Egy karácsonyi film áprilisban? Na jó, legyen.

Féltem ettől a filmtől, mert ki nem állhatom, ha tíz-húsz-harminc év távlatból találják ki az alkotók, hogy nosza, csináljunk folytatást. Egy film nem véletlenül működik akkor, amikor, nem véletlenül ütik a legtöbb esetben addig a vasat, amíg csak ketté nem törik, tehát eleve averzióm alakult ki a…

A tavalyi - szintén szar - karácsonyi mozis kínálatban minden második ember ehhez a filmhez menekült, mert valami olyasmit nyújtott, amit a 90-es években Sam Raimi és Peter Jackson filmjei. Én azonban mindkettőnek utáltam ezeket a nevetségességbe fulladó, sokszor öncélú és pozőrködő horror filmjeit.…

Szar karácsonyi filmeknél maradva - nehogy megtörjük már az ünnepekre való hangolódást -, gondoltam, mivel az idei kínálatból kifogytunk, nézzük jobb volt e a helyzet tavaly. Hát nem igazán...

A karácsony felé közeledve egyre több karácsonyi filmbe botlunk mind a televízió elé huppanva, mind pedig a moziba menet. A Tapló télapó 2, és a katasztrofális Hivatali karácsony után már nem is reménykedtem semmi jóban, amikor szembejött velem a Váratlan szépség... és megcsapott a film... ööö...…

Én nem akartam semmit, csak szórakozni kicsit...

Az idei karácsony a Karácsonyi ének körül forgott nálam, ami azzal kezdődött, hogy hosszas tépelődés után megnéztem a Robert Zemeckis-féle verziót, és nagyon tetszett. Azt hittem, az idei szezonban már nem is látok ennél jobb filmet – tegyük hozzá, már alig maradt karácsonyi film, amit ne láttam…

Vince Vaughn - akit egy tehetségtelen kutyaütőnek tartok - egyszer karácsonyozott egyet 2007-ben, és ez lett belőle. Természetesen már csak az elszállt ötlet miatt is sokkal jobb, mint az unalmasan kínos Négy Karácsony, de, igazából a Télbratyó is maximum az elmegy kategóriában indulhatna…