Pinky... Pinky hallasz? Figyelj rám jól Pinky, valami fontosat kell mondjak. Tudod a nők... a nők, csak a bajt hozzák a magunk fajtára. Ha jót akarsz, tartsd magad távol tőlük...

No hát hogy eltelt máris egy hét. Köszöntök mindenkit a Breaking Bad második évadáról szóló ismertetőmben. Minthogy az első évad bemutatójában egyfajta általánosságokban mutattam be a sorozatot, így most ezekre már nincs szükség. Ajánlom, aki ezzel kezdené, előbb rágja magát át azon, aztán térjen vissza ide. Ugyanakkor azt is előre közlöm, hogy pofátlanul fogok spoilerezni az első évadról, de a másodikról nem, erről megint csak általánosságban beszélek. Vagyis feltételezem, hogy aki ezt olvassa az első évadot már ismeri, ezt viszont felfoghatja egyfajta kedvcsinálónak. Bár ha valaki megnézi az első hét részt, és utána napokon belül - ha nem azonnal - nem kezd neki a folytatásnak, az lényegében eldönti mennyire is szippantotta be a sorozat.

Véleményem szerint a második évad a sorozat csúcsa, legalábbis eddig. Nem hiszem, hogy ezt tudnák űberelni. Nagyon sok minden történik benne, ügyesen beépítik az első hét rész kallódó, megkezdett szálait, miközben egyre inkább bonyolítják a cselekményt a készítők. Másrészt ebben az évadban már megfigyelhető az a fajta tündöklés is, amit a gengszterek előbb utóbb, kitartó munkával - és persze, ha életben maradnak - elérnek. De utána jön a bukás, és soha többé nem lesz már semmi sem ugyanolyan. Szinte minden karakter eljut valahová, nem csak teng, leng, ráadásul iszonyat jó újak is becsatlakoznak.

Szóval Mr. White és Pinkman az első évadban nagyon egymásra találtak. De mivel a speed gyártás szagokkal és füsttel jár az lesz a nagy ötlet, hogy vesznek egy lakóbuszt, amivel aztán kikocsiznak a kies Új-Mexikó pusztaságaiba, ott legyártják a cuccot, és utána keresnek egy terítőt. De ez nehezen megy, mivel ki a francban lehet megbízni ebben a szakmában? A mozgó labor azonban olyannyira beválik, hogy az anyag egyre csak gyűlik, és az évad vége felé legyártódik a kék speed, amely hőseink védjegyévé válik.

Az első évadban ott hagytuk hőseinket az autóroncstelepen, amint épp a terítő Tuco Salamanca - vajon miért Tuco a neve? :D - agyonveri egyik emberét. A második évad pedig egy másodperccel később veszi fel a fonalat. És erre a valóságban több mint egy évig várni kellett. Míg az első évadot 2008. január 20-tól március 9-ig sugározta az AMC, addig a másodikat csupán 2009. március 8-án kezdte vetíteni, és már május 31-én véget is ért. Ez az első évad amely már komplett a maga tizenhárom epizódjával, az egyes részek egységesen 45 percesek, így a teljes futamidő negyed óra híján tíz óra, amit szintén le lehet tudni egyetlen éjszaka is akár. És eteti magát az a helyzet.

Kis frissítőnek megemlíteném, hogy az első évad csupán hét részből állt, eredetileg is csupán kilenc részesre tervezték, de a 2007-2008-as írói sztrájk miatt kénytelenek voltak rövidíteni. Az már elsőre látszik ezen az évadon, hogy az íróknak konkrét elképzelésük volt, hova is futtatják ki ezt a tizenhárom részt. Akár azt is írhatnám, ez a tizenhárom epizód egy rózsaszín plüssmackóról szól, vajon mi is történt vele, és mi vezetett oda, ami aztán történt vele. Az egyes epizódok előtt mindig látunk valamit vele kapcsolatban, és elsőre azt gondoltam, hogy amint az első évadban, így most is majd a negyvenötödik percre megtudom mi lett vele, de nem. Aztán amikor újra, és újra visszatért, már kezdett körvonalazódni, hogy itt ugyanazt csinálják, csak az egész évadra kifeszítve. Vagyis majd csak a tizenharmadik részben jön el az igazság pillanata.

Ennek köszönhetően az előző évadban kifejtett cirkuláció kicsit háttérbe szorult, de pár rész erejéig itt is visszatér. Főhősünk már túl van egy meglehetősen gusztustalan gyilkosságon. Még akkor is, ha látszólag adtak neki valami motivációt. Leborotválta a haját, így lassan a belső torzulást, egy külső átváltozás is kezdi kísérni. Természetesen a kemoterápia miatt borotválta le, mivel úgyis kihullott volna. Felvette a Heisenberg álnevet - hogy én mit össze nem értetlenkedtem ezzel kapcsolatban az elmúlt pár évben filmes körökben, ugye én csak az eredetét értettem, ami a német fizikusra utal - és úgy tűnik végre sikerül beindítani az üzletet is. Azonban ahogy az első évadban, úgy ebben is lesz egy egyre égetőbb kérdés. Történetesen Walt elmondja-e a családjának honnét is szerzi a pénzt? És ha igen, mikor?

