Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Krisztofóró (1989-1994)

2015. szeptember 19. - scal

Ajjajjajjajjaj. Miről is meséljek nektek e héten? He? Hogy miről? Kiről? Krisztofóróról? Ám legyen... De csak, mert ilyen szépen kértétek... Krisztófóróóóó! Krisztofóóóróóóóó! Figyelmeztetés: ezen ismertető három éve készült, a jelenlegi verzió az azóta végzett kutatás eredményeit figyelembe véve erősen átdolgozott.

krsiztoforo_header.jpg

Volt egyszer, hol nem volt, a rendszerváltozás szelén még innen, de a szocializmus csukásán túl. Ott ahol elveszett a magyar kreativitás, és meghalt a magyar animáció. Amikor a fejesek úgy döntöttek ezentúl nincs szükség magyar rajzfilmekre, és jöjjön inkább az utolsó amerikai noname szemét, minthogy támogassák az amúgy egykor igen csak szép hírnévre szert tevő animációs stúdiókat. Szóval volt egyszer egy Krisztofóró amely az egyik legutolsó magyar animációs sorozat.

Sikere okán, tovább élt, mint a legtöbb hasonló sorozat, melyet, egy, esetleg két évad után leállítottak. Egyedül a Magyar népmesék ért meg több részt. Összesen negyven epizód készült, három klasszikus magyar évad - egyenként tizenhárom epizóddal - és egy karácsonyi különkiadás. Ennek bizony már több mint húsz éve, és mind a mai napig NEM JELENT MEG DVD-n.

Meg vagyok rökönyödve! Teljességgel érthetetlen, amikor már olyan szemeteket is sikerült bedobozolni, mint a Varjúdombi mesék, vagy az új idők rajzfilmgyártásának magnum opusa, a Hungaricum. A Krisztofóró viszont nem jelenik meg, gondolom nyilván valami frankó jogi problémája lehet, hogy ülnek rajta az emberkék, és ha nem lenne pár szemfüles rajongó, aki folyton feltöltené a netre a különböző részeket, már azt se lehetne tudni, hogy ez valamikor létezett.

krisztoforo2.jpg

Na most, az MTV egyetlen egyszer sugározta az esti mesesávban, majd a Duna kétszer megismételte, és azóta semmi. Pedig infantilizmusa miatt napi szereplője lehetne a Cool-nak, vagy a Comedy Centralnak. De miért is? Béke poraira, hogy valaha létezett ilyen szintű igényesség. Krisztofóró olyannyira ismeretlen, hogy még a Wikipédián is azután készült szócikk róla, hogy a Filmbookon megjelent ez az írás három éve - ahol többek között erre a cikkre hivatkoznak, ezúton is köszönet érte az illetőnek.

Ha beírod a Google-ba, hogy Krisztofóró, akkor abban a húsz oldalban amit kidob, az egyes részeket találod a YouTuberól, vagy a Videáról, meg az IMDb-n feltüntetett rendkívül kusza oldalakat dobálja ki, egyesével. El is gondolkoztam ennek mi lehet az oka. Mert a La Fontaine meséinél még értem, ott koprodukciós megoldással fele-fele arányban készítették a sorozatot a magyarok az olaszokkal. Miért is akarnák terjeszteni, netalán kiadni azt a szintén zseniális sorozatot, ahol az aranyos rajzok, meg a történet mindig hordoz egy mélyebb morális tanulságot, amelyet egy hat éves is könnyen felfoghat, követhet, elsajátíthat... De, mint írtam ott két ország közös működése eredményezte a sorozatot, és mint tudjuk, közös rajzfilmnek túrós a háta. Itt viszont teljes egészében magyar produktumról van szó.

Valójában e felvezetés csupán arra kellett, hogy ezúttal elnézéseteket kérjem, nem igazán tudtam előtanulmányokat folytatni, megnéztem a negyven részt - a Wikipédia ötvenkettőről tud, de a feltételezett negyedik évadból csupán négy epizódnak ismerteti a nevét - és ennyi. Leginkább az emlékeimre fogok hagyatkozni, és az ismeretterjesztős rész ezúttal a háttérbe szorul, egészen egyszerűen azért, mert erről a remek sorozatról, SEMMI nincs az egész interneten, dacára, hogy az egyes videók tetszési indexe a magasban, és a kommentek is arról árulkodnak, nem csak nekem tetszett ez valami elferdült ízlésficam okán.

tobicomp.jpg

Egyáltalán, mi is a Krisztofóró? Sokszor használtam az animációs kifejezést, és nem véletlenül. Ugyanis a sorozat stop-motion gyurmafilm, méghozzá minőségében vetekszik az Aardman stúdió Wallace és Gromit munkáival. A karakterek nagyon igényesen megmunkáltak, rajzolt háttér előtt mozognak, üvegfelületen.

