Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Saul fia – avagy Mission: Impossible

2016. március 01. - scal

Azt hiszem, én vagyok az egyetlen filmkritikus, aki azután látta a Saul fiát, hogy MÁR megkapta az Oscart. Sokat egyébként nem is írnék a történetéről, Lisztes már amúgy is írt egy kritikát, amely inkább erre az aspektusra koncentrált. Most mit mondjak, fél éve már azzal idegeltem a környezetemet, hogy a Saul fia Oscarját még Isten se veheti el, és még ha nincs is igazam, akkor is megérte... de igazam lett... már megint... csakhogy még több barátot szerezzek. Van, amikor megszáll az ihlet, hát ez van. De emiatt nem is tudtam izgulni az Oscar-átadón, örülni viszont annál inkább. Végre, végre, 34 keserű év után, ismét büszkék lehetünk arra, hogy magyarok vagyunk. Egyetlen téma tudta volna lenyomni Sault meg a fiát, ha jön egy élelmes rendező, és gyorsan készít egy gusztustalanul szenvelgős drámát mondjuk egy szír anyáról, aki elcaminózik Berlinig, és nyomon követhetjük a tragédiáját. De véleményem szerint ezek a filmek legkorábban idén születhetnek meg. Szóval a Saul fia nemcsak egy baromi jó és erős film, de jókor is jött, mint egy magabiztos kisdiák, csengetés előtt egy perccel.

saul2_b1_160114.jpg

Ready, set, go!

Nem ismerem Nemes Jeles Lászlót, a tavalyi cannes-i diadalig pedig bevallom, még hallani se hallottam róla, de teljesen biztosra veszem, hogy imádja a számítógépes játékokat. A Saul fia ugyanis az eddigi legvalósághűbb játékadaptáció, ami nem is annak készült! Most már legalább húsz éve szerencsétlenkedik Hollywood, hogy visszaadja az élményt, amelyet egyes szám első személyben megél/átél a user a gép előtt. És nem tudják, vagy nem akarják. Mert az aktivitást igényel, olyan fokú intenzív figyelmet, ami miatt hajnalig fennmarad az ember, és ez benne a JÓ! Erre jön NJL, és elsőre tökéletesen megteremti egy olyan filmben, ahol azt a legkevésbé várnánk. Egyáltalán nem tudtam, hogy mit fogok kapni, szándékosan távol tartom magam már évek óta a filmekről keringő pletykáktól, hogy az élmény minél teljesebb legyen a moziban.

Mission 1 – Hide the body

Ahogy elkezdődik a film, és kitisztul az optika, szinte nem lehet szabadulni a bűvöletéből. A kamera rátapad Röhrig Géza alakjára – többnyire az arcára –, majd rajta keresztül olyan élményben lesz részünk, amelyet filmben még nem láthattunk. A Saul fia nagyon is naturalista, brutálisan mutatja be ezt az emberi vágóhidat, ahol Saul nap mint nap megfordul, és kénytelen élni... amíg még lehet. Szinte semmit nem látunk tisztán – mintha egy Instagrammos blur effekt kitakarná a széleket –, csak a háttérben, épp égetik, hamvasztják, lövik halomra az embereket, de csak távol, nem az arcunkba tolva. Ebben még Pasolini is hibázott a Salo esetében, ahol öncélúság lett az eredmény, és undort váltott ki, elborzasztás helyett. Nemes Jeles azonban tudja, hogy nem az az igazán ijesztő, amiről már tudsz, hanem amit sejtetnek. Nagyon sok mindent a néző agyára bíz.

