A Hetedik remélhetőleg megtanította mindenkivel a hét főbűnt. Íme, hét újabb, mely modern kori világunkban kiirtásra szorul, ha boldogulni akarunk valahogy benne. Szomorúság, Nyugtalanság, Hezitálás, Hasztalan ábrándozás, Bűntudat, Hála, Szimpátia. E filmet ugyanaz a Park Chan-wook rendezte, aki az…

Hogy őszinte legyek, már vártam ezt. Ha az ember sok jó filmet lát egy színésztől – márpedig Peggtől zsinórban hat jó filmet láttam, és most ne számítsuk ide a két Star Treket, a három Mission Impossiblet, meg a Grindhouse előzetest –, elkerülhetetlen, hogy előbb-utóbb belefusson egy lényegesen…

Meglehetősen nagy bajban vagyunk, ha EZ a film jelképezi az új típusú vígjátékokat. Pedig nagyon becsapós, mert az első öt perc rohadt erősen kezdődik, komolyan meglepődtem rajta, hogy ennyi idő alatt, szinte végigröhögtem a film repülőn játszódó jelenetét, pláne, hogy ezt az Ed Helmst nem tartom…

A mostohaapáknak nincs túl nagy respektjük a mozivásznon. Az első példák, amik így hirtelen beugranak jellemzően pszichopatákhoz és alkoholistákhoz köthetőek. A közelmúlt nagy kedvence, a Sráckor se öregbítette a hírnevüket, mindjárt kettő alkesz pótfater is volt benne. Ha innen nézem, Sean…

Nos, a Tank Girl egy elég kemény dió. A mezei néző elég gyorsan rádobja a „szar” prózai kifejezést, de a helyzet az, hogy megint nem ilyen egyszerű a dolog. Hajlamos vagyok ugyanis azt mondani, hogyha egy bizonyos állapotban kap el a film, de telibe, akkor marha jól tudsz rajta…

Az idei karácsony a Karácsonyi ének körül forgott nálam, ami azzal kezdődött, hogy hosszas tépelődés után megnéztem a Robert Zemeckis-féle verziót, és nagyon tetszett. Azt hittem, az idei szezonban már nem is látok ennél jobb filmet – tegyük hozzá, már alig maradt karácsonyi film, amit ne láttam…

Ezt a filmet nagyjából féléve mutatták be Spanyolországban, így kiérdemelte a legfrissebb versenyző címét, amit az idei KAFF-on láthatott a nagyérdemű. Kapott egy díjat a végén, bár szerintem kicsit érdemtelenül. Tudom, tudom, én meg a hozzáállásom a spanyol filmekhez, de a Megszállva a lehető…

Ez a lett film meglehetősen elgondolkodtatóra sikeredett, de ettől függetlenül még szörnyű, és nem igazán ajánlható senkinek. A rendezőnő - saját? - elmezavarát, skizofréniáját, depresszióját, öngyilkossággal egybekötött halálvágyát, és még ki tudja mennyi minden belső zavarát vitte filmre. Ennél…

A nagy francokat! A Hotel Transylvania első részét azért szerettem, mert valami más volt mint a többi mese. Vicces volt, hogy akiket megszoktunk, hogy főgonoszak és szörnyek azok igazából jófejek és humorosak és imádnivalóak.

“Olyan.. Mint a mentolos fingszag...” A fenti idézettel le is írtam pontos véleményemet a filmről. De azért persze kicsit kifejtem, minden félreértés elkerülése végett. Tehát. Tegyük fel, hogy az összes szörny amit valaha papírra vetett az író, képes megelevenedni.…

Miért nem létezik ma olasz filmgyártás? Vagy ha létezik, hol bujkál? Elvégre ha harmincnégy éve meg tudták csinálni minden idők egyik legjobb vígjátékát, akkor az azt jelzi, hogy volt némi nemű tehetségük. Sőt, annyira nem is lenne reménytelen utánozniuk az egykori receptet,…

Épp tegnapelőtt láttam Woody Allen legutóbbi filmjét, a Férfit látok álmaidban-t, aminek a langyos, magabiztos középszeren nem sikerült túljutnia remek színészei ellenére sem. Úgy gondoltam az Éjfélkor Párizsban, pont egy ugyanilyen tipikus „woodyallenes” mozi lesz, amiben…

Úgy érzem, hogy ennek az alkotásnak a megítélése sokkal jobban függ az ember világnézetétől, mint a film színvonalától. Mert azok a kőliberálisok, akik hetero mivoltuk ellenére együtt vonulnak a melegekkel a Pride-on (pláne maguk a homoszexuálisok) mindenképpen pozitívan fogadják ezt az alkotást.…

Ez a film az Európa Tanács EUROIMAGES Alapítvány és a Magyar Mozgókép Alapítvány támogatásával készült.

"- Vonatrablás? - Tudományos kísérlet!"