Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Frankenstein (1931)

2015. október 24. - scal

Hogy vagytok? Úgy érzem nem lenne szép dolog egy kis baráti figyelmeztetés nélkül elolvasni a következő ismertetőt. A Frankensteinről szóló elmélkedésemet szeretném elétek tárni, a tudomány emberéről, aki a saját képére akart embert teremteni, anélkül, hogy számolt volna Istennel. Ez minden idők egyik legfurcsább története. A teremtés két nagy misztériumáról szól... az életről, és a halálról. Szerintem nagyon tanulságos lesz. Talán megrázó. Sőt... még rémisztő is. Tehát ha úgy éreznétek, hogy nem akarjátok ilyen feszültségnek kitenni az idegeiteket, még választhattok... Nos, én figyelmeztettelek benneteket.

poster-frankenstein-19751765-1315-2069.jpg

A Drakula sikerén felbuzdulva Laemmle gyorsan keresett egy másik történetet, amit még ugyanebben az évben prezentálhat a közönségnek. Így 1931. december 4-én egy másik klasszikus szörnyfilm is debütálhatott a vásznon, ez pedig nem volt más, mint Mary Shelley akkor már 113 éves, Frankenstein, avagy a modern Prométheusz regényének első hangos adaptálása. Stop! A pénzügyi helyzet miatt ez is a regényből színdarabbá vált adaptáció, adaptálása. Köszönöm. A film hasonló a nemrég tárgyalt Drakulával, azonban ebben bizony vannak olyan értékek, amik még ma is hatásosak. Noha készült már ez előtt egy Frankenstein feldolgozás még 1910-ben az Edison Studios jóvoltából, de ez mindössze egy tíz perces rövidfilm, így e film kronológiája korántsem olyan kusza, mint a Drakuláé.

A cselekmény java egyetlen helyszínen, Henry Frankenstein - a könyvben Victor! - laboratóriumában játszódik, amit egy ódon szélmalomban rendezett be. A történet egy német faluban veszi kezdetét, ahol már mindenki tűkön ülve várja, a helyi kiskirály, Frankenstein báró fiának az esküvőjét. Ez mindjárt magyarázatot is ad arra, honnét volt a tudósnak pénze, hogy titkos kísérleteket végezzen elzárva mindentől és mindenkitől.

Mintha kifejezetten jót tett volna a filmnek, hogy a készítők nem akartak olyan grandiózus helyszíneket, mint a Drakulában, ahol a vámpír bejárja fél Európát, és így több pénz maradt a színészekre - meg is látszik -, a díszletekre, például a rendkívül impozáns Tesla tekercsekre, effektekre - ez is meglátszik, ez az első film, amely alkalmazta az azóta legendássá vált Castle Thunder hangeffektet! - és az írókra - szintúgy meglátszik. A forgatókönyvet ugyanaz a Garrett Fort írta, aki a Drakuláét is, de itt kapott segítséget is.

frankenstein-11-1-g.jpg

Az egész film a Drakula stábjával készült volna, csupán Browning helyett Robert Florey került volna a rendezői székbe. Lugosi Bélának ő a tudós szerepét is felajánlotta, noha Laemmle a szörnyet akarta eljátszatni vele. Ezen Lugosi teljesen felháborodott, hiszen a szörny egyszer sem szólal meg a film során, csak morog, meg üvölt, és úgy vélte ez számára elfogadhatatlan. Amikor pedig még ebbe is belement volna, a stúdió azt sem engedte neki, hogy saját maga tervezze meg a szörny sminkjét, így Lugosi inkább lemondott a szerepről. Később ez végzetes hibának bizonyult karrierjében, bár ha vele készült volna el a film, nem azt kapjuk amit Karloffal, Florey scriptjében ugyanis a szörny egyszerű gyilkológép, mindenféle mögöttes felhang nélkül.

Húsz percnyi anyag még így is készült velük, de ennek később teljesen nyoma veszett. Laemmle elégedetlen volt az eredménnyel, így került Lugosi helyére egy akkoriban teljesen ismeretlen színész Boris Karloff, - aki a közhiedelemmel ellentétben nem orosz volt, hanem angol, eredeti nevén William Henry Pratt - a rendezői székbe pedig a homoszexuális James Whale. Whale abban az időben leginkább háborús filmjeiről volt híres, és amikor Laemmle a kezébe nyomott egy listát, amin harminc lehetséges adaptáció sorakozott, ő ezt választotta, hogy távolodjon az akkor már skatulyaként szorító műfajtól. A sors iróniája, hogy ma már senki nem is emlékezne rá, ha nem rendezi meg azt a négy horrorfilmet, amelyek végül feledhetetlenné tették a nevét.

Sok pletyka kering arról, hogy Whale elképzelése adta a szörny végső formáját, pl. a csavarok - valójában elektródák - a nyakban, vagy a kiálló szemöldök, de ez a rémpofa a sminkes maszkmesternek, Jack Pierce-nek köszönhető istenigazából. Azóta is ha Frankensteinről készítenek filmet, Pierce mesterművéhez nyúlnak vissza - és 2026-ig perkálják érte a jogdíjakat a Universalnak -, és nem a regény eredetijéhez, ahol Shelley a szörnyet máshogy írta le, azzal pedig, hogy hogyan is mozog, semmit sem foglalkozott. A filmben Karloff mindkét lábán egy speciális, több mint hét kilós cipőt viselt, ami alapjaiban meghatározta a szörny mozgáskultúráját.

frankenstein-1931-02-g.jpg

Ha csak ezt veszem, ahogy ez az összefércelt pasas kinéz, és döngő léptekkel megindul feléd, valahogy jobban elhiszem, hogy be lehet tőle rezelni, mint Drakulától. A másik, amiért ez a film ma is hitelesebb az Whale nagyszerű rendezése, ugyan ő is erőteljesen támaszkodott a német expresszionizmus fény-árnyék játékára, de egyedi rendezői meglátásai miatt - rövid jelenetek, feszes tempó - ez a film manapság izgalmas tud maradni.

Fel kell ismerni azt is, hogy ez a film bizony jobb történettel is rendelkezik. Az emberek java része eredendő módon viszolyog a tű, a műtőasztal, meg az orvosi eszközök látványától. Itt meg agyakat mutatnak formaldehidben, silányul összefércelt emberszerű lényt, ami életre kel a villámok hatására. És a Drakulával ellentétben végig láthatunk mindent. Ráadásul a film egy sírrablással kezdődik, ami szintén nem kellemes látvány, szóval a rengeteg fantasztikus elem ellenére is, jóval hihetőbb, hogy egy félbolond tudós, hullákat rabol, hogy aztán kísérletezzen velük elhagyatott rejtekén, mintsem, hogy egy furcsa akcentusú vámpír hölgyek vérét szipolyozza ki.

Érdekes, hogy ezekre a filmekre a horror szót használták, mert félni nem igazán lehet rajtuk, inkább csak kellemesen borzongani a baljóslatú hangulatuk miatt, így a rémtörténet kifejezés sokkal inkább találó lenne. Ennél a filmnél már fennmaradt Laemmle figyelmeztetése is - amit sajátosan parafrazeáltam a bevezetésben -, a film végéhez pedig megkérték Whalet, hogy forgasson még egy - véleményem szerint teljesen fölösleges - jelenetet, mert a tesztvetítésen sokak úgy nyilatkoztak, nagyon lehangoló a befejezés. Itt a tudóst alakító Colin Clive már nem ért rá, így egy dublőr helyettesítette, ez még inkább értelmetlenné teszi a jelenetet. Valamint hiányzott a kislány vízbedobása, ami bizonyos szempontból a film csúcspontja.

frankenstein-07-g.jpg
A készítők meglehetősen keveset vettek át az eredeti mű filozófiai, mögöttes tartalmából. Itt azonban mégis érződik mennyire végtelenül magányos ez a szörnyeteg, nem érti a világunk működését, de hogyan is érthetné, hiszen a teremtője nem emberként kezeli. Őt csak és kizárólag az érdekli, hogy létre tudja hozni a kreatúrát, hogy mi lesz vele, az már hidegen hagyja. Nem vállal felelősséget, és bár professzora figyelmezteti, hogy bűnöző agyat lopott szolgája az egyetemről és ezért a szörny is gonosz lesz, a szörny valójában nem az. Ha megfigyeljük senkit nem bánt, aki neki se akar rosszat.

A púpost ugyan felakasztja, de csak mert önmagát védi a félbolond inas szadizmusától. Ahogy a professzort is azért fojtja meg, mert valljuk be, mi sem szimpatizálnánk azzal, aki éppen minket készül élve boncolni. De Frankenstein menyasszonyát nem bántja egy újjal se, és a kislányt is azért dobja a vízbe, mert azt hiszi majd lebegni fog a víz felszínén, mint a virágok, amiket pár perccel előtte olyan önfeledten dobáltak a tóba. A szörny elmosolyodik, végre jól érzi magát, a jelenetben bárki felfedezheti, amikor egy kisgyerek boldog, aztán emiatt nem figyel annyira, és bajt okoz, amit nem akart.

Mit tesz ilyenkor? Elmenekül. Végül is hol szocializálódott volna? Apja, anyja nincs, még neve sincs, mint az embereknek, a főcímben is csak úgy szerepel A SZÖRNY - megjelenítőjét pedig kérdőjel fedi, hogy még nagyobb legyen a meglepetés, és csupán a végén írják ki Karloff nevét. Nem csoda, hogy később a tavas jelenetet vágták meg a cenzorok, és egészen 1986-ig nem is láthatta a nagyközönség. Kansasban nem lacafacáztak ennyit, az egész filmet letiltották annak brutalitása, és erkölcsromboló (???) hatás amiatt. Később kiegyeztek egy csonkolt verzióban, amiből 32 jelenetet eltávolítottak, és a filmet így sikeresen félórásra csökkentették.

frankenstein-1931-09-g.jpg
Sokan azt hiszik Frankenstein a szörny neve, pedig nem. Ő a szörnyet életre keltő tudós. Nyilván abból is ered, hogy a Drakula esetében a szörny neve egyben a film címe is, így sokan erre asszociálnak a Frankenstein kapcsán is. Pedig a kívülállását mi sem mutatja jobban, hogy még nevet sem adott neki teremtője, ennyire nem foglalkozott lényével. Az igazi gonosz ez a felelőtlen ember, mert ő szabadította a városra a szörnyet, ez kicsit idegesített is, hogy a falu lakosai erre nem jönnek rá, és a tudósra nem is haragszanak cseppet sem.

A színészek remekül játszanak kivétel nélkül. A tudóst alakító Clivehoz maga Whale ragaszkodott, és később igaza is lett, egyik legjobb pillanata a filmnek kétségkívül az az önkívületi állapot, amikor a tudós rádöbben valóban sikerült éltet lehetnie az élettelen testbe. Az ekkor kimondott örökbecsű mondatok "It's alive!" "Now I know what it's like to BE God!" mára a filmtörténet elidegeníthetetlen részét képezik. Utóbbi mondatot istenkáromlás címszóval 1934-ben elnyomták egy mennydörgéssel, és csak 1999-ben állították vissza.

Ugyancsak Whale fedezte fel Karloffot is, egyből beleszeretett a színész magas termetébe, és mélabús arcába, márpedig ennyi smink mögött érzelmeket megjeleníteni nem kis feladat, jó néhány akciósztárunkra köröket ver a szörnyeteg mimikájának széles repertoárja. Karloff később úgy nyilatkozott tulajdonképpen meg kellett volna sértődnie, hiszen azon a napon amikor a meghallgatása zajlott a legjobb öltönyét viselte, és meg volt győződve, hogy barátságosan viselkedik. Valójában amiért sokkal inkább megsértődhetett volna, hogy őt végül meg sem hívták a premierre, annyira no-name színésznek számított. Vagy inkább azért, hogy életre szóló gerincproblémákat szenvedett el a film utolsó jelenetében, amikor Cliveot magával cipeli a szélmalomba.

frankenstein-1931-06-g.jpg

Remekül alakít Edward van Sloan is - a konferálást is ő mondja fel -, itt ismét professzort alakít, az abszolút kedvenc azonban Frederick Kerr, aki az apát formálja meg. Ő egyben a film humoráért is felelős - Whale remekül ötvözte a horror elemeket a humorral - állandó morgolódása hagy némi lélegzetet a komor történet befogadása közben.

