Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Drágán add az életed (1988) - Ismét a Bem mozi műsorán!

2016. december 27. - Santino89

Hosszú út vezetett odáig, hogy a mozivásznakon láthattuk az ifjú Bruce Willist szakadt, véres trikóban, cigivel a szája szélén, jó nagyokat káromkodva. Minden azzal kezdődött, hogy egy Roderick Thorp nevű író megnézte a Pokoli torony című klasszikust. Nem gondoltad volna, mi?

die-hard-poster.jpg

Thorp-ot már aznap egy rémálom gyötörte, amelyben fegyverekkel kergetnek végig egy férfit egy toronyházban. Mindezt összekapcsolta korábbi regényhősének, bizonyos Joe Lelandnek a történetével, akinek előző kalandjából már készült egy film Frank Sinatra főszereplésével 1968-ban. Az új regény címe Nothing Lasts Forever lett, a történet szerint a new york-i Joe Leland detektív a lányát, Steffie Leland Gennaro-t látogatja meg Los Angelesben a Kaxon Oil Corp. központi épületében, melyet később a Tony Gruber vezette német terroristák szállnak meg.

piege-de-cristal-1988-05-g.jpg

Ebből a sztoriból a Twentieth Century Fox eredetileg a Schwarzenegger féle Kommandó folytatását akarta legyártani, de az Osztrák Tölgy visszamondta a lehetőséget. Végül önálló filmként készült el a Die Hard az akkoriban még csak egy sikeres tévésorozatszerepet (A simlis és a szende), és egy csúfos bukást (Nem látni és megszeretni) maga mögött tudó, de karizmatikus Bruce Willis főszereplésével. Az azóta klasszikussá nemesedett akciómóka egyébiránt elég szorosan követi az eredeti regényt. Persze, a nevek nagy részét megváltoztatták, a nyugdíjas főhősből 30-as zsaru lett, a lányból pedig elvált feleség. Az új idők szavára hallgatva az olajtársaságból japán multit varázsoltak, a terroristákat pedig eredetileg valóban politikai indokok vezérelték, amit aztán a filmesek olyan ügyesen megcsavartak. A rendező, McTiernan szerint azért, hogy kicsit könnyedebb, élvezetesebb legyen a mozi, és valóban kihasználták az ebben rejlő humorforrást elég, ha csak az „Ázsiai Hajnal” mozgalomra gondolunk. További változtatás volt még, hogy az eredeti, sötétebb hangvételt kicsit elhollywoodiasították; a regényben a főgonosz magával rántja zuhanás közben a főhős lányát, és mindketten meghalnak. Mindezeket leszámítva azonban az emlékezetes jelenetek, dialógusok, szituációk, karakterek java része már szerepelt Thorp regényében, amit a forgatókönyvírók jó ízléssel fel is használtak.

piege-de-cristal-1988-03-g.jpg

Miközben nézzük ezt az azóta már minden értelemben klasszikussá nemesedett mozit, rájövünk, hogy mindenek előtt épp ebben rejlik a titka. Se azelőtt, se azóta nem igazán divat egy szimpla akciófilmhez ennyire összetett, ilyen komplex forgatókönyvet írni, ahol minden egyes apró mozdulatnak, elejtett megjegyzésnek nagyon komoly következménye lesz a későbbiekre nézve, gondolok itt például egy névváltoztatásra, egy repülőtéri idegen jótanácsára, egy Rolex órára, vagy éppen egy lefordított képre, de még nagyon hosszasan sorolhatnám. Nem készült soha olyan forgatókönyv ebben a műfajban, ami képes lenne überelni a Die Hardot, és ez nagyban köszönhető az alapanyagnak. Persze ennek ára volt (még ha nem is drága), ugyanis 131 perces a film, de ettől nem kell megijednünk, ez esetben 131 percnyi tömény szórakozást jelent számunkra. A történet kissé nehezen indul be, szükség van némi időre a megfelelő előkészületekhez, de aztán nincs megállás. A készítők ekkor még elsősorban a feszültségépítésre mentek rá, nem a látványvilágra, így lélegzetvisszafojtva bámulhatjuk az izgalmasabbnál izgalmasabb képsorokat, gondolok itt például McClane liftaknás zuhanására, vagy a szellőzőcsatornás bújócskára.

