Ilyen időket élünk. Mert a fost veszik meg az emberek, azért. Mert a fost adják ki a kiadók, azért. Emiatt a nő miatt nem adják ki a könyvemet. Tudod, hogy nem vihetem bárhová! Ez szépirodalom bazdmeg! Az élet meg egy eci. Egy ECI!

Hát apáim, Varsics Péter rendező, és Csurgó Gábor forgatókönyvíró, ti aztán odaraktátok magatokat. Erről pofázok már napok óta, hogy jótékonyan hat egy filmre, ha nem egy ember írja és rendezi ugyanazt a művet. Márpedig az Így vagy tökéletes az utóbbi idők legjobb romantikus vígjátéka, sőt, ez egy intelligens vígjáték, amiből alig tudnék másikat említeni a haza pocsolyából. Úgyhogy blaszfémia következik, ez a film egyenes ági rokona a Harry és Sallynek, a Lesz ez még így se-nek, vagy akár az Idétlen időkignek. Filmünk szereplői írók, és tegyük hozzá, megkeseredett, sikertelen, vagy épp tehetségtelen, de a pillanatnyi trendet és tömegeket kiszolgáló írók. Esendők, véreznek, és éppen ettől válnak szimpatikussá. Mert ide nem kellett egy Bögöcs, akire helyettük majd figyelünk amíg egymásra találnak.

Csurgó elvégezhette a házifeladatot is, mert elképesztően reális képet mutat a hazai irodalmi pocsolyáról, főleg az első félóra eszméletlen jó. Valóban ilyen egy Könyvhét, Könyvfesztivál, díjátadó, dedikálás, és még sorolhatnám. Tökéletes lenyomata jelenkori társadalmunknak, ahol piedesztálra emelik a legnagyobb közhelyeket puffogtató önsegítő könyveket, amik tele vannak olyan frázisokkal, amire kis gondolkodással saját magunknak is rá lehetne jönni, de hát mennyivel jobb, ha úgy mondják meg nekünk. És igen valóban nők írják ezeket a borzadályokat, és leginkább nők is olvassák, akik minden ilyen esetben úgy érzik, akkora relevációban volt részük, mint egy vulkanikus orgazmus. A bulvár sajnos minden téren rányomta bélyegét az irodalomra 2000 óta, az internet rohamos terjedése nem kis szerepet játszhatott mindebben.

És mellettük ott vannak azok a "meg nem értett" írók, akik már csak maguknak írnak, mert egykori babérjaikon megültek, és amit azóta csinálnak, az művészieskedő olvashatatlan szemét. Egy darabig még kiadják őket, de valóban arra szorulnak, hogy saját maguk vásárolják fel regényeiket, és eldugdossák riválisuk példányait, hogy ne legyenek szem előtt. Egykori mesterem mondotta volt, ha látok két embert a sarkon, akik egy kanál vízben is megfojtanák egymást, az csakis két író lehet. Ennél nagyobb igazságot azóta se mondott. Ugyanakkor nekem van rálátásom erre az egészre, de egy laikus néző nem biztos, hogy ennyire veszi ezeket az apró kikacsintásokat, amivel tele a film. Például, hogy félre tudják tenni az alabárdot, ha éppen található a közelben egy véresszájú kritikus, akit együttes erővel lehet utálni. Vagy idesorolhatnám a párocska első találkozását, ami valami zseniális. Persze az legyen a legnagyobb hibája egy filmnek, hogy túlságosan belterjes.

Somos András legújabb könyvét, a Kitöltési útmutatót halotti bizonyítványhoz, pont azért nem veszik, mert Tordai Kata megírta ezt a konzumidiótáknak szóló Így vagy tökéletest, amit ráadásul saját maga is elhitt, egészen odáig amikor rá kell döbbennie, hogy barátja, éppen legjobb barátnőjével csalja. Szóval lehet, valami mégse annyira tökéletes. Somos úr élete se az, mert az év könyves díját pont ez a nő happolta el az orra elől. Miután pedig dühös felindultságukban kutyaszarral dobálják meg a mindkettőjüket lehúzó kritikus házát, elcsattan egy selfie - hiszen mi mást is csinálna egy sikeres, folyton pozitivitást igénylő nő - s minthogy ezen történetesen található  egy morcos Somos is Tordai rajongói elkezdik vásárolni a férfi könyvét. Bár a férfi az őszinte kommunikációban hisz, hamar rájön, minél többet tartózkodik a nő holdudvarában, annál előbb szabadulhat meg az otthonában tornyosuló eladhatatlan könyvhalomtól. Persze, ami egy kósza ötletnek indul, az menet közben vakvágányra terelődhet, a szívcsakra már csak ilyen.

