Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

2006 legjobb filmjei

2014. február 01. - Santino89

Elérkeztünk időutazó rovatunk következő állomásához. 2006 nem volt egy jó év egyáltalán, az összes eddigi éves összesítő közül messze ez a leggyengébb szerintem, de azért történtek érdekes dolgok bőven, elég csak a kőkeményre változtatott Bondra, a remakelő Scorsese-re, vagy Sascha Baron Cohen ámokfutására gondolnunk.

bond_on_set_filming_casino_royale_3.jpg


10.

A leggyorsabb Indian

"Ha soha nem loholsz a vágyaid után, olyan leszel, mint egy növény."

fastest indian.jpg

Talán sosem hallottál még erről a filmről, pedig egy nagyon üde színfolt a manapság már pozitív jelzőként használt sötét, darkos, nyomasztó filmek tengerében. Ugyanis éppen a pozitív hozzáállásával lóg ki a többi mozi közül. Egyszerű, de jól elmesélt történetet láthatunk, amely tanulságoktól sem mentes, rengeteg témát sűrít magába, giccsmentesen szól az öregségről, a küzdeni akarásról, az álmokról, a soha nem múló szenvedélyről, de a legfontosabb mégis főhősünk hozzáállása a többi emberhez és az élethez egyaránt. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a lassan csordogáló road movie helyenként még kifejezetten izgalmassá is válik.

 

9.

Shop Stop 2

"Csak egy visszatérés van és az nem a királyé, hanem a Jedi-é!"

clerks-2.jpg

Kevin Smith látványosan szar kitérői után megpróbált visszatérni, New Jerseybe, a gyökerekhez. A szó szoros és átvitt értelmében egyaránt. Az elképesztően low budget első rész lazasága már odalett, de nagyon jó érzés volt látni a jól ismert figurákat, Smith nem bánt szűkösen sem a poénokkal, sem a visszataszító trágárságokkal, sőt még a legújabb generáció is megkapta a magáét, a Gyűrűk Ura pedig szintén megkapta a jól megérdemelt lealázást.  M többet várhatunk még?

 

8.

United 93

united-93.jpg

Alig öt évvel a szeptember 11-i tragédia után egy angol rendező próbálta meg feldolgozni a történteket, azt a traumát, melynek hatása felbecsülhetetlen volt a 2000-es években. Viszont nagyon egyéni nézőpontból és egyedi eszközökkel tette ezt. Nem az ikertornyok látványos katasztrófáját, hanem egy utasszállító gép pusztulását mutatta be, nem nagyzoló, pátoszosan giccses módon, hanem dokumentarista eszközökkel. És ettől lett ez a film könnyfakasztóan hatásos és kifejezetten megrázó.

 

7.

Crank - Felpörögve

"Én halott vagyok.Te meg nyomi."

crank.jpg

A videojátékszerűen megvalósított adrenalinlöket messze kiemelkedik a Jason Statham nevével fémjelzett középszerű akciómozikból. És ez esetben se a magyar cím, se a kritikus nem hazudik: észveszejtő ámokfutás az egész film, úgy rohan a cselekmény, mint egy veszett kutya, és nemcsak úgy öncélúan, hanem mert egyszerűen muszáj neki. Végtelenül szórakoztató, ötletes, tökös és poénos akciómóka jó dumákkal és kifejezetten szép befejezéssel, ami még úgy is meglepő, hogy erre hajtott az egész sztori.

 

6.

Borat

"Hajnali három van és egy zsidófészekbe kerültem. Ügyesen álcázták magukat, az egyik egy öreg hölgy bőrébe bújt. Alig látszik a szarva."

borat.jpg

És igen, Sascha Baron Cohen is ekkor robbant be közénk. Persze ott volt már korábban a gagyi Ali G. Indahouse, meg a televíziós műsorok, de mégiscsak ez volt az, amikor a világ igazán megismerte a nevét. Az általa kitalált féldoku stílus szenzációs jeleneteket eredményezett, így a Cohen által képviselt, sokak számára visszatetsző, undorító és felháborító humorizálás messze túllép az öncélúság keretein, és komoly társadalomkritikává nemesedik.

