Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Ryan közlegény megmentése

2015. március 28. - Santino89

Már 12 éve nem láttam ezt a filmet, azt megelőzően viszont rengetegszer újranéztem. Akkor ez volt az egyik legnagyobb kedvencem. A 10-es film. A legjobb háborús film. Aztán történt egy s más, kialakult az ízlésem, a szemléletmódom, a világlátásom, meg ilyen apróságok. Nem véletlenül hanyagoltam oly sok hosszú ideig, pedig megvan DVD-n már vagy 8 éve. De hát aminek meg kell történnie, az bizony előbb-utóbb meg is történik. A Puskin Mozi újra műsorára tűzte Spielberg műfaj(újra)teremtő alkotását, ennél jobb alkalom pedig nem nagyon kínálkozhat Ryan közlegény újra felfedezésére. Más kérdés, hogy a képminőség kritikán aluli volt: életlen és szemcsés, sőt még a hanghatásokat is baromira letompították. Ez különösen annak fényében érdekes, hogy a másnapi Álom luxuskivitelben ugyanott gyönyörű szép volt, pedig az már több, mint ötvenéves film. Na de vissza a Ryanre!

il-faut-sauver-le-soldat-ryan-1998-01-g.jpg

Ritkán látni olyan mozit, ami egyszerre lenne ennyire jó és ennyire rossz. Szentimentális okokból kezdjük a negatívumokkal, hátha pozitívabb végkicsengést tudok így összehozni.

Szépiaszínekben láthatjuk a bölcs, öreg, rendíthetetlen, ámde emberséges tábornokot, aki az anyuka elképzelhetetlen fájdalmára való tekintettel elhatározza, hogy a „a fiú él, és mi ki fogjuk hozni onnan.” Mindeközben az amúgy isteni John Williams giccshegedűszója majdhogynem kiakad. A döntést Lincoln levelével kell megerősíteni, mert nála amerikaibb, jóságosabb, hatalmasabb példakép nincs, amit ő mond, az még az anyagyilkos pedofilokat is igazolná, nemhogy egy ilyen nemes ügyet (tán nem véletlen, hogy Spielberg később pont róla készített egy nagyon rossz filmet). Milyen jó, hogy a világ, de legfőképpen Amerika hadseregei ilyen vajszívű, tisztánlátó férfiakkal vannak feltöltve. Ha történt valaha ilyen akció a valóságban, mindezt sikerült Spielbergnek az elképzelhető leggiccsesebb módon ábrázolnia, ami tökéletesen ellentétes azzal a háborúellenes, tömény remekművel, amit a film első fél órája jelent. De erről majd később.

il-faut-sauver-le-soldat-ryan-1998-16-g.jpg

Tom Hanks. A rejtélyes százados, akinek talán anyja sem volt, mert elhunyt katonák testrészeiből rakták össze. Hát hogyne. Ennél tökéletesebb szereposztási tévedést elképzelni is nehéz lenne. Tom Hanks nem egy rossz színész, de bőven megvannak a maga korlátai, és ezzel a szereppel messze földön maga mögött hagyta mindet. Ha a filmed főszereplője alkatilag totál hiteltelen, ott nagy gebasz van. És itt az a helyzet, hogy ránézek Tomra, de nem tudom neki elhinni a háborús múltat, a fájó sebeket, a kezdő Parkinsont, a jóságos századost, mert ő egyszerűen nem az a kemény harcedzett figura, akinek be akarják állítani. Jim Carrey-ről inkább el tudnám hinni ugyanezt, de talán még Steve Carelltől is.

