Az elmúlt hetek magyar film áradata miatt elkerülhetetlen volt, hogy előbb utóbb eljussunk ebbe a mélységbe... Mármint úgy értem a REM szakaszba... tudjátok, ahol az álmok kezdődnek...

Molnár Szilárd első filmje körülbelül egy éve készült el. Akkor a díszbemutatón sajnos nem tudtam ott lenni, azóta pedig a film elérhetetlen volt. Mint kiderült fesztiváloztatni akarták, de erre a szervezők nem tartottak igényt, emiatt az alkotók feltöltötték az nCore-ra az elmúlt hetekben, így bárki megnézeti, aki akarja. Minthogy szándékomban állt megtekinteni, már csak azért is, mert Szilárd - aki nem tudná - aktívan bedolgozott oldalunknak is, ezért kaptam az alkalmon, hogy megtudjam mégis milyen lett nagy álmának fizikai materializálódása. Ugyanakkor féltem is tőle, mert hogy veszi már ki magát, ha egy ex-kollégát bírálok, mennyire lehetek hiteles? Szóval nem mondom, hogy nem voltak morális dilemmáim... mondjuk úgy öt percig. De aztán győzött a rossz reklám is reklám mottója, és hát ennek a filmnek, minden reklámra szüksége van.

Ne kerteljünk, a R.E.M. nem jó film. Gondolom az elmúlt egy év során erre már az alkotók is ráébredtek, de a tavalyi "kritikák" amiket gyakran olyan blogokon olvastam, melyek még a létrehozásban is segédkeztek szándékosan simogatták a filmet, meg babusgatták, ami véleményem szerint az olvasó félrevezetése. Sőt, kedves kritikusok, akik ennek a filmnek tízes skálán ötnél többet mertetek adni - saját kategóriáján belül is, érted: amatőr filmek csoportja -, én többet nem hiszek nektek. Tovább megyek, mégis hogy érzi magát az a sok ember, aki ezt a szakmát tanulja, éveken keresztül. Aztán jön valaki, és bejelenti, hogy vettek egy fényképezőgépet, és forgattak a haverokkal egy filmet az elmúlt hetekben. Azon okból, mert ilyet én is tudok... aztán kiderül, hogy nem... ezeknél csak rosszabbat tud. Mi keresnivalója lett volna ennek a filmnek moziban? Vagy akár fesztiválon?

De mivel egy kritikát pozitívumokkal illik kezdeni, ezért mondanék két dolgot, ami tényleg tetszett. Az egyik a film zenei világa. Szerintem marha jók a zenék, és a legdurvább, hogy az az Elekes Gergő felel érte, aki a Bodomot is összehozta. Hát apukám, ha így tudsz zenélni, minek akarsz te filmezni? Bár azt a filmet se tartom valami sokra, azért közel nincsenek vele olyan gondok mint ezzel. A szinte végig a háttérben szóló zenék hol adrenalinpumpálóak, hogy feszültséget teREMtenek, egyszóval REMekül asszisztálnak a filmhez. Kivétel a Deák Bill Gyula betétdal, - mert ugyan mi mást hallgatna egy sztereotip rocker - amit nem is értem minek kellett elővenni, és érdekelne továbbá mennyi volt a jogdíja, hogy felhasználhassák.

A másik ami tetszett, az a film vége. Mármint az is tetszett, hogy vége lett, de a film mintha magára talált volna a végére, itt az utolsó tíz percre gondolok, amire már azt is lehetne mondani, hogy erős. Nagyjából ezt a részt kellett volna kivenni, és elemezni, mitől jó, aztán ebben elmélyedni, és megcsinálni belőle a filmet. A R.E.M. ugyanis majdnem egy órán keresztül építi az expozíciót, ami egy hetvennyolc perces filmnél abszolút felejtős. Tömve van indokolatlan - és bárgyú - humorral, ami egy percig nem működik, el nem tudom képzelni, hogy ezt a REMdező úr úgy gondolta, vicces lesz. Ellenben az elhanyagolt thriller faktor igenis működik a filmben, - hülyét kaptam az arctalan emberektől - egyértelműen ezt kellett volna nyomatni az első perctől fogva. De hát sajnos nem tették.