Ugyanis egyre gyanúsabbak kimaradásai, egyre többet hazudozik és miközben azzal nyugtatja magát, hogy mindezt csupán a családjáért teszi, valami kezd benne megváltozni. Mohóbb és erőszakosabb lesz, feleségét néha durván magáévá teszi, aminek az eleinte örül, de később persze az asszonyi kombinálás ez egyre inkább arra utal nála - mivel férje nem ilyen volt -, valami, vagy valaki megváltoztatta. És ez ugye csakis egy nő lehet. Ráadásul Walt rákja is úgy tűnik egyre inkább durvul, és a kemó után lebenyeltávolító műtétre írják ki. Az is kiderül miért is nem dolgozik ő a Szürkeállomány berkeiben, és miért tanít csak egy szaros gimiben.

Jesse karaktere ugyanolyan balfasz mint volt - de hát ő ezért szeretni való -, mellesleg rá ebben az évadban az írók több időt szenteltek. Egyrészt kiderül mennyire rossz kapcsolata van a családjával - amennyire egy gyereknek csak lehetséges - és lassan kezdi megtalálni az apafigurát Waltban, egykori seggarc tanárában. Az is kiderül, hogy a ház valójában nem is az övé, csupán megengedték neki az ősök, hogy ott lakjon. Viszont az a mélység, ahová a negyedik részben eljut, azt nem lehet röhögés nélkül kibírni. Ha az embert a saját szülei is kidobják a lakásukból, nincs pénze, és nincs hová mennie, akkor már az se számít, ha beszakad alatta a Toi Toi WC.

Pinky olyan pokoljárást visz véghez ebben az évadban, hogy az ember egyik pillanatban még röhög rajta, másszor meg legszívesebben elsírná magát. Pedig csupán egy kis, buzi, drogos gyökér. De Aaron Paul olyan elemi erővel formálja meg ezt a szerencsétlen hülyét, hogy nem is értem miért nem ő kapta az Emmyt, és miért Cranston... megint. Neki csupán egy jelöléssel kellett beérnie.

No de nézzük az új karaktereket. Kezdjük máris ezzel a príma kis husikával, akit Krysten Ritter alakít. És talán mondanom se kell mennyire közrejátszik Jesse jellemfejlődésében, ahogy segít rajta a szarban, kiad neki egy lakást, miután az utcára került, nem kérdezi honnét a pénz, és Jesse is kezd ráébredni, hogy vannak más dolgok is mint a folyamatos betépés. Az írók nagyon ügyesen használták ki a lehetőségeiket, a régi kertes házban már nem lehetett mit csinálni, egy albérletben azonban mindig zajlik az élet, főleg ha a főbérlő sejti miért is fizetsz kápéval mindig.

És persze ezúttal már Jesse is választás elé kerül, mert eddig senkiért nem tartozott felelősséggel, és nem kellett elszámolni miért és hova is tűnik el napokra. Most meg ráébred, hogy legszívesebben valami elbaszott múzeumba menne a csajjal randizni, de ehelyett megint kotyvasztani kell a buszban - amin még mindig ott van az az öt kibaszott golyónyom TE BAROM!!!! És miért is akarsz Új Zélandra menni? Azért mert király hely mi, és miért király hely? Jah persze mert ott forgatták A Gyűrűk Urát is, majdnem elfelejtettem. Rittert egyébiránt szívesen viszontlátnám nagyobb filmekben is, de ezidáig csupán idióta vígjátékokban tűnt fel pár percig. Szóval emiatt a hülye buksza miatt még nagyobb elánnal vártam a Jesse-s részeket mint eddig, és garantálom, hogy az évad legemlékezetesebb pillanatát is ez a csaj okozza. Míg élsz nem fogod elfelejteni.

A másik kedvencem meg ki is lehetne, mint az idióta ál-zsidó ügyvéd, Saul Goodman, aki úgy hirdeti magát mintha valami rossz autókereskedő lenne. Az őt alakító Bob Odenkirk, az egyik legjobb karaktert formálja meg, akit sorozatban eddig láttam. Egyrészt totál komolyan vehetetlen az ipse, másrészt meg... folyton igaza van. Nagyon kellett egy ilyen alak Walték köré, hogy ez a két pancser túlélje a nehézfiúk meg a rendőrség között. A szövegei magyarul is ütnek, de tuti eredetiben még jobbak. Azt pedig, hogy a közönség a keblére emelte őt, mi sem bizonyítaná leginkább, minthogy jövőre önálló sorozatot kap. Remélem nem fog a Joey sorsára jutni. Szerencsére nem Jewy lesz a címe... értitek, Jewy... jew-y :D Ő egyébiránt még a 90-es években Ben Stiller és Judd Apatow oldalán kezdte, és jó pár Saturday Night Live-ban is feltűnt.