il-faut-sauver-le-soldat-ryan-1998-06-g.jpg

Ryan közlegény. Matt Damon, a hülyegyerek. De most komolyan, ha ez tényleg egy háborúellenes mozi akart volna lenni, és nem propagandafilm, akkor eleve meg se kellett volna találniuk Ryant, hanem értelmetlenül elpusztulniuk, miközben anyuci szeretett pici fiának a közelébe se kerülnek. No de nem. Itt megtalálják Ryant. Hőseink két embert elveszítettek már a mentőakció során, de Ryan kijelenti, hogy ő biz’ nem hajlandó hazamenni, nem hagyja cserben szeretett bajtársait. Ez önmagában vicces, a film első fél órájának állítása szerint a háború poklában semmit sem ér a bajtársiasság, a hősiesség, meg úgy egyáltalán bármilyen eszme. Ryan pedig ekkorra már nem egy, az amcsi propagandagépezet által agymosott parasztgyerek, hanem egy harcedzett katona, aki látott már csatát, halált, poklot. Na de, ha ezt még el is fogadjuk, az már mindenképpen megmosolyogtató, hogy a mentőalakulat tagjai nem kenik el a száját, és viszik magukkal, hanem tiszteletben tartják az egyén döntési szabadságát, mert az többet ér, mint két jó ember élete. Sőt! Az alakulat tagjai egy emberként Ryan által váltják meg a saját lelküket, hisz ebben a mocskos háborúban ez az egyetlen jó dolog, amit tehetnek. Ott maradnak harcolni, meghalni. És ezt a képünkbe is mondják a biztonság kedvéért. Az már megint egy másik kérdés, hogy ha olyan fontos annak a kurva hídnak az elpusztítása, akkor miért nem robbantják fel egyszerűen, és mennek vissza a saját egységeikhez, ahol akár később még hasznukat is vehetnék?

il-faut-sauver-le-soldat-ryan-1998-02-g.jpg

Aztán a film végi siránkozás, „ugye jó ember voltam?”. Szegény öregasszony, mintha tudná, miről van szó. Teljesen mindegy egyébként öreg, hogy jó ember voltál-e, vagy sem, hülyegyerek módjára hősködni akartál, emiatt pedig sokak halálát okoztad. És ezt soha, sehogy nem tudod lemosni magadról, pláne nem leszel hős emiatt. A film mégis a fátyolos amerikai zászló képével zárul, ahogyan azzal is nyitott. Mert ennél patriótábbak, meghatottabbak már nem lehetünk. A jóízlés meg valahol a szomszédban figyel.

No de ahhoz képest, hogy az amcsi zászlóval nyitunk és zárunk, meglepően ütős mozival van dolgunk, úgyhogy nézzük akkor a másik oldalt! Mi olyan nagyon jó a Ryan közlegény megmentésében?

il-faut-sauver-le-soldat-ryan-1998-21-g.jpg

A partraszállás of course. Mi más? Ilyet se azelőtt, se azóta nem készítettek, ezt az intenzitást legfeljebb csak utánozni próbálták azóta. A háború VALÓSÁGÁVAL azelőtt sosem szembesítettek így minket. Mert itt mindegy, hogy ki vagy; jó ember, rossz ember, hős vagy gyáva, az ellenség ugyanúgy lekaszál a picsába. Az egyik pillanatban rohadt szemét mázlistának érezheted magad, mert lepattan a fejedről a golyó, két másodperccel később az agyad már a homok érdes fövenyére loccsan. Megpróbálod megmenteni az egyik emberedet, de véletlenül ráhúzod egy aknára, úgyhogy a fél teste leszakad. Gondolkodás nélkül a halálba kell küldened tíz emberedet, hogy a többi túlélhesse. A felszerelésed, ami megvédene, lehúz a víz alá, így megfulladsz. A beled kifolyik a parton, miközben anyádért sírsz, és senki sem segít. Ha szerencsés vagy, akkor csak a leszakadt karodat kell keresgélned a mocsokban, hátha még hasznát veszed valaha. Orvosként mindenáron életben akarod tartani a sebesültet, és mire nagy nehezen sikerül, egy üvöltő géppisztolysorozat cafatokra tépi. Mindez kézikamerával, a régi háborús híradófelvételek stílusában, hogy tényleg úgy érezd, mintha a csata közepén lennél. Soha azelőtt nem találkozhattunk hasonló hitelességgel, hasonlóan húsbavágó brutalitással. Az azóta készült háborús mozik mind Ryan közlegény köpönyege alól bújtak elő. Spielberg újra kitalált egy régi, akkoriban tetszhalott műfajt, és olyan magasságokba emelte, hogy azóta sem lehet megkerülni.

il-faut-sauver-le-soldat-ryan-1998-27-g.jpg

Szerencsére a Ryan közlegény későbbi akciójeleneteire sem lehet panasz. A mesterlövészes támadás a csepegő esőben, a félig lerombolt francia falucskában egyszerre feszült és rendkívül hangulatos, a jelenet vége pedig az ötletes erőszakábrázolás egyik leggyönyörűbb példája. A film végi nagy csata a hídért, legyen bármilyen ciki az odáig vezető út, mégis lehengerlően nagyszabású, változatos, kemény, hiteles, komplex, drámai és látványos. A Ryan közlegényen ilyen szempontból egyáltalán nem fogott az idő vasfoga.