 

5.

Apocalypto

"Nagy civilizáció nem hódítható meg kívülről, amíg belülről nem pusztítja el önmagát."

apocalypto.jpg

A Passió után már nem igazán bíztam Mel Gibsonban, a rendezőben, viszont ez a film sikeresen rám cáfolt. Na nem az autentikusnak szánt nyelvhasználat miatt borította el az agyamat a maja fátyol, hanem elsősorban a történet lendülete sodort magával annyira, hogy az Apocalyptico egyértelmű hibáit is könnyen meg tudom bocsátani. Tulajdonképpen egy akciófilmet látunk, a Mel Gibsonra annyira jellemző brutalitással megspékelve. A lehengerlő tempó, a remek ötletek és a jól kiválasztott karakterek annyira izgalmassá teszik a film, hogy 2 és fél órás hossza ellenére is kifejezetten nehéz leállítani.

 

4.

A tégla

"Mivel mindig is könnyen tudtam pinát szerezni, sosem értettem, hogyan lehet rejszolni egy moziban."

departed.jpg

Az Oscar-díjak miatt ez a mozi leginkább úgy maradt meg az emlékezetünkben, hogy Martin Scorsese filmtörténeti remekművei után éppen egy remake-ért kapott Oscart. Jack Nicholson ripacskodott, Matt Damon háttérbe szorult, Mark Wahlberg káromkodott és a befejezés is keserű szájízt hagyott maga után. DiCaprio viszont remekül alakított, a forgatókönyv remek fordulatai a helyükön maradtak, a feszültségteremtés tökéletesen működött, és az elegáns hongkongi miliőt sikeresen cserélte le a suttyó, bostoni tökös atmoszférára. A vágás szintén példaértékű, ahogy a zene is. Ilyen jó gengszterfilmet pedig azóta sem nagyon láthattunk.

 

3.

Az ember gyermeke

"És most egy dal a nosztalgiakedvelőknek. Egy ütős sláger még a 2003-as esztendőből, a nagyon szép időkből, amikor az emberek még köptek rá, hogy a jövő már leselkedik rájuk."

childrenof men.jpg

Ez a brutálisan valóságosnak tűnő sci-fi alapvetően egy klasszikus menekülős sztori lenne, sok-sok izgalommal, de ilyenből már rengeteget láthattunk. A legnagyobb pluszt a téma adja, mely szerint az emberiség utolsó reményét, a földkerekség egyetlen gyermekét kell megmenteni, ettől pedig az egész mindjárt sokkal fontosabbá válik. A rengeteg apró, remek ötlet, a fájdalmasan igazinak tűnő társadalom-, és úgy egyáltalán emberiségkritika mellett Cuarón remek vizuális érzéke is érvényesül, vágás nélküli akciójelenetei a 2000-es évek legemlékezetesebb filmes pillanatai közé sorolandók. De mégis az a legjobb, hogy ebben a végtelenül szikár, sötét és nyomasztó alkotásból végig árad a remény, a hit egy jobb világ felé.

 

2.

Casino Royale

"Úgy fogsz meghalni, hogy közben a tökeimet vakargatod."

casino-royale.jpg

Sose fogom elfelejteni, ahogy Daniel Craig fekete-fehérben kőkeményen lezúzta a csávót a retyóban, utána meg elegáns hidegvérrel agyonlőtte az áruló kettős ügynököt. Minden korábbi kétségem elszállt, megvolt az új James Bond, és tetszett az irányvonal. A gyalogos üldözés igazi felüdülésnek számított a Halj meg máskor CGI-orgiája után. Megkaptuk ráadásul Eva Green személyében az egyik legjobb Bond-lányt, Mads Mikkelsen pedig igazán emlékezetes ellenfélnek bizonyult, számomra mégis az volt a legjobb, hogy igazán bátor lépésként, ’69 óta először egy igazán hű Ian Fleming-adaptációt láthattunk, ami Bond szellemiségét is tiszteletben tartotta.

 

1.

