Vége ennek az évnek is. Mit mondhatunk el 2013-ról filmes szempontból? Szerintem kifejezetten átvezető, középszar év volt. Voltak jó filmek, de nem igazán láttam semmi kiemelkedőt. Olyan okés filmek éve volt ez. Az idő fogja eldönteni egyáltalán valami megmarad-e innét? A 13-as amúgy is szerencsétlen szám, és ha összeadjuk vagy szorozzuk a számokat egymással, megkapjuk a hatost, ami ugyan az első tökéletes szám, de Edgar Wright óta tudjuk, hogy az Ómenre is asszociálhatunk róla, ami megint nem túl jó... ómen. Úgyhogy nekem ez az év egy hangyapöcsnyit volt csak jobb 2012-től, így ismét szabadjára bocsátom rám jellemző toplistámat, amikor is egy-egy meghatározó pontját emelem ki az elmúlt esztendőből. Vigyázat a poszt nyomokban szabadszájúságot tartalmazhat!

Az év visszatérése - Dredd (hazai bemutató: január 10.)

Dredd volt, Dredd van, Dredd lesz... én nem vagyok Dredd... most mi lesz? Sokat kellett várjak mire el tudtam dönteni Dredd vagy a Rajtaütés a jobb a két film közül, hiszen mindkét film nagyjából ugyanazt a "plot"-ot adja, egy nagy épület tömve rendbontókkal, akiket le kell zúzni. Egy hónapja ülepedett le a dolog a lelkemben, amikor rájöttem, hogy a Dredd minden jelenete belém égett - pedig annyira nem estem hasra tőle - miközben a Rajtaütésből alig tudok bármit is felidézni. Ennél sokkal fontosabb, hogy sokan visszatértek idén is, pl. Riddick, de a Dredd egyben reboot is volt - kb. olyasmi mint a jövőre érkező Robotzsaru, de míg utóbbi esetében nem érzem ezt indokoltnak, a 95-ös Dredd minden volt csak jó nem - és nekem mindezek dacára mégis teccik - így reménykedhettünk, hogy főnix madárként támad fel, megtámogatván egy kőkemény Carl Urbannal, akire nagyon ráférne már egy trilógia amit a nevéhez köthetnek, mert végtelenül mellőzött színész. Ráadásul az egész film szupercool az alacsony költségvetés ellenére végig tudja tartani a tempót, és benne van legújabb szerelmem Lena Heady, aki mellett Olivia Thirlby max egypatronos kislánynak tűnik. Szóval welcome back Dredd - mondom mindezt úgy, hogy második részre esély nincs jelenleg.

Az év meglepetése - Django elszabadul (hazai bemutató: január 20.)

Annyira utálom Tarantinot, hogy azt elmondani nem tudom. Az a néphülyítés, megvezetés, butítás amit véghezvitt a nyugati civilizációban - csak reménykedek, hogy a Kínai Népköztársaságban nem lehet beszerezni a filmjeit - legalább egy Zeddel töltendő hétvégét érdemel, ahol őt öltöztetnék be a Bénának. Szóval, soha életemben nem gondoltam volna, nem hogy azt, hogy tetszeni fog egy filmje, de hogy én ezt moziban nézem meg???? W. T. F. ???? Szóval a Django jött, látott, és majdnem győzött, és bár végtelenül élvezetes filmnek tartom, azért a hibái már látszódnak. Hiszen pont a címszereplő a legnagyobb tévedés, Jamie Foxx, aki mintha ott se lenne, sőt, már már úgy vagyok vele, ki is lehetett volna hagyni, és nélküle is működne a film. Elsőre lehet hülyeség, de azért gondoljatok csak bele. Egy olyan western, ahol alig lőnek, és mikor igen, az lesz a zavaró... Mert bárki más feltűnik egyből ellopja a showt, Waltz, DiCaprio, Jackson, kit érdekel hogy megy kiszabadítani a nőjét. Sőt hozzáteszem, ez az egész rabszolgaság hagy ne érdekeljen már annyira engem itthon Európában. Mi kulturáltak vagyunk, nálunk már a középkorban se voltak rabszolgák. De mindent összegezve, az év meglepetése valóban a Django, mert bitang szórakoztató film, ha csak egyet nézel meg Tarantinotól, NE ez legyen, mert a végén még azt hiszed, hogy minden filmje legalább ilyen jó.

Az év csalódása  - Drágább, mint az életed (hazai bemutató: február 14.)