il-faut-sauver-le-soldat-ryan-1998-33-g.jpg

Olyan megismételhetetlenül erős pillanatok sorjáznak a filmben, amelyek belevésődtek az agyamba. Mikor leomlik egy fal a francia falucskában (hello, Paul Giamatti, hát te is itt vagy?), és mögötte ott van egy rakás felfegyverzett német. Mind a két oldal egyből összeszarja magát, vadul üvöltözni kezdenek, de valójában csak arról szól a dolog, hogy ki fog előbb lőni. Váratlan, megrázó, feszült, egyedi. Vagy ott van az, amikor Mellish közlegény szívébe szépen lassan beleszúrja a szuronyt az egyik német, közben pedig csitítgatja a haldoklót, hasonlóan, ahogy egy szeretőt szokás. Mellish pedig arra kéri, hogy inkább hagyják az egészet. Csak úgy csöpög az életszerűség, a gyilkosság elborzasztó intimitása a vászonról. Legalább ennyire emberi, ahogy Upham sokkot kap a csata hevében, és több száz lőszerrel a nyakában, töltött fegyverrel a kezében sem mer segíteni a bajtársának. De amikor már győznek, gondolkodás nélkül kivégzi az egyik németet. A sunyi, gyáva patkány. Kérdés, hogy te meg én, vajon nem ugyanezt tennénk?

il-faut-sauver-le-soldat-ryan-1998-18-g.jpg

De akadnak kiváló jelenetek, amelyeknek semmi közük az akcióhoz. Ilyen, amikor az elhagyatott templomban megpihen a mentőalakulat. Miller százados az elvesztett emberekről beszél, próbálja megnyugtatni a lelkiismeretét. A felcser, Wade (Giovanni Ribisi, a Jóbarátokból Phoebe öccse) pedig az édesanyjáról mesél. Hogy hiába próbált fennmaradni azért, hogy beszélhessen vele, mindig elaludt. Ha véletlen ébren maradt, akkor pedig alvást tettetett. Nem tudja, hogy miért. Ez annyira esendő, annyira emberi, annyira igazi pillanata a filmnek, amilyet csak nagyon ritkán láthatunk. A párjelenet Ryan közlegény falusi nosztalgiájával már nem ennyire jó, de ezek a dolgok már csak ilyenek. Mi másról pofáznának egymásnak a katonák egy idegen országban, messze az otthontól, a háború pöcegödrében, ha nem a régi szép időkről? Wade halála még egy igen durva epizód, ami azóta már közhely lett (Az elit alakulat című sorozat majd’ minden részben van egy ilyen jelenet, ahol a sebesült bajtársat ápolják a többiek). A későbbi utánzatok csak azt az egy dolgot felejtették el, hogy mi adta ebben a szituációban a dolog pikantériáját. Hát az, hogy pont a felcser az, aki életveszélyesen megsérül.

il-faut-sauver-le-soldat-ryan-1998-14-g.jpg

Azért ejtsünk pár szót a filmes részről is. Janusz Kaminski egy operatőristen. Ennél nem kevesebb. A partraszállás lehengerlő hatása jórészt neki köszönhető. Olyan tökéletes, realista igényű, mégis a maga módján esztétizált világot teremtett, amelyért abszolút megérdemelten járt neki az Oscar-díj. Emlékeztek arra a gyönyörű képsorra, amikor a katonák éjszaka menetelnek, de ezt csak azért tudjuk, mert a villám megvilágítja őket? A levélre szépen lassan csöpögő esőre? Mindezt ráadásul egy szemcsés, karcos, hideg világban, amilyen a második világháború nyugati frontja vagy a korabeli júniusi Franciaország lehetett.

il-faut-sauver-le-soldat-ryan-1998-09-g.jpg

Az viszont Spielberg és a forgatókönyvíró érdeme, hogy a film tempója mennyire rendben van. Hiába láttam már sokszor, hiába majdnem háromórás a játékidő, mégis leköt az első perctől az utolsóig. Bár lehet, hogy ez annak köszönhető, hogy minden egyedülállóan csodálatos jelenetre jut majdnem egy olyan giccsparádé, amely kis híján tönkreteszi az egészet. Így a végső kérdés csak az, hogy a Ryan közlegény megmentése vajon egy kiváló film, hatalmas hibákkal, vagy egy rossz film, hihetetlenül jó jelenetekkel? Hajlok egyébként az előbbi felé, Spielberg alkotása a legjobb filmek legrosszabbika.