A fegyvernepper

"Kétféle tragédia létezik az életben. Ha nem kapod meg, amit akarsz vagy ha megkapod."

lordofwar.jpg

Többé-kevésbé igaz történet nyomán készült ez a Martin Scorsese által kitaposott ösvényen haladó film, azonban gengszterek helyett ezúttal a nemzetközi fegyverkereskedelmet helyezték a középpontba. A színészek kiválóak, még a sokat szidott Nicolas Cage is tökéletesen hozza a vércinikus, lelkiismeretlen, de mégis roppant szórakoztató karaktert. A fegyvernepper nem csak nagyon pörgős, hihetetlenül szórakoztató, mélyen drámai, de még komoly mondanivalója is van. Az olyan ihletetten zseniális jelenetekről sem szabad elfeledkezni, mint amilyen a főcím, a Kalasnyikov ismertetése a Hattyúk tava dallamaira, vagy az a bizonyos kopogás a történet vége felé.

 

Legnagyobb csalódás: München, Mission Impossible 3, Superman visszatér, Halálos Iramban 3, Miami Vice

 

Hogy milyen filmek voltak még 2006-ban, azt itt megtalálhatjátok:

http://aeonflux.blog.hu/2008/02/07/hazai_bemutatonaptar_288

 

Na hajrá, lehet vitatkozni!

Ha tetszett a bejegyzés, lájkolj minket a Facebook oldalunkon!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2014.02.01. 13:48:34

Először is: gratulálok Santino89 barátom kedvcsináló nosztalgiaírásához.

Másodszor is: megkezdem a vitázást, hacsak valaki meg nem előz.

„2006 nem volt egy jó év.”

Már hogyne lett volna! A 10 helyezettből nyolcat láttam, sőt még a csalódásokat is (egy kivételével)!

Mondanom se kéne, hogy egy-két értékeléssel nem értek egyet. „2 és fél órás hossza ellenére is kifejezetten nehéz leállítani” – olvasom az APOCALYPTO-ról, pedig én könnyedén leállítottam kétszer is, mert mindkétszer halálosan untam. Isten látja lelkem, velem ritkán fordul elő, hogy nem akarok végignézni egy filmet, amikor társaságban vagyok. Na, az APOCALYPTO volt az egyik ritka kivétel. És egy Pasolini-fantól talán furcsa, de nagyon hamar meguntam a képernyőn rendre feltűnő pucér férfi seggeket, még akkor is, ha a miliő ezt a látványelemet elvileg indokolta.

Talán ez is furcsa, de a zseniális TAXISOFŐR-t leszámítva jómagam nem sorolom legnagyobb kedvenceim közé Scorsesét, aki az utóbbi években szerintem már-már Spielberg babérjaira tör. A TÉGLA viszont kifejezetten tetszett, pedig a hongkongi eredetiek nem különösebben ragadtak magukkal. Szóval szerintem élvezetes filmet hozott össze a tata, és külön nagyra értékeltem, hogy ezúttal szemmel láthatóan nem volt különösebb MONDANIVALÓJA, ami viszont határozottan jót tett a mű élvezhetőségének.

A csalódások közül nekem a MÜNCHEN nem volt csalódás, mint akciófilm, sokkal inkább, mint polkorrekt mű. Ennek a fennen hangoztatott hozzáállásnak ugyanis Spielberg egyáltalán nem felelt meg: nem lehet nem észrevenni, hogy mennyire egyoldalú (na, vajon kinek a javára?) és milyen sokszor csúsztat. Attól sem tudok elvonatkoztatni, hogy ez a film a zsidók egyik nagy tragédiájáról épp akkor készült, amikor Izraelt még hű szövetségese, az Egyesült Államok is élesen bírálta. A negatív imázst a régi sérelmek (holokauszt, München) fokozott felemlegetésével próbálták ellensúlyozni, és ebből a szempontból Spielberg szimpla propagandafilmessé fokozta le magát.