son-of-saul-bts-oscar-foreign-language-contenders.jpg

Mission 2 – Get the rabbi

Az operatőri munka egész egyszerűen bravúros, Erdély Mátyásra legalább akkora, ha nem nagyobb feladat hárult, mint Röhrigre, simán megérdemelt volna ezért a kamerakezelésért egy Oscart ő is. Ráadásul nem azt akarja elhitetni a nézővel, mint a Birdman, hogy az egész egyetlen felvétel, vágás nélkül, csupán kizár minden zavaró tényezőt, és ezzel olyan bezártságot, nyomasztó hangulatot teremt, amely simán pánikot válthat ki a klausztrofóbiára hajlamosakban. Néha Saul szemén keresztül nézzük az eseményeket, néha szemből mutatja, amikor hirtelen megperdül körülötte, de a legtöbbször követi, mint egy modern kori TPS-ben. A kamera ilyenkor rendre Saul jobb válla fölött enged bepillantást az eseményekbe, miközben a főszereplőt a bal sarokba szorítja, de háta, tarkója, végig takarják a durvább dolgokat, amelyek azért ott vannak. Saul látja, mi viszont nem. Ez a fajta kamerakezelés egy az egyben a Gears of Wart juttatta eszembe, ott voltak ilyen gyorsabb, sprintelősebb részek, rengeteg bujkálás fedezékek mögött, és persze lopakodás meg harc.

Side quest – Join the rebels

Még mielőtt valaki a szívéhez kapna, hogy egy holokauszt témájú filmet videojátékhoz hasonlítok, egy kis gyorstalpaló: Super Mariotól azért már messze járunk. A játék különben nemcsak azt jelenti, hogy az feltétlenül vicces vagy szórakoztató – lásd: viszonylag kevés sakkozó röhögte halálra magát egy-egy parti közben –, a játékelmélet a problémamegoldás elmélete. Meg kell oldani feladatokat, el kell jutni A-ból B-be, le kell küzdeni az akadályokat, beszélgetni kell mindenkivel, össze kell gyűjteni a megfelelő tárgyakat, és ha ügyesek vagyunk, meg leginkább kitartóak, a végén győzünk. A játékvilág amúgy is olyan brutális szintre fejlődött, hogy ma már nem is kizárólag azok a legjobbak, amelyek a poénokra építenek; rengeteg dráma, tragédia is született már, amelyek az emberi sorsokat, gyarlóságokat helyezik előtérbe, pl. a Cat lady minden volt, csak szórakoztató nem, mégsem tudtam abbahagyni.

son_of_saul_bts.jpg

Sorry there isn't save or checkpoint

És Saul ezt csinálja egész végig a filmben. Nap mind nap azt látja, hogy gyilkolják az embereket, égetik, hamvasztják, lelövik, savazzák, megfojtják, ütik, verik. Ezt ép ésszel, érzésekkel nem lehet bírni. És holnap újra ez lesz. És holnapután is. Újra, meg újra, míg bele nem örülsz, vagy meg nem halsz. Ha pedig az ember céltalanul teng-leng az sose vezet jóra – ehhez még csak nem is kell koncentrációs tábor –, kell egy cél, amely éltet. Amit végrehajtasz, ha törik, ha szakad. És ez lesz a film története, hogy Saul akkor is rendes temetést akar adni az egyik gázosítás után majdnem életben maradt gyereknek, ha ez még Ethan Huntnak is szép feladat lenne. Mennyire lehet nehéz egy olyan hétköznapinak tűnő feladat, mint elföldelni egy gyereket?

Sneaking skill increasing 87%

Röhrig nélkül a film talán még működne, de ő mindenképpen kellett, hiszen van, amikor csak az arcáról tudod leolvasni a gondolatait. A dühöt, a kilátástalanságot, a tenni akarást, azt, hogy lassan teljesen érzéketlenné válik, és az elszántságot. Még akkor is, ha a cél valójában az ő lelki békéjének számítana bármit is. Engem egyedül a hangja zavart, szerintem túl vékony. Elvégre Saul nem szuperhős – Röhrig még csak nem is színész, hanem költő –, ő csak egy ember a tömegből, aki akár te is lehetnél. Aki leveszi a sapkáját, ha ráüvöltenek, és mindig azt csinálja, amire utasítják... különben meghalna.

son-of-saul-4.jpg

God mode is ON!

Vitatkozhatnék azzal is, hogy Saul mindenhová eljut, sőt többször megmenekül attól, hogy idő előtt megöljék – legtöbbször szerencséje vagy konoksága miatt –, szinte csak egy zöld nyíl hiányzott a feje fölül, merre menjen, hogy megtalálja a célt, vagy mondjuk egy lebukásjelző csík, miközben lopakodik, vagy javítja a zárat. Elvégre meg volt jelölve egy nagy piros X-el, sose vették észre a németek, hogy rossz helyen téblábol? Sose verték meg ezért, de nagyon durván? De mindegy, ezt bőven kompenzálja a film a rabbik után való kétségbeesett rohangálással. Hiszen ott aztán Saulnak nincs szerencséje.

