Ó hát igen... sejtettem, hogy ez lesz belőle. Az első rész annyira pengeélen táncolt a humor és az erőszak trashmezsgyéjén, hogy várható volt a második rész bukása.

A rengeteg vérből visszavettek. Az elején láthatunk persze néhány burleszkszerű kibelezést, és karletépést, de aztán igazából ez az undorítóan erőszakos vonal eltűnik. A harsány színészi játék pedig elveszíti vicces mivoltát, és sokkal inkább idegesítővé válik, még akkor is, ha tudjuk, hogy ez poén. A humorral sem áll túl jól a második rész, ugyanis 10 fárasztóan erőltetett viccre jut egy igazán komikus momentum. Viszont annyira túlpörgették ezt a faktort, hogy sokkal inkább tűnik a film egy ízléstelen, és humortalan Monty Python-nak, már ha egyáltalán létezne ilyen alkotásuk. Sajnos a folytatás a dinamikáját is teljesen elvesztette, feleslegesen hosszú és túlnyújtott az egész. Ami még fontos volt az a tipikus '80-as évek életérzés, amit főleg a zene tudott kiváltani, de ezúttal csak komikusnak szánt prüntyögést lehet hallani a háttérben.

Szóval ez már tényleg egy szar film, komoly kihívás volt végigülni, és nem tudom, hogy fogom rávenni magamat a 3.-4. részre.