A történet szerint a drogfüggő Józsi - Joe -, és a szexmániás Márk kényszerű barátságot kötnek, mert az egyiknek pénz kell, a másiknak meg egy kísérleti patkány. Így miután összehaverkodnak a REMény Harcosai Drogambulancián Márk megmutatja Joenak a gépét, amivel a másik gondolatában tud olvasni. De mivel a gépet maga se igazán ismeri, hamarosan rájön, hogy akkor a legjobb használni, amikor a másik alszik, így szabadon bejuthat annak álmába. A baj ott kezdődik, hogy Joe rákap a legújabb drogra, és egy idő után nem tud leállni, arroganciáját pedig arra használja, hogy újabb és újabb áldozatokat találjanak a bérházban, ahol laknak. Márk hamarosan rádöbben, hogy patthelyzetbe került, ezért tennie kell valamit, ha szabadulni akar a terrorból.

Nem nagyon bántom a szereplőket, mert egyikük sem színész. Orbán Gergely úgy ad karaktert Joenak, hogy mindent túlripacskodik, és hangsúlytalanul darálja a mondatokat. Pavlics Tamás egy fokkal se jobb, mert neki meg nem tudom elhinni konkrétan azt, hogy ő egy frusztrált zseni. De ismétlem, ez nem az ő hibájuk. Nincs közöttük kémia, és megkülönböztethetetlenek egymástól, ami a film első felében rendkívül zavaró. Karakterük nincs rendesen kidolgozva, és mindkettő antipatikus, ami valljuk be nem valami jó, ha rajtuk kívül összesen tízen bukkannak még fel, ebből heten cameo szerepben. Sárog Noémi tökéletes miscasting - könyörgöm, ha egy filmben egyetlen női szerep van, az nézzen már ki jól -, Gelencsér Gábor Pál a drogdílerként viszont tündököl, minden jelenet jobb, ahol felbukkan. Bár tegyük hozzá, hálás szerepet kapott... csak azt nem értem miért volt nehéz szerezni arra az egy napra egy Audit?

Sokan felrótták a film legnagyobb hibájaként, hogy nem tudták a kamerát jól elhelyezni. Végső soron igen ez is, baj, de nem a legnagyobb. Ezt lehet tanulni, szerettem volna látni egy kis kísérletezést, döntést, pár alapvető beállítást, de nem vészes. A hang viszont már annál nagyobb faktor a filmben, mert körülbelül minősíthetetlen. Ha kiderül, hogy képesek voltatok megcsinálni ezt a filmet Boom Pole nélkül, nagyon mérges leszek. Ilyen konzervhangot nem is tudom mikor hallottam utoljára. Borzalom, és nagyon idegesítő egész végig a filmben, ahogy a hangzás kong. És nem fogadom el, hogy ez amatőr film, meg nem volt rá pénz. Be is teszek ide egy videót, hogyan lehet hulladékból kiváló minőségű Boom Polet faragni félóra alatt. Ajánlom egyébként a Backyard FX nézését mindenkinek, aki filmezésre adja a fejét.

A vágóképek egész egyszerűen semmilyenek, másodpercekig tartanak, ami miatt funkcionalitásukat vesztik, úgyhogy REMélem páros lábbal rúgták ki a second unit direktort... de tartok tőle, itt olyan nem volt. És ezzel rátérünk a REMdezésre. Embereket koordinálni tudni kell, hogy mikor mit kell leforgatni, milyen szögből, hogy kapcsolódjanak a jelenetek egymáshoz, hogy dramaturgiailag hatással legyenek, hogy mikor kell közeli, mikor kell újravenni valamit, szintén tudni kell. Ezért, hogy ezt MEGTANULJÁK még a legcsapnivalóbbak is először kisfilmeket forgatnak, és nem egy közel másfél órással kezdik, amiből aztán lesz egy ilyen fércmű. Amiben nincs dinamika, amiben az első órát kötelességből nézi meg az ember, vagy mert épp azon visít a haverokkal, hogy ezt valaki komolyan gondolta.

