Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Sniper Elite 3 (PS4)

2015. február 17. - Lazók György

Mesterlövésznek lenni kemény meló. A szakma végtelen türelmet, precizitást és gondos tervezést igényel, melynek csúcspontjául megvalósulhat a tökéletes és a célkeresztben lévő számára persze végzetes lövés. A Rebellion fejlesztőinek ugyanígy rá kellett készülniük, hogy játékuk betaláljon, aminek immáron harmadszorra veselkedtek neki. A Sniper Elite első része még 2005-ben jelent meg, de a folytatásra, ami inkább újrafeldolgozás lett, hét évet kellett várni. Ehhez képest viszonylag hamar kijött a harmadik epizód, mely Európa helyett a II. világháború egy másik fontos színterére, az afrikai frontra kalauzol el bennünket.

sni-1.png

Az irányításunk alá újfent Karl Fairburne, az OSS sokat megélt mesterlövésze kerül, akivel rögtön egy bombázás közepébe csöppenünk. Az hamar kiderül, hogy a játéknak nem a története a legfőbb erőssége. Lényegében csak lazán összekötött harci feladatok soráról beszélhetünk, melyek végrehajtásával egy személyben megakadályozhatjuk, hogy a háború a nácik javára dőljön el. Az emberi tényező olyan keveset számít, hogy már az arcára is alig emlékszem annak a néhány fickónak, akikkel a küldetések átvezetőiben szóba elegyedünk. Az, hogy a végső cél már megint egy csodafegyver megsemmisítése, arra vall, hogy a készítők meg se próbálták megdolgoztatni a fantáziájukat. Az érdektelen történet ugyan nem vesz el jelentősen a Sniper Elite 3 élvezetéből, ugyanakkor részben emiatt sosem éreztem késztetést, hogy mielőbb a végére érjek. 

sni-2.jpg

Ez az első találkozásom a szériával, de az irányításba könnyű volt beletanulni. Az időt belassító fókusz gomb benyomásával még a golyó irányát se kell kiszámolni, külön megjelenik a várható becsapódás helye. Főhősünknek szokása hangosan gondolkodni arról, hogy mit kellene tenni, ezért minimális angoltudással az elakadásra sincs sok esély. A küldetések előtt összeválogathatjuk, hogy mit viszünk magunkkal, ami inkább csak ajánlott, mint kötelező opció. Az egyetlen lényeges módosításom az alapösszeállításon, hogy aknákat vittem magammal, mely hasznos volt a járőröző teherautók és tankok ellen. Ha valami mégis lemaradna, hát az épületekben található elégséges mennyiségű lőszer és kötszer. A játék bátorít is, hogy minél jobban járjuk be, fedezzük fel a rendelkezésünkre álló területet. Barangolás közben találhatunk iratokat, gyűjthető kártyákat, de a mellékfeladatok jelentős része is így nyílik meg. A pontokkal, amiket ezáltal kapunk fejlődései szintet léphetünk, viszont ennek a tényleges jelentősége apró. Elérhetővé válik egy rakás, többségében nélkülözhető cucc, és nagyjából ennyi.

Sniper Elite 3 az előzetesen látottak alapján nem nyűgözött le, inkább a választék hiánya vezetett a beszerzéséhez, kezdetben mégis kellemes csalódást okozott. Az egyszerű játékmenet mögött feltárulni látszódtak a mélységek. Az, hogy eljussunk a célterületre már önmagában kihívás. A végrehajtás közben folyamatosan döntések meghozatalára kényszerülünk, melyek befolyásolják a küldetés alakulását. A kulcs természetesen az észrevétlenség, de időről-időre elkerülhetetlen, hogy felfedjük magunkat. Ilyenkor a játék rögtön jelzi, hogy milyen messzire is kell eljutnunk, hogy elveszítsék a nyomunkat. A fejlesztők meglepően sok tényezőt számításba vettek, amik növelik az életszerűséget (pl. az ellenfelek ott keresnek minket, ahol utoljára láttak), de a játékmechanikában akkora lukakat hagytak, amik egészen nevetséges pillanatokat eredményeznek. Számtalan alkalom akadt, amikor az ellenfelek megdöbbentően hülyén viselkedtek. Csak, hogy egyet felidézzek, egy nagy lövöldözés közben egy asztal mögé bújtam, és mivel egy ideig nem láttak, megfeledkeztek rólam, és visszamentek járőrözni.