hans-2_1.jpg

Azért ennyire idegfeszítő a Die Hard első része, mert egy akkoriban még újnak számító akcióhős típusát testesítette meg. A ’80-as években az olyan félistenek, mint Stallone és Schwarzenegger mészároltak le magányosan és sebezhetetlenül egész hadseregeket. A készítők szándékosan szakítottak ezzel a hagyománnyal, az eredeti angol hangsávon mindkettőjükre hallhatunk egy-egy szellemes, de közel sem bántó megjegyzést. Ez az elhatárolódás paradox módon visszatérést is jelent egy nagyon-nagyon régi filmes hőshöz, Humphrey Bogarthoz. A megkeseredett, cinikus, beszólogatós magándetekív karakter már Thorp regényét is inspirálta, és szerencsére Bruce Willisnek is remekül állt, nem véletlen, hogy a karrierje felét leginkább erre a típusra áldozta. Mégis, mindeközben egy sebezhető, érzékeny, de tökös férfit láthatunk, aki rengeteget káromkodik, és nem csak lazaságból, hanem azért is, mert baromira be van gyulladva. McClane az első részben még nagyon emberi, és esendő; minden egyes mozdulatában benne van a bukás lehetősége. Ettől, hogy egyszerre a kultúra része ez a karakter, de közben mégis hasonlít ránk, már sokkal átélhetőbbé válik a cselekmény, mint az eredeti filmet követő rengeteg utánzat. És itt nem elsősorban a két kiváló folytatásra gondolok.

diehard1988-1_1.jpg

Érdekes módon a „die hard szituáció”, - vagyis az, hogy a gonoszok elfoglalnak egy zárt teret, és a főhős kivételével túszul ejtenek mindenkit - azóta rengeteg film alapját képezi, csak így hirtelen ami eszembe jut a Seagal fémjelezte Úszó erőd, vagy a Van Damme főszereplésével készült Hirtelen halál. De a Die Hard egyik folytatása sem használta fel később ezt a magától értetődően variálható alapot. A második rész repülőteres akciója tökéletesen megőrizte az első színvonalát, csak igyekezett még keményebb és még látványosabb lenni, miközben sikerült hitelesnek maradnia. A harmadik rész szintén egy kiváló film, ami megérdemelten vált elődeihez hasonlóan kultfilmmé, megannyi kiváló párbeszédének és elképesztő ötletességének köszönhetően, de gyakorlatilag minimális átírással el lehetett volna intézni, hogy ne legyen a sorozat darabja, annyira más mint a korábbiak. A negyedikről pedig inkább ne is beszéljünk, annak már végképp semmi köze nincsen az első szellemiségéhez.

die_hard_2_1.jpg

De maradjunk is ennél az első résznél. Az új típusú akcióhőshöz természetesen új típusú főgonosz is tartozik. Alan Rickman alakítását annyian utánozták azóta, hogy ha nem játszott volna ennyire kiválóan, talán már el is felejtettük volna, hogy mennyire nagyszerű gonosztevőt láthatunk. Hans Gruber már a nevéből és származásából adódóan megadja az alapot a bármikor előrángatható náci párhuzamnak, illetve az ezzel együttjáró ellenszenvnek, de azért most ennél jóval többről van szó. Hans nem egy fröcsögő, l’art pour l’art gonosztevő, neki van stílusa, és nagyon fontos, hogy van esze is. Minden döntése tökéletesen átgondolt és hatékony, annyira racionális a pasas, hogy kétségünk sem férhet hozzá, hogy egy vérbeli pszichopatával van dolgunk. Egy hihető pszichopatával, aki bárkin átgázol mindenféle érzelem nélkül, főleg azokon, akik megpróbálják megakadályozni tökéletes, hibátlanra csiszolt tervének megvalósítását. Ettől pedig nemcsak szórakoztatóvá, de félelmetessé válik a karaktere. Felejthetetlen az a jelenet, melyben először találkoznak a főhőssel, és McClane-nek fogalma sincs, hogy kivel áll szemben, Hans pedig eljátssza a megszökött túsz szerepét. Ezt a jófajta suspense jelenetet Hitchcock is megirigyelné, de a hatás eléréséhez nagy szükség volt Rickman tehetségére, aki ezek után nem csoda, hogy főleg gonosztevőket alakított (lásd még Robin Hood, a tolvajok fejedelme).