Azután itt van nekünk az igazi nagykutya, a nyugodt és csendes főnök, Gus Fring, Giancarlo Esposito megformálásában. Ő nem fenyeget, nem drogozik, csak közöl, mert tudja, hogy ez lesz. És ráadásul egy olyan kommersz fedőcéget üzemeltet, mint egy gyorsétteremlánc. Los Pollos Hermanos - isteni a csirkéjük. Két-három elmebeteg után már sok lett volna egy következő drogdíler. Az ő embere a "problémamegoldó", a lecsüngő szemhéjú, vizenyős tekintetű Jonathan Banks, aki bárkit és bármit kinyír, megfigyel, követ, elás, eltüntet két steak sütés közt, amit a családjának produkál, mert természetesen a való életben boldog nagyapa. Banks egy rakás filmben szerepelt már, tipikusan az a valahol már láttam, de nem tudom, hogy hol feje van.

De a legnagyobb ász nem más mint maga a DON, aki egyetlen szó nélkül ikonikus karakterré nőtte ki magát, ahogy egy kikúrt tolószékben ülve, egy csengőn keresztül kommunikál az őt körbevevő világgal. Természetesen a halál szélén táncol, teljesen hikomat, és látszik rajta, hogy a nap huszonnégy órájából vajmi keveset tölthet az agya a ködön kívül, de mégis. Mégis el tudja érni a sorozat, hogy lássuk rajta, veszélyes. Először azt hittem, csak egyetlen részben fog szerepelni, de persze az alkotók észrevetették mekkora potenciál rejlik karakterében és újra, és újra visszahozzák, amikor már azt hinnénk többet nem látjuk. Az pedig, ahogy a csengő - az adott rész végén - a stáblistában újra előkerül a legütősebb befejezés, amit csak láttam eddig sorozatban.

A három hülyegyerek - értsd Jessenél is hülyébb - is megkapja a maga nagy pillanatát ebben az évadban. Badger, Combo és Skinny Pete az előző évadban csak hébe-hóba feltűntek, de most ők lesznek a nagy terítők, ahogy szépen lassan Walték fejlesztik a hálózatot. Az a dialógus Badger és a zsebhokis vásárló - Dj Qualls a CoolTúrából - közt valami zseniális, és ekkor még csupán az epizód első öt percénél tartunk.

Természetesen ismét csak Hanknek köszönhetjük a sorozatban található akciókat is, melyek közt lesz pár igen durva és meglepő. Leküldik karakterét El Pasoba az igazi nagymenők közé. És így vendégszerepelhet egy ember, aki már nagyon hiányzott innét, Danny Trejo. Valamint sikerült mélyebbé tenni ezt az örökké morgolódó medvét is, még ha kezdetben be kell érnünk annyival, hogy kikapcsolódásként otthonában sört főz. Megkóstolnám :D Az ifjabb Walter weboldalt gyárt, ahol apjának pénzt gyűjthet a soron következő műtétre, a weboldal egyébiránt él és virul, akit érdekel itt el is olvashatja tartalmát.

Az előző évadból hiányoltam a zenét, bár ez nem nagyon változott, nagyon jó kis betétdalocskákat kapunk, melyek meghatározzák a Breaking Bad hangzásvilágát. Bár a drogos lebegést kicsit úgy éreztem a Trainspottiongból copyzták át, de egynek végül is elment. És még mindig valami iszonyat ahogy a drogok világát ábrázolják. Az a rész, amikor Jesse ellátogat két vevőjéhez, és kívülről minden rendben van, belül meg az őrület, és ahogy kinéznek... Jézusmária. Kíváncsi vagyok a sorozat hatására hányan tették le a speedet örökre. Egyáltalán azok nézik ezt? Vagy elvannak az anyagukkal?

Végezetül szeretném megemlíteni a sorozat szülőatyját Vince Gilligant, aki az X-aktákkal kezdte pályafutását. A sorozatban nagyon sok X-aktás referencia található, címekben, motívumokban, pl. a Rákos, így hívta Mulder a Cigist. Az ő találmánya az is, hogy a kémiai elemek felbukkanjanak a stábtagok nevében. Aki megtalálja az egyetlen kakukktojást, amelyet nem tartalmaz a periódusos rendszer vendégem egy sörre. Ezen két produkción kívül a The Lone Gunman rövid életű sci-+fi sorozat is a nevéhez köthető, filmek közül pedig a Hancock társírója is. Természetesen a sztratoszférába a Braking Baddel emelkedett.

Összességében azt kell mondjam, egy remek sorozat, remek évada, remek epizódokkal, majdnem minden perce aranyat ér, remek karakterekkel, remek beszólásokkal, és egy olyan szemét lezárással - ami már a pillangó effektust idézi, és az igazi megmételyezett gonoszság eszkalálódását -, hogy rögtön fejest is ugrottam a harmadik évadba. Szóval eleget pofáztam, aki nem látta még nézze meg, aki pedig már látta, vegye elő újra.

Ha tetszett a bejegyzés, lájkolj minket a Facebook oldalunkon!