A MISSION: IMPOSSIBLE 3 sem jelentett csalódást, számomra kellemes meglepetés volt, mert csalódást inkább az előző két rész jelentett. Így hirtelenjében csak annyit tudok felidézni, hogy határozottan élveztem a filmet a moziban, míg az első két részről nincsenek ilyen élményeim. Pedig főleg Brian De Palmától nagyon sokat vártam.

Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2014.02.01. 20:11:33

@field 64: Hát köszönöm, őszintén szólva van mihez, mert nagyon nehéz szülés volt, ez a 2006, minden más év sétagalopp volt ehhez az összeállításhoz képest. Csak néztem egyre másra a filmeket, amiket kihagytam akkortájt, de egyszerűen nem találtam semmi olyat, amit jószívvel beletennék egy top10-be, de szerintem eddig bármelyik év sokkal jobb volt ennél.

Akkor az Apocalypto a tökéletes bizonyíték arra, hogy mennyire másként nézünk filmet, mennyire mást keresünk egy filmben. A seggek engem most kivételesen nem zavartak, de az adrenalin végig zakatolt az agyamban.

Hát szerintem a mai Scorsese még mindig elképesztő távolságokra áll Spielbergtől. Scorsese volt az, a hollywoodi fenegyerekek közül, aki az európai művészfilmes hagyományokat sikeresen ültette el a '70-es években az amerikai stúdiófilmbe, és ráadásul Coppolával ellentétben neki hosszú távon sikerült mindez. Ráadásul ő az, aki sosem a csúcstechnológia miatt, hanem a saját stílusa miatt volt látványos, és ez kitart a mai napig. Persze, be becsúszhat egy-egy gyengébb próbálkozás, de összességében még ma is nagyon tud az öreg, mint azt a Wall Street farkasában megint bebizonyította.

A München nekem az akciókat tekintve is csalódás volt, kifejezetten untam azt a filmet. Nem fogok hazudni a propagandajellege 8 éve még nem rajzolódott ki ifjú szemeim előtt, ma már valószínűleg az is idegesítene.

Az M:I 1 neked De Palmához képest volt csalódás, a blockbuster mivoltához képest viszont egy határozottan egyedi, intelligens, és baromi izgalmas film, a második rész akcióballettje meg John Woo csúcsteljesítménye, 2001-2002 táján számtalanszor láttam azt a filmet. A harmadik rész ehhez képest visszasilányította tévéfilmmé az egészet. Elsőre végig se bírtam nézni, pár évvel később veselkedtem csak neki, és akkor is csak azért, mert mennem kellett a negyedik rész sajtóvetítésére,

2014.02.01. 22:54:22

@Santino89:

Utánanéztem, hogy még mik jöhettek volna szóba 2006-ból. Persze sok mindent nem láttam, ezért nem tudok véleményt mondani róluk. Nahát, a BÖSZMESÉG ÉS BALÍTÉLET nem került a listádra? Pedig azt hittem, Neked bejönnek az ilyen filmek! (Vagy összekeverlek valakivel? :)) ) Ugyanez a helyzet A BARLANG esetében is.

TÚL A BARÁTSÁGON. Na, nekem ez is bekerülne a csalódások közé! Ang Lee korábbi melegfilmje, AZ ESKÜVŐI BANKETT szerintem sokkal jobb film.

ÓMEN. Hihetetlenül szar remake, pedig az eredeti film méltán klasszikus. (Én még a folytatásait is kedveltem, mondjuk a negyediket a kiscsajjal már nem annyira.)

VOLVER. Nekem tetszett, ami persze nem meglepő, mert komálom Almodóvart, ámbár a legutóbbi filmje meghökkentően vacak, sőt szerintem ízléstelen is.

Igen, az APOCALYPTO az egyike azon filmeknek, melyek megítélésében nem egyezünk. Nekem az a bajom Gibsonnal mint rendezővel, hogy mindig olyan cool és trendi akar lenni, pedig a választott témái nem feltétlenül ezt az alapállást igényelnék. A RETTENTHETETLEN például egy igazán remek történelmi szuperprodukció, de van egy nagy hibája: a direktor saját magára osztotta a főszerepet, és eljátszott egy XIII. századi Martin Riggset.

Scorsesét illetően tulajdonképpen tökéletesen igazad van, csak hát épp ez a problémám vele. Ugyanis jómagam pontosan aszerint választom meg a kedvenceimet, hogy a stílusuk mennyire tud magával ragadni. És Scorseséé (a TAXISOFŐR-t leszámítva) nem nagyon tud. A RETTEGÉS FOKA című filmjét például kifejezetten utálom, szimpla tucatfilm, akkoriban rengeteg ilyen futott a mozikban. A CASINO-t meg A NEW YORK BANDÁI-t egyszerűen nem bírtam végignézni, annyira sütött róluk már az első percekben, hogy itt valami egészen nagy művet akart a rendező létrehozni, ezért még a statiszták cipőfűzőjének hitelességére is külön odafigyelt, csak valahogy az általa teremtett világ számomra nagyon mesterkélt és érdektelen. A VIHARSZIGET pedig számomra nem volt több, mint egy túlspilázott, harmatgyenge ANGYALSZÍV-utánzat. (Ez persze csak néhány kiragadott példa.)

Brian De Palma viszont szintén a stílusával hódított meg, bár hozzá kell tennem, hogy se a korai, se a kései filmjeit nem szeretem. A halálra dicsért A SEBHELYESARCÚ-t sem. Viszont a horrorjai és thrillerjei (CARRIE, ŐRJÖNGÉS, GYILKOSSÁGHOZ ÖLTÖZVE, HALÁL A HÍDON, ALIBI TEST, KÁIN ÉBREDÉSE) teljesen lenyűgöztek, az AKI LEGYŐZTE AL CAPONÉT és a CARLITO ÚTJA pedig klasszisokkal jobb, mint a már emlegetett melodramatikus gengszteroperája. Vele is az a baj, hogy vénségére meghülyült, egyrészt önmagát ismételgeti egyre fáradtabban és unalmasabban, másrészt néha neki is MONDANIVALÓJA van, ami azonban szerintem max. egy rövidfilmre lenne elegendő.

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2014.02.01. 23:49:32

@field 64: te nem nézted végig a Kaszinót??? dáböljúőtíef?????

2014.02.02. 00:16:17

@scal:

Nem néztem végig, pedig De Niro igazán kiváló színész, és akkoriban Sharon Stone egyike volt a nagy kedvenceimnek, még az is szóba került, hogy vele cserélem le F. D.-t. :))

Borzalmasan fárasztott már a film eleje, hogy a narrátor elkezd dumálni (a tököm kivan már a narrátoroktól, ez még Scorsesétől se volt túl eredeti ötlet!), aztán amit mond, azt a direktor szépen illusztrálja is, közben úgy röpködnek a nevek, hogy szellentésem sincs arról, hogy ki kicsoda, pedig még igazából el se kezdődött a film. Többszöri sikertelen nekifutás után (mert hát egy sznob azért derekasan kísérletezik a „nagy nevekkel”) egyszer megpróbálkoztam azzal, hogy „in medias res” kezdem nézni, de úgysem kötött le. Talán ha öregszem még egy kicsit, több türelmem lesz hozzá. :))

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2014.02.02. 03:04:36

@field 64: pedig számomra nagy élmény volt olyan 15 évesen amikor először láttam, és azóta is akárhányszor meglátom előtte ragadok

tele van felejthetetlen jelenetekkel, vicces beszólásokkal, életszagú vonalvezetéssel, és nagyon jól összeválogatott zenékkel

2014.02.02. 09:16:25

@scal:

Tudod, hogy hihetetlenül szubjektív vagyok, hagyom, hogy a hangulataim vezéreljenek, szóval tökéletesen elképzelhető, hogy Te és Santino89 értékelitek helyesen a filmet.

lonecoyote25 2014.02.02. 12:12:38

@field 64: Én egyetértek veled, én se szeretem Scorsesének ezeket a populárisabb filmjeit (Dühöngő bikát se például), mert nyoma nincs annak a személyességnek, ami mondjuk a Taxisofőrbön megvan. Rám pedig ez tud nagy hatással lenni, nem az hogy De Niróék órákon át gengszterkednek. Amúgy a múltkor vitáztunk itt a többiekkel arról, hogy szar-e a Specialista szexjelenete (szerintem nem), na de a Casinóé, az valami borzadály. Szegény Sharon...