piege-de-cristal-1988-11-g.jpg

Lehet elsőre hülyén hangzik, de nem mehetek el teljesen szó nélkül a társadalomkritikai élcelődések mellett. A Drágán add az életedben a médiagecik már mértéktelen hatásvadászattal, és elképesztő butaságról tanúskodva tesznek keresztbe hőseinknek, a rendőrök pedig olyan töketlenek, hogy egy rózsa tövisétől felszisszennek, a bürokrata, elbizakodott FBI fiúkról (Johnson&Johnson) nem is beszélve. A multinacionális, céges világ szintén megkapja a magáét a nagydumás, öntelt, gerinctelen, kokainfüggő karrierista figurájában. Főhősünk mindezzel az Amerikát akkoriban még csak megrontó, de mára már teljesen eluraló mételyekkel szemben olyan régi értékekért küzd elsősorban, mint a családja, vagy a felesége. Vicces Hans felsőbbrendű, jellegzetesen európaiasan lenéző hozzáállása az ostobának és idegesítőnek tartott amcsi közemberhez, McClane-hez. Mindezek azóta nálunk is bőven ismerősek lehetnek, amitől még közelebbinek érezhetjük ezt a ’88-as mozit. És ha már európai felsőbbrendűség, akkor mindenképpen említést kell tennem a Die Hard talán egyetlen hibájáról, a politikailag korrekt módon fekete Powell őrmester végső lövéseiről. Ez a nagyon amerikai, több szempontból is igencsak megkérdőjelezhető momentum már benne volt az eredeti regényben is, de pár tollvonással ki lehetett volna húzni az összképből, és akkor mindannyian jobban járunk. Nyilván ez olyan apró szépséghiba egy ennyire jó filmben, hogy egy csöppet sem fog rossz szájízt hagyni maga után.

piege-de-cristal-1988-12-g.jpg

A rendező, McTiernan ekkor már túl volt egy akcióklasszikuson, a Schwarzenegger főszereplésével készült Predatoron. Az ő végtelenül profi hozzáállásának köszönhető a kiváló szereplőgárda, a feszültség tökéletes fokozása, és az eredeti regény jó ízléssel módosított momentumai egyaránt. Az azóta sokat idézett Beethoven Örömódájának felhasználása pedig szándékos tisztelgés Stanley Kubrick Mechanikus narancsához. Vicces ötletként a Nakatomi Toronyház épületének látképéhez a Twentieth Century Fox főhadiszállását használta, hisz úgyis kéznél volt. McTiernan később hatalmasat bukott az azóta már kultikus Az utolsó akcióhőssel, de a Die Hard 3. részével ismét sikerült nagy sikert aratnia. Pokoljárása viszont csak ezután következett olyan hányatott sorsú mozikkal, mint a 13. harcos, vagy a Rollerball. A 2003-as Kiképzőtábor óta nem rendezett új filmet.

