Azt hiszem a Fekete Pont az utóbbi idők legnagyobb filmes csalódása, és egyáltalán nem pozitív irányban. Annyira felhypeolták ezt a filmet, hogy mire pótoltam, már el se tudtam képzelni, hogy egy semmitmondó, unalmas, a felszínt kapargató, csak a kórtünetet megmutató filmmel találkozzak. Hozzászoktam, hogy az utóbbi időben zsinórban remek magyar filmeket láttam. Főleg azért akartam megnézni, mert hasonló a téma, mint az Elfogy a levegő vagy a Tanári szoba esetén. Mindkét film elképesztően erős, és nagyon tetszett, igaz utóbbi nem magyar, de szintén az oktatás állapotairól szól. Mert bármennyire is szeretnék ezt sulykolni, ez nem magyar probléma, ez egész Európában tarthatatlan állapot.

Szimler Bálint filmje nagyjából negyedóra után kezdett elveszteni, amikor már láttam, hogy ebből épkézláb történet nem lesz. A főszereplőnek beállított, Berlinből hazaérkezett Palkó ugyanis villámgyorsan háttérbe szorul, hogy átadja a helyét az iskola, annak problémái, és főleg a tanárok ügyes-bajos dolgainak. Helyesebb lett volna azt a címet adni, hogy Szemelvények egy iskola életéből, és akkor ez a széttagoltság nem lenne ennyire zavaró. A film ugyanis ahelyett, hogy egy konkrét történetet akarna elmesélni, inkább olyan helyzeteket mutat be, amikkel bárki találkozhatott, aki 1980 és 2020 között általános iskolába járt, nagyjából bárhová az országon belül. Fontos, hogy Magyarországról van szó, a világ legrosszabb helyéről, ahol köztudottan a legrosszabb a közoktatás. Ezt a film az elején kategorikusan kijelenti, hiszen Palkó nem véletlenül Berlinből jött, ahol köztudottan jobb az oktatás meg a kaja is. Amit itt adnak a menzán, ha sokáig etetjük vele, bizony még a kóbor macskák is beledöglenek.

Igaz, a Tanári szoba, mint említettem német film, bizonyára Szimler is látta, mert kölcsön is vett belőle egy jelenetet, hogy aztán annak erejét elvéve felhasználja. Azért nem osztok ki fekete pontot, hogy mindkét filmben – sőt, ha az Elfogy a levegőt is ide veszem, akkor mindháromban – egy fiatal, idealista tanárnő próbál szembeszállni a besavanyodott, megfáradt rendszerrel, mert a közoktatásban, és főleg az általánosban 95%-ban nők tanítanak. Nálunk a technikatanár is az volt, meg az igazgató is, meg a tesitanár is. Itt ez utóbbiak férfiak, csakhogy meglegyen az agresszív, a regresszív, a teszetosza sztereotípiája. Mészöly Anna még a film legjobb része, nagyon nagy kár, hogy nem kezdenek a karakterével semmit, a lezárás, amit kapott meg teljesen hiteltelen, és maximum egy rossz viccnek jó, de ez a téma, azt hiszem, többet érdemelt volna, semmint elvicceljék az alkotók. Az egész film nagyjából úgy fest, hogy ami egy év alatt megtörténhet egy iskolában, legyen az rossz, kirívó vagy szélsőséges, azt ebbe a filmbe belesűrítették.

Ott van például a szülői értekezlet, ahol azt kell eldönteni, hova menjenek a diákok nyaralni, de egy szülő nem tudja befizetni az összeget, és miatta, EGYVALAKI miatt a tanárnő úgy dönt, inkább egynapos kirándulásokra mennének. A film úgy tálalja a szituációt, hogy azok a szülők a gecik, akik a gyermekeiket egy hosszabb nyaralásra szeretnék befizetni, sőt, akkor igazán gecik, amikor összedobnák a szegényebb szülőnek a pénzt, mert utóbbi nemcsak szegény, de büszke is. Tehát az lenne a megoldás, ha mindenki elfogadná a liberális tanárnő ajánlatát. És ezt a jelenetet tíz percig mutatja a film! Annyira azért nem érdekes a probléma, amit maga a tanárnő generált. Igaz, én úgy tudtam, a demokráciák arról szólnak, hogy a többség akarata érvényesül, a kisebbség meg elfogadja. De még tovább megyek: az iskolákban a kirándulás fakultatív, én örültem a legjobban, amikor nem kellett elmennem kirándulni – értsd, nem volt pénz, és anyám nem ment be önérzeteskedni a szülői értekezletre, hanem megmondta, hogy ez van, én meg örültem, hogy otthon maradhattam és nézhettem a Garfieldot. De mondok még jobbat, a középiskolában a kasszafelelős az egész osztálypénzt ellopta, és vett magának belőle egy szép kabátot. És abban az évben SENKI nem ment kirándulni. Alsóban meg a gyerek, akire a tanárnő rábízta a pénzt, az bedobta a kukába, és akkor se ment senki kirándulni.