Achievment unlocked!

Ahogy rázuhan a nézőre a tudat, hogy még a főcímet se írták ki, máris letisztul, mit is akarnak itt az alkotók. És utána még ez zajlik közel két teljes órában, anélkül, hogy unalomba fulladna. Azért ezt elérni már önmagában egy bravúr. És nincs zene, csak minimális, szükség sincs rá, ne tudj sehova menekülni, érezd csak magad úgy, ahogy akkor egy deportált. Magam számára, aki csak ugatja a németet, még az is rátett egy lapáttal, hogy a film felében olyanok üvöltözését hallod, akiket csak azért értesz, mert feliratozták, és ha nem ugrasz, a következő az lesz, hogy lelőnek. Igazából a Schindler listája óta nem készült olyan film holokauszttémában ami igazán kidomborította volna az egészet – ahogy Krisztusról se készült, csak egy-két valóban emlékezetes alkotás –, de a Saul fiának sikerült ez is.

son-of-saul-05.jpg

You better call Saul

Hamar kiderül, kedvelni fogod-e a filmet. Ha az első tíz percet túlélted, megszoktad a furcsa kameramozgást, az optikai effekteket, amelyektől szerencsére nem látod kristálytisztán a legyilkolt, meztelen „darabokat”, akkor nem lesz gondod a Saullal, ha viszont már akkor felrobbansz a dühtől, van egy rossz hírem: ez fog még menni másfél órán keresztül, egészen a legvégéig. És nem fogod jól érezni magad, azt garantálom. Ha nő vagy, különösen megviselhet a tudat, hogy mindössze egyetlen női szereplő található a filmben, és amikor eljutunk hozzá két perc erejéig, sem a néző, sem pedig Saul nem tud vele mit kezdeni.

Game Over

Azoknak pedig, akik ilyen-olyan okból még mindig zsörtölődnek, vagy egyenesen annak drukkoltak, hogy ne ezzel nyerjünk Oscart, van egy sokkal jobb nézőpontom. Ne arra gondoljanak, hogy már megint Oscart nyert egy holokausztfilm, ami véletlenül magyar, hanem arra, hogy Oscart nyert egy magyar film, ami történetesen a holokausztról szól...

Amennyiben tetszett a kritika, akkor azért, ha pedig nem, akkor meg azért oszd meg a Facebook oldaladon!

Ui.: Minthogy a filmet a tegnapi ünnepélyes 2. Magyar Filmhét megnyitóján láttam az Urániában, így erről is ejtenék pár szót, hogy milyen volt, bár itt már azért korántsem tudok ennyire euforikus hangulatban úszni. Először is egy pazar lézershow-val nyitottak, ami fantasztikus volt. Majd ezután sikerült szinte mindent elszúrni, amit csak lehet. Az, hogy Dobó Kata nyelve megbotlik, csak egy dolog, de hogy az alig két hónapja nyert Golden Globe-ról azt jelentik be, hogy 2015-ben kapta, hát már bocsánat. Aztán levetítettek két bejelentkezést, nagyjából fél percben, mielőtt és miután a film megkapta az Oscart, csak éppen azt nem, amikor Nemes Jeles átvehette? Kit érdekel a beszéde? Akit érdekel, majd megnézi Youtube-on?!

És ha már megemlékezünk egy percben Psota Irénről, nem lett volna jobb egy montázs a legjobb alakításaiból –amit ppt segítségével max. félóra alatt össze lehet dobni, zenével vagy anélkül –, mint egyetlen állóképet mutatni, ami inkább kínos volt, semmint fennkölt és elgondolkodtató? Azért Psota nem az átadó előtt halt meg egy órával... Visszatérve Dobó színészi képességeire, komolyan nem tudtam eldönteni egyik mondatáról, hogy csak mesterkélt érzelmeket próbált belevinni, és a végén teljesen túlspilázta, vagy tényleg annyira bűnrossz színész, mint amennyire még most is jó nő? És ha már ennyire jó kimondani, hogy Oscar-díjas a Saul, csak én érzem hiteltelennek, hogy ezt követően tíz perc múlva hazament? Tessék leülni és szépen megnézni!

