Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Pánik New Yorkban (1953)

2015. november 10. - scal

Ray Harryhausennek ez volt az első komolyabb filmje. Ez a film ihlette az eredeti Godzillát. Úgy voltam vele, előrántom a kalapból ezt a sokkal kevésbé ismert mesterművet. Harryhausen trükkjei kisebb forradalomként hatottak az 50-es, 60-as években, és az általa alkalmazott stop-motion – mára oldschool trükkök – egészen a 90-es évek elejéig fennmaradtak, amikor elkezdte szárnyát bontogatni a CGI. Még a Robotzsaruban is találunk stop-motion technikát! Vizsgáljuk meg közösen a mester életművét, nézzük meg, milyen filmekre mentek be az emberek, ha valami megdöbbentőt, látványosat akartak, milyen volt akkoriban egy blockbuster, amikor ez a fogalom még nem is létezett. Minthogy Harryhausentől csak pár éve nézek filmeket, így ezúttal kevesebbet fogok „szakmázni”, inkább személyes élményeimre helyezem a hangsúlyt. Lássuk hát, miért is lett Harryhausen a trükk-király!

The_Beast_from_20000_Fathoms.jpg

Tudni kell, hogy nem ez volt Harryhausen első filmes közreműködése, már 1942-től filmeken dolgozott, de azok csupán pár perces rövidfilmek voltak, többek közt a klasszikus Grimm mesék feldolgozásai. Életművében a legelső egész estés hosszúságú film az 1949-es Joe, az óriásgorilla, amely inkább Willis O'Brian keze munkája. Ott Harryhausen még csak segédkezett, a King Kong-utánérzésnek is felfogható film alatt egyszerű technikus volt. Első önálló munkájának tehát mai alanyunk tekinthető, s hogy beszélünk róla, az kétségtelenül neki köszönhető, az ő eredményes munkája nélkül ugyanis nem indult volna el az 50-es években egy szörnyfilm hullám, amely később egyenes utat jelentett a modernkori sci-fi filmek világába.

A Szörny 20000 öl mélyről ugyanis hihetetlen siker lett, alig 210 000 dollárból kihozva, ami már akkor is rendkívül alacsony összegnek számított. A bevétel azonban több mint ötmillió dollárra rúgott, ámulok és bámulok, hogy nem kapott rögvest folytatást.

Az ötvenes évek filmjei valóban le akarták taglózni a nézőket, ennek köszönhetően semmi suspense-t nem látunk, nincs késleltetés, a Szörny a maga teljes egészében már a tizedik percben beszambázik a vászonra, majd időről időre felbukkan, elpusztítván ezt azt, hogy valami felrázza a nézőt a viszonylag sivár és kiszámítható történet unalmából. De még sem mondanám nagyon rossznak ezt a filmet, ugyanis a következő It came from Beneath the Sea-hez képest ezen tövig lehet rágni a körmünket. És az ötvenes években nyilvánvalóan ez kellett. Épp véget ért a világégés, jött a belső komcsik üldözése, paranoia, hidegháború, kellett valami, amivel le tudták csapolni az így felgyülemlett feszültséget.

beastfathoms_header_1.jpg

A film már a címében is elárulja, mire számíthatunk: EGY SZÖRNYRE HÚSZEZER ÖL MÉLYRŐL! Ha ez nem lenne elég, az összes plakáton premier plánban mutatták az ősgyíkot, ami még tüzet is okád: ez később költséghatékonysági okokból kimaradt. Sőt még olyan spoilereket is megengedtek maguknak, mint: „Látni fogod ahogy romba dönt egy egész várost", vagy, hogy a lény a tenger alól jött, a múltból ragadt itt, hogy egy történelem előtti dinoszaurusz. Sőt, még a címe is... egy ilyen címet nem lehet másképp bemondani, mint: Dö BÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍSZT from tventi tázönd FATOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOMSZ!!!!

És akkor kap a hazai keresztségben egy ilyen snassz címet, hogy Pánik New Yorkban. Ki a tököm fél ettől? A Fathom egyébként ÖL-t takar, ami egy kihalófélben lévő mértékegység. Az angolszász országokban a tengerészet használja: tárd ki a két karod, és a közte lévő távolság 1 öl, vagyis kb. 1,8-1,9 méter. Nagyjából 36 000 méter mélyről jött ez a szörny. Ez a cím elmond a filmről minden lényegeset, csak ülj be, és nézd meg, mert ilyet még nem láttál.

