November 15-én, amikor beléptem a Fészek Művészklub kapuján, azonnal éreztem, hogy ez a nap különleges lesz. Szervezőként persze három órával nyitás előtt már pakoltunk, termet rendeztünk be, technikai hátteret ellenőriztünk, árusokkal egyeztettünk és igyekeztünk mindent elrendezni mind a négy szinten, ahol a programok folytak. Hiszen a 45. HungaroCon nem egyszerű programsorozat: számomra és mindannyiunk számára a magyar sci-fi közösség igazi ünnepe – rajongók, alkotók, barátok és kíváncsi érdeklődők évenkénti találkozója. A HungaroCon előadásait idén négyen szerveztük: Vancsó Éva, Szélesi Sándor, Magyar Tibor és jómagam azaz Kasza Magdolna. A különböző blokkokat pedig három alappillérre építettük fel: irodalom (előadások, dedikálások), képzőművészet (kiállítások, képregény) és film (szinkrontalálkozó, vetítések).

A nagy sikerre való tekintettel, a tavalyi HungaroCon után idén is egy teljes termet szentelünk a fantasztikum jegyében készült egészestés és rövidfilmeknek. Ezúttal három hosszabb és tizenegy kisebb, azaz összesen tizennégy alkotást tekinthet meg a mozinéző közönség, melyek közül nyolc idegen nyelven, magyar felirattal, hat pedig magyar nyelven lesz látható november 15-én 11:00-től egészen 19:00-ig a Fészek Művészklubban. A vetítések között 16:00-tól 17:00-ig egy beszélgetésre is sor kerül a magyar alkotókkal. 

Fluxuskondenzátorokat feltölteni, időáramköröket beprogramozni és 88 mérföld per órás sebességgel irány a mozi, hogy le ne késs a Pannónia Movie Kft. legfrissebb filmes időutazásáról – mindezt eredeti szinkronnal és az itthon még nem látott legújabb 4K-s felújítással. Utakra nem, a már kapható mozijegyekre viszont szükség lesz!

Magyarország legnagyobb és legrégebbi tudományos-fantasztikus fesztiváljára ebben az évben november 15-én kerül sor a nagy múltú Fészek Művészklub falai között (1072 Budapest, Kertész utca 36.). A negyvenöt éves, HungaroCon elnevezésű rendezvény és a szervező Avana Egyesület célja a sci-fi irodalom, képzőművészet és filmek népszerűsítése, valamint a hazai rajongói közösség összekapcsolása az alkotókkal, művészekkel.

Hat közönségtalálkozó színesíti az október 9-én kezdődő 14. SZEMREVALÓ│SEHENSWERT FILMFESZTIVÁL programját. Az idei Berlinalén Guild Film Prize különdíjjal elismert Marielle mindent tud nyitja a fesztivált, kivételesen a Puskin moziban. A vetítés után a közönség találkozhat az egyik szereplővel, Mehmet Ateşçivel. A fesztivál vendége lesz Németország Oscar-nevezettje, az idei Cannes-i Filmfesztiválon a zsűri díját elnyert A zuhanás hangja forgatókönyvírója, Louise Peter, a tavalyi San Sebastian Filmfesztiválon New Directors Awarddal elismert Gépek tánca egyik főszerelője, Phil Hayes, az idei Berlinale nyitófilmje, Tom Tykwer A fény egyik szereplője, Thea Ehre, Dr. Indries Krisztián szakpszichológus és Dr. Nemes László bioetológus-filozófus. Idén október 9-19. között rendezik meg a Svájci Nagykövetség, az Osztrák Kulturális Fórum és a Goethe Intézet közös eseményét a budapesti Művész moziban.

Nem kell elbúcsúznunk a fesztiválok közösségi élményeitől, mert szeptember 19. és 21. között Tállyán a Kerekdomb Fesztivál mossa össze az ősz színeit a nyári pörgésével.

- Te figyu má, ismered a Black Mirrort?

- A brit sorozatot, egyik kedvencem.

- Nem, a cseh sorozatot, amit játszani kell.

- Hát ennek is volt egy része, amit lehetett játszani, amíg le nem szedte a Netflix.

- Ez a Black Mirror, akkor sem az a Black Mirror.