Például az első jelenet, amiben Márk rákapcsolódik Joe tudatára, és azon nyomban hiteltelenül elkezd rángatózni. Látott már a stábból bárki rohamot? Miért az ágyékát mutatja a kamera, ahogy épp rángatózik? És miért azonnal kezd rángatózni? Nem lett volna jobb ezt a jelenetet felépíteni szépen, hogy a szívinfarktust hozza a nézőre? Apropó ágyék, a film tömve van faszos és seggbekúrós poénokkal, illetve a "poénok" 90%-a erre van kihegyezve... Az egyetlen valóban működőképes poén, azért fordul visszájára, mert túlhúzták. A kis srácra gondolok, aki kirámolja hőseinket, miközben a kamera fent csücsül valahol az ablakpárkányon, ne kövessük, a kis lába, meg a kezecskéje amúgy is látszik.

És akkor ezek a hiteltelen preparátumok. Egy kis vért nem tudtak hihetően megjeleníteni? Vagy később Joe oldalán az a folt. Jézusom. Tudom, nem ILM, de azért mégis csak, na. De ebben a filmben találkoztam a világ leghiteltelenebbül elhelyezett filmplakátjával is. Tudom, hogy utalás, de annak meg pont az lenne az értelme, hogy elsőre fel se tűnjön! Vagy csak pár másodpercig. És nem volt igazi? A/4-be kellett egyet nyomtatni, és kirakni a fal kellős közepére? És miért pont Joe lakásán? Nem ő van belehülyülve az álmokba, Joe egy idióta drogos! Nagyon súlyos hiba, hogy a karakterek nincsenek rendesen felépítve, hogy úgy mondjam inkoherensek.

Ha két férfi a főszereplőm, akkor ne legyen mindkettő rövid, barna hajú! De ha már igen legalább legyen más a stílusuk. Miért mindkettő pólóban járkál? Miért visel mindkettő KÉK pólót egy azon jelenetben? Miért öltöznek át ötpercenként? Oké legyen Joe a szaros gatyás, pólós hülye gyerek. De akkor Márk viseljen inget! Joe a drogos... egyben geek is, aki a CONTRÁVAL játszik nagyképernyős tévén? Ez amúgy tuti megint valami poén akart lenni, ami nem működik, de a gyerekkorom megkövetel annyit, hogy: EGY, a Contrát nem lehet fénypisztollyal játszani! KETTŐ: A Contrának teljesen más a zenéje, amikor kiírja, hogy Game Over! Hogy ezt hogy sikerült kivitelezni elképzelni sem tudom. Na de a lényeg, hogy egy masszív drogos nem ilyen!

És ez elvisz minket minden probléma gyökeréhez. A forgatókönyvhöz. Tudom, sokaknak úgy tűnik az írás nem valami nehéz meló. Ilyet én is írok, meg biztos csak közléskényszere van, hát lehet írni nyugodtan. Nehéz ám elmesélni dolgokat úgy, hogy az két emberen kívül érdekeljen mást is. Szilárdnak itt konkrétan sikerült egy viszonylag érdekes dolgot, dögunalmasan tálalni. Ebben a forgatókönyvben bizony nagyítóval kell keresni mi az ami egyáltalán működik. És a forgatókönyvhöz sok minden azért nem kell. Meg kell írni. Kezdjük magával az ötlettel. Miért is lenne jó, másvalaki álmába bekerülni? Én tudom, hogy Szilárdra nagyon hatott 2010 nyarán egy bizonyos film, de abban a szereplők machinálták az álmokat, ott mindez fel volt építve, és ettől vált érdekessé.