Valaki tud egyéb jelentkezőt, vagy ennyire még nem értett egyet a világ, mióta félbemaradt a Bábel tornyának építése? Szerintem elég sokat elmond, hogy még csak másfél hónap telt el 2013-ból de máris három jelentős kategóriában címet tudtam kiosztani. A Die Hard arra is ráébresztett, mi a különbség a rövid távú folytatások (pl. Indiana Jones 1-2-3) és a hosszú távú folytatások (pl. Indiana Jones 4) között. Utóbbiak kivétel nélkül szarok, és totálisan feleslegesek. És ugyanilyen lesz, a jövőre mozikba kerülő Dumb és Dumber 2 is. Valami nem véletlenül lett siker a 90-es évek elején, és ha ma csinálnák meg, még akár azt is elhiszem, hogy senki le se szarná. Aki a Die Hard forgatókönyvéért felelős, az csak haljon éhen, aki rendezte... az már más kérdés, ő nem érdemel ilyen könnyű véget. De akik ezt a projectet a Max Payne-t is elbaszó - ezt nem lehet eleget hangoztatni - lény kezébe adták, azokat dugja meg a sátán éjszaka mint Jonah Hillt az Itt a Vége-ben. Ő vele megtörtént, pedig annak a srácnak csupán annyi vétke volt, hogy a Pénzcsinálóban szerepet vállalt. És persze itt van nekünk Bruce fáking Willis, aki mindent annak a zsánernek köszönhet, amit idén többször is pofán köpött, amit évek óta gyaláz, és még ő van belefásulva. Nem Willis, nem te unod az akciót, az akció un téged apám. Te voltál a hősöm, a példaképem, és erre egy ilyen szarral jössz elő 2013-ban? Leköpnélek ha nem lennének itt az olvasók. Egy VESZTES vagy, hallod bazmeg! Senki se szeret, mindenki utál! Ne mosolyogj te BAROM! A producerek persze próbálták menteni a menthetőt, és ősszel DVD-n kihoztak egy tíz perccel hosszabb rendezőit, ami egy fokkal nézhetőbb lett ugyan, de ez már régen nem Die Hard, ezt úgy hívják, hogy egy rakás szar.

Az év sci-fije - Feledés (hazai bemutató: április 11.)

A Feledés ami igazán megmutatja mennyire közepes volt ez az év. Mármint, hogy egy Feledés szintű sci-fi az ÉV sci-fije. Szóval azt azért tisztázzuk, hogy nem volt ez a film olyan rossz, sőt, engem magával ragadott az elképesztő képi világ, és a látvány. De ugyanakkor nagyon sok helyről - khm - merített, és így azért nem lehet eredeti filmnek nevezni. Mintha elfelejtette volna, hogy ezeket a dolgokat már mások bemutatták. Ugyanakkor viszont jót lopni jó helyről nem bűn a filmszakmában, és főleg akkor lehet megbocsátani, ha az ilyen minőségi lopás lesz mint a Feledés esetében. Szeretem ha valami magával ragad, elvarázsol, és a Feledés kétségtelenül elérte ezt, tátott szájjal merültem el benne, miközben nem vártam tőle semmit. Viszont érdemeit inkább az domborítja, hogy Végjáték, meg Elysium szintű filmekkel akartak mások durrantani - no komment. Tudom, hogy idén volt egy Star Trek is - enyém volt a megtiszteltetés, hogy megírjam róla a kritikát - de számomra az sem tudta végig fenntartani az érdeklődést, szóval ha idén jött volna egy Szárnyas Fejvadász, vagy Eredet akkor már necces a dolog, de így a Feledés bizony nyakhosszal győzött.

Az év sikere - Z világháború (hazai bemutató: július 27.)

Annyira végtelenül örültem, amikor kiderült, mennyire jó film is lett ez a bűnös élvezet. Ásták előre a sírját, azután a sok hülye kritikus jobb híján önmagát lőhette bele a gödörbe. Tíz éve nem készült ilyen jó film a földi civilizáció elmúlásáról, az pedig, hogy zombifilmek terén a Holtak Hajnala remake óta nem volt ilyen jó egyszerű tény. És hiába a sok csúszás, hiába a "Magyarországon forgatott film eleve elátkozott" mentalitás, hiába Brad Pitt akkor is hihetetlenül izgalmas, látványos, és élvezetes lett. Ami ráadásul úgy adaptált egy siker könyvet, hogy lényegében totál máshogy valósította meg a benne leírtakat, és mindezt úgy, hogy az alapanyag mégis megfilmesíthető maradt. Szép volt, jó volt, megérte pénzt kicsengetni rá. Írhattam volna ugyan ezt a filmet is a meglepetés kategóriába, deeee a helyzet az, hogy én mindvégig hittem ebben az alkotásban, és ezért duplán örülök, hogy mindenki mással szemben... Igazam lett :D

Az év képregényfilmje - Farkas (hazai bemutató: július 25.)