Hogy mindezt értékeljük, gyorsan ismertetném a  magyar gyurmafilmek fejlődését. Sebaj Tóbiás (1983) - jézusmária! -, Zénó (1985), és utána itt a Krisztofóró (1989), amely mai napig megállja a helyét, nem fogott rajta az idő vasfoga kicsit sem. Gondolkoztam azon is, vajon, mennyit kölcsönözhettek a már említett Wallace és Gromitból, de minthogy az első gyurmafilmjük nekik is 1989-es még az is előfordulhat, hogy semmit, vagy netalán Aardmanék koppintották ezt.

Nekem a sorozatból személyes kedvencem az első tizenhárom epizód, amikor még középkori betűtípussal szedték az alkotók neveit, amit nyilván túl kacifántosnak, vagy olvashatatlannak tartott a hozzátartozók többsége, és maradék évadokra lecserélték hétköznapi betűtípusra. Az egyes epizódok öt-hét perc között ingadoztak, amiből egy teljes percet a kezdés és a befejezés ölelt fel, de mégis egyszer sincs olyan érzésünk, hogy a történetek összecsapottak lennének, Krisztofóró rövid, velős, és halálos. Humora némileg kopott a második két évadra, és inkább jópofa lett, mint harsány, de még így is bőven az igényes szórakoztatás határán belül maradt.

A történetek helyszíne egy képzeletbeli mesevilág, Flangánia, amely valahol a Fusherföld, és a Gügyének birodalma között terül el. Itt uralkodik III. vagy (Nagy) Darab király, aki rendre összehívja perecasztala köré lovagjait, hogy azok különféle "veszedelmekkel" vegyék fel a küzdelmet, vagy adjanak hírt, egyik másik, megtörtént esetükről. Közülük is kiemelkednek Krisztofóró - vagy másik nevén a Teljesen Kóbor Lovag - kalandjai.

Na most eleddig a hivatalos történet. Szépen is hangozna, de azt azért tudni kell, hogy Krisztofóró nem éppen a lovagi erények megtestesítője. Ugyanis meglehetősen gyáva, lusta mint a dög, mániákus hazudozó, nagyot mondó hantás, és mindehhez még egy kicsit hülye is. Szóval ha azt vesszük olyan mint amilyen egy valódi lovag lehetett. Csak éppen itt a tévé képernyőjén is megfosztották az idealizált eszményektől. Krisztofóró egyetlen szerencséje, hogy Darab király még nála is hülyébb, így aztán hírnevét legtöbbször mégiscsak öregbíteni tudja, egyik-másik khm "dicső" tettével.

Történeteink valamikor a megfoghatatlan idő szövetén játszódnak, mert mintegy keretbe foglalván az egyes epizódokat, úgy ismerkedünk meg Krisztofóró kalandjaival, hogy ezeket egy fejekben bő sárkány - akinek stílszerűen tizenhárom feje van - meséli háromfejű kisfiának (vagy kislányának?). Értelemszerűen minden egyes epizódot egy másik fej mesél el. Ezek a - egyébként rendkívül jól meganimált - fejek aztán úgy kaptak személyiséget, hogy van amelyik dadog, van amelyik állandóan náthás, van amelyik sportol, van amelyik szereti a hasát. és így tovább.

Sőt, még nevük is van, mint Bipacs, Baktusz, Berbera, Brizantén, Bankalin, Bulipán, és további virágnevek, B-betűs változata. A sárkány egyébként többszörösen tudathasadásos személyiség, és az ebből eredeztethető poénokat rendre ki is használták, - pl. még abban sem tudnak megállapodásra jutni, hogy mi is az ő nemük.

Illenók megemlíteni, hogy az egyes epizódok a klasszikus mesék kifordításai. Ebben a világban semmi nem úgy működik ahogy azt megszokhattuk, és a modernkori technika éppúgy megtalálható, mint varázslat. Hamupipőkéről kiderülhet, hogy valójában egy házsártos bestia volt, Csipkerózsika csúf mint a bűn, és a sziklába szúrt kardot is valaki egészen másnak kell kihúznia, mint azt hinnénk. A történetek állandó szereplői, a málészájú Darab király, a beszari Krisztofóró, valamint annak hűséges, beszélő kancája - akinek a legtöbb ész jutott, bár az se valami sok - Treffhetes, aki újabb és újabb kalandokba hajszolja gazdáját.