Egyébként, nem tudom láttad-e Scorsese-mestertől a Lidérces órákat és a Holtak útját. Előbbi egy igazi lidérces rémálom, fekete humorral, emlékezetes jelenetekkel, képi világgal. Látjuk az élet által megkínzódni benne hősünket, hogy aztán a hétköznapok monotóniájába való visszatérés már feloldás legyen. Utóbbi pedig egy New York-i mentős gyötrelmeiről szól. Na, ez így lehet, hogy bénán hangzik, de érdemes megnézni őket, ha a Taxisofőrt szereted. Ezekben a filmekben van benne szerintem az igazi Scorsese.

2014.02.02. 20:48:07

@lonecoyote:

Keblemre, barátom! Szerintem se szar A SPECIALISTA szexjelenete, sőt én magát a filmet is kedvelem. Jó, nem egy filmtörténeti mérföldkő, de Sly barátunk életművéből inkább ez, mint mondjuk A PUSZTÍTÓ vagy a DREDD BÍRÓ.

Igen, most hogy mondod, a LIDÉRCES ÓRÁK-at láttam moziban, és az tényleg nem volt rossz. A HOLTAK ÚTJA viszont kimaradt.

Régi tervem írni egy összehasonlító elemzést a TAXISOFŐR-ről és a RAMBO-ról, de tervekkel tele vagyok, időm és ihletem viszont egyre kevesebb. :))

lonecoyote25 2014.02.03. 02:34:35

@field 64: Igen, a Specialista tényleg jó. Igaz, hogy csak egy akciófilm, de azért akkor mégiscsak adtak a karakterek, a sztori és a feszültség felépítésére, vagy arra, hogy a jelenetek ne legyenek felejthetőek. A szereplőgárdát is szeretem benne, és ez a miami helyszín is hozzájárul ahhoz, hogy az emberben megmaradjon a film. Van ebben munka, na! Főleg ahhoz képest, hogy manapság, ha kúlan lövöldöznek, bunyóznak vagy autót vezetnek, az már film.

Nekem tetszett egyébként a Pusztító is, mert egyszerre tud komoly akciófilm és vicces antiutópia lenni. És ráadásul úgy vicces, hogy tényleg nevetek rajta. Nem úgy, mint sok filmnél vagy sorozatnál, hogy csak én értem, hogy vicces, az arcizmaim nem. Azt amúgy láttam a Stallonés cikknél, hogy nem bírod Bullock kisasszonyt, amit meg is tudok érteni, szerintem is jobb lett volna egy másik bugyuta lány helyette, de azért nekem nem tette élvezhetetlenné a filmet. A Dredd bírót meg régebben, mikor láttam, bénának találtam, nemrég újranéztem, és rájöttem, hogy direkt béna. Ezzel valamicskét nőtt a szememben.

Irigyellek, hogy a Lidérces órákat moziban láthattad, én csak a tévében futottam bele, de ottragadtam a képernyő előtt. A Holtak útját pedig ne hagyd ki szerintem, Scorsese ott megint visszatalált a régi önmagához. Ja, és eszembe jutott a Pénz színe is, az is egy jobb darab még. Jobban meggondolva, azt hiszem, szeretem Scorsesét, csak nem azokért a filmekért, amikért általában szokták.

Erre az összehasonlító elemzésre kíváncsi lennék, mert ez így nekem elég merész párosításnak tűnik, bár vannak közös pontok.

Az idő meg nekem is a legnagyobb ellenségem. Én is mindig tervezgetek, de valahogy sose jön össze. A vége mindig az, hogy valami hülye sitcom előtt tömöm a fejem, és már este is van... :(

2014.02.03. 07:36:03

@lonecoyote:

Igen, ezt a Luis Llosát valamiért nem csípik a népek, a LOPAKODÓK-at is inkább fikázni szokták, pedig nekem az is tetszett. Mondjuk az tény, hogy mindkét főszereplőjét (különösen Tom Berengert) kedvelem, vagyis eleve pozitívan álltam hozzá. (A folytatásokat nem ismerem.)