A Feledéshez hasonlóan sokatmondó az is, hogy a Farkas lett számomra az Év Legjobb Képregényfilmje. Az acélember egyértelmű kihagyott ziccer a temérdek hibájával - és azért ott kicsit többet vár az ember mint Farkas egyik újabb bevetésétől -, a Vasember 3 pedig ugyan jó volt, de valahogy egy trilógia lezárása legyen már nagyobb durranás. A Thor - Sötét Világot ugyan nem láttam, de tartok tőle, hogy Lokin kívül sok szeretnivalót abban sem fogok találni. Úgyhogy a Farkas jött, látott, és meggyőzött arról, hogy egy iszonyatosan jó film, aminek rétegei vannak, ami székbe szegez, amiben Jackman még mindig úgy néz ki, mintha el se telt volna tíz év, és ami kellőképpen felcsigázott a 2014-es új X-men filmhez. Sok felől hallom azt, hogy a képregényfilmek kifulladtak, vagy csak várják, mikor hagy abba ez a láz, de szerintem ez még nagyon messze van, mert épp azt bizonyítják az ilyen mozik, hogy rendre képesek megújulni, más irányból közelíteni, új arcukat mutatni, fejlődni egy olyan szintre, ahol már nem Elektra, meg Macskanő szintű spin-offok látnak napvilágot.

Az év híre - Ben Affleck lesz Batman (hivatalos: augusztus 23.)

Ráadásul WTF híre. Azt hiszem most már nyíltan és epésen fogok röhögni a DC szerencsétlen próbálkozásain. Különben is undorítónak tartom, amikor valami, valakinek összejön, és egyből jönnek az epigonok. Jó, persze tudom, ez a Justice League már létezett képregényben is. De akkor miért nem ők kezdték el építeni? Annyi évük volt rá, a Marvel is elcseszte mind a két Hulkot. Nem lehet mondani, hogy amihez hozzáértek az arannyá változott. Nagyon sok mellényúlásuk volt. De, a sok film közül eggyel nagyon odataláltak. Az egész Bosszúállók széria Robert Downey Jr. vállán nyugszik, ha ő kiszáll, kiöregedik annak is vége lesz, ez szinte biztos. Erre miután szarul teljesít az Acélember, behozzák ezt a szuper hírt. Áprilisi tréfának is elment volna. Egy pillanat alatt meme lett Batfleckből, akiről ráadásul az utóbbi években kiderült, hogy sokkal jobb rendezőnek mint színésznek valaha nem is értem miért erőlködik tovább. A hivatalos magyarázat - miszerint idősebb Batmant keresnek a szerepre - meg egyszerűen röhej, Affleck két évvel idősebb csak mint Bale, vagy pedig kemény kritika Affleck fizikumáról. Amúgy Christian - fáking ámátőr - Bale se normális, hogy még 50 milla se volt elég neki a szerepre, végül még lett volna valami autentikusság, vagy folytatólagosság a következő filmek közt. Ráadásul mire az egész gárda összeáll rég lecseng a szuperhős mánia. Vagy legalábbis addigra már valóban túlhaladott lesz. Azt meg már csak halkan jegyzem meg, hogy egy színész aki egyszer eljátszotta már Daredevilt az ne akarjon Batman lenni.

Az év drámája - Hajsza a győzelemért (hazai bemutató: szeptember 12.)

Azt se gondoltam volna, hogy sportfilmre ülök be idén a moziba, de a Rush jött, látott, és letarolt mindenkit. Ráadásul ez egy olyan film, ami egy bitang erős évben is kiemelkedett volna. A Forma 1-et gyanítom azokkal is megkedveltette, akik egy ideig nem nézték, vagy egyáltalán nem érdeklődtek iránta. Ráadásul ha Senna halálát nem számoljuk, Lauda balesete a Forma 1 történetének legnagyobb tragédiája ami elég régen történt, hogy sokakat érdekeljen és körül lehessen járni. Persze benne lenni ebben az egészben nyilván más mint azt nézni a tévében, vagy a lelátón, hogy köröznek az autókkal. csodálatos alakítások - amolyan felolvadnak szerepükben a színészek fajta - és ezúttal még az sem befolyásolt, hogy egyik barátom dolgozott a film látványán, lévén annyira elvonta figyelmem a Thor, hogy fel sem merült bennem, egy ilyen hétköznapibb filmen mit kell egyáltalán CGI-zni. Szal ha már láttad nézd meg újra, ha viszont kimaradt valahogy szerezd be a Rusht és még ma nézd meg, ennél jobban ritkábban tölthettél el idén két órát ha filmnézésre adtad a fejed.

Az év hülyesége - A nagyfüzet (hazai bemutató: szeptember 19.)