De miért lenne az érdekes, hogy másvalaki álmaiba bemegyünk és ott mozizunk egyet? Nekem ez gép nélkül is sikerül minden este. Ki a francot érdekel másvalaki álma? És ha azt álmodja, hogy jön egy Élien és megesz? Vagy megnyílik a föld, tele fogakkal, és megesz? Vagy hátraszaladok a kert végébe, és minden növény húsevővé válik... és megesz? Már az alapötlet baklövés. Márk feltalál egy gépet, amivel GONDOLATOKAT is tud olvasni. És akkor arra használja az istenbarma, hogy belépjen vele mások álmába? Csak képzeld el a lehetőségét Márk, mi lenne ha tudnál gondolatokat olvasni? Lehet nem otthon vernéd a faszod a számítógép előtt! És ha már itt tartunk, a szexfüggő az nőkkel dug, aki otthon veri az max pornófüggő. Legyen már ezzel tisztában az az ember, akit én küldtem el a Don Jon vetítésére! De oké legyen ez a hülyeség, mert tetszett AZ a film, menjünk be mások álmaiba.

Biztos, hogy egy drogfüggő szomszéd a legjobb alany, egy olyan gép kipróbálására, ami kb. lehetne egy nagy találmány is? Joe kb. annyira bizalomgerjesztő mint egy úthenger, szóval nincs összhangban Márk - nagyon okos vagyok - karakterével, hogy egy ilyen senkiháziban megbízik. Már az összeismerkedésük is hiteltelen. Miért is kell elmondani egy vadidegennek, a taxiban hazafelé menet, öt perccel találkozás után, hogy kirúgtak az állásomból, mert szexfüggő vagyok. Normális? Ilyet kb. egy kocsmában mondanak el olyanoknak, akikkel az életükben többet nem találkoznak az emberek... pont azért, mert többet nem találkoznak. Néha az volt az érzésem, ezt a filmet olyan emberek készítették, akiknek a valós életről fogalmuk nincs.

Miért kell berúgni alvás előtt? Nem biztos, hogy egy altató hatékonyabb? Mert az kb. tíz perc és alszol. Volt róla bárkinek fogalma a stábból mennyit kell ahhoz vedelni, hogy bealudjon tőle az ember? Pláne a leggagyibb Johnny Walkertől? Kb. az utolsó fázis. És ha már berúgtak - el nem hiszem, hogy egy filmben a részeget bazdmeg, a részeget nem tudják eljátszani! - az álom móka után, semmi fejfájás, semmi hányás, dülöngélés, öt perc után képesek összefüggő beszédre. Ennél már csak a kislábujjba adott injekció a nagyobb hülyeség. És a film végig ilyen baromságokat dobál egymásra!

Szilárd fantáziátlanságát mi sem mutatja be jobban, mint a jelenet, amiben elhatározzák, hogy nevet adnak az álom masinának. Két perc azzal telik el, hogy citálják fel a hülyébbnél hülyébb ötleteket, aztán a végén ráhagyják, mert nem tudnak neki kitalálni egy épkézláb, vagy menő nevet. De nem ők nem tudnak neki nevet adni, hanem az, aki a forgatókönyvet írta. És ez bizony súlyos. Tovább megyek, oké kit érdekel, ne legyen neve. Ebben az esetben a jelenetnek nincs funkcionalitása, húzzuk ki a picsába! Vagy legalább lennének jó párbeszédek. Élvezetesek... Ne gondolj az elefántra! micsoda eredetiség! Micsoda szofisztikált humor. Vagy ahogy Márk meggyőzi az éppen feldúlt Joet hogy maradjon. Miután Joe éppen azon háborog, hogy ez a majom egy szexfüggő, az ráteszi a kezét, a vállára... és hiteltelen hangon kérlelni kezdi. Jézusom.