A film 290.000 dollárból készült, és ezt bőségesen behozta, 12.000.000-ós bevételével. A Universal végképp megalapozta a 30-as évek szörnyfilmjeinek egész sorát. Elkerülhetetlenül jöttek a folytatások is: Frankenstein menyasszonya (1935); Frankenstein fia (1939); Frankenstein szelleme (1942); Frankenstein háza (1944). Az 50-es 70-es években a Hammer stúdió látott fantáziát a szörnyben, Christopher Lee, Peter Cushing és David Prowse öltötték magukra a szörnyet, valamint talán mindenki ismeri az 1994-es Kenneth Branagh-féle verziót amelyben az összefércelt lényről kiderül, hogy valójában Robert De Niro.

Mára legyen ennyi elég, hamarosan ismét találkozunk, addig is aludjatok jól!

Ha tetszett a bejegyzés, lájkolj minket a Facebook oldalunkon!

Nincs még eleged a horror nagy klasszikusaiból? A hollywoodi Halloween folytatódik tovább.

Erre tessék:

Drakula (1931)

A múmia (1932)

A láthatatlan ember (1933)

Frankenstein menyasszonya (1935)

A farkasember (1941)

Az Operaház fantomja (1943)

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

REMY · http://supernaturalmovies.blog.hu/ 2012.10.25. 06:40:35

Én imádom az 1931-es filmet, de szerintem a Frankenstein menyasszonya még ennél is jobb. Legalábbis nekem jobban tetszett.

Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2012.10.25. 07:30:12

@REMY: mint mindenkinek.
A cikk szerzőjét kivéve :)

Trashmann 2012.10.25. 09:39:45

Én is nagy Frankenstein rajongó vagyok, legalább is az
Universal-os szériának. Ennél csak a '41-es Wolfman tetszett
jobban, de amikor összeresztették őket, hát az mindenképpen
a 20. század egyik legnagyobb pillanata volt. De ez vonatkozik
minden Universal-os horrorra a '40-es, '50-es években. Az őrült
tudósos vonal mindig is jobban tetszett, mint, a vámpírok. eb-
ben több a lehetőség, szinte végtelen, ahogy az bizonyítják is
mind a mai napig is. De Frankenstein film, akkor csak a régiek.
Most lehet, hogy sokan készíteni fogják a voodoo babát, de ne-
kem már a Hammer-es remake/széria sem igazán tetszett,
Peter Cushing/angol horror ide, vagy, oda. Nem csoda, hogy az
Universal nem is adta ki a franchise-t a kezéből, ezért is lettek
a többi Frankenstein szörnyek (más stúdiók) olyan elb*szottak.
Csodálatos film/történet.

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2012.10.25. 15:19:11

Wolfamnről is lesz cikk, ha végre eljutok oda, hogy megnézzem (89%).

A Menyasszonyát meg mindenki félreérti ezek szerint, majd igyekszem tételesen bebizonyítani miért is :p Ezzel nem azt mondom, hogy nincs benne 1-2 jó jelenet, de ennek azért a közelébe sem jár. ;)

Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2012.10.25. 18:14:42

@scal: Tudod, ha mindenkinek, aki látta a filmet ugyanaz a véleménye róla, csak neked homlokegyenest más, akkor lehet, hogy nem a filmben kell keresni a hibát :)

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2012.10.25. 18:37:32

Tudod ha Kolumbusz is önmagában kereste volna a hibát, sose fedezi fel az igazságot a köd megett. :)

ui: de hogy megnyugtassalak, jó pár újság anno nem volt a filmről ilyen kedvező véleménnyel, úgyhogy nem igaz, hogy mindenkinek ez tetszene

ahogy az is egy paradoxon, hogy a Keresztapa minden idők legjobb filmje, közben meg még te is elismered, hogy a folytatás simán jobb,

Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2012.10.25. 18:51:05

@scal: dehogy ismerném el, pont egy Marlon Brando hiányzik belőle, hogy jobb legyen. A második rész egy hihetetlen jól sikerült folytatás, de nem az a tökéletes élmény, mint az első rész. Nézd meg, még vagy 10x, aztán lehet előbb utóbb leesik a tantusz.