Nem is kellene mást írjak. Egy MILLIÁRD jó magyar pénz. Egy Milliárd támogatás. Erre a rakás szarra. Erre a tévéfilmre - amin továbbra sincsenek szűrők. Erre a közhelyszótárra. Erre az állóképre, ahol a színészi alakításokat egyes panoptikumok megszégyenítik. A Die Hardot elkúrni se miska, hülye magyar filmeket gyártani zsinórban is jó mulatság. De Ezer milliót elverni egy ilyen filmre, ami jóformán semmiben nem különbözik a többi retek rossz magyar alkotástól vérlázító. Próbáltam keresni valami mást, ami ennél is nagyobb hülyeség, - az argentín-spanyol Osztag még esélyes volt - de kénytelen voltam betenni Oscar várományos filmünket, mely immáron beverekedte magát az előcsarnokba. Lehet erre ment itt el az egy milliárd, megkenni az illetékeseket, mert a filmen nem látszik meg a rengeteg pénz amit elszartak rá. Pénzmosoda? Család, ámítás? Meg a világ két legrosszabb gyerekszínésze, akiket egy lapon emlegetni Olvasztó Imrével felér egy borjúbőr csapással. Nem vagyok büszke, hogy e nemzet tagja vagyok, amikor ilyen filmeket gyártunk. Félre értés ne essék, ha csak minden második lenne a rossz, még lenyelném. De ennek fényében át kell értékelni még a Sas Tamás filmeket is, hiszen ő egy MILLIÁRDBÓL legalább 3-4 filmet is ki tud hozni. Komolyan senkiben nem merült fel, hogy inkább a rajzfilmiparba pumpálják ugyanezt a tőkeinjekciót? Ott több esélyt látnék még ma is a nagy visszatérésre, mint játékfilm terén. Vagy ha már nem film. Valami hasznosra. Mondjuk graffiti eltávolításra az V. kerületben. TE mire tudnál elkölteni egy milliárdot, hogy jót tegyél vele? Ugye nem egy szar filmet rendeznél belőle, ahogy azt Szász János tette? 

És végül...

Az év vesztesége - meghalt Paul Walker november 30. (élt 40 évet)

Azt hiszem Paul Walker egyszerre brutális, ironikus, meglepő, váratlan és tragikus halálát nem fogja semmi űberelni egy darabig. Tony Scottnak legalább volt rá oka, hogy leugorjon a hídról, és ő azért szép kort élt meg. Walker azonban férfi ereje teljében távozott közülünk, épp amikor a maximumon pörgött a halálos Iramban újabb etapja - mondhatjuk reneszánszát kezdte élni. Ráadásul Walker egyéb filmjeiben is szerepet kaptak a gyors kocsik, úgyhogy én idén nem tudtam ennél megrázóbbat, egész egyszerűen nem volt fair hogy pont most halt meg és pont úgy, ahogy. Ráadásul napokig nem tűnt el a netről a halálhíre, először azért mert mindenképpen hatalmas veszteség, másodsorban mert épp forgatták a Halálos Iramban 7-et amit így jóskán el is kellett tolni, mi több leálltak a forgatással hosszabb időre. Utána pedig összeesküvés elméletek keltek szárnyra, miszerint Walker csak ki akart szállni és megrendezte saját halálhírét - csókoltatom az anyukáját annak aki ezt kitalálta -, vagy, amit személy szerint sokkal hihetőbbnek tartok, hogy a stúdiók néha megölnek egy-egy színészt, hogy ezzel is generálják a hype értékét az adott filmnek. Ezt erősíti, hogy a Halálos Iramnak valójában Diesel az igazi arca, és most derült ki az is, hogy Britanny Murphyt is valójában megmérgezték. Ugyanakkor elég durva belegondolni, hogy ilyesmire képesek lennének a stúdiók, és a Halálos Iramban mint írtam most került a csúcsra, már kiforrtak a karakterek, a következő részben maga Statham is beszáll, a legnagyobb baklövés lett volna pont most kinyírni Walkert, és legyünk őszinték, a Halálos Iramban egyáltalán nem szorult rá, hogy ilyesmivel növeljék a hírértékét, mert azt már képtelenség bárhova is fokozni. Szóval akár hogy is Walker, annyira nem ismertelek, annyira nem szerettelek, de nem tartom fairnek, hogy pont most, pont így kellett elmenned. Miközben Ridley Scott... még mindig él.

Nos, ezek lettek volna azok a meghatározó momentumok melyek idén alakították filmes életünket. Remélem jövőre  jobb filmeket kapunk, erősebb évnek ígérkezik. Vakkantsatok be veszettül és részemről... B.Ú.É.K.!

Ha tetszett a bejegyzés, lájkolj minket a Facebook oldalunkon!