sni-3.jpg

Küldetésből nincs sok, összesen nyolcat kell teljesítenünk, melyek nem is túl változatosak. Az ellenfelek között sincsenek nagy eltérések. A legfőbb újdonságot az jelentette, hogy idővel megjelentek a profi mesterlövészek. Az ötletek fogyását jelzi, hogy több pálya végén is elsütik "főellenségként” egy tank megsemmisítését. A fegyveres közelharcokat jobb elkerülni, már csak azért is, mert nincs bennük semmi öröm. A célzás egy rémálom, az ellenfél viszont ilyenkor nem rest, és hamar végez velünk. Valószínűleg azért csinálták meg a játék ezen részét ilyen bénára, mert különben a mesterlövész puska is csak egy fegyver lenne a többi között. Meg kell hagyni, hogy mikor végre alkalmunk nyílik használni a becses fegyvert, az tényleg jó móka. A Kill-Cam filmszerűen belassítja a lövéseinket és azt is megmutatja, hogy milyen anatómiai roncsolást vittünk véghez. Amíg csak pár ellenséget kell egyszerre leszedni, addig ez az effekt megdobja a játékot, azonban mikor már sorozatban a nyolcadik áldozat koponyájának a szilánkosra törését kellett volna végignéznem, inkább léptettem.

Sniper Elite 3-nak afrikai hadszínterével megvan a maga hangulata, amit a grafika is hellyel-közzel kihasznál. A területek gazdagon berendezettek és tágasak. A sivatagi táj szerencsére egzotikumot, nem pedig sivárságot hozott a játékba. A jó benyomást keltő megjelenésbe aztán újabb és újabb bugok zavartak be. Az ellenfelek hajlamosak megbolondulni a környezettől való reakcióba lépéstől. Az eldobott holtestek olykor össze-vissza ugrálnak, vagy beleakadnak a tereptárgyakba, egy tankot pedig egy alkalommal azért nem tudtam követni, mert ahová ment, ott a pálya véget ért, legalábbis számomra. A kampány teljesítése után több mód is van, hogy tovább gyakoroljuk a mesterlövészkedést. Akadnak kihívások, Co-op mód, és multiplayer is. Nagy kár, hogy ezek közül mindegyik, amely igényli az internetkapcsolatot, alig használható. Ha a szerverkereső nagy nehezen talált is partnereket, a multit PS4-en kicsinálja a lagolás. Két meccs között a szerver össze is omlott, szóval a játék ezen része már azelőtt csődöt mond, mielőtt kiderülhetne, hogy van-e értelme annak, hogy mesterlövészek bújócskázzanak egymással.   

sni-4.jpg

Rebellion alkotása olyan, mint egy betonbunker, melynek jelentős részét gipsszel pótolták ki. Ahol nem spóroltak az anyaggal, ott nagyszerű munkát végeztek, ahol viszont igen, ott bántóan amatőr megoldásokba futhatunk. Azért, hogy a maguk szimpla, hatásvadász módján elkapták, hogy milyen orvlövészként irtani az ellenséget, jár a gratula. Egy jól irányzott találattal darabokra szedni egy autó motorját, vagy telibe kapni egy szűk résen keresztül egy rejtőzködő katonát, fantasztikus. Amikor aztán a szemem előtt omlott össze a fejlesztők által felépített realitás, hát szép lassan elment a kedvem nem csak a kimaxolástól, de az újrajátszástól is. Már a felénél egyértelmű volt, hogy a játék csak néhány jó ötletre épül, és a készítők arra nem szántak elég időt, hogy ezeket rendesen összekössék. A Sniper Elite 3 a tökéletes lövésnek csak az illúzióját teremti meg. A célzás ügyes volt, a kivitelezés már kevésbé. A találatot ennek ellenére igazolni tudom, de a következő lövésre a Rebellion mestereinek jobban fel kell készülniük.

Ha tetszett a bejegyzés, lájkolj minket a Facebook oldalunkon!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2015.02.17. 09:54:07

nekem iszonyatosan bejött a Sniper Elite V2, mintha beledobtak volna az Ellenség a kapuk Előtt filmbe, totál átjött az egész macska egér harc hangulat, tavaly ingyenes volt Originen (vagy Steamen?) épp meséltem Santinak, hogy képzeld, ha itt eltalálod a beleket, szíveket, agyat, akkor kapsz egy röntgenes szupercool kameranézetet a találatról

mire Santi: geeee... ez elég betegnek hangzik :D

pingwin · http://pingwin.blog.hu 2015.02.18. 16:05:41

az elsőnek a demójával találkjoztam, de idegesítően bugos volt

Kopi3.14 2015.02.18. 23:15:52

Ahogy tapasztaltam, a mesterlövész játékokkal komoly probléma, hogy rengeteg ellenseget kell megölni. Ergo pont a lényeget nem tudják megragadni bennük.

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2015.02.18. 23:30:28

@Kopi3.14: igen , lehet úgy kéne őket megoldani, mint a Hitman játékokban, ahol elég a célpontot is megölni és akkor kapod meg a legjobb értékelést :)
süti beállítások módosítása