A vetítésen egyébként tömve volt az egész díszterem – az erkélyen és a páholyokban még maradt bőven hely, ahonnét egyedül a lézershow-t nem tudta volna kellőképpen élvezni a közönség. Az afterparty pedig kellőképpen fínom és gazdag volt, mind étkekben, mind pedig – művészeknek, újságíróknak jó – borokban. Itt csupán két megjegyzésem lenne. Szerintem nem volt szerencsés a kávézó szűkös bejáratába tenni az egyébként nagyon fínom szendvicseket (kép beillesztendő!) és süteményeket, mert a közel ötszáz ember mind itt próbált megállni, és ez persze az első félórában tumultust eredményezett. Miközben a kávézó kongott az ürességtől, ha lehetett volna rögtön tányérra pakolni négyet-ötöt, máris jobban beindult volna  vérkeringés, de ezt csak a pincérektől lehetett külön kérni. A másik, ami nekem szúrta a sznob szemem: olyan rossz látni, hogy ennyi filmszerető ember sört iszik borospohárból – mindenképpen kellett volna pár söröspohár is. Ennél is kisebb nyavalygásom, hogy nyakba akaszthatós sajtós pass kellett volna, ehelyett a csuklópánt helyett, én szeretnék tisztálkodni is a héten még, és ez bizony a harmadik fürdés után rohadásnak fog indulni. De ezt leszámítva: minden rendben volt.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Jerryco 2016.03.01. 13:08:46

Dobó Kata, amiben eddig láttam, nem győzött meg róla, hogy jó színésznő lenne.

2016.03.01. 14:04:36

@Jerryco:

Sajnos magam sem tudok mást mondani Dobó Katáról. Eddig még nem nagyon tapasztaltam azt, hogy átélné a szerepeit, és szerintem az artikulációjával is vannak problémák.

Ellenben Psota Irént nagyon bírtam, őt minden filmben élvezet volt nézni. Reményeim szerint a Filmbookon még az idén sorra kerülnek olyan filmjei, mint az EGY ERKÖLCSÖS ÉJSZAKA, a SZABADÍTS MEG A GONOSZTÓL! és AZ OROSZLÁN UGRANI KÉSZÜL.

Olmütz 2016.03.01. 15:29:18

"Igazából a Schindler listája óta nem készült olyan film holokauszttémában ami igazán kidomborította volna az egészet"

Ez már nem az első kritika, ami ilyesmit állít. Ez markáns tévedés. Javaslom rákeresni a Grey Zone című alkotásra, ami térben, időben szinte pontosan ott játszódik, mint a Saul fia, a téma pedig a zömmel magyar Sonderkommando munkája és sorsa a lázadás vérbefojtásával záródóan.

classy57 2016.03.01. 16:24:56

"...csak éppen azt nem, amikor Nemes Jeles átvehette? Kit érdekel a beszéde? Akit érdekel, majd megnézi Youtube-on?!"
Na persze , ahogy azt móricka elképzeli :D Én kb 5 percel az átvétel után elkészitettem a 3 perces mini film bejátszást , és megosztottam , csak azért hogy 1 perc múlva a you tube csuklóból törölje is !!!
Az Oscar-hoz amúgy gratulálok az alkotóknak ! :)
scal@ Nem fogod elhinni , de nekem ugyanez jutott eszembe a filmről , egy nagyon nyomasztó mászkálós 3D-s "játék" , amiben valójában már a 10. percben tudjuk hogy nem lehet nyerni....

gradilaci 2016.03.01. 16:31:09

Nekem eddig ebben a témában a Szürke zóna volt az alap. Schindler is nagyon "ott van", nagy kedvencem, sokszor megnéztem. De messze nem annyira nyomasztó, mint a Zóna. Nemes filmjét még nem láttam, de mindenképpen meg fogom nézni! És büszke vagyok rá, hogy nyertek!

Jegkoko 2016.03.01. 18:33:43

Ha anno a sorstalanság kapott volna akkora hátszelet mint ez a film, akkor az is nyerhetett volna oscar díjat is, bár az egy kínszenvedés volt végignézni, nem hiszem, hogy ez annyival jobb lenne.