il-faut-sauver-le-soldat-ryan-1998-22-g.jpg

Ha tetszett a bejegyzés, lájkolj minket a Facebook oldalunkon!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lazók György · http://filmekapolcrol.blog.hu/ 2015.03.28. 07:47:35

Szerintem egy alapvető tévedés, hogy a Ryan egy háborúellenes film, ami később elárulja önmagát. Ez a film a katonákról szól, elsősorban nekik készült, éppúgy mint Az elit alakulat. Helyenként giccses? Kétségtelen, de, hogy rossz film lenne jó jelenetekkel, azzal nagyon nem értek egyet.

2015.03.28. 08:24:15

„Vajon egy kiváló film, hatalmas hibákkal, vagy egy rossz film, hihetetlenül jó jelenetekkel?”

Hát igen, korábban már megdumáltuk, hogy Spielberg számomra akkor a legkevésbé érdekes, amikor művészkedik, amikor MONDANIVALÓJA van, amely sajnos minden mesterségbeli tudás ellenére is általában szájbarágósan, didaktikusan hat. Számomra ebbe a kategóriába tartozik ez a film, bár kétségtelenül nem ez a legrosszabb, mert ott van még az AMISTAD vagy a LINCOLN, mely ráadásul rettenetesen unalmas. Utóbbi film esetében, ahogyan legutóbbi találkozásunkkor említettem, szinte már az első percektől kezdve vártam John Wilkes Booth megjelenését, mert azt mondtam magamnak, ha ő nem lövi agyon sürgősen Lincolnt, majd megteszem én.

Riki93 2015.03.28. 09:24:35

Nagyon jó cikk lett. Kb. én is így vagyok ezzel a filmmel. Gyerekként imádtam, hibátlannak tartottam. Aztán folyamatosan rájöttem a hülyeségeire. Azt tudnám rá mondani, hogy ez egy jó film, de igazán csak az amcsik tudják értékelni (patriotizmus a köbön).
Ha már háborúellenes film, akkor inkább a szintén 1998-as Az őrület határán, mely elől a Ryan elhappolta a díjakat. Na az egyáltalán nem szájbarágós.
Egyébként volt ilyen eset a valóságban, hogy az egyik katonának meghalnak a fivérei és ezért kimentik. Nevezetesen pont az Elit alakulat könyvváltozatában van leírva, de ha jól emlékszek ott annyi volt, hogy a srác odament a haverjaihoz, hogy meghaltak a testvérei, ezért hazamehet, jöttek érte, hogy elvigyék. :D Spielbergék kicsit felturbózták a dolgot.

Nyílméregbéka 2015.03.28. 10:14:41

Kár az elejéért és az utolsó két-három mondatért, mert egyébként egész jó cikk lenne. Így meg... Meh!

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2015.03.28. 11:26:29

"Más kérdés, hogy a képminőség kritikán aluli volt: életlen és szemcsés"

"Mindezt ráadásul egy szemcsés, karcos, hideg világban, amilyen a második világháború"

ezért volt olyan a kép a Puskinban :D

Lehet eltelik 75 év és kiderül az első félórát Kubrick rendezte, tényleg igaz, hogy Spielberg nem tudja mikor kell abbahagyni a rendezést, az a sírás a végén a sírok közt, hát az a halálom, kivágnám a picsába legszívesebben (amúgy is utálom, mikor egy fiatalt mutatnak öregen, lásd még Titanic).

Én a Ryant sose szerettem ennyire, moziban sem néztem meg mikor adták, és egész addig tartottam valamire míg ki nem jött az Ellenség a kapuk előtt, persze annak is vannak hibái.

Hankssel nekem semmi bajom - leszámítva mikor kiderül, hogy tanár volt, és öt perc múlva már kontextusokról beszél, az értelmes paraszt beosztottjai meg néznek, hogy MI vaaaa?

A Partraszállás tényleg nagyon jó, totálisan meggyőzött, hogy nekem ott el kellett volna bújni valahova, és aztán előkúszni, mert azt bazdmeg nem is értem hogy tudták túlélni. És ráadásul ez a nyílik hajó, és aki elől ül, az tuti megdöglik, szal így eléggé megkérdőjelezhető akció volt ez. Nem lehetett volna ott előtte Lodnonból végigszórni bombákkal a Partot? Ha már Drezdáig berepültek? És állítólag Hitler nem is sejtette hogy arról jönnek, mi van ha esetleg megerősíti az Atlanti falat?