Valamint a három névtelen lovag, akik még Krisztofórónál is gyávábbak meg lustábbak, de nekik legalább van annyi sütnivalójuk, hogy bármily veszedelem fenyegetné az országot Krisztofórót tolják előtérbe. Közülük az abszolút kedvenc, a befáslizott, mert vele mindig történik valami, vagy egy oszlop esik a fejére, vagy megrázza az elektromosság, vagy csak simán kizuhan valahonnan. De természetesen minden epizódban újabb és újabb frenetikus karakterrel is találkozhatunk, mint például a Mágnesorrú Bábi, a Szörnyűséges Erdei Rém, a Kalamajka, vagy kedvencem, a lovagok legveszedelmesebb ellensége, a Rozsda. Olyan fokú ötletességről, ér kreativitásról tesz tanúbizonyságot ez a negyven rész, amivel utoljára Festéktüsszentő Hapci Benő és társai idején találkozhattunk.

Legjobb az egészben, hogy e kifordított világhoz, kifordított gondolkodás is társul, a sorozat humora már-már beteges, ami lehetővé teszi, hogy ne csak gyerekek, de akár felnőttek is tudjanak rajta röhögni, sőt hát vannak poénok amiket csak úgy lehet érteni igazán. És ez teszi igazán időtállóvá a sorozatot, hiszen nevetni mindenki szeret.

kistopforo_gozlovag.jpg

A sorozat szülőatyja, Kertész P. Balázs, 1986-ban, egy füzetet is publikált a Móra kiadó Csiperke sorozatában, Krisztofóró és a Gőzlovag címmel, mely az első sorozat, első epizódjának történetét adja, szinte copy-paste szerűen - egyedül a király ragadványneve változott a Latorról, Darabra, nyilván így viccesebben hangzik.

Érthetetlen módon, a sorozat készítői között, Kertész az álnevével szerepel - Henry De Libe -, emiatt először arra gondoltam, magyar-francia koprodukcióról van szó - ami megmagyarázná a jogi problémákat - de kisebb kutakodás után teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy írói álnévről van szó csupán. Szerencsére a füzetben látható pocsék rajzokat lecserélték gyurmafigurákra.

Kertész az 1989-es első évad történeteiért volt felelős, - meglehet ezért jobbak, viccesebbek -, az 1991-es, és az 1993-as évadoknak már a rendező, Nagy Gyula írta a történetét.

Krisztofóró humorához, agyafúrt és meglepő  történeteihez, mai napig elképesztően aprólékos látványvilágához, nagyszerű szinkrongárda társult. Nélkülük, meglehet fele ilyen jó e lett volna a végeredmény. A hangok: Krisztofóró - Gálvölgyi János, Treffhetes - Tahi Tóth László, III. (Nagy) Darab király - Farkas Antal, valamint Harkányi Endre, Grúber Hugó, és Usztics Mátyás a ZÖSSZES többi szereplő hangjaként. Hat remek szinkronszínész, ekkor még mindegyikük ereje teljében, és a szinkronizálás aranykorszakában. Sejthető, hogy mint hat férfihang, a női szereplőknek is ők adják a hangot, ami tovább fokozza a sorozat verbális humorát.

Ők a sárkányfejek hangjai is, meg mindenki másé, amikor csak Krisztofóró és Terffhetes kalandozik a Flangán síkságon. Gyorsan hozzá is tenném, ez egyszer sem válik zavaróvá, ráadásul színészeink a lehető legszélesebb skálán játszanak saját hangjukkal, így mindig más és más hangszínt kapunk. Mindenképpen érdemes megemlíteni Tarján Pál nevét is, aki a zenéért volt felelős, és ő is remek munkát végezett, hogy Krisztofóró mindig a legmegfelelőbb zenei aláfestést kapja, kerüljön bármilyen kalandba.

Olyan triviális dolgokba fölösleges is belemennünk, mint az animátorok elsőrangú munkája, hiszen az egyes epizódok önmagukért beszélnek. Stop-motion gyurmafilmet rettentő időigényes készíteni, legyen szó öt-hét percről is akár. Ötleteikkel - pl. nem kell mindent gyurmából megformálni - sok időt spóroltak, a hátterek kartonpapír szerű rajzai tökéletesen kiegészítik, és jól elkülönítik a gyurmaszereplőket.