Die Hard1-2_1.jpg

Végül szólnom kell a magyar szinkronváltozatokról is, mert nagyon nem egyszerű a téma. A Drágán add az életedet az akkori gyakorlattól eltérően szokatlanul korán, 1989. december 14.-én mutatta be itthon a Mokép, az első szinkron is ekkor készült. Ezek alapján könnyen azt hihetnénk, hogy egy végtelenül igényes, igazán tökös, káromkodós akciószinkronról van szó, amilyen a Beverly Hills-i zsaruhoz, vagy a Kommandóhoz, vagy a Ragadozóhoz, vagy a Halálos fegyverekhez is készült. Egy olyan szinkronról, ami túltesz az eredetin, és megmutatja milyen volt itthon ez a szakma a fénykorában. És akit nem vakít el valamifajta rosszul értelmezett nosztalgia, annak bizony nagyot kell koppannia. A teljesen járatlan MTA Kutató Stúdióban készült szinkron totálisan félreértelmezi a filmet, megfosztva ezzel a magyar közönséget az igazi élvezettől, és majdhogynem tucatakcióvá degradálja le ezt a mesterművet. Nem is tudom eldönteni, hogy mi az elsődleges probléma, az hogy teljesen kiherélték az eredeti, viccesen trágár dumákat vagy, hogy a nagyon mély, dörmögős hangú Vass Gáborra osztották a selymesen laza Bruce Willist. Ezzel a húzással McClane teljesen elveszti a lazaságát, a korabeli szinkronkészítők valószínűleg még nem láttak elég amerikai akciófilmet ahhoz, hogy érzékeljék a különbséget, de ma már Vass hangja egész végig bántja a fület, és leesik a képernyőről, valószínűleg nem véletlen, hogy nem ő lett Willis állandó magyar megszólaltatója. Hasonló tévedés még Bata János Powellként, és Beregi Péter Ellisként. Viszont elvitathatatlan érdeme ennek az ősszinkronnak, hogy először társították Rickman-t Helyey Lászlóval, aki bravúrosan hozza a szerepet, simán felnő külföldi kollégájához, és legalább annyira szórakoztató tud lenni.

diehard_1.jpg

A második szinkront már az RTL Klub készítette, feltehetően azért, mert elég sokat romlott az eredeti magyar változat minősége. Bruce Willis itt már a jól megszokott, rutinos Dörner György, akit fényévek választanak el ebben a szerepben Vass Gábortól. Dörner már tökéletesen hozza a Willishez illő lazaságot és humort, ráadásul jobb beszólásokat is írtak neki, mint Vassnak. Ez a szinkron még az RTL magyarítások hajnalán születhetett, ebben az időben még adhattak valamennyire a minőségre, így remek színészeket hallhatunk: Gesztesi Károlyt, Hujber Ferencet, vagy Rékasi Károlyt. Sajnálatos módon azonban ők pont a főgonoszt szúrták el, Széles László fiatalos, könnyed hangja legalább annyira nem illik Hanshoz, mint Vass McClane-hez. Arról nem is beszélve, hogy ha meghallgatjuk eredetiben a filmet, hamar rájöhetünk, hogy nálunk mindkét szinkront teljesen kiherélték. Angolul McClane folyamatosan, jogosan, és stílusosan káromkodik, aminek számtalan vicces pillanatot köszönhetünk, amikről nekünk, magyaroknak le kell mondanunk, amennyiben anyanyelvünkön kívánjuk élvezni ezt a megunhatatlan klasszikust. Talán vigasztaló lehet, hogy a két folytatáshoz már valóban remek szinkronok készültek.

piege-de-cristal-1988-01-g.jpg

A Drágán add az életed mai szemmel nézve különösnek hat. Nagyon lassan indul be, kevés benne a látványosság, ráadásul minden egyes perce klisévé aljasodott. De a számtalan erényének hála mégis egy akárhányszor újranézhető mozival van dolgunk, ami ezredjére is ragyogó szórakozást fog jelenteni. Az egy külön jó pont, hogy karácsonykor játszódik, hisz így minden évben van ürügy újranézni ezt a klasszikus remekművet, bátrabbak egy vérbeli karácsonyi film ígéretével ültethetik le az egész családot a tévé elé.

Ezt a filmet most pénteken, azaz 2016. december 30-án 20:00-kor vetíti a Bem mozi, ha szeretnéd megnézni nagy vásznon, vagy nem láttad 1989-ben, itt a soha vissza nem térő alkalom.

Ha tetszett a bejegyzés, lájkolj minket a Facebook oldalunkon!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2013.01.06. 15:11:37

Emlékszem, ott ültem a premier napján a Május 1. moziban (nemrég kulturális centrumként kelt új életre), és őszintén szólva magam sem gondoltam, hogy milyen remek filmet fogok látni. A német Bravo magazinból (!!!) már ismertem a filmet, de a lap nem foglalkozott vele kiemelten, magam meg azt hittem, a DIE HARD eleve egy német cím, holott az valójában STIRB LANGSAM volt.

No lényeg a lényeg, bő két óra elteltével sztár és filmklasszikus született az én értékrendszeremben: a DIE HARD egyike azon kevés akciófilmnek, melyeken nem rontanak sem a koppintások, sem a múló idő. Nem fogalmaztam meg tudatosan, de valószínűleg tényleg az tetszett benne, hogy ez a film nem a lövöldözésekről meg a robbantgatásokról szól, hanem van ügyesen felépített cselekmény, meg karakteres karakterek (hehe!).

Amiben nem teljesen egyezek Santino89 barátommal, hogy számomra a negyedik rész sem volt különösebb csalódás, ámbár teljesen egyértelműen az a kvadrológia leggyengébb darabja. No de vannak szériák, ahol már a második, sőt az első rész is nézhetetlen, itt meg azért a negyedik sem akkora melléfogás.

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2013.01.06. 17:29:39

Így van csatlakozom fieldhez, nem bántani a négyest! Ott azért eltelt közben több mint tíz év, ennyi idő elteltével nem is igazán szeretem ha folytatnak valamit, ráadásul én a kopasz Willist sose tudom megszokni. De akkor is maximum a repülőgépes jelenetet tartom elkapott túlzásnak.

És ugye most jön az 5. rész a Max Payne "látnoki" rendezőzsenijétől.

2013.01.06. 17:44:06

Az imént ránéztem az 5. rész IMDB-s adatlapjára: azért vicces, hogy kb. egy hónappal a bemutató előtt Patrick Stewart szerepe mellett még mindig az olvasható, hogy „rumoured”. Gondolnám, hogy ilyenkor már túl vagyunk a szóbeszédeken, és egyértelmű, hogy ki játszik a filmben, és ki nem. Hát, úgy látszik, rosszul gondolnám... :))

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2013.01.06. 18:18:18

a harmadik résszel pont az a bajom, hogy ennyire kilóg az első kettő mögött, sokkal több kapcsot illett volna megnézni, engem már az is zavart hogy nyáron játszódik :D

Powell szvsz sokkal jobb karakter mint később az idegesítő és irritáló Jackson, én a végső lövésben egészen mást látok.

Megkapjuk hogy van egy ember, aki képtelen lőni, aki nem süti el a fegyverét, de a tudat, hogy megölhetik azt akivel pár óra alatt nagyon közeli barátság alakult ki, mindezt felülírja, és legyőzi a félelmét. Szerintem ez nem pc, ez egy emberi megnyilvánulás, ugyanerre Caprio az Aviatorban képtelen volt, és órákig maradt a klozetban mert nem tudta legyűrni, hogy megfogja a wc ajtó kilincsét.

Szóval egyáltalán nem értem mi bajod a jelenettel.

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2013.01.06. 18:34:17

öööö szinkron, már ne is haragudj, de azt hiszem tudod mi a véleményem erről, én imádtam a Simlis és a Szendét, Dörnerrel néztem végig és utána bár furcsállottam Vas Gábort, de ehhez az akcióhoz sokkal inkább illik a hangja, nem értem Vass utálatodat továbbra sem

az pedig egy hatalmas hazugság, hogy ez a szinkron elavult a második részé ellenben nem

ha pedig mindkét szinkron kiherélte az eredetit, akkor meg pláne az elő, és semmiféle nosztalgikus akármi nem homályosítja el az érzékeimet :p mert számomra kiherélve az első szinkronnal is világos volt, hogy ez a film egy nagyon csúcsszuper alkotás

azzal sem értek egyet, hogy lassú lenne a felvezetés, én szeretem az ilyet, egyszer sem jut eszembe, hogy a Die Hard klisés lenne, mert nem az Úszó Erőd jut eszembe vagy bármi má

Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2013.01.06. 20:24:49

@field 64: Úgy látszik igaz a mondás, miszerint az igazán jó filmekre mindig emlékszik az ember, hogy mikor látta először. :) Maximum akkor nem, ha mióta az eszét tudja, ismeri a film minden egyes percét. Lehet az ötödik rész a negyedik miatt már nem olyan várós, hogy ennyire figyeljenek ki szerepel benne.