Szal ennek a jelenetnek tényleg van jelentősége, és később megannyi videojáték adta talán vissza legélethűbben ezt a torokszorító érzést.

Nekem kedvencem a snajper, amit Barry Papper játszik - eszem azt a csókos száját -, az pedig számomra felfoghatatlan, hogy Caparzo közlegényt meg sem említetted, pedig közös kedvencünk Win Diesel második filmszerepe :D

luftwaffe44 2015.03.28. 12:59:01

"Nem lehetett volna ott előtte Lodnonból végigszórni bombákkal a Partot?"

Végigszórták. Nem is egyszer, bár sokszor pontatlanul.
35000-40000 francia civil halott bánta a pontatlanságot.

Ráadásként még adtak az érzéseknek hajóágyúkkal, közvetlenül a partraszállás előtt.

Csak a németeknek is volt annyi esze, hogy a bombázások/tüzérségi támadás allat visszahúztak vasbeton fedezékeibe.

luftwaffe44 2015.03.28. 13:12:46

Nagyjából egyetértek a cikkel, bár én inkább a jó film-helyenként erős giccs ítélet felé hajlok.

Az impresszív csatajelenetek miatt hajlandó vagyok sok mindent megbocsátani Spielbergnek ;)

Ilyen szempontból érdekes párhuzam a Pearl Harbor: ott a már annyi a giccs, hogy teljesen elnyomja az egyébként jól megrendezett csatajeleneteket.

Ezért a Pearl Harborból a japán támadás félóráját tartom értékelhetőnek, annyit szoktam megnézni belőle :)

Rainse · http://bugnews.blog.hu 2015.03.28. 15:53:05

Pont nemrég néztem újra és minden hibája ellenére marhára tetszik! Ja és nekem bejött Tom Hanks főszereplőnek!

Viszont már először sem értettem, hogy mi a fenéért kell kimenteni Ryant. Oké oké több tesója is volt, mind meghalt de nekem ne mondják, hogy ő volt az egyetlen ilyen...

Aztán Ryant kimentették a többi meg talán két kivétellel mind meghalt. Good Job! Kurvára megérte igaz? :)

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2015.03.28. 15:58:23

@Rainse: igen egyébként ez egy nagy kérdés, hogy miért lenne értelme feláldozni egy különítményt egyetlen közlegény miatt. Ha egy tisztről lenne szó, azt megérteném. A másik meg az, elmennek Ryanért, miért gondolják, hogy ő haza akar menni? Kihez? Meghalt mindenkije. Ha kapok egy ilyen hírt, kurvára nem akartam volna hazamenni, inkább bosszút akarok, ráadásul otthon még kérdezgetik is, hogy hát maga miért nem a fronton van mint mindenki más? Kinek kell ez?

Rainse · http://bugnews.blog.hu 2015.03.28. 16:02:02

Ja és még annyit, hogy Vin Diesel megakar menteni egy kislányt ezért lelövi egy mesterlövész. LOL :D

Rainse · http://bugnews.blog.hu 2015.03.28. 16:03:50

@scal: Abban egyetértek, hogy a helyében én is kiakarnám nyírni az összes friccet a p..ba.

Viszont van kihez hazamennie. Az anyjához, elvégre voltaképpen miatta van ez az egész, hogy legalább anyuci utolsó pici fia megmaradjon a szerencsétlennek. (Elnézést a nyers fogalmazásért!)

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2015.03.28. 17:12:47

@Rainse: "ugye jó ember vótam? ugye jó ember vótam"

hát persze igeeen, az voltál te vén geci és most cserélj gatyát, jah, meg kussoljál a picsába, mert agyfaszt kapok tőled, hogy döglöttél volna meg a kibaszott fronton... te faszér nem tudtál megdögleni mint a bátyáid? meddig akarsz még élni bazdmeg? :D

