Az Eyes of a Stranger nagyrészt a magabiztos középszert képviselte előttem. Nem volt olyan trash-slasher, mint a Slumber Party Massacre, vagy a Bloody Birthday, de azért fényévekre van a mostanában látott DePalma művek színvonalától.

Nincs ezzel semmi baj, ha az ember egy viszonylag korrekt kis horrorocskára vágyik, azt csont nélkül megkapja. Bele lehetne kötni helyenként a cselekménybe, és a fordulatok nagy része is előre látható. Például a finoman szólva is hátrányos helyzetű (vak, süket, és néma) tinilány veszélybe fog kerülni, az tutibiztos. Mindamellett a cselekmény sem mondanám, hogy nagyon rohant előre, de végzetesen unalmassá sem vált.

A pozitívumok mellett meg kell említenem a film alatt szinte végig érzékelhető feszültséget csakúgy, mint az igazán kellemes kísérőzenét. Mindamellett vannak benne nagyon jó ötletek is. A gyilkos személyére viszonylag hamar fény derül, így leleplezése nem okoz meglepetést, az annál inkább, hogy egy teljesen átlagos, szemüveges, testes, jól szituált karakter. Ezzel az eszközzel remekül sikerült érzékeltetni, hogy a nagyvárosi elidegenített világban a pszichopaták közöttünk járnak, és még a szomszédunk is lehet az. Ami nagyon tetszett még, hogy a főhősnőnk is elkezdte telefonon zaklatni a gyilkost, és hiába tűnt nagyon tökösnek, mégis pont ezen bukott el. Mindemellett a hitchcocki hatások is tökéletesen kitapinthatóak, nemcsak a suspense használatában, hanem hogy több jelenet kifejezetten emlékeztet a Hátsó ablakra. A véresebb részeket pedig kreatívan, de mégis hitelesen sikerült ábrázolni, a mai napig megállják a helyüket.

Azonban mindez még semmi. A történet klimaxában valóban egy légtérbe kerül egymással a pszichopata kéjgyilkos és a teljesen védtelen tinilány. Na ez a jelenet olyan vérfagyasztón feszültre, annyira körömrágósan izgalmasra sikerült, amilyet még nem nagyon láttam. A fejemet fogtam az idegességtől, és hangosan beszéltem a filmhez, pedig nem szokásom, hogy ilyen hatással legyen rám egy film. Hiába erőltetett kissé a szituáció, mégis minden elemében tökéletesen működik, a nagyon gonosz fekete humortól kezdve a sokkeffektusokon át, egészen a förtelmes undorig. Ha nagyon rossz lenne a film, emiatt az egy jelenet miatt már megérné megnézni, de szerencsére nem erről van szó, hanem egy teljesen korrekt mű fantasztikus lezárásáról.