A nyolcadik részben új várat építtetett a király, és az első kacsalábon forgó palotát lecserélik egy másik kevésbé csicsásra, elképzelhető, hogy emögött is praktikusság állhatott, talán könnyebb volt animálni a Fővár 2-őt, mint az elsőt. Sőt, az első évadban várak egész sokaságával találkozhatunk, míg a másik két évadban inkább a váron belül zajlanak az események. Rá kellett jöjjek arra is, hogy a második évadból nagyon sok részt most láttam először, mert annak idején meglehetősen össze-vissza sugározták az epizódokat, és persze a televíziós programok sem tartották magukat annyira szigorúan az órához, így gyakran lemaradtam egyikről másikról, vagy már csak a végét kaptam el.

Végezetül annyit szeretnék mondani, hogy végtelenül örülök, hogy egy ilyen minőségi sorozatot adott a világnak néhány tehetséges magyar ember. Úgyhogy, aki még soha nem találkozott volna, a leglovagabb lovag kalandjaival, annak irány a Videa, és pótolja ezt a súlyos mulasztást. Ha pedig végre méltóképpen ki is adnák a sorozatot DVD-n - ne adj' Isten Blu-rayen -, III. vagy (Nagy) Darab szavaival élve: Kolosszális lenne!

Ha tetszett a bejegyzés, lájkolj minket a Facebook oldalunkon!

Amennyiben tetszett az írás olvasd el az interjút is a sorozat szülőatyjával!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2012.10.23. 08:38:49

tényleg szégyen, hogy nem jelenik meg, van vagy 10 olyan mese (magyar) amit mindenképpen meg akarok majd mutatni a gyerekemnek, és ez is közé tartozik, jó lenne dvdn. :S

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2012.10.24. 14:50:59

melyik a másik 9, hátha írok róluk is :D

Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2015.09.19. 13:49:53

@doggfather: basszus father, scalt már 3 éve kínozza a kíváncsiság, azóta nem tud aludni, válaszoljál már az isten szerelmére... :D

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2015.09.19. 15:31:52

@Santino89: és tényleg :D micsoda lusta, felelőtlen kommentelőink vannak

Tralfamador75 2015.09.20. 02:38:30

Na, ez egy jó sorozat, gimnáziumba jártam, és következő nap jókat röhögtünk az osztályban az épp aktuális részeken :-D
Valóban szégyen, hogy azóta sem adták ki.
Jöhetne még a Kalandozások Heraklésszel (oké, ez nem magyar) és a Fabulák. És persze a The Storyteller (ami szintén nem magyar). Ja, meg a Ray Bradbury színháza is... Na, mindegy.
A Varjúdombi meséket én szeretem, de talán nem egészen gyerekmesék...

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2015.09.20. 11:42:14

@Tralfamador75: hogy ráhibáztál, a Héraklész kalandjai-ról is akarnék írni, ha meg tudnám szerezni valahonnét és újra megnézném, a Mesemondó (ami amúgy fent van már youtubeon talán mindegyik része épp most néztem meg) az Ürgék, és Lucas a Rongytigris :D

Tralfamador75 2015.09.20. 14:23:59

@scal: A Kalandozások Héraklésszel csak németül van fent, Sztankay hangja nélkül, mondjuk úgy, nem az igazi...
www.munzlinger.com/videos/videoflash/herakles.html

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2015.09.20. 15:05:30

@Tralfamador75: hát igen ez a baj :) nem tom honnét lehetne előásni, azt olyan rég vetítették, hogy még az országban is kb. három embernek lehetett videója :D

tjunior 2015.09.21. 14:19:45

De jó, hogy eszembe juttattad, hazamegyek és megnézek pár részt.
A Varjúdombi meséről meg konkrétan majd berosáltam gyerekkoromban a félelemtől, borzasztó egy "mese" sorozat volt.

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2015.09.21. 14:27:30

@tjunior: érdekes, hogy ez a Varjúdombi Mesék hogy megragadt mindenkinél, hát a Lucas a Rongytigrist láttad é? ahhol nem csak majdnem rosáltál volna be, az konkrétan egy elbaszott beteg "mese" :D

tjunior 2015.09.21. 16:24:46

@scal: Lucas a rongytigrisre nem emlékszem. Miután megírtam a hozzászólásom megkérdeztem munkatársam, emlékszik-e a varjúdombi mesékre. Emlékezett, ő is szabályosan rettegett tőle :)