Azután ott a jelenet, amiben egy látszólag teljesen értelmetlen dologból kell felelnie Palkónak. Mindenkinek ismerős ugye? Jelen esetben nem röghegység, hanem a virág részei. Termő, bibe, porzó, satöbbi. Azért írtam, hogy látszólag, mert valójában az általánosban szerzed meg az alapműveltséged jelentős részét, és ekkor még egyáltalán nem lehet tudni, milyen irányú lesz a gyermek érdeklődése. Vannak, akik soha többet nem tanulnak biológiát, kémiát vagy fizikát nyolcadik után. Ez a jelenet a filmben az oktatás értelmetlenségét hivatott prezentálni. Szimler egyébiránt rendezett már egy hasonló kisfilmet a Nekem Budapest című SZFE-s szkeccsfilmben, amiben egy másik diák felelt Afrika partvidékéből hasonló elánnal, vagyis az látszik, hogy régóta foglalkoztatja a téma. De ez is csak egy kiragadott jelenet, ahogy maga a film címe is csupán egy rossz emléket akar feltépni, fekete pontot mindenki kapott, igaz nálunk még a tanárnő írta, és nem valaki mással íratta be. De a film itt is maszatol, ugyanis nemcsak fekete pont létezik, hanem piros is, mivel egy iskola nem csak tanít, hanem nevel is, például, hogy kijavíthatod a hibáidat, ha szorgalmas vagy, megdicsérnek, és a pozitív megerősítés ugyanúgy a mindennapok része, ahogy a megrovás is.

Ahogy a tanárok is leginkább eltúlzott karikatúrák, ez főleg a pipogya technikatanáron látszódik meg. Ő ugyanis kapott egy saját szálat. Történik egy napon, hogy kiesik az ablak az egyik osztályteremből, de olyan hiteltelen módon, hogy nincs az az ablak, ami így kiessen bárhonnan is. Az ablakosmester utána lead egy olyan szöveget, amit nem is tudom mikor hinnék el. Országunk pont arról híres, hogy mindenre találunk megoldást, de ezen ne akadjunk fenn, így kívánta a narratíva. A sulinak nincs pénze, ezt már inkább elhiszem, azt megint kevésbé, hogy EGY kompetens tanár sincs, aki tudna pályázatot írni. Ha valamiben ügyesek a tanárok az a pályázatírás. De még tovább megyek, egy technikatanár pont azért lesz technikatanár, mert ügyes. Nekünk a kis műhelyünkben egyedül legyártotta volna a teljes ablaksort, meg még be is szereli. Jelenleg az OBI meg a Praktiker tele van csináld magad gyorstalpalókkal, ezek meg egy YouTube videót nem tudnak értelmezni. Azt se akarom elhinni, hogy az igazgató, az egész tantestület előtt rúgja ki az egyik tanárt, persze, lehet vannak ilyenek, csak nem olyan felelősséghárítók, mint a filmben ábrázolt, aki nemhogy igazgatónak, de még rajzszögnek se volna jó a parafatáblára.

Ennyit a tanárokról, a diákokról nem tudok mit írni, mert a film nem mutatja be őket. Palkót is alig. Őt a film úgy kezeli, hogy ő az a renitens, aki nem hajlandó beállni a sorba, nem veszi fel az egyenpólót, és FASZÁLLÍTÓK-nak akarja hívni a sportversenyen a csapatukat. Emiatt. EMIATT!!! Fegyelmi eljárást indítanak ellene. Nem a tesitanár ellen, aki megpofozta, hanem ellene, egy ilyen hülyeség miatt. Szimler úr nem tudja, hogy ugyanabban az országban él, ahol jelenleg máglyán fognak elégetni egy karateedzőt, mert felrúgott egy Palkó életkorú gyermeket? Aki ilyet tesz az utána szedheti a sátorfáját, meg búcsút inthet a tanári karrierjének is. Az a jelenet, amikor Juci néni végre a képébe vágja az igazságot, és senki nem áll ki mellette a legdidaktikusabb az egész filmben. Hogy nem az agresszort közösítik ki, hanem azt, aki kiáll a gyerek mellett? Lehet, nem ártott volna egy jelenet az anyukával, ha már leszerződtették Marozsán Erikát, de hát az is borította volna a mondandót. Helyette ott a másik szülő, aki bejön lebaszni a tanárnőt, mert ő másik verset akar tanítani, nem azt, ami a könyvben van. A maga bárdolatlan módján ez az ember szívén viseli a gyermeke oktatását, pedig ő ebben az országban él, a németből – tehát egy kulturált országból – visszajött anyuka meg egy fegyelmi ügy miatt se kerül be a filmbe.

De még Juci néni se jön rá a teljesen nyilvánvalóra, ami még annak is egyértelmű, aki nem végzett pedagógus vagy pszichológus, hogy Palkó elzárkózik, mert nem találja a helyét, ahogy arra az utolsó jelenetben rá is erősítenek. Nem ő az agresszív, de még csak nem is az osztálytársak, akik épp a furcsasága miatt közösítik ki végül, és nem azért, mert nem akarták volna befogadni. Az egész film pontosan olyan mesterkélt, mint a közepén található, teljesen indokoltalan, és művészkedős drámajelenet. Én a magam részéről lassan azt se hiszem el, hogy ennyire rossz lenne az oktatásunk, mert jelenleg azok tüntetnek a kormány ellen, akik maguk is ebben a rendszerben nőttek fel, mégse lettek idióták. De oké, persze, legyen minden ilyen szar, elmaradott, ez esetben egy németből visszaemigrált anyuka miért pont ebbe a retekszar iskolába íratja be a kölkét? És arról se feledkezzünk meg, hogy ez a film aztán mindent csinál csak éppen nem állítja a népet a tanárok ügye mellé, mert miért is támogatnák őket, amikor az elnyomás ellen próbálnak tünteni, ha mindegyikük ilyen kicsinyes, megkeseredett és rosszindulatú? Mindezek miatt a rendező úrnak nem fekete pont jár az ellenőrzőjébe, hanem egy jókora egyes, és a magyar verzióból!

Lájkolj minket a Facebook oldalunkon!

Kövess minket Twitteren: Follow @Filmbook4

Hallgass minket YouTubeon: www.youtube.com/@filmbook_podcast

vagy Spotifyon: https://open.spotify.com/show/5YBaIxW97mIJ1Er7UQitHL

kontakt: filmbook.blog@gmail.com