Egy újabb ismeretlen gyöngyszem. Mikor végignéztem a filmet, eszembe jutott, hogy a Cukorfalat miért nem sokkal ismertebb? Atán belenéztem a port.hu-s kommentekbe, és sajnálattal vettem tudomásul, hogy túl sötétek az emberek ehhez a filmhez. Ami még szomorúbb, hogy a Cukorfalat még csak nem is egy különösebben okos darab.

Ellen Page már az X-Men 3-ban is tetszett. A nem különösebben kiváló filmnek vitathatatlanul ő volt a legüdébb színfoltja. Örültem, amikor a Juno idején kicsit felkapták, de maga a film engem annyira nem nyűgözött le. Igazán nagy színészi teljesítményt mégis a Cukorfalatban nyújt a 14 éves kislány szerepében, akiről a játékidő végéig nem tudjuk eldönteni, hogy pszichopata-e, avagy sem. Az alakítása nagyon meggyőző, sikerül hitelesnek maradnia, még úgy is, hogy egy ennyi idős lánytól nem várnánk el ilyen mutatványokat. Méltó partnere Patrick Wilson, akit eddig leginkább olyan halvány szerepekben láthattam, mint a Watchmen-ben, vagy Az operaház fantomjában. Ezzel a filmmel bebizonyította, hogy mekkora drámai potenciál van benne.

A Cukorfalat thrillerként végig fenntartja a feszültséget, még néhol kilógó, menő vágásai sem tudják elrontani az összképet. A párbeszédeket szintén remekül írták meg, és a filmnek van egy nagyon gonosz, nagyon beteg, nagyon fekete humora, ami egyeseknek nyilván nem lesz szórakoztató, de nekem az volt. A leghatásosabb azonban mégis csak az, hogy a Cukorfalat összezavar minket. De teljesen. Alapvetően az ember inkább a megkínzottal azonosul, mintsem a kínzóval. De mi van akkor, ha az, akit kínoznak rászolgált? És most hagyjuk a liberális maszlagot, hogy ezt senki sem érdemli meg. És mi van akkor, ha nem lehetünk benne teljesen biztosak, hogy rászolgált? Ugyanis a film nem mutat nekünk semmit, ami miatt egyértelműen haragudnunk kéne a pedofilra. Persze, tudjuk, hogy az, de amíg Hayley látja a fényképeket, mi nem látjuk.

Kemény dió ez a film, nem csodálom, hogy egyeseknek a torkukra akad, de ha figyeltek a végére, néhány csavar után fény derül néhány dologra. Na persze, nem mindenre, de nem is baj, hogy sok háttérinformáció a homályban marad, mert utat enged különféle értelmezéseknek.