Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Szebb holnap

2012. január 07. - Santino89

A ’80-as évek közepén a hongkongi akciófilmek már több mint egy évtizede a harcművészetről szóltak, ami a legnépszerűbb filmes importcikkük is volt egyben. A lövöldözést megtartották az amerikaiaknak. Aztán John Woo, egy középszerűnek tartott rendező elkészítette a Szebb holnapot. Nehéz ennek a filmnek a hatásáról írni. Az egy elhanyagolható dolog a mi szempontunkból, hogy öltözködési divatot teremtett előbb a hongkongi fiatalok, majd Tarantino hőseinek körében. Az már érdekesebb, hogy létrejött a heroic bloodshed műfaj, mely jelentősen megváltoztatta a hongkongi akciómozikat a ’90-es évek elejéig. Olyan gyöngyszemek készültek, mint például A bérgyilkos, vagy a Fegyverek istene, amik aztán később az USA-ban is nagyon népszerűek lettek, és komoly hatást váltottak ki az amerikai filmekre, és nem csak azért, mert néhány jelentősebb rendező átment Hollywoodba, hanem mert olyan elismert filmkészítők, mint Tarantino, Rodriguez, vagy éppen Tony Scott rengeteg mindent átvettek a hongkongiaktól. Nekik köszönhetően az amerikai közönség is megismerte, és megszerette ezeket a hongkongi akciókat.

Nálunk ezek a filmek gyakorlatilag teljesen ismeretlenek; egyszer valamelyik Titanic fesztiválon vetítettek le párat különösebb visszhang nélkül, majd kb 10 évvel ezelőtt az RTL klub leadott két filmet egy késői időpontban. Még így is nagyon lekéstünk róluk, mire fű alatt ideértek, már nem sok újat tudtak nekünk nyújtani. Jómagam 2003-ban, a mára már megboldogult Cinema magazinban olvastam egy cikket az ilyesfajta hongkongi filmekről, egy tervezett dvd sorozat kapcsán. Nagyon felkeltette az érdeklődésemet, azonban sajnálatos módon épp a legjobb filmeknél akadt el a sorozat. Évekkel később aztán váratlanul megjelent két klasszikus, végül öt évvel a kiadások megkezdése után kiadták a Szebb holnap 1-2-t is egy teljesen másik sorozat keretében. Közben mindenféle reklám nélkül az RTL és a film+ is levetítette őket párszor, de nemigen tűnhettek fel senkinek a sok B kategóriás szemét társaságában. Tehát a magyar közönségnek esélye sem volt igazán ezekre a filmekre, kivéve akiknek valamelyik filmes folyóiraton véletlenül megakadt a szemük. Más szóval itthon a heroic bloodshed nem egy elismert, de még csak nem is ismert műfaj.

De mik is ennek a műfajnak a stílusjegyei? Gyakorlatilag annyi, hogy Chow Yun Fat két pisztollyal a kezében, lassított felvételben lövöldözik. Chow Yun Fat pedig nem más, mint a korszak emblematikus filmsztárja, aki a Szebb holnapot megelőzően romantikus tévésorozatokban pocsékolta a tehetségét. Karrierje során rengeteg különböző szerepet alakíthatott a nyomorék gengsztertől a szuperzsarun át egészen tragikus bérgyilkosig, és mindegyik filmben megállta a helyét. A „hősies vérfürdő” további jellemzőit gyakorlatilag magába foglalja a műfaji meghatározás; rendkívül véres, túlzóan brutális filmekkel van dolgunk, amelyekben lassítva folyik a vér a golyó szaggatta emberi testekből. A főszereplők mégis romantikus hősök, amerikai társaikkal ellentétben nem a pénz mozgatja őket, hanem az érzelmek, a régimódi erkölcsök vezérlik tetteiket, elveik vannak, ezzel pedig közeli rokonságot mutatnak a film noir kiábrándult szereplőivel. Mindemellett általában sebezhetetlenek is. A heroic bloodshed filmjeiben ugyanis a régi kung fu mozik ütéseinek-rúgásainak feleltethetőek meg a lövöldözések. De hiába a sebezhetetlenség: a főhősök a megfelelő dramaturgiai pillanatban, rendkívül drámai módon, könnyek közepette halnak meg, épp ezért nem szabad bármiféle realizmust számon kéri ezeken a hongkongi filmeken, ez ugyanis itt csupán sokadlagos szempont. A hangsúly a hihetetlenül dinamikus látványvilág és az érzelmek felé tolódik. Olyan dolgok, mint például a dialógusok, vagy a megfelelően kidolgozott forgatókönyv… nos ezek itt egyáltalán nem számítanak.

 A Szebb holnap teremtette meg ezt a különleges műfajt.

A film kezdéséből inkább vígjátékra következtethetnénk: A pénzhamisítók vidám élete. Akár ez is lehetne a cím. Egy eredeti és ikonikus beállításra azért itt is futotta: Chow Yun Fat egy lángoló bankjegyről gyújtja meg a cigarettáját. Kibaszott cool a srác. És akkor az öltözködéséről még nem is beszéltem, ami feltűnő hasonlóságot mutat az ugyanabban az évben bemutatott, Stallone féle Cobra megjelenésével: pilótaszemüveg, hosszú szürke kabát, és fogpiszkáló a száj szélén. Nem tudom, ki lophatta kitől, de mindenesetre érdekes egybeesés.