A SPECIALISTÁ-tól megkaptam azt, amit egy akciófilmtől elvárnék. Azt nem mondanám, hogy ebben a műfajban ez lenne a kedvencem, de egy olyan korszakban készült, amikor Sly már nem volt annyira menő, mégis összejött neki egy vállalható film. Ez se korábban, se később nem mindig sikerült neki.

A PUSZTÍTÓ nem kizárólag Sandra Bullock miatt nem tetszett, bár az ő alakításának is része volt ebben. Mivel régen láttam, nem tudok részletekbe menően visszaemlékezni rá, csak arra emlékszem, hogy ahogy ment előre a történet, egyre kevésbé érdekelt. Nem is tudom, talán az nem tetszett, hogy végül is ez egy erőszakos film, nem is kicsit, miért erőlködnek azzal, hogy közben jópofi is legyen.

A DREDD BÍRÓ-ból nemrég láttam az újat. Nem mondom, hogy különösebben magával ragadott, de valahogy jobbnak tűnt, mint Sly verziója.

Az öregség egyik (sőt egyetlen) előnye, hogy az ember a régi klasszikusokat (TERMINÁTOR 1! A NYOLCADIK UTAS A HALÁL!! stb.) még moziban láthatta. :)) Még arra is emlékszem, hogy a Toldi moziban láttam a filmet kolléganőmmel, és mindkettőnknek tetszett. Hú, és már megint pironkodnom kell! Ugyanis A PÉNZ SZÍNÉ-t is láttam, és az is tetszett, sőt egyike azon filmeknek, melyek szerintem bizonyítják, hogy Tom Cruise azért nem teljesen alaptalanul lett filmsztár. (Mondjuk én Orlando Bloom futtatásán jobban szoktam csodálkozni, de ezzel egyelőre egyedül vagyok.)

Pont úgy vagyok mint Te. Azon veszem észre magam, hogy már megint írogatok a filmekről, ahelyett, hogy nézném őket, és egyre gyakrabban választom az utóbbi lehetőséget.

lonecoyote25 2014.02.04. 20:21:11

@field 64: Hát, mást én nem láttam Luis Llosától, pedig talán érdemes lenne. Szerintem egyébként az akciófilm tipikusan olyan műfaj, hogy sznobságból még akkor se szokták értékelni, ha vannak szemmel látható erényei. Pedig szerintem megbecsülhetőbb egy ilyen jól elmondott mese, mint mondjuk azok az érzelgős giccsek, amikért az aranyszobrocskákat szokták osztogatni. Szóval engem mondjuk a Holt költők társasága és hasonlók tudnak kiakasztani. Pedig még azt se lehet mondani, hogy csak az "egyszerűbb" műfajokat tudom értékelni, hiszen Bergman vagy Werner Herzog elég nagy kedvenceim.

Amúgy, ha már Stallonéról beszélünk, neked a Bérgyilkosok hogy tetszett? Arról is volt vitánk a többiekkel a másik cikknél. Hátha találok még egy embert, akinek bejön rajtam kívül. :)

2014.02.04. 22:35:01

@lonecoyote:

Kezdjük a végén! Máris megtaláltad azt az embert: nekem tetszett a BÉRGYILKOSOK is, hiszen Antonio Banderast is kedvelem, bár szerintem spanyol korszaka érdekesebb volt, mint a hollywoodi.

Jómagam sem értek egyet az akciófilmek (és általában semmilyen műfaj) lenézésével, de túlzott felmagasztalásával sem. Számomra csak jó, közepes és rossz filmek vannak, műfajtól függetlenül.

A HOLT KÖLTŐK TÁRSASÁGA nekem se jött be, merthogy se Peter Weir filmjeit nem kedvelem, se Robin Williams nem az én színészem.

Bergmant módjával én is szeretem, Werner Herzog KASPAR HAUSER című remekéről pedig egyszer talán a Filmbookra megírom azt a minden szempontból kimerítő ismertetőt, amelyet jó pár éve a Wikipédiára terveztem (el is kezdtem), míg elegem nem lett abból a projektből.

lonecoyote25 2014.02.05. 20:27:57

@field 64: Na, akkor örülök, hogy a Bérgyilkosokban is egyezik a véleményünk. Banderast én is szeretem, bár sok filmjét nem láttam. Almodóvarnál szerepelt ő is, nem? Almodóvar filmjeit amúgy is pótolni akarom már régóta.

Robin Williams nekem se annyira nagy kedvencem, bár volt ahol tetszett a játéka, például a Halászkirály legendájában vagy az Ébredésekben. Utóbbi film mondjuk De Niro miatt is volt nagy hatással rám, de inkább érdekes, amiről szól, nem is mint film tetszett annyira.

Herzogtól vannak filmek, amik nekem nem annyira tetszettek, például a Kaspar Hauser se, vagy mondjuk a Stroszek, de más filmjeit (Nosferatu, Woyzeck, Üvegszív) imádom, meg őt magát, a világlátását, véleménynyilvánításait is. Azért, ha sikerül tető alá hozni azt az ismertetőt, én biztos el fogom olvasni. Egyébként min bukott meg a Wikipédiás projekt? Gondolom, elég nagy munka lett volna...

2014.02.06. 09:36:28

Banderast Almodóvar fedezte fel, és szerintem jó is volt az ő filmjeiben. Mindazonáltal láttam más spanyol filmekben is, melyekben szerintem színészileg sokrétűbb feladatokat kapott, mint Hollywoodban, ahol leggyakrabban a „latin szépfiú” skatulyájának kellett megfelelnie.

Herzogtól nekem a KASPAR HAUSER nagyon nagy kedvencem, és a NOSFERATU is igen jó. Istenem, ezek a mai tini vámpírfilmek milyen szánalmasak az igazi horrorklasszikusokhoz képest!

Nem az volt a gond a filmismertetővel, hogy nagy munka lett volna (szeretem a kihívásokat), hanem a Wikipédiával lett tele a tököm. Ott döbbentem rá arra, hogy tízmillió cenzor országa vagyunk: létrehozni (megírni) valamit nem sok mindenkinek van ideje, kedve, sőt nagyképűen azt is mondhatnám: tehetsége, de okvetetlenkedve, amatőr módon a készbe belepofázni, kihúzogatni, skatulyákat aggatni rá, hülyeségeken kötözködni stb., arra viszont mindig volt jelentkező fölös számban is.

Egy szó mint száz, a Wikipédia az egyetlen internetes felület, amelynek esetében kifejezetten bánom, hogy időt szántam rá. Talán ha valóban öreg leszek, kijavítva és kibővítve áthozom onnan a szövegeimet a Filmbookra. A popzenei írásaimmal ezt már meg is tettem a saját blogomban, sőt a Pasolini vonatkozású szövegeimmel is.

lonecoyote25 2014.02.06. 17:54:11

@field 64: Ja, így már értem, hogy eleged lett a projektből. Egyébként szerintem az angol Wikipédia ér valamit, a magyaron alig van fenn tartalom.

2014.02.07. 22:47:04

@lonecoyote:

A külföldi Wikipédiákat én is használom, főleg az angolt, a németet, az olaszt és a franciát. A magyar valóban sokkal szegényesebb és megbízhatatlanabb. De ez sokkal inkább a törzsgárda (és kommunikációjának) hibája, semmint a jó szándékú, de on-line lexikonírásban járatlan újoncoké, akiknek a lelkesedését sajnos igen hamar letörik.

kamuinkaperubó 2014.07.24. 22:38:18

Tégla,Crank,Borat ezek nagyon jók :)

Ezek melett az én top2006 listámon még rajta lenne:300,véres gyémánt,távkapcs,kiscsávó,silent hill,
motel (de az csak azért mert annyira sokkolt)és végül a temetőkapu (de csak ha valamilyen drog hatása alatt állok:D)
süti beállítások módosítása