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2016.03.02. 00:04:32

@Jegkoko: ugyan már, ezt te se gondolod komolyan, hátszelet? amikor szinte mindenki elutasította ezt a filmet

a Sorstalanság készítésekor CSAK az egyetlen Magyar Nobel díj volt az ajánlólevél, hát mi a garancia a sikerre ha nem ez?

erre?

leblende, leblende, leblende, ötvennyócszor olyan kibaszottul unalmas, rosszul rendezett film, hogy úristen, azt gondolták ha zsidókat mutatnak csíkos ruhában az elég lesz, hát nem volt az

nézd meg, lassan már tényleg semmibe se kerül, én senkit nem akarok győzködni, ha ezzel a technikával

@Olmütz: ha Holokausztfilmnek számít, akkor a Fekete Könyv is tetszett nekem nagyon, de elsősorban ilyen mesterkélt szarokra gondoltam, mint a Pénzcsinálók, Hazudós Jakab, és akármennyire jó a Zongorista, Élet szép, sokkal többet nem tett hozzá az sem

ez viszont technikailag mindenképpen, és elbeszélésképpen is, a Pillangó volt ilyen, hogy bár E/1-ben íródott de végig jelen időben, míg az E/1 múltban szokott történni

@classy57: jól van akkor megnyugodtam, azt hittem ez csak azért jutott eszembe, mert sokat játszom a filmek mellett :D

Hóhér az utolsó barátod · http://internetszemete.blog.hu 2016.03.02. 09:59:35

Nekem már úgy is teli a tököm ezzel az oszkáros csodával, hogy egy másodpercet sem láttam belőle. Mi több, az egész holokausztos siránkozást is unom már de nagyon. Legalább annyira, mint a nácik trianonozását.

Hóhér az utolsó barátod · http://internetszemete.blog.hu 2016.03.02. 10:05:53

@Hóhér az utolsó barátod: negyvenes évek témában etalonként ajánlom az Ötödik pecsétet.

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2016.03.02. 11:34:46

@Hóhér az utolsó barátod: ismerjük, van is róla írás az oldalon, ha érdekel keresd meg

ezt meg azért nézd meg :) szerintem sokkal inkább egy emberi történetet mesél el, mint holokausztos siránkozást

Kelly és a szexi dög 2016.03.02. 13:26:21

azért egy afroamerikai polgártárs hiányzott a filmből - gondolom emiatt is volt ez a bojkott dolog az Oscaron...

tjunior 2016.03.02. 16:14:23

@scal: Ez elég nagy buktatója azoknak aki segget csinálnak a szájukból a Saul kapcsán, mert úgy fikáznak hogy nem is látták. Igen a Saul fiának főszereplője zsidó, magyar zsidó, igen a Holokauszt idején játszódik, de ha látták volna a filmet tudnák, hogy ezek a dolgok abszolute nincsennek kihangsúlyozva a filmben. Gyakorlatilag egy ember után loholunk végig, aki mániákusan próbál egyetlen dolgot véghezvinni.

Spacecake 2016.03.02. 16:54:07

Gratula a díjhoz,amiről mindenki tudja mennyit is ér valójában ...

2016.03.02. 19:13:39

@tjunior:

ilyesmi nem létezik. mindig van kulturális kontextus, itt azt választották amit, ezért holocaustfilm.

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2016.03.03. 00:37:34

@tjunior: abszolút így van, én ezt egy nagyon emberi történetnek éreztem, és nem zsidó, nem magyram nem német, nem orosz, nem lengyel, hanem egy EMBER

nagyon jól mondta ma Nemes Jeles, egy olyan filmet rendezett amiben kilenc nyelven beszélnek, ami univerzális, és mind azonos mértékben ember

és lehet a holokausztot tényleg az emeli ki, hogy ez itt történt Európában, ami a civilizáció csúcsa volt, ahol ilyesmi nem történhetett volna meg éppen azért, mertnem kibaszott Afrika vagyunk, meg Ázsia, meg Dél-Amerika, és mégis ezt tette ember, az emberrel

@Spacecake: érdekes, hogy mindenki fanyalog az Oscar-díj kapcsán, aztán mégis az egész világ azt akarta Caprio kapjon már egy smemit se érő aranyszobrot, és persze mindenki megnézi, mindenki latolgat, mindenki vitatkozik ezzel, azzal, a döntéssel, ami semmit sem ér, az nem ilyen, azt le se szarja senki

tjunior 2016.03.03. 09:49:35

@WiteNoir: Hát ezzel vitatkoznék, kedvenc példám erre a Gladiátor ami nem egy szandálos film, hanem egy ízig-vérig bosszúfilm ami az ókori Rómában játszódik.