2014-ben ott hagytam abba, hogy írtam egy meglehetősen egyedi ismertetőt a Call of Cthulhu - Dark Corners of the Earth-ről, ami már akkor is egy majdnem tíz éves játék volt, idén pedig már csaknem húsz éves, és hosszú ideig úgy festett Howard Phillips Lovecraft műveinek utolsó számítógépes adaptációja. Nos, hölgyeim és uraim, ha ez immáron nem is igaz, az biztos, hogy egy darabig még megmarad a legjobbnak. Pedig olyan jól kezdődött. És már megint ez lett a vége. Mindig ez a vége.

Idén ünnepelte negyvenedik születésnapját a KAFF, azaz a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál. A kétévente megrendezett, sorrendben tizenhetedik eseményen – május 27. és június 1. között. Mottójuk szerint, amely 2011-es 10. KAFF-on fogalmazódott meg, Kodály Zoltán után szabadon: „Legyen az animáció mindenkié!” Ennek megfelelően a fesztivál programjai ingyenesen látogathatók, s sokan éltek is a lehetőséggel, hogy láthassák a friss, díjakra jelölt alkotások mellett, az elmúlt negyven év legkiemelkedőbb terméseiből összeállított válogatást.

A II. Világháború története az egyik legnépszerűbb műsora volt a 2000-2005-ös évek Spektrum nézőinek, 2006-ban megjelent itthon négy lemezes DVD kiadásban is, így sok család otthonában megtalálható, akiket érdekel a 20. század - és vele együtt az egész emberiség - legnagyobb világégése. Bár nagy DVD gyűjtő voltam akkoriban, én mégse csaptam le rá, pedig beleégett a retinámba a piros-fekete egyenborító. Meglehet azért, mert történész hallgatóként a tököm tele volt a II. Világháborúval, majd még azzal töltöm az értékes szabadidőmet, hogy otthon is ezt nézem. Nem rég azonban elolvastam John Keegan fantasztikus munkáját a II. Világháborúról és előbújt belőlem a kisördög, hogy mégis bepótoljam a 21. század első átfogó dokumentumfilmjét, vajon tud e újat mondani nekem is.

Április 17-én debütál a mozikban a Dargay Attila eredeti tervei alapján készült új, magyar egész estés rajzfilm, a Csongor és Tünde. A történet szerint Csongor, a fiatal és bátor királyfi a világot bejárván, s a boldogságot keresvén találkozik Tündével, a tündérlánnyal, akivel azonnal egymásba szeretnek. Boldogságuk akadályba ütközik, hiszen Mirigy, a gonosz boszorkány ármánykodásának célja végig, hogy szétválassza a szerelmeseket, azonban a királyfi mégis felkerekedik, hogy Tündérhonban újra találkozzon a szerelmével. Az úton aztán ördögökkel és próbatételekkel is szembe kell néznie, sok-sok kaland vár rá, s közben azt is megtanulja, hogy mit jelent a boldogság.

„A MÁV-hoz türelem kell.”

Jaj, ezek a mai fiatalok, a széltől is óvni kell őket, hát ma már nincs egy olyan mese, amiben ne érzékenyítenének. Bezzeg a 80-as években, akkor még tudtak olyan rajzfilmet/bábfilmek/bármit gyártani, amitől maguk alá szartak a lurkók, és még negyven év múlva is súlyos pénzeket fizettek a dilidokiknak, hogy kikezeljék a Varjúdombi mesék okozta traumáikat. Ma meg csak Boxi, meg Kuflik, meg a faszom! És ekkor Tomi, vagy Polli, vagy esetleg a varázsfény, de az is lehet hárman együttesen felálltak, és azt mondták: Fogd meg a söröm!

Bocsánat, hogy csak most, de hát... EMBARGÓS volt!!!!

László-Zwickl Gergely rendezésében az Idő Húrok ezt a különleges koncepciót valósítja meg, egy zenész történetén keresztül, aki furcsa szuperképességre tesz szert: a hangok segítségével képes utazni az időben. A film eddig tíz nemzetközi filmfesztivál programjába került be: látható volt többek között Amsterdamban, Lengyelországban, a Himaláján, Cannes-ban pedig megnyerte a „Legjobb Vágás” díját.