És valóban ilyet tényleg nem láthattak előtte az emberek, először azt hittem ezt a filmet a Godzilla ihlette, hiszen egy az egyben az a története, pedig pont fordítva történt, a Godzilla készült emiatt egy évvel később. Sőt ott már beletették az ikonikus tűzokádást is, így végül az a Godzillával forrt össze, és lényegévben sokkal híresebb is lett mint ez a film. Ha hatvan évvel ezelőtt, június 18-án beültél egy moziba, akkor EZ volt a nagy látványosság. És mi történt hatvan évvel később? 1998-ban az emberek megint beültek a Godzillára, csak már CGI trükkök miatt. És 2014-ben is beültek a Godzillára.

The Beast from 20,000 Fathoms light house.jpg

2008-ban meg beültek a Cloverfieldre, ami szintén ugyanez a történet csak más perspektívából elmesélve, erre a Conney island a legjobb bizonyíték, melyet szintén ebből a filmből vettek át, ugyanis a végső leszámolás a szörnnyel a vidámparkban történik. De legyen szó 2005-ről - King Kong - vagy a 2013-as Tűzgyűrűről, az emberek valahogy szeretik látni ahogy egy mérhetetlen szörny pusztít és tombol. Vajh miért? Jelen történetet nyomokban az 1933-as King Kong ihlette, hiszen ott is egy óriási szörny pusztít New Yorkban, persze abban sokkal több mondandó is van, ez itt már semmi mást nem akar, mint székbe szögezni.

A King Kongot ugyanis 1952-ben újra vetíteni kezdték a mozik, sikerrel, és ezen felbuzdulva a Warner Bros úgy ítélte meg, saját szörnyfilmmel rukkol elő. A két film között nem pusztán húsz év telt el, hanem ledobták az atomot, és emiatt az emberek közt egy rettegés lett úrrá, ha nem is mindenki volt tisztába vele mit jelent a radioaktivitás, azt tudták, hogy halálos, és, hogy már a szovjetek is birtokolnak atombombát. Mindössze négy évbe telt, hogy ellopják a terveket az USA-ból és sikeres kísérleti robbantást végezzenek, így a lehetséges atomháború víziója valódi rettegést váltott ki. S ez mind meglátszik ezen a filmen.

Ha lebontjuk a szörny maga, nem más, mint az atombomba. Egy kísérleti atomrobbantással kel életre valahol az Északi-sarkon, a lángcsóva is egyértelmű utalás lett volna, hiszen ilyesmi nem létezik az ősgyíkoknál. A hatalmas méretű pusztítás, amit New Yorkban láthatunk, szintén ismerős lehet az atombomba erejéből, de a leginkább nyilvánvaló tény, hogy a szörny vére olyan vírust hordoz, amelyhez elég csak közel menni és az emberek holtan rogynak össze. Ez a vírus ugyanúgy szedi áldozatait mint a radioaktivitás, színtelen, szagtalan és megöl. Vagyis EZ a film volt az első, amelyben az atombombát allegóriaként állították be, de a Godzilla mellett a Gorgo, vagy az Ők is ugyanígy a radiokativitás veszélyeire hívja fel a figyelmet.

lc_beast_from_20000_fathoms_set_of_8_JC05547_L.jpg

A történet szerint, egy tudós kísérleti robbantást végez az Északi-sarkon, és ezzel életre kelti, vagy inkább kiolvasztja évmilliós hibernációjából a szörnyet, aki felébredvén persze, hogy éhes, és az áramlatokkal meg se áll egészen New Yorkig. Főhősünknek persze senki se hisz, mindenki hülyének nézi, egész addig, míg nem talál valakit, aki ugyanúgy felismeri az őshüllőt mint ő. Ekkor nagy nehezen meggyőzi a régészeti tanszék dékánját, aki miatt már a hatóságok is kénytelenek kutatni a vízben, és hamarosan kiderül a nyilvánvaló, valóban egy szörny garázdálkodik a környéken. A szörny ezután látogatást tesz a Conney island vidámparkjában, de mivel elégedetlen a magas árakkal, így inkább porrá zúzza a hullámvasutat. Eközben hősünk keres egy mesterlövészt, akivel közösen elintézik a dögöt. Mindenki happy, kivéve a szörnyet, hiszen ő csak játszani szeretett volna, de nem talált hozzá pajtást.

Eredetileg a project neve Szörny a tenger mélyéről volt, de amikor Ray Bradbury látogatást tett a helyszínen és átolvasta a scriptet, figyelmeztette a producereket, hogy neki létezik egy novellája, amiben szintén szerepel egy brontosaurus, amint lerombol egy világítótornyot, még 1951-ben jelent meg a Saturday Evening Post-ban. Ennek a novellának volt eredetileg a címe, The Beast from 20000 Fathoms. A producerek gyorsan megállapodtak vele, így a film címét megváltoztathatták, az ominózus világítótornyos jelenet pedig a vidámparkos mellett a másik emblematikus résszé nemesedett az évek során. Bradbury a későbbiekben A ködkürt-ként publikálta írását.