Rainse · http://bugnews.blog.hu 2015.03.28. 18:02:45

@scal: Arról nem is beszélve, hogy a tábornokok ezredesek stb. Volt, hogy egész századokat küldtek a halálba tudván, hogy nem lesz túl sok esélyük csakis azért, hogy az adott hadművelet sikerüljön. Mindig az a mentség, hogy százak haltak meg milliókért. Na most már itt meg megmentenek egy KÖZLEGÉNYT közben meg elvesztenek min. egy századost meg ki tudja mennyi tizedest meg őrmestert, nem is beszélve egy tapasztalt csapatról. Tiszta katonai siker. :) Szóval én egy nagy katonai vezetőt marhára nem "emberként" képzelek el aki majdnem elsírja magát mert valakinek meghalt három fia. Jaj egy még kinn van a fronton na küldjük haza gyorsan. Az hogy, közben meg másoknak kell ugyan azt a levelet kiküldeni ki nem szarja le. Tehát stratégiai szempontból semmi nem okolta ezt az egészet! A nagy vezetők meg nem embereket hanem statisztikai számokat látnak csak a katonákban. Ennyi.

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2015.03.28. 18:33:23

@Rainse: a nagy katonai vezetők olyanok mint Nicholson a Becsületbeli ügyben:

Ryan közlegény ott marad a kibaszott fronton, és tudja mit? Örülni fog hogy ott maradhat, hogy vérét sőt életét adhatja a hazájáért! És most tűnjön az irodámból, és hozza be a bélszínem meg a kávém!!!!

Csillámdementor 2015.03.28. 18:48:28

Barry Pepper mutatványát az "Állítólag-ban" cáfolták, mert a két lencse kellően eltéríti a golyót. Ez nem hadiblog, hogy kitárgyaljuk a D-nap tervezési hibáit, de a bombák valóban érintetlenül hagyták a partvédelmet. A hajók is ellőttek a védművek fölött. A partraszálló csónakokban nem ültek. Elvileg tilos volt oldalra kiszállni. 35-40 kiló cucc volt a rohamosztagosokon, így ugrottak a 3 méter mély vízbe. A DD "szoknyás Sherman" tankokat nem próbálták ki háborgó tengeren, 32-ből 28 veszett a csatornába. Az Omaha beach volt a legjobban védve, a Utah-on, a Juno-n, a Gold-on és a Sword-on nem volt ekkora mészárlás. Persze mindez "semmi" a Berlinért versenyző szovjet tábornokok veszteségeihez képest. Csak ott 300.000. szovjet esett el, míg az egész háború amerikai vesztesége volt ennyi.

Tom Hanks tökéletes volt a szerepre, a lelkizős civil, aki napról napra számolja a veszteségeket. Ryan közlegény nem láthatott akciót, ami megviselhette volna, mert a 101.-eseknek Normandia volt az első bevetése, a 82.-esek már ugrottak Dél-Olaszországban.

A háborúellenes filmet csak egy hajszál választja el a propagandától. Sokan a "22-es csapdáját" tartják a non plus ultrának a témában, de szerintem Oliver Stone "Szakasz"-a a csúcs az elsőben. A lényeget viszont az "Apokalipszis most" Kurtz ezredese mondja ki: a vietnámi háborút katonai értelemben nem akarták megnyerni, a katonák 1 éves behívása szimpla turizmus stb.
Ahogy a South Park már bemutatta, Amerikában van a fegyverbuzi tábor és a pacifista irányzat. Ezek jól megférnek egymás mellett.
Állhatunk Muhammad Ali, Jane Fonda, Sylvester Stallone és Bill Clinton oldalára is, ez is vállalható.
Tom Hanks megérezte a pénz szagát, Playtone-ja volt az egyik gyártója mind az Elit alakulatnak és a Pacific-nek is. A "Ryan közlegény megmentése" megkerülhetetlen klasszikus, ebből a németek sem vágnak ki vitatott jeleneteket -lásd Halál 50 órája: Malmedy mészárlás-, meg se közelíti a szovjet-orosz filmgyártás hasonló témájú filmjeinek didaktikusságát és propagandáját.

Rainse · http://bugnews.blog.hu 2015.03.28. 19:41:32

@scal: Az meg a pláne, hogy semmi konkrét infójuk nem volt arról, hogy hol van a csávó vagy, hogy egyáltalán ÉL e még a szerencsétlen. Az egész kibeb*szott akciót egy szerintemre alapoztak Mert a Tábornok kijelentette, hogy a fiú él! Mert él. Ennyi... Kész....