A napokban hasonlítottad magadat már Kolombuszhoz, meg Edgar Allen Poe-hoz is... Ki jön még? Nagy Sándor? :D

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2012.10.25. 22:24:49

Jézus, de Sanyi se rossz, csak ő bi volt én meg nem :D

2015.10.25. 15:44:54

Én meg a Drakulához írom a frankensteines elmefuttatásomat :S

Darkcomet 2015.10.31. 20:41:49

"Érdekes, hogy ezekre a filmekre a horror szót használták, mert félni nem igazán lehet rajtuk, inkább csak kellemesen borzongani a baljóslatú hangulatuk miatt, így a rémtörténet kifejezés sokkal inkább találó lenne."

Hogy mi? Akkor ez képviselte az ingerküszöböt. Naná, hogy horror. Csak majdnem 100 éves.

Doktor Kubb 2015.12.05. 18:39:19

@scal:
Egy-két kiegészítés:
Ez a film a Drakulával, a Farkasemberrel és a Múmiával ellentétben nem csak horror, de sci-fi is.
A némafilmeket illetően nem egy, hanem legalább három is megelőzte ezt a filmet, csak nem mindegyikből maradt épp kópia.
A legutolsó Universal-os folytatás az 1948-as "Bud Abbott és Lou Costello találkozik Frankenstein-nel" volt. Bár az Universal-os Frankenestein folytatások logikailag nem igazán követték egymást (volt ahol a Teremtmény már tudott beszélni, majd a későbbi folytatásban ismét néma volt) ez a záródarab már a műfajában is eltért a többitől, az előzőeknek (Drakula-Frankenstein-Farkasember) paródiája lett. Kötelezően megjegyzik erről a filmről, ezért Én sem hagyom ki: Lugosi Béla itt játszotta el utoljára Drakula szerepét.
A Hammer-es Frankenstein filmnek csak a második része a közvetlen folytatás, a többi folytatás teljesen logikátlanul követi az éppen előtte lévő részt. Mindegyik részben negatív hős Dr. Frankenstein és szinte mindegyik végén meg is hal, de a következő folytatásban minden magyarázat nélkül "feltámad". Az utolsó előtti rész a legelső rész (az eredeti regény) remake változata teljesen más szereplőkkel, majd az utolsó rész ismét visszatér a már megszokott főszereplőhöz Peter Cushing-hoz. A befejező rész egyébként nyitva hagyja a történet folyam befejezését, talán terveztek folytatást, ami - szerencsénkre - nem készült el.
1974-ben Mel Brooks és Gene Wilder elkészítették fekete-fehérben az Universal-os Frankenstein-Frankenstein menyasszony paródiáját Ifjú Frankenstein címmel. Meglehetősen jóra sikeredett!
1992-ben készült egy hosszú TVfilm változat is, amit itthon is vetítettek. Ez viszont meglehetősen sz.r lett. Az HBO-ós vetítései egybeestek az 1994-es film mozipremierjével, talán nem véletlenül.
A magyar feliratozásokról:
Az 1910-es Frankensteinhez található felirat a 'neten. Az összes Universal-os Frankenstei-Drakula-Farkasember filmet és folytatásait kiadták itthon DVD-n. Kivétel a Abbott és Costello filmeket, de azokhoz is található felirat a 'neten. A Hammer-esekkel szinte ugyanaz a helyzet, az összes le lett fordítva, amit nem adtak ki DVD-n, azokhoz is található felirat a 'neten. Az Ifjú Frankenstein szintén megjelent itthon DVD-n.
süti beállítások módosítása