A újjáélesztett, vagyis negyvennegyedik magyar filmszemlén ez volt az egyik legkülönösebb "film" amit láttam. A felvezetésben elmondták, hogy olyan filmet akartak készíteni, amiben három korszakot elevenítenek fel, és mindegyikben az a közös, ami a történeteken átível, hogy a szereplők krízishelyzetben mutathatják meg mennyit is érnek valójában. Jelentem hatalmas átverés áldozatává váltam.
Egyszerűbb lett volna ugyanis azt mondani, hogy bizony ez három totál máskor, más időben, más helyen, és más mentalitással készült rövidfilm, amiknek semmi közük egymáshoz, és ez a közös cím, hogy Borotvaélen táncolva is csak ilyen belemagyarázva működik. Leginkább azon gondolkodhat az egyszeri kritikus, vajon ezeknek ugyan mi közük volt egymáshoz? Persze ezzel semmi probléma nincsen, ismerjük a szkeccsfilmeket, a rövidfilmblokkokat is szeretjük, szóval nem értem mire fel történt ez a porhintés? Talán, mert rövidfilmeket nem vetítenek a mozik, ha viszont egybe rakunk hármat, abból már csak kijön az a fránya másfél óra, jelen esetben nyolcvankilenc percecske.
A három történet tehát valójában három különálló kisfilm, vagyis három külön filmcímről, és nem fejezetcímről beszélhetünk. Az első, a Hagyaték 2020-ban készült, a második a Hintaszék 2022-ben, és az utolsó az Alku a legfrissebb, ezt tavaly forgatták 2024-ben. Na és most ugrik a majom a vízbe, mindhárom film írója, rendezője és producere ugyanaz; Hódi Jenő. Ha valakinek ismerősen cseng a neve az nem a véletlen műve, mivel Hódi 1982-ben az USA-ba emigrált, azon az egyetemen tanult, ahol többek között Milos Forman és Brian de Palma is, majd 1988-től elkezdett filmeket rendezni, még ha nem is ugyanolyan színvonalúakat, mint az említett két úriember. Az Amerikai Kickboxer 2 talán ismerős a hazai közönségnek is.
Hódi azután hazatért 2011-ben megalapította a Budapest Film Academyt, ahol napjainkig olyanok oktatnak filmelméletet, rendezést, forgatókönyvírást és egyéb filmkészítéssel kapcsolatos gyakorlati dolgokat, mint Hajdú Szabolcs, Szabó István, Pálfy Görgy, Antal Nimród, Ragályi Elemér, Goda Krisztina, Szervét Tibor, Koltai Róbert, Kamarás Iván, Csányi Sándor, vagy éppen maga Hódi Jenő. Szóval emiatt nagyon kíváncsi lettem, hogy valaki, aki a 2006-os Metamorfózis óta nem rendezett játékfilmet, miért érezte szükségét annak, hogy átnyergeljen arra a műfajra, amivel a rendezők többnyire kezdik a szakmát? Bevallom még az is megfordult a fejemben, hogy ezek csupán presented by vagyis Hódi neve alatt kijövő kisfilmek, amiket valójában a diákjai készítették, és aztán odabiggyesztette a nevét, hogy a film így majd több nézőt vonz a moziba. És, hogy miért gondoltam, hogy inkább diákmunkákat látok? Hát...
Hagyaték (2020) 24 perc
Ez a kisfilm teljesen olyan, mintha valaki megnézte volna a Becstelen Brigantykat és nagyon megtetszett neki belőle az első húsz perc, amikor Hans Landa bemegy Shosanna szüleihez. Az idő Budapest 1944, a nyilasok gyűjtik a zsidókat. Hans Landát jelen esetben Szervét Tibor alakítja Shosanna szüleit pedig egyszemélyben Gubik Ági. Minthogy a film 80%-ban másolja az említett jelenetet, éppen ezért működik is, a fekete fehér képi világ segíti a beleélést, a házmesteres jelenet nagyon jól átadja, hogy itt bizony a szomszéd volt a legnagyobb ellenséged. Szervét Tibort nem lehet kellőképpen magasztalni, elképesztően erős a jelenléte, az isten is arra teremtette, hogy ilyen karaktereket alakítson, Nem hiszed, nézd csak meg a Parkolót. A film inkább a fináléban siklik félre, feláldozza a drámát egy csavar miatt, ami nem működik, szépelgőssé válik a zene miatt - amiben már a Schindler listáját koppintja -, és a forgatókönyvi botlások megölik a fojtogató légkört, amit az elején felépített.