@scal: Most te komolyan azzal akarod megvédeni a negyedik részt, hogy csak negatívumot mondasz róla? :D Miért nem azzal az állítással szállsz vitába, hogy semmi köze a negyediknek az első szellemiségéhez? És ha a negyedik jó, miért bántod a 3-ast azzal, hogy semmi köze az első kettőhöz? Hisz a negyediknek még annyi köze sincs, mint a 3-nak.

A Powelles dolog nem a pc miatt gáz. Fekete? Hát legyen! Pláne ha a feka limósofőr ütheti csak le a feka kompjúterzsenit, mert másnak nem szabad, miért pont ezen akadnék fel, hogy Powell néger? Az amcsi gondolkodással van baj jelen esetben, miszerint az hátrány, ha valaki nem képes lelőni valakit. A közelmúltban történt kisiskolások lemészárlása után hadd ne fejtegessem, hogy mi a gond ezzel. És ha a nagydarab német felakasztva marad, az olyan nagy baj lett volna? Nehéz lett volna kihagyni az ő feltámadását? Cikinek és feleslegesnek éreztem ezt a jelenetet már azelőtt is, hogy meg tudtam volna fogalmazni, hogy miért.

Nem Vass Gáborral, vagy a hangjával van bajom, amit hiába hangsúlyoztam neked már ezerszer, hanem azzal, hogy nem mindig a megfelelő szerepeket osszák rá, és annyira karakteres hangja van, hogy ezzel gyakran elrontja az élményt, mint ebben az esetben is.

A szinkronról: nem elavult, hanem egyszerűen csak rossz és elhibázott. De javaslom, hogy hallgasd meg eredetiben egyszer, nagyon érdemes, és utána talán megérted, hogy mi is a gond. Azt nem értem, hogy miért nem lehet azt elfogadni, hogy a régi szinkronok sem mind jók, mert van amit bizony elhibáztak, és attól még hogy régi, nem lesz automatikusan jó is. Ahogy attól sem lesz rossz valami, hogy új.

Attól klisés, hogy ez a film teremtette meg ezeket a kliséket. Ez nem baj, csak sok film emiatt ma már kevésbé élvezhető, én például Hitchcock-kal vagyok gyakran így, hogy a számtalan utánzat elhomályosította az eredeti fényét. De ez nem áll a Die Hardra.

Amúgy meg kissé elkeserít, hogy a saját szerkesztőtársam, és barátom is csak vitatkozni, kötözködni tud, de olyat véletlenül sem ír le, pedig jól tudja, hogy mennyi munka, utánajárás van egy ilyen cikkben. És szerintem vannak érdekességek is, amik nem köztudottak, a cikk megírása előtt én pl nem is hallottam a könyvverzióról, vagy hogy mi történt a rendezővel stb. Na most ezek után mit várhat az ember egy átlag olvasótól?

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2013.01.06. 23:52:37

A negyediket majd az adott helyen fogom megvédeni :p Igazából a Die Hard egy duológia, a hármas meg a négyes meg leginkább abban köthetők hozzá, hogy ott egy Bruce.

Viszont abban nincs igazad, hogy a hármasnak több köze lenne az első kettőhöz, mert a négyesben mutatják a lányát, a hármasban meg el kéne hinnünk, hogy az a feleség ott a telefon végén. A hármasban a nyögvenyelősen viszarángatott Kicsi Gruber sem igazán tetszik.

De azt hiszem Powellnél pont azt magyaráztam meg miért is fogadom el, hogy képtelen lelőni valakit - a második részben is irodában melózott. Nekem ezzel semmi bajom. Nem kell ehhez amcsi gondolkodás, egy rossz emlék elég hozzá, kialakul egy fóbia és meg is van az pánik. Ugyanilyen ha nem mersz többet visszaülni a lóra, ha befosol a kutyáktól, ha a bogaraktól, bármitől.

Ha már itt tartunk én sokkal nagyobb baromságnak tartom a következőt. Valaki lelő valakit, és aztán jön a kötelező hányás. Nem lőtte le még senkit, sőt igazi fegyver is csak ritkán volt a kezemben, de azért erre kíváncsi lennék mit reagálnék, hogy reagálnék. Jelzem fent említett eset akkor i megtörténik ha olyat lőnek le, aki a fegyver gazdáját valszeg kicsinálná, ha az nem lőne.