Eugéne Lourié régi álma volt ezt a filmet leforgatni de olyannyira, hogy szinte mást nem is rendezett egész életében. Ez volt az első filmje, hat évvel később, leforgatta szinte ugyanezt Behemoth, the Sea monster címmel, csak ott Londonban téblábolt a szörny. Majd 1961-ben még egyszer Gorgo címmel. Eddigre azonban megcsömörlött a témától és felhagyott a rendezéssel, utólag még azt is bevallotta, nem örül neki, hogy sci-fi rendezőként tartják számon. Ugye milyen jó, amikor még a saját rendezője is lenézni ezt a stílust...

DSCN2952.jpg

A munkálatok több ezer statisztát és majdnem egy évet igényeltek, de ebbe leginkább a stop-motion trükkök ideje tartozott, amiket legyártani még így is, hogy nagyjából 16 képkockás gyorsításnak tűnnek minden bizonnyal hihetetlen mennyiségű időbe telt. Hiszen a szörny elejétől a végéig látszódik, először a jégvidéken, majd a vízben ahol egy hajót pusztít el, a világítótoronynál, végül pedig New Yorkban végig a Wall streeten, egészen Cooney islandig. És bár Harryhausennek volt segítsége, lényegében mindent ő csinált az elejétől a végéig.

Eredetileg a szörnyön páncél is lett volna, hogy félelmetesebbnek látszódjon, és inkább egy brontosaurusra hasonlított, ezen Harryhausen sokat változtatott, hogy egyedivé váljon így a filmben a kitalált Rhedosaurus nevet kapta. Ráadásul a brontosaurus növényevő volt, ez itt meg premier plánban falja az embereket, összességében inkább valami leguánra emlékezetet a Galapagosról. A filmben látható dinoszaurusz rajzok Charles R. Knight munkái, aki elsőként ábrázolt történelem előtti állatokat valósághűen, és aki a film bemutatójának évében hunyt el. Hasonlóképpen a látható brontosaurus csontváz műanyagból készült, még az RKO egyik előző filmjéhez 1938-ban, a Bringing up Babyhez.

A legnagyobb munkát a Conney island-i leszámolás követelte meg, hiszen itt egybe kellett dolgozni az élőszereplős jeleneteket, a hullámvasút makettjének lerombolásával. Egyébiránt ez a vidámpark nem a Conney island, hanem a kaliforniai Pike szórakoztató központ, ahol minden este 10-ől hajnal 3-ig forgathatott a stáb. A cápa és polip harcot egy akváriumban vették fel, míg a film elején látható lavinát az 1935-ös She című produkcióból emelték át. Zenei téren eredetileg Michel Michelet témája gondoskodott volna a megfelelő hangulat megteremtéséről, de a Warner ezt nem találta megfelelőnek, így végül teljesen új zenét komponáltattak David Buttolph-al. A végső verzióban az ő dallamai festik meg a szörny rettentő tombolását.

beastfrom-43.png

Színészek terén a legnagyobb meglepetést számomra az okozta, hogy a mesterlövészt Lee van Cleef alakítja, aki itt még felismerhetetlenül fiatal, és mindössze pár mondatot kapott, de szinte ellopja vele az egész mozit annyira vagány:

"- Tudja mi az a radioaktív izotóp?

- Nem, de ha megtölti vele a puskát, én megölöm a vele a szörnyét."

Azt hiszem ez zárásnak meg is teszi. A film összességében ma már csak érdekességképpen ajánlható, főleg azoknak, akik érdeklődnek a mester korai munkái iránt, mert azért ha Harryhausentől meg kellene említeni valamit, nem ezt hoznám fel kötelező olvasmányként.

Ha tetszett a bejegyzés, lájkolj minket a Facebook oldalunkon!

 

Ray Harryhausen életműve erre folytatódik tovább:

A tenger mélyéről jött (1955)

A repülő csészealjak támadása (1956)

Űrszörny (1957)

Szinbád hetedik utazása (1958)

Az aranygyapjú legendája (1963)

Szinbád arany utazása (1973)

Szinbád és a tigris szeme (1977)

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

classy57 2015.11.10. 19:21:23

@Mdavid89: Keresem ezt az általad emlitett videot , de sehol sem találom :(

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2015.11.10. 20:34:53

@classy57: lehet mert másfél éves a komment :)

Dr. Gy. Dr. Fűegér 2015.11.11. 10:40:42

Bradbury említett novellája a "A ködkürt" címre hallgat, és inkább egy óriási plesiosaurus szerepel benne.

de szintén azon pipul be, hogy nem akarnak vele játszani.
süti beállítások módosítása