Hintaszék (2022) 50 perc
A Hintaszék már napjainkban játszódik, de olyannyira, hogy az orosz-ukrán háború éppen zajlik, és Péter a liberálisan érzékeny, ukrán párti értelmiségi beköltöztet a konzervatív, orosz párti jómunkásembör apja mellé a lakásába egy magyar menekültet, akiről azonban hamarosan kiderül, hogy sokkal inkább cigány. A cigánylányt, mint az előző hatszáz filmben Farkas Franciska játssza, kicsit túlspilázva, de azért hihetően. Erre különben is azért lesz szükség, mert a film érdemi jelenetei közte meg a pápuskát alakító Székely B. Miklós között zajlanak. Ha azonban Székely B. a fiát alakító Mészáros Bélával beszélget, vagy Mészáros beszélget Farkassal, hát akkor erősen közelít a filmecske egy Családi titkok epizódra. Székely B. egy ideje már olyan férfiban mint nőben Pásztor Erzsi, értsd ha zsémbes öregembert kell játszani, már hívják is. Az előző kisfilmben is ő alakította a házmestert. Látszik, hogy kisujjból kirázza. Azonban a film annyira szájbarágós, didaktikus, és végeredményben unalmas, plusz ez a leghosszabb, majdnem egy óráig tart - ez nem rövidfilmek, hanem középfilm - hogy a három közül automatikusan ez lesz a legrosszabb. Feszesebbre vágták volna jobb lenne, nem húzták volna túl a hihetetlenségig jobb lenne - pláne, hogy az első öt perc után nyilvánvaló hová fut ki a történet -, nem papoltak volna ennyit jobb lenne - értjük, hogy a xenofóbia, meg a rasszizmus rossz. Tisztára mint egy elsőfilmes, aki mindent így be akar pakolni a vizsgafilmjébe.
Az alku (2024) 15 perc
Már egészen apró gyermekkoromban rájöttem, hogyha a mesemondó versenyen kiválasztok valami vicces történetet, akkor nem kell különösebben szépen előadnom, nem kell figyelnem a kritériumokra, elég ha nem sülök bele és tuti hozzám vágnak egy díjat a végén. Miért? Mert előttem úgyis lesz harminc másik, és mire én jövök a közönség már unni fogja az egészet, azt viszont megjegyzi a zsűri, hogy miattam felébredtek, sőt nevettek is. És hát rendre így lett. Miért mondom mindezt? Mert az Alku is ezt csinálja. Kb. megváltásként hat ez a negyed óra, aminek már totál semmi köze az első két filmhez, nem is a jövőben játszódik, hanem valami misztikus, alternatív valóságban, ahol Mucsi Zoltán alakítja az ördögöt és egy klasszikus alkut kínál az élete végén járó lestrapált utcalánynak, hogyha eladja a lelkét, újrakezdheti. Szóval egy poén az egész, de ügyesen előadva, Mucsi one man showja, sziporkázik a szerepben, nagyon jó szövegeket írtak neki, vagy rögtönzött a forgatáson, cinikus, kiszól a nézőhöz, brilliáns. Kicsit ügyesebb forgatókönyvvel - ennek se ütős a vége sajnos, pedig ezen már hárman is dolgoztak! - igazi klasszikus születhetett volna. Bár lehet csak azért tetszett ennyire, mert nagyon hasonlított a mi tavalyi kisfilmünkre a Meg nem írt könyvek boltjára, amit Ha igazi színészek játszanak benne, jól fényelik és van rá pénz, akkor nagyjából így nézett volna ki. Bár igaz, Döbrösi Laura itt úgy ordibál mintha sose járt volna színi iskolába.
Ez lett volna a Borotvaélen táncolva, vannak jobb meg rosszabb pillanatai, a legnagyobb baj vele, ez az erőltetett egybegyúrás, - meg a középső egy óra - szét kellett volna őket szórni az egyik kisfilmblokkba, és akkor nem szerez magának ennyi ellenséget. Bár úgy hallottam serényen gyűjti be a különféle filmes díjakat, különféle filmes helyeken.
Lájkolj minket a Facebook oldalunkon!
Kövess minket Twitteren: Follow @Filmbook4
Hallgass minket YouTubeon: www.youtube.com/@filmbook_podcast
vagy Spotifyon: https://open.spotify.com/show/5YBaIxW97mIJ1Er7UQitHL
kontakt: filmbook.blog@gmail.com