Az mondjuk hogy még utólag feltámad a német az tényleg kicsit gáz most hogy így mondod, de ha jól tudom akkoriban ezt kötelező módon elkövették, de a 90-es évek közepén már poénkodtak vele. Hogy mintha megmozdulna, és aztán mutatják, hogy azért mert iszik el halottként.

De nekem Vas tökéletes Willis :p
Ahogy Sörös is, sőt néha Dörnert érzem rutinból szinkronizálni, egyáltalán még csinálja? Vagy mióta igazgató lett már nem zsenán neki :D

Én elfogadom hogy vannak rossz régi szinkronok. Bizonyára, de ez speciel nem az :D

Jaj ne haragudj, hogy nem laudáltalak eleget :) De minthogy én már egyszer régen utána jártam a Die Hardoknak, a legtöbb dolgot ismertem, pl. engem anno leginkább a Fox székháza lepett meg a legjobban. Viszont a könyvverzióról valóban nem tudtam, és az ott valóban érdekes, hogy mi is lett volna az eredeti koncepció, aztán mivé fajult. És te mondod mindig milyen jót vitázunk, stb. A munkádat pedig továbbra is nagyra becsülöm.

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2013.01.07. 09:20:54

nagyon jó film a mai napig, én nem érzem hibának a végén a PC feka őrmester lövését, miért hiba?!

Jerryco 2013.01.10. 04:37:00

@Santino89:
Szerintem nem rossz az első - Vass Gáboros - szinkron, bár tény, hogy Takagi és Gruber jobban eltalált hang. Helyei pl. utánozhatatlan. Nálam Dörner a Willis magyar hangja, a Die Harder-ben Szakácsi sem kikerülhető.
A könyvverzió nekem is új volt, de a második rész könyv formátumát az 58perc-et már a film környékén olvastam.
Jó cikk volt, nagy filmekről csak ilyet.
Izlésről meg nem érdemes vitatkozni. :)

Tomlion · http://tomlion.blog.hu/ 2013.01.10. 06:03:06

Nekem a 4. rész sokkal jobban tetszett, mint a 2. rész. Nem tudom, hogy miért. Tavaly nyáron néztem meg az összes részt egyszerre és a 2. rész egy picike csalódás volt, hogy nem egyenként intézte el a rossz fiúkat. A 4. résznek a sztorija nekem sokkal jobban tetszik, részben azért, hogy a régi módi zsaru elbánik a mai rossz fiúkkal.

Engem nem érdekel, hogy mit fognak a kritikusok mondani az 5. részről, én tudom, hogy NAGY ÁGYÚ LESZ!!!

Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2013.01.10. 18:41:12

@Jerryco: Köszi szépen, elég hirtelen felindulásból született a cikk, de ha minden jól megy, akkor az összes részről lesz valami a blogon az új bemutatójáig.

@Tomlion: És a repülőgépen szörfözést sem érezted túlzásnak? :) Adja isten, hogy igazad legyen, de sajnos a rendező személye miatt félhetünk rendesen...

Tomlion · http://tomlion.blog.hu/ 2013.01.10. 21:01:08

@Santino89: Én azon a részen csak röhögni tudtam, azért volt király a jelenet. Manapság is vannak túlzások az akció filmekben, akkor ebbe miért ne lenne?

Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2013.01.10. 21:15:04

@Tomlion: Azért mert éppen az a lényege az első résznek, hogy próbált realisztikusabb lenni az akkoriban divatos akciófilmektől és inkább az izgalomra, meg a jó történetre helyezni a hangsúlyt. Ehhez képes vadászrepülőn ugrálni elég komoly visszalépés.

David Sumner 2013.01.12. 11:06:19

Van Damme "Die Hard-filmje" a Hirtelen halál volt.

Valami 2013.01.16. 15:43:32

@scal: Dörner mikor igazgató lett megigérte Csörögi István szinkronrendezőnek, hogy Bruce Willist Eddie Murpyt, Michael Douglast és Andy Garciát (ahogy direktori munkája ezt engedi) amikor új filmjük jön Magyarországra, továbbra is ő fogja szinkronizálni őket!