classy57 2016.03.03. 14:11:34

@scal: Na ja , holokauszt ....az első "igazi" az örmény volt , amit mai napig tagadnak a törökök , eközben a világ is falaz nekik...agyonhalgatják.
Az Oscar-ról csak annyit , hogy tényleg nem szép , hogy két éve nincsenek fekete jelőltek , de ez visitozó feka primadonna amit művelt ennek kapcsán , az mindent allul múlt , nálam legalábbis. Figyeltem a fekete sztárok arcát is, nem igazán tudtak ezen szivből derülni . Szerintem szégyelték magukat ehelyett a buzoid segfej miatt.

2016.03.03. 15:19:25

@scal:

HA ő hangsúlyozottan általános emberi történetet akart volna forgatni, akkor nem egyértelműen felismerhető ráadásul személyéhez is kapcsolható kontextusba helyezi a történetet, a nyilatkozatairól nem is szólva.
vagy más kontextust választ, csakazértis.

szóval DE, ez egy holocaustfilm, melyet egy zsidó származású ember készített, zsidó származású főszereplővel
EZ nem probléma, de mellébeszélni felesleges.

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2016.03.03. 23:24:51

@WiteNoir: és kik csináljanak filmet a holokausztról? bantu négerek? izalandi eszkimók? vagy a japánok? őket érintette a téma, logikus hogy ők készítenek róla filmet, arról nem is szólva, hogy hiteles

NJL ráadásul elmondta, hogy nem kíván a témába mélyebben belemászni, ő elmondott mindent amit akart

Röhrig ráadásul mindég felszólal a cigány holokauszt mellett is, ezt is kevés zsidó származású teszi, sőt vannak akik azt szeretnék a szőnyeg alá seperni, hiszen mennél többet beszélnek arról, annál kevesebbet beszélnek az övékéről

szóval ez egy magyar film, amiben a holokauszt egyik szegmensét látod, nincsenek hatásvadász jelenetek, (Elmer bácsi elveszti a ki szatócsboltját, viszik el, zsidó lány, + fiú épp házasodna, de jajj jönnek és viszik őket, stb.) tiszta naturalizmus van, ez egy vágóhíd

láttad már a mozit?

@classy57: heh, játszanak jól és majd jelölik őket, én inkább Cuba Gooding Jr. Oscarját sajnálom

2016.03.03. 23:47:38

@scal:

persze hogy láttam, sajnos, de amit írsz már nem arra reakció, amit én írtam.
korábban azt állította valaki, hogy ez nem holocaustfilm, én meg azt mondtam, hogy de az.
semmi többről nem volt részemről szó, de nem is lesz.
jó filmekről beszélek inkább, épp ezért saul fia, mad max, the revenant számomra nem igazán téma...

2016.03.03. 23:53:22

(de tudomásul veszem, hogy sokan imádták a mad maxet, mesterműnek látták a revenantot és a zsidózókat leszámítva, jó és értékes filmnek a saul fiát. ahogy pl. gravity, wolf of wall street, boyhood birdman(jaj) vagy épp a sötét lovag is sokak által kedvelt és elismert filmek. ez van, a világ ilyen)

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2016.03.04. 00:33:24

@WiteNoir: holocaust film, de egy olyan aminek értelme is van, nem egy hatszázadik rókabőr

2016.03.04. 01:19:00

@scal:

igazából nem baj, hogy sok film készül erről a témáról vagy akár bármelyik másikról. legyen miből válogatni az érdeklődőknek.

Jerryco 2016.03.04. 13:49:15

@Jegkoko: A "Sorstalanság" nem tetszett. Egyetlen érzelmileg hatásos jelenete számomra az volt, amikor Paudits Bélát tolják egy talicskán, ő pedig azt mantrázza, hogy: - Tiltakozom! (Ennyi maradt meg bennem a filmből, míg a Schindler listájából konkrét jelentekre emlékszem.
Még Ennio Morricone zenéje sem mentette meg azt a filmet a középszertől.
Erre a Saul fiára kíváncsi vagyok.
süti beállítások módosítása