A ketyere se tetszik. Minek kellett ezt így túlbonyolítani? Számítógép alkatrészek, két zsebtelep, meg egy kistáska. Miért nem valami menő, ha már úgyse létezik? Tudjátok, mint a Vissza a Jövőbe időgépe. Ott mondta Doki: Miért ne csinálhatnánk stílusosan? Miért kell bele, hogy egy falon át se működik a jel? Hogy azzal a totális baromsággal menyjen el a film jelentős része, hogy hőseink egy szekrényben rejtőzködnek, az alvótól nem messze? És ha valami gáz történik? És ha megint elkezdenek REMegni? Sztereotip rockerünk - aki amúgy pék - tökig pizsamában fekszik le, Micimackó társaságában. Én nem hordok pizsamát bazdmeg, pedig nem vagyok valami kemény. Jah és mielőtt elfelejtem. Az a poén, hogy áll a fasza. Érted, az a poén: hogy áll a fa-sza... ha... ha... ha... És milyen szépen ráúszik a kamera és elidőzik felette...

Kapunk egy cameot is Becságh Dániel, azaz az általam olyan nagyon kedvelt Danialvestől, aki társproduceri teendőket is ellátott a film készítése során. Szóval ha már ott volt cameozás helyett gyakorolhatott volna egy kis kontrollt, ha viszont gyakorolt, akkor bújjon el. Maga a cameo valóban vicces - ha ismered Danialvest -, de miért is vitte magával Joe? Épp akkor amikor meg akarta fenyegetni Márkot? Erősítésként? Egy még nyiszlettebb kölköt egy eleve nyiszletthez? Egy cameo akkor működik ám, ha a látszólagos funkciótlanság ellenére, mégis van funkciója.

A legnagyobb problémát azonban még el se mondtam. Ez egy olyan álomfilm, amiben az első óráig NINCSENEK álomrészek. Miért? Miért kell azt néznem, hogy a szereplők ELMONDJÁK mi volt az álomban? Amikor kezdtem azt hinni már nem is kapunk ilyet, akkor meg végre mégis csak. Ami bár semmi különös nem volt, de egész jól nézett ki. De miért a végére könyörgöm? Épp az lett volna a lényeg, hogy a karakterek és a néző ne tudja eldönteni mikor alszanak és mikor nem. Mi az ami megtörténik a valóságban, és mi az ami nem. Mintha DiCaprio annak idején végigpofázta volna a filmet, mi meg higgyük el, hogy ez megtörtént. Értem, hogy nincs rá pénz, de ahogy az a végén bebizonyosodott, nem is kellett volna sok az őrület fokozásához, egy harisnyával, meg egy vekkerrel elérték a megfelelő hatást.

Mindezek miatt a R.E.M. úgy néz ki, mint amiket 16 évesen csináltunk anno osztálykiránduláson VHS-sel. Házibulikon. Bebaszva szarrá lehet oltani, és közben visítva röhögni. De tartok tőle, nem ez az a babér, amire a készítők vágytak. És ha jól tudom - bár a film tükrében már ebben sem vagyok biztos - mindegyikük elmúlt 16 éves. REMélem Szilárd tanult az esetből, használja arra, hogy a következő jobb legyen. Tanuljon meg forgatókönyvet írni, ahhoz nem kell sok, mondjuk nem árt megmutatni valakinek, akire hallgat is, és aki nem feltétlenül a barátja. Ezt viszont valahova jó mélyre kellett volna elásni, és inkább azon imádkozni, nehogy valaki feltöltse az nCore-ra...

U.i.: a film végén van utolsó jelenet is, amivel a REMdező már megint valakire akart utalni, aki persze ezt az egészet olyan jól csinálja, hogy nem véletlenül nem írtam le a filmjének a címét egyszer sem... nem igazán tartozik a két mű egy lapra.

Amennyiben tetszett a kritika, kérlek lájkold a Facebook oldalunkat!