-as években, Depardieu, Louis de Funes, Pierre Richerd, Házibuli, Belmondo... a teljesség igénye nélkül érdemes rá nézni ;)

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2015.01.14. 15:45:17

@ganxtalovins: amikor rákerestem Coluche-re akkor láttam, hogy van egy filmje Depardieuval, az lehet még esélyes, hogy meg van nálunk (én megőrülök a francia nyelvtől, szal nagyon remélem le van szinkronizálva)

Cosmát persze ismerem és szeretem is, nagyon tetszik a zenei motívumvilága, van tőle pár gigányi albumom :D

Lazók György · https://filmekapolcrol.blog.hu/ 2015.01.14. 15:54:24

A Fürkész felügyelőt, amiben Coluche és Depardieu együtt játszanak, volt szerencsétlenségem látni. Hát valami borzasztóan rossz, pedig Claude Zidi jegyzi, aki a megunhatatlan Zsaroló zsarukat is csinálta.

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2015.01.14. 16:49:10

@Lazók György: erről a borítóról mondjuk rémlik, hogy mintha kiadta volna valamelyik gagyibb honi forgalmazó, Best Hollywood :D

Lazók György · https://filmekapolcrol.blog.hu/ 2015.01.14. 17:36:37

@scal: Nem, az azóta szintén megszűnt Caesar Film adta ki, ami híres volt az elbaltázott kiadványairól. Az utolsó idejében igaz volt pár nagyon szép dobása is, mint a Fekete tulipán, aminek kiegészítették a sérült, eredeti szinkronját.

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2015.01.15. 02:55:31

@Lazók György: akkor a valalmelyik gagyibb stimmel :D

ganxtalovins 2015.01.15. 09:22:49

@Lazók György: Szia, magyarrul nem láttam, de franciául egyszerűen zseniális, olyan utalások vannak és párbeszédek benne amik Coluche munkásságára utalnak, hogy valami frenetikus!!!

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2015.01.15. 14:01:09

@ganxtalovins: mivel perfekt vagy franciából, kihazsnáloma lehetőséget és megkérdem, a Francoise-nek van magyar megfelelője? mert szoktam filmekben hallani nőre, és férfira is, valami keresztnév vagy megszólítás?

2015.01.15. 14:10:07

@scal:

Amit férfira hallasz, az François (Ferenc), amit nőre, az Françoise (Franciska).

Tolve 2015.01.17. 13:34:29

@ganxtalovins: A Banzai magyarul Titokban Hongkongban, kellemes vígjáték, torrentoldalon beszerezhető.

Egyéb film a korán elhalt komikustól (aki a gyorsasági motorozás terén is nagyot alkotott, konkrétan felállított egy gyorsasági rekordot Dél-Olaszországban) magyarul:
A tollaskígyó bosszúja - a gügye síliftkezelő (Coluche, hangja Mikó István) párizsi lakást örököl, de a bérlőket nem tudja kitenni, pláne nem is akarja, mert egyikük a ruháitól könnyen megváló temperamentumos Marushka Detmers. A bérlők ugyanakkor terroristák, ez még problémákat okoz hősünknek. Nekem inkább ez a film volt felemás, a Fürkész felügyelőt élveztem.
A haverom nője - ez inkább dráma a mesteri Bernard Blier-től (Herék, Elő a zsebkendőkkel, Színészek), bizarr háttérsztorival. Coluche ugyanis elszerette haverja, Patrick Dewaere feleségét, a zseniális, Depardieu-vel együtt induló drámai színész ekkor, szakmai sikerei ellenére gödörbe került és agyonlőtte magát a Coluche-től kapott fegyverrel...

Elvileg létezik magyar változata (készült hozzá szinkron) három további filmjének:
Törekvő tanerő
A gag királyai - M. Serrault és Thierry Lhermitte mellett Coluche itt transzvesztita poénokat is bevet
A háború bolondja - a halálos baleset előtti utolsó film szintén Dino Risi rendezésében!
Fenti három filmnek magyarul semmilyen elérhetőségéről nem tudok sajnos. Minden hasonló témának viszont örülök, a 60-as/70-es/80-as évek filmjeinek gyűjtőjeként.

2015.01.17. 13:46:45

@Tolve:

Én is köszönöm, hogy ezeket megírtad, igyekszem meg is nézni, amit lehet.

Egy helyesbítést azonban megejtenék. Bernard Blier egy ragyogó színész volt, de az általad említett filmeket nem ő, hanem a fia, Bertrand Blier rendezte.

Tolve 2015.01.17. 18:42:37

@field 64: Freudi elírás lehetett ez a "Bernard", hiszen jól ismerem Bertrand Blier mellett az édesapát is, sok szerepben láttam az "Amikor az asszony összezavarodik"-tól kezdve a "Szögevő"-ig.

Egyik barátom nemrég magyarra fordított egy elvileg szinkronnal is létező - de sehol be nem gyűjthető - Georges Lautner-vígjátékot (Bohózat lőporral - főszerepekben Mireille Darc, Jean Yanne és Michel Constantin), ott is feltűnik a jó öreg Bernard, de még Coluche is egyik első szerepében mint csapos.

Coluche egyébként nem először (de sajnos utoljára) találkozott Dagobert királyként a középkori vígjáték témájával, egyetlen saját rendezésében (Vous n'aurez pas l'Alsace et la Lorraine - ezt azért nem könnyű beszerezni és magyar változatról sem tudok, tehát fordító kerestetik :) ) önmaga alakítja I. Nagy Pif uralkodót.
süti beállítások módosítása