¿Qué tapas hay? 2015.03.28. 19:59:16

Ez nem jó, vagy rossz film, ez egy remek félórás rövidfilm, egy hozzátoldott értelmetlen és életszerűtlen cselekményszerűséggel. Persze ebben is van egy pár bónusz jó jelenet, de összességében inkább rossz, mint jó.

Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2015.03.28. 20:06:07

@Csillámdementor: Köszi szépen az érdekességeket!

Annyi, hogy a "Ryan közlegény nem láthatott akciót, ami megviselhette volna, mert a 101.-eseknek Normandia volt az első bevetése" a valóságban tény, a filmben viszont egyértelműen van rá utalás, hogy ők akciózgattak az elmúlt néhány nap során, erre értettem.

@Lazók György: hát pedig az első fél óra nagyon nincsen összhangban a később történtekkel.
ha meg katonáknak készülne, nem ekkora költségvetésből csinálták volna. az utolsó mondatot meg elírtam, de kijavítottam :)

@luftwaffe44: ja, hát igen, kösz, hogy szóltatok az utolsó mondatot elcsesztem.

Nyílméregbéka 2015.03.28. 23:02:17

@scal: Nem Londonból, de a partraszállás előtt órákig lőtték a partot hadihajókról, de a bunkerrencerekben nem sikerült kárt tennük.

@Rainse: Ez speciel többször is megtörtént a valóságban, hoztak haza frontról katonákat akiknek az összes testvére meghalt és ő maradt az utolsó. A Lincoln levél is valódi, alapja ennek a direktívának amit a mai napig alkalmaznak az USA hadseregben. A film alapötletét meg egy angol akció adta ahol szintén ezért mentettek ki egy katonát a harcokból...
Az meg, hogy ezért feláldoztak egy szakaszt, a parancskor nyilván nem volt belekalkulálva, hogy ottmaradnak harcolni, és mind meghallnak, a feleadatuk csak az volt, hogy megkeressé, és ha él, hazahozzák...

@Csillámdementor: Az "Állitólagban" sok minden "megcáfoltak" ami pedig a valóságban is megtörtént. Többek között ez a lövés is megtörtént a vietnámi háborúban, az egyik leghíresebb amerikai sniper a távcsövén keresztül találta el a vietnámi mesterlövészt. Hitelesített jegyzett találat volt...

miketbeszéltek 2015.03.29. 01:21:19

@Nyílméregbéka:" Az "Állitólagban" sok minden "megcáfoltak" ami pedig a valóságban is megtörtént."
Igen, megcáfolták a Comet lezuhanását, és a japán híd leszakadását is.

Füstölt sprotni olajban 2015.03.29. 07:38:13

Azt mondja meg valaki, hogy a német aki a felcsert májonlövi és Upton a tolmács kisírja a többieknél hogy engedjék el, azonos e azzal a némettel aki a végén kést döf Melis szivébe és Upton kivégzi a legvégén? Same-same or different?

Riki93 2015.03.29. 10:18:42

@Füstölt sprotni olajban:
Igen ugyan az a német. Sőt ő lövi le Miller századost is.
A végén mikor Uphem lelövi, azelőtt még a német örömmel meg is szólítja: "Uphem! :D". Aztán bumm.
Ez a dolog engem marhára idegesített, mert a németeket gerinctelen senkiháziknak mutatta be.

Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2015.03.29. 11:19:25

@Füstölt sprotni olajban: Nem ugyanaz. Régen én is azt hittem, és tényleg hasonlítanak, de nem.

@Riki93: Szerintem ebben nincs semmi gerinctelenség, csak nekünk tűnik annak, akik megkedveltük Tom Hankst. Ez ezerszer inkább hihető, mint a Harag megkegyelmező németje.

Sunsetjoy · http://retemu.blog.hu 2015.03.29. 12:44:27

Véleményem szerint az erős jelenetek viszik/vitték el a hátukon a filmet. A partraszállási jelenet (ugye ami egy az egyben megjelent pl. MOHAA), a mesterlövészes rész, az eső... mind-mind ami fel volt sorolva a posztban, az operatőri munka szuper.
De a nem titkolt célja meg a körítés az jellemző; ahol szabadabb kezet kap a rendező (mondjuk nem valódi könyv az alapja), ott láthatóak a stílusjegyek :)

Rainse · http://bugnews.blog.hu 2015.03.30. 12:17:01

@Füstölt sprotni olajban: @Sunsetjoy: Ó a MOHAA! Mennyit nyomtam vele! :D