"Mi van csíra, nincs pénzed tetőre?"

Mit tegyen az ember, ha fiatal, de holtfáradt, viszont szombat este van, mégsincs nincs semmi életképes program?

Kerekedjen fel a legjobb barátjával egy ilyen szörnyű, erőltetett estén, üljön be a legközelebbi moziba, és nézze meg az Üvegtigris 3-at. Garantáltan happy endre fordul még a legszörnyűbb napja is.

Az első részt egy kicsi szobában néztük végig számítógépen, kb hatan ültünk a kis monitor előtt, és hülyére röhögtük magunkat. Azonnal kultuszfilmmé vált, és nem csak nálunk, hanem az egész országban. Ez többek között a remek figuráknak, a magyar vidéki, tahó kisemberek nagyszerű ábrázolásának, a kiváló színészeknek és természetesen a frenetikus humornak volt köszönhető.

A készítéskor senki sem gondolta volna, de jött a második rész, ami már a moziban is hatalmas sikert aratott. Ezt már az osztállyal néztük meg médaórán, és nagyjából ugyanazt kaptuk, leszámítva, hogy sokkal inkább a humorra helyezték a hagsúlyt. Ugyan becsúszott jópár erőltetett poén, de mikor nemrég újranéztem, végigröhögtem az egészet, az elejétől a végéig hihetetlen szórakoztató volt, pedig ezúttal nem közösségben néztem.

És akkor most itt a harmadik rész. Jogosan félhettek sokan, de Rudolf Péter ismét nagyon odatette magát. A karakterek megmaradtak a régiek, viszont az eddigi részekkel ellentétben ennek összefüggő, koherens története van. A humor talán kicsit kevesebb, de a beszólások nagyon ütnek, pláne, hogy a karakterek ugyanazok maradtak az elmúlt tíz évben. Szabó Erika látványa pedig valami elképesztő, nem hiszem, hogy lett volna olyan férfi a nézőtéren, akinek ne szorult volna ökölbe a gatyája, és ne vert volna hevesebben a szíve. Az meg külön tetszett, hogy nem ugyanazt kaptuk, mint az előző két részben, hanem valami újat. Simán lehetne ezt a filmet külföldön is forgalmazni, simán veri az amerikai mércét. Örül a szívem, ha végre egy jó magyar filmet láthat a moziban. Ahol kidolgozott a történet, van eleje-közepe és vége, mégis ott van belül a mélyén a magyar valóság, az átlagember szomorúsága és tragédiája. Mindemellett kontrasztként ott áll a magát felsőbbrendűnek képzelő gazdagember élete is, aki azt hiszi bármit megtehet. És ha ki is basznak vele, a végén mégis ő jár jól. Sokat emlegetett kritika a filmmel kapcsolatban, a reklámok használata. Nos, szerintem ha nem kifejezetten erre koncentrál valaki, akkor észre sem veszi.

Szóval, ha még nem láttátok, feltétlenül nézzétek meg, végre van egy igényes magyar film a mozikban!