A film emiatt görbe tükröt tart jelenkori társadalmunk számára is, akik egy teljesen hamis képet alakítanak ki magukról, és emiatt jobbnak, szebbnek és sikeresebbnek mutatják magukat virtuálisan, mint a való életben. Akármerre nézel az összes közösségi oldalon, mindenki kurva boldog, külföldön nyaral, étteremben zabál, chai lattét iszik, sportkocsival jár, ötcsillagos wellness szállodában pihen, aranyórában fotózkodik, borkóstolón bassza a rezet, fesztiválozik, esküvőn mulat, vagy épp a gyerekével demózza, hogy mennyire rendben az élete. És igen, szexista leszek, 99%-ban a nők profitálnak ebből, mert eddig is velük adták el a férfiaknak az óra magazint is, de mióta bárki lefotózhatja saját magát, és azt azonnal posztolhatja az interneten, a nők arra is rájöttek - mert vigyázat, ezek tanulékonyak ám -, hogy már nem csak a szokásos öt fasz fütyül utánuk a faluban, hanem ötszáz másik az egész ország területéről, vagy akár ötvenezer az egész világból. Háj der bjutifúl, lenni szexi.

Mindez persze azért ennyire zseniális a filmben, mert az első pillanattól működik a kémia a két főszereplő közt. Fekete Ernőt végre nem csak Vasember hangjaként hallhatjuk egy Marvel filmben, kisujjból hozza a morózus, cinizmusban fuldokló, jobb sorsra érdemes, de valójában végtelenül középszerű írót, aki, hogy megéljen, aprópénzre váltva tehetségét egy reklámügynökségnek ír üres frázisokat puffogtató szlogeneket. Azonban még nála is nagyobb meglepetés Béres Márta, aki olyan könnyeden, kellő bájjal, eleganciával és természetességgel hozza a saját álarca mögött elbújó, sikerorinetált, Coelho-szökevény, szeretetéhes nőt, hogy egy pillanatig nem kétséges, ő maga Tordai Kata! Olyan érzésem volt Béressel kapcsolatban, mint amikor először láttam játszani Rebecca Fergusont. Hol a fenében bújkált ez a nő? Miért nem szepelt több filmben, amikor az isten is arra teremtette?

A csalfa barátnőt Trokán Nóra, a csalfa barátot pedig Lengyel Tamás alakítja, de szerencsére az alkotók is érezték, csak zavarnának, ezért Lengyel egy jelenet után úgy eltűnik mintha sosem lett volna, Trokán pedig csak a kötelező összeveszés miatt tűnik fel újra egy meglehetősen képtelen jelenetben. Hát igen, lustaságból benne hagyták, meg lehetett volna ezt oldani kicsit finomabban is. Somos idióta barátját Dér Zsolt játssza, a célnak megfelelően, Elek Ferenc pedig ismét egy humoros(nak szánt) pillanatban kerül a kamera elé. Náluk emlékezetesebb lesz Thuróczy Szabolcs magánszáma, az offflagranti - vagy hogy mondják az ilyet - pillanatában, és Hegedűs D. Géza életunt kritikusként. Ez utóbbi az is lehet spoiler, már bánom is, hogy leírtam, na mindegy, felejtsétek el! Nagy pozitívuma tehát a filmnek, hogy apróbb szerepekben is, nagy nevek tűnnek fel.

Tetszett továbbá a rengeteg kreatív megoldás, pl. az álomjelenetek, az ötletes és önreflexív stáblista, Somos valóságba beszabaduló meglódult fantáziája, a nyögvenyelősen készülő regény megelevenedett története, melyet egy kékesszürke szűrőn keresztül láthatunk, hogy ezáltal is világossá váljon, mi most nem a realitás talaján mozgunk. Az pedig, hogy folyton olyasmiket ír a regényébe, amiket a nő mondott neki az előző randin már A káprázatost juttatta néhol eszembe Jean-Paul Belmondotól. Szintén nagy ötlet, hogy Somos regényének szereplői az író hangján szólalnak meg. Ugyanakkor az összecsapott és kicsit ki is lógó #metoo-s szál, valamint az összevissza ugráló nem túl egyértelmű flashbackek sajnos lerontják az összképet. Nélkülük is működött volna ennek a két embernek a lelki megtisztulása, és egymásra találása, emiatt a film közepe érezhetően rosszabb mint az első és az utolsó félóra. De legalább a befejezésre ismét sikerült megtalálni a jó irányt.

Sajnos az intelligens humorbonbonok közé befurakodott pár az Amerikai Pitéből, ezek főleg akkor kerülnek terítékre ha a két főszereplő végre egymásba akar gabalyodni. Inkább éreztem fölösleges időhúzásnak, semmint kifinomult humornak ezeket az etűdöket. Valamint Hais Dorottya karaktere se hiányzott a kutyának, eszméletlenül idegesítő volt szinte az összes megnyilvánulása, ráadásul a játéka sem volt meggyőző. De legalább ki lehetett pipálni az apját folyton lebalfaszozó tinédzser klislány karakterét. Mindezeket az apróságokat leszámítva, az Így vagy tökéletes még mindig az utóbbi tíz év legjobb magyar vígjátéka, és ki tudja lehet pont azért rejtették el benne ezeket a hibákat a készítők, hogy ezzel is jelezzék, valójában senki és semmi se tökéletes, még ez a film sem.

Ha tetszett a kritika, lájkolj minket a Facebook oldalunkon!

Kövess minket Twitteren is: Follow @Filmbook4