Április 17-től országszerte látható a Dargay Attila tervei alapján készült, nagyszabású egész estés rajzfilm a Csongor és Tünde. Menszátor Magdolna színésznővel, a napokban bemutatott Csongor és Tünde rajzfilm Mirigy nevű szereplőjének hangjával beszélgetett Kasza Magdolna. Az interjúból megtudhatjuk mekkora kihívást jelentett ez a szerep, mennyire elégedettek a színészek saját felvételeikkel, és hogy melyik korábbi szinkronjaira büszke különösen a színésznő.
Mennyire volt nehéz megragadni Mirigy, a boszorkány figuráját?
Rá kellett dolgozni, hogy öregebb legyen a hangom, és az nem könnyű, mert ilyenkor nem a saját hangján beszél az ember. Persze, ez a hang is megvan, mert az embereknek egyébként nagyon sok hangjuk van, de nemigen használják az életben. Visszatérve a kérdésre, nehéz volt, talán nem is volt ennél nehezebb szinkronmunkám, de pont ezért nagy örömmel csináltam. Éppen amiatt, hogy jó kihívás, hogy most nem a saját hangomon vagy ahhoz közeli hangon kellett beszélnem. Plusz nehézséget jelentett, hogy nagyon pergőek a dialógok, gyorsan kellett mondani a szöveget, ez is változtatott a beszédemen, hiszen ez nem az én ritmusom. Jellemző dolog, hogy a színészek általában kritikusak önmagukkal. Ha az ember visszanézi magát akár egy filmszerepben vagy mondjuk egy színházi előadás felvételén, előfordul, hogy nem elégedett. De most nagyon tetszik, amit láttam, és elfogadtam magamat. Egy-két helyzet volt, amikor úgy éreztem, hogy egy poén talán jobban kijött volna, hogyha még dolgoztam volna rajta, de csak ennyi. Érdekes volt hallgatni, mert olyan, mintha valaki más hangja lenne, miközben pedig tudom, hogy én vagyok. Ezért is kíváncsi vagyok, hogy mit szólnak majd a barátaim, akik megnézik, hogy ők mennyire hallják, hogy én vagyok.
Mennyire volt nehéz kiválasztani ezt a hangot? Mert úgy hallottam, volt egy eredeti hangfelvétel, utána készült az animáció, és annak volt egy utóhangfelvétele.
Én ezt csak hallomásból tudom, nekem is a szinkronrendező mesélte el, hogy tulajdonképpen ezt már leszinkronizálták egy változatban két éve, utána nem tudom miért, de eltelt idő, hozzányúltak, belerajzoltak, változtattak rajta. Sőt, az még feketében volt, mert nagyon sok rajzfilmet így vesznek föl, és utána rajzolják rá a felvett beszédre. Tény az, hogy valamiért ez nem készült el, újra hozzányúltak, rajzoltak bele, szöveget változtattak, átírták kicsit, és akkor újra akarták szinkronizálni a változtatások miatt. Elkezdődött a casting, többünket meghallgatták, így kerültem a produkcióba.
Én úgy láttam, szinte Mirigy a főszereplő a rajzfilmben…
Úgy találja? Azért nyilván Csongor és Tünde, a két szerelmes a főszereplő, de Mirigy az, aki a szálakat mozgatja, és én szeretem az ilyen szerepeket. Nemcsak rajzfilmben, hanem más filmben is mindig szerettem játszani. A szinkronnál viszont volt idő, amikor állandóan kemény, komoly bírónőket osztottak rám. Jó, van bennem egy komolyság, ez tény, de azt hiszem, másféle karaktereket is tudok, mint amilyen Mirigy is. Azért is örülök ennek a szerepnek, mert sajnos már kilenc éve nem játszom színpadon, ami szomorú dolog, de úgy érzem, ma már elég nekem a szinkron, pláne, ha ilyen érdekes feladatot kapok. Mert a szinkron mostanában olyan, hogy egy nap akár három-négy helyre is megyek a városban. Van, hogy csak egy mondatra, de mennem kell. Kevés a komoly feladat, mint ez, ami nagyon jó volt, és fel is húzott engem is, kifejezetten boldoggá tett.
Az ISzDb oldalán nagyon sok korábbi szinkronszerepe van felsorolva, van-e köztük kedvenc, ami különösen közel áll a szívéhez?
Erre a kérdésre mindenki azt várja, hogy azt mondjam, hogy Sigourney Weaver, akivel szinte azonosítják is a hangomat. Őt is szeretem, semmi bajom vele, de nekem az igazi kedvenc nem is tudom miért, hiszen nem igazán az enyém, más is szinkronizálta, szóval a kedvencem Glenn Close. Akit szintén kevésszer kaptam, de emlékezetes volt, az Susan Sarandon Az ügyfélben például, persze akkor még én is fiatal voltam meg ő is. Nagyon szeretem még Candice Bergent is, utoljára a Könyvklub című filmben szinkronizáltam, de régebben volt neki egy könnyed vígjátéka is, A csajok háborúja, amiben egy esküvőszervezőt játszott, és két barátnőt kellett kibékítenie, akiknek véletlenül egy napra és helyre lett szervezve az esküvője. Ami pedig komoly szerep, hogy az utóbbi években rám talált Vanessa Redgrave, így idősebben, mert ő már 88 éves, és most két filmet is csináltam vele: egyik az Egy eltitkolt élet, a másik az Ott rám találsz. Ezt a két filmet szinte majdnem egymás után egy hónap kihagyással szinkronizáltam, és nagyon örültem, hogy találkoztam vele. Boldog vagyok, amikor ilyen világhírű színészeknek adhatom a hangom, mert ilyenkor úgy érzem, hogy kicsit ők is vagyok. Persze, csak akkor és ott, de jó ilyeneket is csinálni.
Kívánok hasonlóan jó szerepeket a szinkronban, akár filmes produkciókban, akár Mirigyhez hasonló kihívást jelentő karakterek hangjaként rajzfilmekben!
Amíg van agyam hozzá, tudok beszélni, van lábam is hozzá, addig megyek, ha hívnak.
az interjút készítette: Kasza Magdolna
kapcsolódó Csík Csaba Krisztián interjú
kapcsolódó Mikó István interjú
kapcsolódó Geszti Péter interjú
Lájkolj minket a Facebook oldalunkon!
Kövess minket Twitteren: Follow @Filmbook4
Hallgass minket YouTubeon: www.youtube.com/@filmbook_podcast
Vagy Spotifyon: https://open.spotify.com/show/5YBaIxW97mIJ1Er7UQitHL
Kontakt: filmbook.blog@gmail.com
gigabursch 2025.04.24. 11:37:05
Ha az a régi TV-játék Pauditsal meg a vén banyánval (Gobbi Hilda), az valami nézhetetlenül szörnyű volt