Amire még felfigyelhetünk az a zene. A Szebb holnapnak nagyon hatásos, lendületes és drámai zenéje van. Ugyanis a drámai vonulat is megjelenik a történet elején, amikor a sztori másik főhőse, Ho meglátogatja beteg apját a kórházban, aki arra kéri, hagyjon fel bűnöző életmódjával, mert könnyen összetűzésbe kerülhet a rendőrakadémián frissen végzett öccsével.

Ho ezt egy nagyon melankolikus jelenetben el is mondja társának, aki egy anekdotát mesél bűnözői pályafutásuk kezdetéről. Ezt a történetet egyébként Woo egy későbbi filmjében, a Golyó a fejben újra feleleveníti. Ebben a jelenetben minden tökéletes; a zene, a hangulat, és a színészi játék is. Az efféle hongkongi filmekben el kell fogadnunk, hogy az ő stílusuk kissé harsányabb, mint ahogy azt az amerikaiaknál megszokhattuk. Talán kissé a francia vígjátékokhoz tudnám mindezt hasonlítani, de valahogy mégis teljesen más az egész.

És el is érkeztünk egy hatalmas és tipikus amerikai sablonhoz: az utolsó balul sikerült akcióhoz. Ez a jelenet a többihez képest rövid és gyenge, még semmit nem érzékelhetünk Woo stílusából, viszont rögtön láthatunk egy remek kis thrillerbetétet, melyben a maffia bérgyilkosa meglátogatja hősünk apját, és sógornőjét, akik szembeszállnak vele. Nagyon izgalmas, és szerencsére egyáltalán nem lóg ki a film egészéből. Európai szemünknek meglepő lehet, ahogy a maffiózó a hölggyel bánik, ugyanis egyáltalán nem kíméli. Mindemellett ez a kulcsjelenete is a Szebb holnapnak. Az öreg meghal, és így fordul szembe egymással a két testvér.

Még ki sem heverhettük az eddig látottakat, elérkezünk a mozi egyik legcoolabb pillanatához, amikor a Chow Yun Fat alakította Mark rájön arra, hogy barátját elárulták. És ez még mind semmi ahhoz képest, ahogy bosszút áll. Gyakorlatilag ebben a jelenetben születik meg a heroic bloodshed, mint külön műfaj: az egyik pillanatban vidám kantopop zenét hallhatunk, mindenhol mosolygós embereket látunk… aztán minden belassul… és végre megtudjuk, milyen egy John Woo féle kőkemény akció. És hogy milyen? Nagyon cool, tele lassításokkal, duplapisztolyokkal és töméntelen mennyiségű vérrel. Ez a jelenet pedig a sok utánzat, illetve az azóta eltelt negyed évszázad ellenére a mai napig hatásos.

A cselekmény innentől kezdve egy kicsit felgyorsul, és bár még előfordulnak helyenként poénok, sokkal inkább a melankólia lengi be az egész filmet. Ilyen szomorú jelenet, amelyben a börtönből szabadult Ho-t megveri testvére a zuhogó esőben. Hasonlóan megrendítő erejű, amikor a bosszú miatt nyomorékká vált Mark újra találkozik Ho-val. Az, hogy Mark éppen eszik közben, pedig csak még emberibbé teszi a pillanatot. Woo-nak remek érzéke volt ezekhez a drámai jelenetekhez, nem csak az akciókhoz. Ha jobb forgatókönyvírókkal dolgozhatott volna, lehet hogy a világ legjobb filmjeivel ajándékoz meg minket.

A cselekmény hátralévő részében Ho próbál becsületes életet élni, miközben a maffia mindenáron vissza akarja rántani a bűnözésbe. Testvére Kit ezt nem hiszi el neki, ráadásul karrierista ambíciói őt is elég ellenszenves szereplővé teszik a szemünkben. Aztán Ho barátját, Markot brutálisan összeverik, lerombolják az új munkahelyét, és az öccsére is rálőnek, mert nem csatlakozik. Ezzel pedig elég nyilvánvalóan elérünk a végső nagy leszámoláshoz. Amely végeredményben korrekt, de a későbbi Woo féle grandiózus finálékat (Szebb holnap 2, A bérgyilkos) meg sem közelíti. Közben persze a drámára is szakít időt a mi jó rendezőnk, ami leginkább Chow Yun Fat hihetetlenül megrázó, kegyetlenül brutális halálában éri el a csúcspontját. És végül persze a gonosz is megbűnhődik. Ho hátba lövi.

 A Szebb holnapban a gonosz ugyanis nem attól gonosz, mert egy gengszter, hanem azért, mert teljesen gerinctelen, és nélkülöz bármiféle erkölcsöt. A rendőr sem szimpatikus nekünk, mert karrierjét előrébb tartja a családjánál. Így csak a mindenféle törvényen kívüli bűnözők maradhatnak erkölcsi példának, akik az örök értékeket (barátság, család) képviselik. Ezért válik a Szebb holnap is időtálló filmmé, hiába vannak benne következetlenségek és logikai bakik, hiába borzalmasan gyengék a párbeszédek, ha a főhősök szerethetőek, ha remek a zene, ha pergős a cselekmény, és nem utolsósorban ha a drámai jelenetek ennyire átélhetővé teszik az egészet. Bár azóta rengeteg hasonló film készült, amik esetleg látványosabbak és még szomorúbbak voltak, mégis mai napig a Szebb holnap a hongkongi mozi egyik csúcsteljesítménye

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása