Az év vesztesége: David Bowie (elhunyt: január 10.)

Még fel sem ocsúdhatott az ember az év végi züllésből, erre jön a hír, hogy meghalt Bowie. Ez úgy meg is adta a kezdő lökést 2016-nak. Lehet bármin csodálkozni egy olyan évben, ami ezzel kezdődik? És ha ez nem lenne elég, 19-re lapot húzott és négy nappal később elvitte Alan Rickmant is. De idén halt meg Zsigmond Vilmos, Michel Galabru, Versényi László, Vanity, Prince, George Michael, Harper Lee, Umberto Eco, Psota Irén, George Kennedy, Kertész Imre, Keres Emil, Guy Hamilton, Rajhona Ádám, Muhammad Ali, Aigner Szilárd, Bud Spencer, Esterházy Péter, Somló Tamás, Gene Wilder, Andrzej Wajda, Józsa Imre, Leonard Cohen, Robert Vaughn, Fidel Castro, John Glenn, Megyesi Gusztáv, Gábor Zsazsa, Carrie Fisher, Debbie Reynolds, valamint Kasztovszky Béla, és Anderle Ádám. Utóbbi kettő nem biztos, hogy sokaknak mond itt bármit is, Kasztovszky a magyar kortárs sci-fi irodalom meghatározó tagja volt, egyesek a magyar Bradburyként emlegették, Anderle pedig az egyik tanárom volt a Szegedi Tudományegyetemen. Latin-Amerikai civilizációkat tanított, Inkák, Aztékok, Maják, konkvisztádorok, szóval ilyen totál száraz témákat. Filmes szempontból háromszor éreztem azt, hogy leáll az internet, Rickman, Spencer és Wilder halálakor. Spencernél napokig nem akarták elhinni a rajongók, hogy tényleg meghalt, pláne, hogy az ő halálával egyesek már évekkel ezelőtt "viccelődtek." Számomra azonban rendkívül egyszerű ebből a tömegből kiemelni Bowiet, mert ha ő nincs én teljesen más ember leszek. Az is meglepett hirtelen mennyi embernek hiányozni kezdett a Thin White Duke. Írásomban elmondtam róla amit akartam, tudom idős volt már, és aktív halála napjáig, de akkor is, hiányozni fog...

Az év legtúlértékeltebb filmje: Spotlight (hazai bemutató: február 18.)

El nem tudom mondani mennyire untam ezt a filmet, igaza van Jerryconak, nem lehet normálisan bemutatni egy oknyomozást, mert semmi mást nem csinálnak benne, mint emberek üvöltöznek, és telefonálnak. Ez kb. Az elnök emberei óta igaz. Attól hogy ezt ők élvezték, még nem tudták átadni kellőképpen. A pedofil papok témája gyakori kérdés, de ugyanakkor a szülők nemtörődömsége sokkal kétségbeejtőbb. Elvégre mennyibe kerülne a srácunkat átíratni egy olyan suliba, ahol nem imával kell kezdeni az órát? Szóval sorry, én katolikus iskolába jártam, voltak idióta pap-tanáraim, meg jó fej pap-tanáraim is, de a ministrálás sose vonzott, és amikor belesültem az elsőáldozó imámba, megfogadtam hogy az életben többet nem gyónok a pap bácsi erre kiverte a... balhét. Ha mindezek után nem tudja elérni a film hogy érdekeljen, a hiba nem az én készülékemben van. A címért idén többen is ácsingóztak, ahogy az lenni szokott, legalább ennyire utálatos számomra a Steve Jobs, Cloverfield Lane 10 a magyar sajtó által körbenyalt Ernelláék Farkaséknál, de sokaknál Denis Villenuve Érkezése is befutó lehet ide, nálam azonban ez a... mozgókép a nyertes.

Az év animációja: Zootropolis - Állati nagy balhé! (hazai bemutató: március 3.)

Elképesztő mennyiségű CGI-t láttam idén, és sokáig úgy volt kénytelen leszek a tavalyi Kis herceget kitüntetni mint legjobb CGI mese mert csak közepes példányok érkeztek ezekből is. Aztán jobbnál jobbak durrantak az idén, mint A kis kedvencek titkos élete, a Kubo és a varázshúrok, de még az Angry Birds is elképesztően jól sikerült. És akkor ne beszéljek a kasszasiker Szenilla nyomábanról, vagy az érdekes humorú Virslipartiról, de még a Jégkorszak ötödik felvonása is hihetetlenül jó lett. Sokáig kettő filmen agyaltam, a Kis kedvencek vagy a Kubo? De le kell boruljak a Zootropolis nagysága előtt, amit hónapokon át nem láttam, aztán múlt héten megevett reggelire. Az első perctől kezdve imádtam, az összes karaktert, főleg Nick Wildeot a minden hájjal megkent ravasz rókát, de a jelenet a lajhároknál, a kikacsintások különböző filmekre és sorozatokra, mind ütöttek. És dacára az Aranyhajnak, meg a Jégvarázsnak a Disney ezer éve nem volt ennyire friss... lehet egy új rene-szeánsznak vagyunk épp tanúi? Hogy az istenben nincs erről nálunk kritika? Hát mit csináltok ti itt???? Egy szó mint száz a Zootropolis az utóbbi öt év legjobb CGI meséje, és ha jövőre az a semmirekellő Pixar húzza be az Oscart megint, felrobbantom őket a gecibe!

Az év vígjátéka: Agyas és agyatlan (hazai bemutató: március 3.) 

Mondom idén miken kellett volna röhögni. A fekete ötven árnyalata, Központi hírszerzés, Mike és Dave esküvőhöz csajt keres, Nagyfater elszabadul, Pofázunk és végünk Miamiban, Haverok fegyverben, Kilenc élet, Zoolander 2, Hivatali karácsony, Lángelmék, Rossz anyák, Anyák napja. Hogyan legyünk szinglik?. A főnök, ebből az utóbbi négy egyenesen csajokra kihegyezve! Hollywood elfelejtette hogyan kell nevettetni, erre jön ez a barom Sacha Baron Cohen és megint megcsinálja. Elképesztő mennyiségű gusztustalanság a vásznon, de kémfilm paródia, és végigröhögtem torkom szakadtából a filmet. Kétszer is, Santino volt a második alkalom senyvedő alanya. Lehet Cohen elérte hogy többet az életben ne akarjak elefánt közelébe menni, de akkor is, jó volt végigröhögni ezt az állatságot, kíváncsian várom mivel rukkol ki legközelebb, és őszintén remélem arra nem kell ennyit várni. Ha esetleg még mindig nem láttad volna, szilveszterre pont jó lesz, vagy másnaposság ellen újév napjára.

Az év szuperhős filmje: Batman Superman ellen - Az igazság hajnala (hazai bemutató március 24.) 

Do You Bleeed? You will!

Mi az, hogy magyarázzam meg? A Polgárháborút untam, Deadpool jó volt, de többet vártam, Doctor Strange szódával elment, az idei X-ment és a Suicide Squadot pedig inkább hagyjuk is. No de ez? Nem is értem miért utálja mindenki? Úgyhogy simán lehet Az év félreértett filmje kitüntető cím birtokosa is... nem az a Váratlan szépség! Egész egyszerűen Ben Affleck a legjobb Batman Michael Keaton óta, sőt még az is lehet nála is jobb. Nem akartam elhinni, hogy ez az ember egy Daredevil után még el tud játszani szuperhőst hitelesen. Erre tessék, Bruce Wayne, és Batman egy személyben. Persze a film továbbra is nyögi a Warner betegségeit, ahogy görcsösen igyekeznek eljutni Az igazság ligájáig. De olyan vizualitással, és hangulattal - hallod ezt HANGULATTAL - áldották meg ezt a filmet amitől mélységet kapott, és amitől ezerszer inkább bejött, mint a lassan unalomba fulladó Marvel fröccsöntött világ. Azonkívül durván visszakaszálta az árát, úgyhogy mindenki bekaphatja.

Az év legalulértékeltebb filmje: Rendes fickók (hazai bemutató: május 26.)

Ezt a címet az a film szokta megkapni, ami egyébként egy jó film, de a kutyát nem érdekli, ilyen volt idén a Gyilkos páros, meg a Café Society is, de a Rendes fickók talán még jobb volt egy fokkal, a kritikusok nem győztek áradozni Shane Black legújabb munkájától, erre mennyit is bukott a film? Itthon volt kemény ezer nézője? Pedig van benne 70-es évek, meg nyomozópáros, csajok kedvence Ryan Gosling, meg pornószakma, - amiben tolják az anált, meg minden. És mégse. A nép nem harapott rá. Szóval tekintsd ezt egy utolsó figyelmeztetésnek, ha netalán nem találkoztál volna vele, valahonnét szerezd be és nézd meg, mert igazán kellemes két órával fog megajándékozni, ha más nem tök jók benne a számok. Meg az anál.

Az év drámája: Sully - Csoda a Hudson folyón (hazai bemutató: szeptember 8.)

Jellemző, hogy a nyár kimaradt a szórásból. Nagyon jó drámákat láthattunk idén, például a Toni Erdmannt mindenképpen nézzétek meg dacára az elrettentő hosszúságának. De a Váratlan szépség is ütött kegyetlenül az év végén. Azonban nekem mind közül Clint Eastwood legújabb rendezése nyerte el a tetszésem, ahol Tom Hanks megint játszik, és közösen elérik, hogy ha valaha repülőgépre akarnék ülni, sürgősen gondoljam át ezt még egyszer. Megtörtént eset, és ez is lehetne akár katasztrófa film is, de nagyon tetszett benne az emberi vonulat, hogy a végén épp azok hajtanak fejet az öreg pilóta előtt, akik addig minden létező eszközzel be akarják bizonyítani, hogy csak egy szenilis vén ember, aki már egyáltalán nem ért a szakmájához. Mindezt odalentről, a kényelmes bőrszékükből. Úgyhogy respect Mr. Eastwood, inkább ilyeneket kérnék még mint unalmas Amerikai mesterlövészeket.

Az év híre: Angelina Jolie és Brad Pitt válik! (hivatalos: szeptember 20.)

A világot rázta meg, hogy Hollywood álompárosa három év házasság után válik. És hogy mekkora faszok az újságírók, egyből elkezdték a leghülyébb kérdéseket feltenni maguknak. Például kivel fog ezután Brad összejönni - azért eltelt ám egy húsz év, szép hörcsög pofát eresztett, korántsem olyan kelendő már mint egykor... persze pénzes, de az aranyásókkal nem foglalkozunk ugye? Vagy, hogy verte-e a gyerekeket, vagy sem? Vagy most akkor összesen hány saját gyereke is van Pittnek? És a legfontosabb, mit szól ehhez Jennifer Aniston? Ugye most röhög a markába. Komolyan... honnan a faszból szalajtják ezt a sok faszt? És hogy hetekig csak ezzel volt tele a net? Nagyobb port kavartak mint a legújabb Star Wars. Magam részéről levontam a konzekvenciát, miszerint, ha még Pitt és Jolie is elválik, akkor mi értelme van a házasságnak? Hát ők is azután untak egymásra, hogy megbéklyózták a másikat. Azt hiszem most kellene leforgatniuk a Mr. és Mrs. Smith-t sokkal hitelesebb film születne...

Az év visszatérése: A hét mesterlövész (hazai bemutató: szeptember 22.)

Idén is szép számmal akadtak jelentkezők erre a posztra is, pl. a már említett Szellemirtók, Ben Hur,  Mr. Bourne, na hagyjuk már, vagy Robert Langdon... de kérem, sőt a Függetlenség napja is, a Jöttünk, Láttunk Visszamennénk 3, Zoolander, és Jack Reacher. Erre jön egy remake, mint derült égből a villámcsapás, és bebizonyítja, hogy van létjogosultsága. Átértelmezi a régi etalont, anélkül, hogy tiszteletlenül bánna vele. Nagyon élveztem A hét mesterlövészt az első perctől fogva az utolsóig. Nem csak egy jó westernfilmnek tartom, de önmagában is egy jó akciófilmnek, ami történetesen a vadnyugaton játszódik. És mielőtt habzó szájjal ragadnád meg a klaviatúrát, ugye tudsz róla, hogy már volt a nagy elődnek HÁROM borzalmas folytatása is? És hogy az is eleve egy... pam pam paaaaaaaam: remake.

Az év akciófilmje: Mélytengeri pokol (hazai bemutató: szeptember 29.)

Idén nem voltunk eleresztve akciófilmekkel, például ez is simán beszaszerolható lenne a dráma, vagy akár a katasztrófafilm kategóriába is, de nálam élményfaktorban ez vitte a prímet, mert noha a másik két versenyző is előkelő helyen zárt, Támadás a Fehér Ház ellen 2 - London ostroma, és A mestergyilkos - Feltámadás, mindkettőt elsősorban azért lehet szeretni, mert az ilyen agyatlan nem töltünk, csak lövünk filmeknek vége lett mint a 90-es éveknek. Erre a borzalomra azonban évekig emlékezni fogsz, mintha egy modernkori Pokoli tornyot látnál. Rátesz egy lapáttal, hogy mindez meg is történt, és valószínűleg így történhetett meg. Mark Wahlberg sokkal szimpatikusabb mint Gerard Butler, és főleg mint Jason Statham. Úgyhogy nálam ez a film meglepő is volt, meg mu... jah nem, mulatságos az éppen pont nem, ellenben székbeszögező, és pattanásig feszült, fasza kis látványorgia az igen.

Az év hülyesége: A lány a vonaton (hazai bemutató október 6.)

Ahogy az lenni szokott, erre a kiemelt helyre idén is csak úgy tolongtak a versenyzők. Például lehetne itt a magyaroktól a Zero, vagy a Cop Mortem, külföldi vonalon pedig Az 5. hullám az USA-ból, a Kaili Blues Ázsiából, a Jöttünk, láttunk, visszamennénk 3, az Állva maradni, és a Sors kegyeltjei a franciáktól. De dacára, hogy mindegyik bődületesen szar film, nem mondanám, hogy ha nagyítót vennék elő, nem találnék bennük valami értéket. Például Renoék harmadik filmjének utolsó tíz perce egészen jól sikerült. De ez? EEEEEZ? Egy undorító rókabőr egy sikerkönyvről, ahol nyilván működtek a nézőpontok, és az írónőnek meg volt az az előnye, hogy a tehetségtelen rendező nem barmolta szét amit felépített. Ellenben filmen? Ennyire már nagyon rég nem vártam filmtől, hogy vége legyen, ötpercenként néztem a telefonomra. Minek készült el ez a film? Minek? Azon kívül, hogy megnyerje jövőre az Arany Málnát minden létező kategóriában? A filmből egyedül az maradt meg, hogy Emily Bluntot el lehet csúfítani, hogy aztán Gollamot megszégyenítő módon vizslasson.

Az év meglepetése: Nézd ki van itt! (hazai bemutató: október 6.)

Az év meglepetését mindig szeretettel ölelem magamhoz. Igazából erre a díjra is több jelentkező volt, például a már említett Gyilkos páros, amin veszettül jól szórakoztam. De nem vártam azt se, hogy a bődületesen okádék első rész után a Tini Nindzsa Teknőcök egy egészen vállalható második résszel rukkoljanak elő. És nekem A zátonnyal sem volt semmi bajom. Év végére pedig kaptunk egy nagyon ötletes magyar filmet a Halj már meg! képében. Azt viszont életemben nem gondoltam volna, hogy majd pont Adolf Hitler fog megnevettetni, elgondolkodtatni, és hogy egy gusztustalanul nyomatott regény adaptációja ennyire jól sikerül. Tehát 150%-al jobban mint A lány a vonaton-é. Persze gyomor kell hozzá, de a morbid fekete humor még sosem volt ennyire húsba, és kutyába vágó. Szóval Hitler elérte azt, hogy tömeggyilkosból showman legyen, és mindössze kilencven perc kellett hozzá. Érthetetlen módon alig akarták vetíteni a mozik, talán attól tartottak, hogy utána mindenki karlendítve akar majd menetelni... ki tudja.

Az év csalódása: Jack Reacher - Nincs visszaút (hazai bemutató: október 20.)

Csalódni ugyebár olyasmiben tudunk, amivel szemben vannak elvárásaink, és tudom rengetegen a Suicide Squadot tennék ide, de bitch please... komolyan vártatok ennél többet tőle? Viszont ez? Annyira jól sikerült az első rész, hogy minden szempontból kiábrándító volt ezzel az unalmas, és fantáziátlan filmmel szembesülni, ahol már láthatóan Tom Cruise is kezdi feladni. Egy a lényeg, hogy MINDENT ő csináljon. Azért Schwarzeneggert sose fogja utolérni, mert ebben ő volt a király, hisz még gyereket is szült. Úgy tűnik a rövid életű Jack Reacher kalandok ezzel a buktával véget is érnek. de mindegy is, Cruise túl későn kezdte el, a hatodik filmre talán csak kiöregedett volna már ő is a szerepből. Megemlítendő csalódás még A könyvelő Afflecktől.

Az év sci-fije - Zsivány egyes - Egy Star Wars történet (hazai bemutató: december 15.)

Tudom, egyeseknek nem sci-fi a Star Wars - ők majd írnak saját listát és ráteszik az Érkezést -, nálam jobb híján a Star Trek - Mindenen túlt taszította le a Star Wars legújabb etapja, és egészen egyszerű oka van. Sokkal jobban élveztem. Nem voltunk eleresztve sci-fivel idén, volt egy gyötrelmesen szar 400 napunk, meg egy viccnek is rossz Függetlenség napja - Feltámadás, amiben nem is vagyok biztos, hogy sci-fi, hanem inkább katasztrófa film. De aztán jött a Zsivány és bedarált mindenkit, plusz egyeseknél - nálam mindenképpen - kitöltötte azt az űrt, amit egy éve hagyott az Ébredő Benő. És nem értem a fanyalgókat, hogy most mégis mire kezdenek bezzegelni a 7. rész tükrében. Mi a nagyobb svung, mint izgalmasan elmesélni egy olyan történetet, aminek már tudod a végét? Újraforgatások, újra forgat? ÁÁÁÁ sok! Nem kéne ennyit utána olvasni uraim, és a végén még élvezni is tudnátok a filmeket.

Az év szégyene: Assassin's Creed (hazai bemutató: december 29.)

Ma mutatják be ezt a foshalmot. Minél többet gondolok rá, annál inkább dühít a dolog. Ugyanis nem kellett volna sok ezúttal hogy ne basszák el. Mindössze annyi, hogy ne váltogassanak a jelen és múlt közt, meg talán, hogy ne változtassanak a játék storyján. De csak nem bírták ki, úgyhogy a szégyenfalra megint egy játékadaptáció került. Amúgy művészet volt elérni, hogy egy Ratchet és Clank, meg egy Angry Birds lenyomta Mister Fassbendert, Marion Cotillardot és a többi neves színészt. Megnézését senkinek se ajánlom, de ez tipikusan az a film, amit úgyis mindenki megnéz, szóval mit tehetünk? Reménykedünk, hogy lesz ez még jobb is, és egyszer majd tíz, húsz év múlva készül egy vállalható játékadaptáció. Khm... WarCraft?

És végül, az év filmje: A szobalány (hazai bemutató: december 1.)

Akárhogy csűröm csavarom, az jön ki, hogy a legjobban idén ez a film tetszett. Még hozzá az Oldboyt is jegyző ázsiai Park Chan-Wook-tól. Elképesztő film, amely szinte hipnotikusan vonzza a nézőt egészen a végső snittig. Alig várom hogy megkaparintsam, és újra láthassam, és kielemezzem minden egyes kockáját. Nem csak hogy gyönyörű film, de intelligens, minden képsora maga a tökély, a színészi játék csodálatos, a zene valóságos remekmű, a történet pedig - úristen!!!!. Az igazi, nagybetűs ÉLMÉNY film, amiért moziba járok, amiért bosszankodok megannyi fércmunkán. És ezt mondom úgy, hogy életemben nem tudtam végignézni egyetlen hentai-pornót sem. Ez a film úgy adott sokat, hogy semmit nem vártam tőle. Egyéb befutók, amik nagyon, de nagyon megérintettek: Nevem Emily, Turbo Kid, Paolo Coelho legjobb története.

Természetesen sok egyéb filmet is néztem, nem csak mozikban, így ezekből is megemlítenék pár igazi élményt, - az igazsághoz hozzátartozik, hogy sokkal inkább néztem otthon jó filmeket mint moziban idén. A tavalyi fogadalmam nem tudtam megtartani, csúfosan elbuktam, a naponta egy filmből, 210 film lett. Viszont ezeket pontosan vezettem, szóval íme miket is néztem, miket sikerült pótolnom. A szilikonvölgy kalózai (messze a legjobb Steve Jobs film, messze a legjobb), Jack és Jill (miért is utálja ezt a világ? szétröhögtem rajta a belem, just kíííííding, just kííííííding), Kavarás (teljesen vállalható film Sandlertől Anistonnal! oppá!), Kígyók a fedélzeten (igazi trash múvi, sem több sem kevesebb), A navigátor (van egy jó hírem azoknak, akik sírnak, hogy az Alien 3 már nem a fabolygóval készül el, a rendezője ugyanis megcsinálta ezt, csak Alien nélkül), Cserbenhagyás (húsba vágó dráma egy feldolgozhatatlan tragédia feldolgozásáról), Tükörálarc (eszméletlen hangulatú és vizualitású fantasy, egyebek közt ez lenne a spiritual successora A fantasztikus labirintusnak), Nauszika és a szél harcosai (Hideo Kojima mesterműve, nem csoda, hogy nagyon sokáig nem tudta átlőni ezt), Ryan Reynolds a képzelt szuperhős (érdekes film Santino ajánlására, nagy élmény volt az írói válságról), Predestination (túlzásba vitt mindfuck, de attól függetlenül még nagyon érdekes filmecske, sci-fi rajongóknak kötelező!), Casablanca (egy igazi mestermű 1985 előttről, azt hinnéd elavult, de nem), Forgószél (azt hinnéd kémfilmet kapsz Hitchtől, de közben inkább az emberi galádság és bizalmatlanság lenyomata, suspense rajongóknak ajánlott), A testrablók támadása (és Scal újraértelmezi a Világ végét :D ), A nagy szépség (három óra tömény gyönyör, pláne ha húsz évesen írtál egy regényt, és azóta semmit), Volt egyszer egy Amerika (szegény szerencsétlen Nudli, eszméletlen négy óra volt ez a Bem moziban), Bill és Ted zseniális kalandja (bulizunk, esztelen!), A bőr amelyben élek (úristen ez a film :D úristen heeeeee, ÚÚÚÚÚÚ EEEEEEE), Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan (tökéletes lenyomata a mai 30-as generációnak, pláne ha értelmiségi vagy). És a végére egy negatív: Gamer - Harc a végsőkig (nem csak a videojáték adaptációk szarok, hanem az is, ahogy elképzelik a játékos generációt).

+1 - Az év játékélménye: Mass Effect 2 (megjelenés: 2010. január 28.)

Idén is minél több játékba menekültem amikor szarabbnál szarabb filmeket láttam a moziban. Bár tegyük hozzá, hogy rengeteg mindent újrajátszottam, például az Ubisoft 30-nak köszönhetően a Prince of Persiát, és a Beyond Good and Evilt, és végre kitolhattam az első Splinter Cellt - 5D? élményfaktor, pont a török puccs éjszakáján! Idén végre kijátszottam a legelső Tomb Raidert, és kis híján megtettem ugyanezt a Tomb Raider 2-vel is. A Simon the Sorcerert élmény volt felfedezni, röhögni a kis kretén poénjain. És végre valahára megannyi év után kipörgettem az Alone in the Dark 2-őt, meg a Jack in the Darkot, és ha már ott volt az első és a harmadik részt is újratoltuk. Nincs jó időutazós film a mozikban? De itt a TimeShift, eszméletlen jó móka volt, mintha egész végig Higanyszál ominózus 5 percét éltem volna át újra és újra. Nem elég elmebetegek a Suicide Squad szereplői, kit érdekel, itt ez a jó kis játék, a Bioshock... na az, az ott a totális elmebaj amit emberi kéz csak alkothat. Elképesztő egy játék, és tíz évig rá se néztem... oh... my... god. Imitt egy 80 days, amott egy Remember Me, rengeteg jó jáccás van! Szóval ahogy látjátok feltaláltam magam, de volt egy játék amihez foghatót már évek óta nem játszottam. Ez pedig a Mass Effect 2. Már az első rész is eszméletlen jó volt, de ez, majdnem egy teljes éve játszogatok vele, úgy néz ki, pár hét és az összes DLC végére jutok, és ha egyszer vége... örökre bánni fogom, mert soha többet nem ismételhetem meg. Ezekről majd igyekszem hegeszteni mind leírást, úgyhogy mivel is zárhatnám a soraimat, minthogy... I should go.

B.Ú.É.K.!

Ha tetszett a bejegyzés, lájkolj minket a Facebook oldalunkon!

Ha szeretnél mazsolázni az előző filmek összegzőiből, semmi akadálya:

B.Ú.É.K. - 2016!

B.Ú.É.K. - 2015!

B.Ú.É.K. - 2014!

B.Ú.É.K. - 2013!