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2013.01.16. 17:04:25

kíváncsi vagyok ha elhívják a Magyar Változatba, elmegy e :D

Valami 2013.03.11. 15:48:00

@scal: Dörner mikor igazgató lett megigérte Csörögi István szinkronrendezőnek, hogy Bruce Willist Eddie Murpyt, Michael Douglast és Andy Garciát (amennyiben direktori munkája nem jön közbe) , továbbra is ő fogja szinkronizálni!

jacint70 · http://jacint.blog.hu 2015.01.08. 10:27:30

@doggfather: Nekem csak annyi a bajom, hogy
1. Nem nézték meg rendesen, hogy valóban meghalt-e.
2. Biztos, ami biztos, nem vitték el a fegyverét, hanem otthagyták a keze ügyében, hátha feltámad...

Eddie 2015.04.09. 08:01:47

Csak egy apró megjegyzést! Az első részben még nem vált el a felesége, csak a meló miatt költözött LA-be. A válás a második és harmadik rész között történt.

classy57 2015.04.12. 05:48:51

@field 64:
Na már miért csodálkozol ? Ugyanez történt a Feláldozhatók 3-nál is . Ott is még a bemutató előtti hónapban, hetekben még olyan plakátok , cimlap képek keringtek a neten , amik tele voltak a film előkészületekor szóbajött összes sztárral. Hi hi ....Mikor végre kijött a film , és kiderült végülis ki maradt , és ki nem , még egy csomó oldalon a régebbi képekkel promótálták a filmet .
Na nekem ezért is emlékezetes , mert az egyik ilyen oldalon megjegyzést tettem erre , és beraktam az autentikus képeket , na és mi volt erre a "jutalom" ?!
2 hét warn trollkodásért !! Na most lehet röhögni ! :D

classy57 2015.04.12. 06:22:39

Most nézem , a cikk dátuma pár napos , de a hsz-ek több évesek , jaaa és az se volt világos hogy az 5. részről mint nemsokára bemutatásra kerülőről van szó ...Már azt hittem én hülyültem meg ?! Hogyisvanez ?!

IMDB
"Bruce Willis megerősíti: Lesz Die Hard 6.

7 február 2013 02:26, ​​PST | HeyUGuys.co.uk | Lásd elmúlt HeyUGuys hírek »

Jövő héten látjahatjuk a legutolsó részét a rendkívül sikeres Die Hard sorozatból: A Good Day to Die Hard . És az a tény, hogy van egy Die Hard 5 idén természetesen felveti a kérdést, Lesz Die Hard 6?

És tegnap este, a BBC The One -ban Bruce Willis volt az díszvendég, beszélgetettek a filmről, Alex Jones kérte , hogy erősítse meg, hogy valóban lesz egy Die Hard 6.

Willis egyszerűen azt válaszolja:

"Igen."

De nem tűnt nagyon boldognak, mintha ez egy előre eldöntött ügy lenne.

Nincs hivatalos megerősítés a stúdióban, de ha a franchise vezető szinésze azt mondja, hogy lesz egy hatodik rész , akkor valószínűleg lesz egy hatodik film.

- Kenji Lloyd"

classy57 2015.04.12. 06:56:37

Egy kis érdekesség : Képregényként is kiadták a Die Hard sorozatot . De itt minden jóval előbb ,1976-ban még a NewYork-i időkben kezdődik . Barátunknak még van rendesen haja is :D
gtfkephost.hu/files/yir01sruvx6btwhtu1ih.jpg
diehard.wikia.com/wiki/Die_Hard:_Year_One

Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2015.04.12. 13:18:59

@classy57:
A bemutató kedvéért újraidőzítettük a cikket, hogy csináljunk a filmnek egy kis reklámot.

Köszi, ezt nem tudtam, lehet bele is olvasok :)

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2015.04.12. 13:51:56

@classy57: "Már azt hittem én hülyültem meg ?! Hogyisvanez ?!"

LOL :D

joeperry · http://joeperry.blog.hu/ 2016.07.09. 20:10:36

Az első szinkront szerintem annyira felértékeli Helyey teljesítménye, hogy képtelen vagyok megszokni a másodikkal, Dörner ide vagy oda.

"Nekem is van géppisztolyom, ha-ha-ha."